ELTE TÁTK TÁRSADALMI KAPCSOLATOK INTÉZETE

Szociálpszichológiai Tanszék

SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA I. :

BEVEZETÉS A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIÁBA

2004/2005. I. félév

II. évf. szociális szakok

Előadó: Lányi Gusztáv, egyetemi docens

A kurzus célja: alapvető ismeretek nyújtása a szociálpszichológia témakörében.

A foglalkozások jellege: előadás – de nem (csak) az előadó tanár prelegáló monológjain lesz a hangsúly, hanem a hallgatói aktivitás serkentése is kívánatos. Ezt elősegítendő, a hallgatók egyfelől az irodalomjegyzékben található „olvasmányok” közül szabadon válogatva a szorgalmi időszakban szorgalmasan olvashatnak, s olvasmányaikról folyamatosan (azaz havonta legalább kettő) elkészített és az előadó tanárnak személyesen átadott, legalább 3800-4200 karakteres terjedelmű olvasmánykivonatot készítenek, másfelől házi feladatokat is kapnak. Mindezek szorgos, határidőket betartóan pontos és nem utolsó sorban kreatív teljesítése beszámítanak a félévzáró osztályzatba.

A foglalkozások ideje: szerda, 11, 30-13,00.

A foglalkozások helye: Harmónia

Vizsga: A hallgatók a szorgalmi időszakban két alkalommal teszt formájában számolnak be addig elsajátított tudásukból. A dolgozatírás időpontjai előreláthatólag október 27. és december 8. A félévzáró osztályzat egyfelől a két teszt alapján (50%), másfelől az olvasmányjegyzékek (25%) és a házi feladatok (25%) alapján megajánlott érdemjegy, amit a hallgatónak jogában van nem elfogadni, ám akkor szóbeli vizsgán kell tudásáról számot adnia.

TEMATIKA

1. A szociálpszichológia tárgya. Pszichológia és szociálpszichológia. A "szociális" jelző jelentése: a társas és a társadalmi dimenzió. Pszichológiai szociálpszichológia és/vagy szociológiai szociálpszichológia? (Pszichologizmus, antipszichologizmus.) A "józan ész" és a konvencionális tudás szerepe. A szociálpszichológia mint tudomány. A módszer és az elméletképzés problémája. Tudomány-rendszertani kérdések.

Irodalom: Csepeli 1997: 27-38, 78-96. – Olvasmány: McGuire 2001. – Moscovici 2002.

2. A szociálpszichológia tudománytörténete. A szociálpszichológiai szemlélet kialakulása. Történeti-társadalmi változások: individualizáció, modernizáció stb., ezek hatása a szociálpszichológiai tudás kialakulására. Pretudományos kezdetek a filozófiában, a társadalom- és politikai koncepciókban. A tömeglélektan, a néplélektan. – A magyar szociálpszichológia hagyományairól. Szociálpszichológia „magyar szemszögből”.

Irodalom: Csepeli 1997: 39-49. – Hewstone és mások 1995: 21-30. – Smith és Mackie 2001: 49-82. – Olvasmány: Allport 1974: 3-88. – Lányi 2000: 107-165. – Rónay [1847] 2001: 51-224. – Zajonc 2003.

3. A modern szociálpszichológia, irányzatai és módszerei. A tudományos "paradigma" fogalma. Paradigmák a szociálpszichológiában: pszichoanalízis, behaviorizmus, mezőelmélet, kognitív szociálpszichológia stb. Az interdiszciplinaritás és multiparadigmális szemlélet a szociálpszichológiában. – A szociálpszichológia módszerei: kísérlet, terepmunka stb.

Irodalom: Csepeli 1997: 50-64, 78-86 – Hewstone és mások 1995: 79-105. – Smith és Mackie 2001: 85- 129. – Olvasmány: Bungart 1997. – Lewin 1972: 41-90. – Moscovici 2002a.

4. Személyközi viszony és személyközi kölcsönhatás. Az interakció fogalma. Az interakció szerkezete: az "én" és a "másik", a közvetítések problémája. A társas hatás és kölcsönhatás: a szociális facilitáció és gátlás kérdései, vizsgálata. Az interakció folyamata: manifeszt és látens szabályok. A társas viszonyok összetevői, sajátosságai, hatásai. Az interszubjektivitás.

Irodalom: Csepeli 1997: 149-156, 164-171. – Hewstone és mások 1995: 245-272. – Smith és Mackie 2001: 737-787. – Olvasmány: Triplett 1981: 36-52. – Zajonc 1997. – Zajonc 2003a.

