Szoci�lis karta

A szoci�lis jogok a II. vil�gh�bor� ut�n kezd�dtek. Az ENSZ 1944 az emberi jogok �ltal�nos deklar�l�sa, bejelentik az emberi, szoci�lis jogok ki�p�t�s�t.

ENSZ dokumentumok el�k�sz�t�se 1966-ban:

I.                   Polg�ri �s politikai  jogok egys�gkorm�nya!

II.                A gazdas�gi, szoci�lis �s  kultur�lis jogok egys�gkorm�nya!

A nagyhatalmi id�szakban alakultak ki, az �llam szocialista orsz�gokban. Az USA-ban megrekedt a szoci�lis jogok gyakorl�sa, mind a mai napig.

A polg�ri �s politikai egys�g alkotm�nyra a jogokat jobban kik�nyszer�tik, mind a gazdas�gi, szoci�lis �s kultur�lis egys�g alkotm�nyra.

A G. SZ. K. egys�g alkotm�nyr�l orsz�g jelent�st kell k�sz�teni, �s leadni az ENSZ fel�.

Egy�bk�nt sok alkotm�ny jog nem �rv�nyes�l Magyarorsz�gon Pl.: 70/d a lehet� legmagasabb sz�nt� eg�szs�g biztos�t�shoz mindenkinek joga van.

A stabiliz�ci�s program negat�v hat�sa az :G.SZ.K-ra :

A Bokros csomag  egyik c�lja Magyarorsz�g gazdas�gi helyzet�nek helyre �ll�t�sa (  A MNB eln�k�nek  lev�lt�sa illetve a p�nz�gy miniszter t�voz�sa ut�n Bokros Lajos �s Sur�ny Gy�rgy sz�nre l�p�se 1995 m�rcius 12 a csomag vagy m�s n�ven stabiliz�ci�s program elfogad�sa.. A helyre �ll�t�st a foly� k�lts�gvet�s �jra gombol�s�val ill. a megszor�t� j�vedelem politika int�zked�s�vel pr�b�lt�k. A TB alap sz�les�t�se, a 8%-os V�M p�tl�k, a 9%-os j�vedelmek le�rt�kel�se infl�ci� n�veked�shez vezetett. K�vetkezm�ny: a re�l kereset 5%, a nyugd�j 12%-os cs�kken�s�t eredm�nyezte.

El�zm�nyek: A gazdas�g gyors roml�sa  a 90- be vett GDP 100%-os 91-ben m�r 90%-os folyamatos roml�s l�that� 95-ig. Magyar o. deficite, 93-ban 3,5 milli�rd, 94-ben 4 milli�rd; a k�lf�ldi tartoz�s 92-94 k�z�tt 13-r�l 18 milli�rdra r�gott)

 A Bokros csomag  G. SZ. K.-t megny�rb�lta, ez most m�r l�that� mi�rt, hogyan.

Ellenben a Polg�ri �s politikai egyess�g alkotm�nnyal.

Eur�pa Tan�cs l�tre j�tte 1947!

C�lja: -   emberi jogok v�delme

-         alkotm�nyos rend szil�rd�t�s

-         demokratikus int�zm�ny fejleszt�s

1950-ben az ET megalkotta az alapvet�szab�lyok �s v�delemr�l sz�l� egyess�get.

Bemutat�sa: -Az egy�nt ha nem el�g�ti ki a hazai t�rv�nykez�s, akkor fordulhat a Strazburg-i, b�r�s�ghoz. – Az egyezm�ny al��r�s�val automatikusan al��rja, hogy elfogadja az �t�lkez�s elj�r�st, szab�lyt.- Kiv�tel, ha �gy �rja al� a  szerz�d�st, hogy nem minden esetben fogadja el.

Egyed�l T�r�k o. �rta al� ilyen form�ba, de m�g nem k�rt m�s t�rgyal�si elj�r�st.

Emberi Jogok Kart�ja!

50-orsz�g �rta al�.

1961 Eur�pai Karta, 19 jogb�l �ll, saj�t v�laszt�s szerint 10-et kell v�llalni,  ahhoz hogy a karta, tagja lehessen a kompatens, orsz�g.

A 19-b�l 7 alapvet� jog vagy kem�ny magnak is h�vj�k, de a h�tb�l min. 5 fel kell v�llalni.

Nem lehet k�telezni senkit arra, hogy a k�telez�n k�v�l m�g vegyen fel!

Orsz�g jelent�st kell k�sz�teni.

