Bevezetés az interetnikai és interkulturális viszonyokba

Társadalmi hálózatok és a kisebbségek (Fokasz Nikosz)

Alapok

• Tardos Róbert: „Kapcsolathálózati megközelítés: új paradigma?” (1995)
• települések belső és külső kapcsolatai
• szomszédsági, rokonsági viszonyok
• különböző intézmények: piac, közvélemény kapcsolathálózatai
• a világgazdaság centrum–periféria-viszonyai
• alkalmi elitek kapcsolatháló-elemzései
• módszertan
• Moreno szociometriai iskolája
• mikroszociológiai kutatási irányzat
• Mérey Ferenc
• kommunikációkutatás (véleménynyilvánítás elméletei)
• újdonságok diffúziója
• innováció, új technika kutatása
• viselkedés, nézet elterjedése
• antropológia: rokonsági viszonylatok, cserekapcsolatok
• matematikai gráfelmélet
• módszertani ígéret: survey-módszere „atomisztikus”
• network-megközelítés: mikromiliő és makrokontextus
• személyes network (Angulesz Róbert és Tardos Róbert) à kérdéscsoport (3 szituáció)
• „fontos kérdésekben beszélgetőpartner”
• „társ a szabadidő eltöltésében”
• „segítségforrás a mindennapokban, háztartásban…”

Társas kötelékek a magyarországi zsidóságban (1999)

• mintavétel
• Kovács András kutatása
• 2015 fős minta
• kulturális, vallási szervezetek tagnévsora alapján + 1945 előtt születetteknél kárpótlási regiszter
• kvótás mintavétel
• vallási-származási homogenitás
• homogén 72%
• részben homogén 6%
• vegyes 22%
• házasodási homogámia
• a megkérdezettek szüleinek 79%-a homogám
• a megkérdezettek 51%-a homogám
• személyes network kiterjedése: 4,69 fő
• teljes magyar populáció átlaga: 3,51 fő
• fővárosi, legalább középiskolát végzett népesség: 4,27 fő
• összetételhatás: település, iskolázottság, anyagi státusz
• network-erőforrások összetétele
• az első kettő túlnyomó a harmadikhoz képest
• rokonsági hányados: 0,51 (összpop.: 0,75; fővárosi legalább érettségizett: 0,58)
• modernebb a hazai zsidóság, mint a magyar társadalom egésze
• szelektivitás
• iskolázottság: zsidók 0,43; országos 0,56; főváros 0,39
• életkor: zsidók 0,74 (releváns eltérés); országos 0,58; főváros 0,60
• kapcsolatok forrása
• család, rokonság jóval alacsonyabb (56%, míg országos 77%, fővárosi 65%)
• közös társaság jelentősége (16%, míg országos 7%, fővárosi 9%)
• iskola, egyetem (11%, míg országos 3%, fővárosib 7%)

Kapcsolat intenzitása – gyenge és erős kötések

(Granovetter empírikus vizsgálata)

• munkahelykeresés során nem a legbizalmasabb embereken keresztül, hanem a többé-kevésbé laza ismeretségeken keresztül jutunk előre
• a szűk kör túl közel van hozzánk, nem nyújt új információt
• chilei középosztály (közalkalmazotti réteg): Granovetter elméletének ellenpéldája
• állami állások, szűkös erőforrások
• kölcsönös szívességek rendszere („komaság”)
• széles baráti kapcsolatokon belül
• társadalmi státuszukat tekintve egyenrangúak
• a felsőbb osztályok tagjai fizetnek, ha az alsóbb osztályok tagjaitól szívességet kérnek à nem kerülnek bele a hálózatba imígy
• Balkán: a hivatalokban is személyesebb a kapcsolat

Hat lépésnyi távolság (Milgram kísérlete, 1967)

• kutatás: többszáz embernek ugyanahhoz az emberhez kellett eljuttatnia egy levelet úgy, hogy az adott ember csak attól kaphatja meg, aki személyesen ismeri őt
• az elindított levelek egyharmada ért célba, átlagosan 5,5 lépés alatt
• a világon bármely két ember átlagosan hat lépésnyi távolságra van egymástól
• a kutatás hibái
• alacsony elemszám
• semmit sem tudni az elveszett levelekről
• kudarccal végződött Fokasz Nikoszék magyarországi kutatása
• a lakosság 6%-a indította egyáltalán el a levelet
• a reprezentativitáshoz nem elég
• a lakosság visszaélt, a jutalom-DVD reményében csaltak
• vidéki kisvárosi nyugdíjasok néhány lánca tűnt viszont föl
• messze a hat lépésen túl (hipotézis: kimaradnak a modellből)
• Fokasz Nikoszék kutatása fordítva (jelenleg tart)
• sok célszemély, kevés kiindulópont
• hosszútávú terv: két reprezentatív minta között átlagosan milyen hosszú lánc van?
• kistelepülésekből kiindított láncokkal is próbálkoznak

Szerkezetiség

• ragadozó–zsákmány vízi táplálkozási hálózat
• tudósok közötti kooperációs kapcsolat à csomópontok, fürtösödés
• szexuális kapcsolathálózat
• baráti kapcsolathálózat
• bonyolult struktúra – modellezés – a háttérben a véletlen?
• Erdős Pál & Rényi Alfréd: véletlen gráfok à „kis világ”
• csoportokból álló világ: szabályszerűen kalkulált kapcsolatok
• kicsi- és csoportokból álló világ: a kettő kombinálása
• a dinamikát is elemzi
• Watts–Strogatz + Barabási László: skálamentes hálózat
• minden szinten vannak csúcsai
• például ilyen az internet
• kiemelkedő szerepet játszó csomópontok, összekötők
• nem mindig lehet átlagot számítani (csak a haranggörbe-típusúaknál)
• hatványfüggvény-eloszlás: a sikeres még sikeresebb lesz
• milyen terjedési folyamat figyelhető meg egy hálózatban?

A témához tartozó olvasmány:

Granovetter, M.: „A gyenge kötések ereje”, in Angelusz Róbert és Tardos Róbert szerk.: Társadalmak rejtett hálózata, MKI, Budapest, 1991. 371-399. o. (lásd még: „The Strength of Weak Ties. American Journal of Sociology, 78. 1360-1380. o.)