5. Interperszonális kommunikáció. A kommunikáció: információátadás és -csere interakciós helyzetben. Információ, jel, jelentés. Diszkurzív univerzum. Verbális és nemverbális kommunikáció. Metakommunikáció. A kommunikáció kulturális meghatározottsága (proxemika, kinezika). A meggyőző közlés.

Irodalom: Csepeli 1997: 172-185, 288-301. – Hewstone és mások 1995: 221-244. – Olvasmány: Bettinghaus 1997. – Watzlawick és mások 1997.

6. A társas megismerés. A szociális percepció: a másik személy észlelése. A személyközi észlelés reaktív természete. A "másik személy" jelentésének dekódolása, mintázottsága, az információforrás kérdései. Az attribúció. A szociális összehasonlítás. Az első benyomás. A naiv (vagy implicit) személyiségelmélet.

Irodalom: Csepeli 1997: 249-262, 310-319. – Hewstone és mások 1995: 107-162. – Smith és Mackie 2001: 133-186. – Olvasmány: Asch 1973: 137-152. – Bruner és Goodman 1981: 196-204.

7. A szociális attitűd. Az attitűd fogalma: definíciók és fogalmi megkülönböztetések. Kutatásának története, az attitűdmérés klasszikus megközelítései. A társadalmi történésekhez való viszony kognitív-viselkedési komponensei.  Az attitűd dimenziói: irány, intenzitás, centralitás, funkciók.

Irodalom: Csepeli 1997: 220-232. – Hewstone és mások 1995: 163-187. – Smith és Mackie 2001: 377-387. – Olvasmány: LaPiere 1981. – Bem 1984.

8. Attitűd és viselkedés: az attitűd-dinamika kérdései. Az attitűdök belső szerveződésének elvei: az egyensúly-elv, a disszonancia-redukció elve, a konzisztencia elve. Az attitűdök kognitív szerveződése. Társadalmi ítéletalkotás. Vélemények, nézetek és értékek. Stabilitás/változás, beágyazottság/beágyazatlanság, zártság/nyitottság stb. A társadalmi összehasonlítás folyamatai. Választás, döntés, önigazolás.

Irodalom: Csepeli 1997: 204-219, 233-243, 260-287. – Hewstone és mások 1995: 188-217. – Smith és Mackie 2001: 387-478. – Olvasmány: Festinger és Carlsmith 1981. – Fishbein 1997.

9. Társas viszonyok és érzelmek. Az én megmutatása: prezentáció, taktikák és stratégiák.  A társas viszonyok. A kapcsolatok kialakulása, dinamikája stb. Az összeillés dimenziói, közlés és rejtegetés, titkok, intimitás. Boldogság és szomorúság. Tranzakcionális játszmaelemzés: rítus, időtöltés, játszma.

Irodalom: Csepeli 1997: 244-245, 305-309, 320-326. – Hewstone és mások 1995: 245-271. – Smith és Mackie 2001: 603-663. – Olvasmány: Berne 1984. – Byrne 1981: 453-460. – Showers 2001. – Zajonc 2003b

10. Proszociális viselkedés. A segítségnyújtás, altruizmus, irgalom, szeretet. A proszociális viselkedés mintái: álkontingencia, aszimmetrikus kontingencia, reaktív és kölcsönös kontingencia. Normatív elvárások (társadalmi felelősség, személyes normák, reciprocitás). A segítés elfogadása.

Irodalom: Csepeli 1997: 327-333. – Hewstone és mások 1995: 272-287. – Smith és Mackie 2001: 667-702. – Olvasmány: Aronson és Linder 1997. – Fromm 1997.

11. Az agresszió. A kár, a gonosztett, a bűnözés. Az agresszió elméletei: az agresszió mint ösztön, frusztráció és agresszió, az agresszió mint tanult viselkedés. Az agressziót közvetítő változók: a belső állapotoktól a szociokulturális tényezőkig. Az öncélú és az intrumentális agresszió.

Irodalom: Csepeli 1997: 334-346. – Hewstone és mások 1995: 288-312. – Smith és Mackie 2001: 702-730. – Olvasmány: Jones 1997. – Heider 2003: 360-391. – Bandura és mások 1981.

12. Versengés és konfliktus. A konfliktus mibenléte, fogalma, definíciók. A konfliktus dinamikus és statikus felfogása. A konfliktus típusai. Nyereség, veszteség, önérdek maximalizálás. A rosszindulatú társadalmi folyamatok. A válság. A konfliktusok kezelése. Kölcsönös függés.

Irodalom: Csepeli 1997: 355-362. – Hewstone és mások 1995: 313-334. – Olvasmány: Deutsch és Krauss 1981. – Deutsch és Shichman 1996.

13. Együttműködés és bizalom. Az együttműködés mint társas érték. A fogoly dilemma. A kooperatív stratégia előfeltétele(i): a bizalom stb.

Irodalom: Csepeli 1997: 349-354, 363-367. – Hewstone és mások 1995: 334-337. – Olvasmány: Gamson 1981. – Komorita és Brenner 1981.

14. A szerep. Státusz és szerep, normativ és interpretativ szerepfelfogás. Személyiség és szerep. Moreno, Mead, Goffman szerepfelfogása. A szerepek jellemzői: velünk született és szerzett szerepek stb. Szerep és elvárás. Szerepkonfliktusok. A társas élet dramaturgiája: alakítások (hit, homlokzat, idealizáció, megtévesztés, misztifikáció, stigmatizáció stb.)

Irodalom: Csepeli 1997: 189-203. – Olvasmány: Goffman é.n. (2001) – Mead 1973: 173-286.

15. Az én és az identitás. Az én- és társadalmi azonosságtudat mibenléte, szerkezete. – A szociológiai, kulturális antropológiai és pszichológiai megközelítés, értelmezés kérdései. – Az identitás mint élettörténeti, pszichohistóriai és történelmi szociálpszichológiai jelenség. Posztmodernitás és virtuális identitás.

Irodalom: Csepeli 1997: 516-533. – Smith és Mackie 2001: 189-252. – Olvasmány: Erikson 1991: 401-498. – Gergen és mtsa 2001. – McGuire és mtsa 1984.

Kötelező irodalom

Csepeli György 1997, Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Bp.

Ajánlott irodalom

Hewstone, M. – Stroebe, W. – Codol, J-P. – Stephenson, G. M. 1995, Szociálpszichológia – európai szemszögből.  Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp.

Smith, E. R. – Mackie, D. M. 2001, Szociálpszichológia. Osiris Kiadó, Bp.

Olvasmányok

Allport, G. W. 1974, A modern szociálpszichológia történeti háttere. In: Pataki Ferenc (szerk.): Szociálpszichológia. Szöveggyűjtemény. I. köt. Tankönyvkiadó, Bp. 7-87.

Asch, S. E. 1973, A személyekről alkotott benyomások. In: Hunyady György (szerk.): Szociálpszichológia. Gondolat Kiadó, Bp. 137-151.

Aronson, E. és Linder, D. 1997, A megbecsülés fokozása és visszavonása hogyan befolyásolja a személyközi vonzalmakat? In: Lengyel Zsuzsanna (szerk.): i.m. 286-294.

Bem, D. J. 1984, Az attitűdök mint önjellemzések. In: Hunyady György (szerk.): i.m. 211-235.

Bandura, A. – Ross, D. – Ross, S. A. 1981, Film által közvetített agresszív modellek utánzása. In: Hunyady György (szerk.): i.m. 515-525.

Berne, E. 1984, Az emberi játszmák. Gondolat Kiadó, Bp.

Bettinghaus, E. P. 1997, A meggyőző kommunikáció. In: Lengyel Zsuzsanna (szerk.): i.m. 234-256.

Bruner, J. S. és Goodman, L. L. 1981, Az érték és a szükséglet szervező szerepe az észlelésben. In: Csepeli György (szerk.): i.m. 196-204.

Bungart, W. 1997, A proszociális magatartás empirikus kutatásának módszertani problémái. In: Lengyel Zsuzsanna (szerk.): i.m. 23-37.

Byrne, D. 1981, A személyközi vonzalom és az attitűdbeli hasonlóság. In: Csepeli György (szerk.): i.m. 453-473.

Csepeli György (szerk.) 1981,  A kísérleti társadalomlélektan főárama. Gondolat Kiadó, Bp.

Deutsch, M. és Krauss, R. M. 1981, A fenyegetés hatása az interperszonális alkura. In: Csepeli György (szerk.): i.m. 393- 414.

Deutsch, M. és Shichman, S. 1996, A konfliktus a szociálpszichológia perspektívájában. In: Lányi Gusztáv (szerk.): Politikai pszichológia. Balassi Kiadó, ELTE Szociológiai Intézet, Bp. 263-285.

Erikson, E. H. 1991,  A  fiatal Luther és más írások. Gondolat Kiadó, Bp.

Festinger, L. és Carlsmith, J. M. 1981, A kikényszerített engedelmesség kognitív következményei. In: Csepeli György (szerk.): i.m. 342-356.

Fishbein, M. 1997, Az attitűd és a viselkedés predikciója. In: Lengyel Zsuzsanna (szerk.): i.m. 147-163.

Fromm, E. 1997, A szeretet művészete. In: Lengyel Zsuzsanna (szerk.): i.m. 295-303.

Gamson, W. 1981, A szövetségalakítás elméletének kísérleti vizsgálata. In: Csepeli György (szerk.): i.m. 415-433.

Gergen, K. J. és Gergen, M. M. 2001, A narratívumok és az én mint viszonyrendszer. In: László János és Thomka Beáta (szerk.): Narratív pszichológia. Kijárat Kiadó, Bp. 77-119.

Goffman, E., é.n. (2000),  Az én bemutatása a mindennapi életben. Thalassa Alapítvány, Pólya Kiadó, Bp.

Heider, F. 2003, Jótett és károkozás. In: Uő. A személyközi viszonyok pszichológiája. Osiris Kiadó, Bp. 360-391.

Heider, F. és Simmel, M. 1981, A viselkedés észlelésének kísérleti vizsgálata. In: Csepeli György (szerk.): i.m. 178-195.

Hunyady György (szerk.) 1984, Szociálpszichológia. Gondolat Kiadó, Bp.

Jones, S. 1997, Az erőszak intézményei. In: Lengyel Zsuzsanna (szerk.): i.m. 314-322.

Komorita, S. S. és Brenner, A. R. 1981, Alku és engedmény kétoldalú monopólium mellett. In: Csepeli György (szerk.): i.m. 434-445.

LaPiere, R. T. 1981, Az attitűdök mások, mint a cselekedetek. In: Csepeli György (szerk.): i.m. 106-119.

Lányi Gusztáv 2000, Magyarság, protestantizmus, társaslélektan. Osiris Kiadó, Bp.

Lengyel Zsuzsanna (szerk.) 1997, Szociálpszichológia. Szöveggyűjtemény. Osiris Kiadó, Bp.

Lewin, K. [1931] 1972, Az arisztotelészi és a galileánus gondolkodásmód összecsapása a mai pszichológiában. In: Uő.: A mezőelmélet a társadalomtudományokban. Bp., Gondolat

McGuire, W. J. 2001, A szociálpszichológia második évszázada elé. In: Uő. Makacs nézetek és a meggyőzés dinamikája. Osiris Kiadó, Bp. 466-509.

McGuire, W. J. és McGuire, C. 1984, A spontán énkép alakulása az egyén különbözősége alapján. In: Hunyady György (szerk.): i.m. 146-172.

Mead, G.H. 1973, A pszichikum, az én és a társadalom. Bp., Gondolat

Moscovici, S. 2002, A Dreyfus-ügy, Proust és a szociálpszichológia. In: Uő. Társadalom-lélektan. Osiris Kiadó, Bp. 141-172.

Moscovici, S. 2002a, A szociálpszichológia új feladatai az új Európában. In: Uő. Társadalom-lélektan. Osiris Kiadó, Bp. 306-324.

Rónay Jácint [1847] 2001, Jellemisme, vagy az angol, francia, magyar, német, olasz, orosz, spanyol nemzet, nő, férfiú és életkorok jellemzése lélektani szempontból. In: Hunyady György (szerk.): Nemzetkarakterológiák. Osiris Kiadó, Bp. 51- 224.

Showers, C. J. 2001, Az érzelem hatása az én szerveződésére. In: Forgács József (Joseph P. Forgas) (szerk.): Érzelem és gondolkodás. Az érzelem szociálpszichológiája. Kairosz Kiadó, 287-309.

Triplett, N. 1981, Mozgást előidéző tényezők az iram megszabásában és a versenyben. In: Csepeli György (szerk.): A kísérleti társadalomlélektan főárama. Gondolat, Bp.

Watzlawick, P. – Beavin, J. H. – Jackson, D. D. 1997, Az emberi kommunikáció pragmatikája. In: Lengyel Zsuzsanna (szerk.), i.m. 56-68.

Zajonc, R. B. 1997, A szociális interakció. In: Lengyel Zsuzsanna, szerk., i.m. 88-106.

Zajonc, R. B. 2003, A szociálpszichológia száz éve a racionalizmus jegyében. In: Uő. Érzelmek a társas kapcsolatokban és megismerésben. Osiris Kiadó, Bp. 523-540.

Zajonc, R. B. 2003a, Társas serkentés csótányoknál. In: Uő. Érzelmek… 116-131.

Zajonc, R. B. 2003b, Vonzódás, affiliáció és kötődés. In: Uő. Érzelmek… 163-191.