Mivel mindenki azt �rna le a jelent�sbe amit akar vagy is nem val�s adatok/t�nyek ker�lhetnek a jelent�sbe, ez�rt az ET egy standard k�rd��vet alkalmaz.

�rt�kel�si m�d:  A Szoci�lis Karta, Bizotts�g megb�z�st ad egy f�ggetlen szak�rt�i bizotts�gnak, akiknek v�lem�nyt kell �rni a jelent�sr�l. Akik egy�bk�nt az adott orsz�g ter�let�n vizsg�l�dhatnak is.

A Szoci�lis Karta, Korm�ny Bizotts�ga javaslatot tesz, hogy elfogadj�k- e a jelent�st vagy jav�tsanak a helyzeten.

Innen tov�bb k�ldik az Eur�pai Parlamenthez.

Legmagasabb szankci�: kiz�r�s!

Portug�lia, Spanyol o. mind a 19- et, mert szerettek volna otthont adni a rendnek �s jognak.

Rom�nia szint�n felvette mind a 19-et.

Kieg�sz�t�s a kart�ban :

1996 M�dos�tott Eur�pai Szoci�lis karta.

31 pontt� emelt�k a jogokat.

16-ot kell felvenni.

9 kem�ny mag.

7 k�telez�.

Magyarorsz�g csak 12-�t v�llalt fel!

Jog csoportok:: 

I.                   Munka v�llal�s:

-         munk�hoz val� jog *  kem�ny mag/ratifik�lva.

-         Foglalkoz�s szabad v�laszt�sa

-         P�lyav�laszt�si tan�cs ad�s

-         Magas sz�nt� foglalkoztat�shoz val� jog

II.                Igazs�gos munka felt�telekhez val� jog/ ratifik�lva, kem�ny mag

-         munka id�

-         pihen� id�

-         �szszer� napi �s heti foglalkoztat�s

-         fizetett munka napok biztos�t�sa

-         �vi k�t h�t fizetett szabi

-         min. heti egy pihen� nap/A karta szerint az orsz�g vall�si napj�ra es� nap kell hogy legyen

-         a szabadnapok 2/3- val, a munk�ltat� rendelkezik.

-         Biztos�tott �nnepnap/�v:8 ha j�val kevesebb akkor megrov�s.

III.             Biztons�gos Munka k�rnyezet biztos�t�sa/ ratifik�lva, kem�ny mag

-         munkabiztons�gi ellen�rz� rendszert kell m�k�dtetni

-         megfelel�en kell szankcion�lni a hi�nyoss�got, hib�t

IV.            Tisztess�ges D�jjaz�s / nem ratifik�lva

-         csal�dj�t tisztess�gesen eltartsa

-         munka b�r levon�sa csak jogok mellett szabad

Nem ratifik�lt�k, mert a nemzet gazdas�gi b�r 2/3-�te�lrni-e a fizet�snek.

Ekkor n�lunk csak az 1/3-�t �rte el.

V.               T�rsul�s szabads�g�nak joga/ ratifik�lva, kem�ny mag

-         nem k�telezhet� senki, arra , hogy valaki valaminek a tagja legyen

VI.            Kollekt�v alkuhoz val� jog/ ratifik�lva, kem�ny mag

-         nem az egy�n k�t szerz�d�st egy munka hellyel hanem egy szervezet

-         sztr�jkhoz val� jog

-         sztr�jk elh�r�t�s�hoz val� jog

-         Rend fenntart� er�k �s eg�szs�g�gyi dolgoz�k nem sztr�jkolhatnak.

VII.         Gyermek �s fiatalkor�ak v�delme/nem ratifik�lva,

-         a munka v�llal�s als� korhat�ra 15-�v

-         kiv�ve szakmai gyakorlat �s az otthoni munka

-         nem lehet �jszakai �s vesz�lyes munka k�rben foglalkoztatni �ket

-         h�rom h�t fizetet szabadnap

VIII.      Dolgoz� n�k v�delme/ ratifik�lva, kem�ny mag

-         v�rand�s mam�k szoptat�si id�szaka alatt, �jszakai foglalkoztat�s, vesz�lyes munka v�geztet�se tilos.

-         Ha kor�bban vesz�lyes munka k�rben dolgozott, biztos�tani m�s munka k�rt biztos�tani sz�m�ra, vagy fizetett szabira k�ldeni

-         Sz�l�si szabads�got biztos�tani

-         Szoptat�si munka id� kedvezm�ny biztos�t�sa(f�l�v)

IX.            P�lyav�laszt�si tan�cs ad�s/ ratifik�lva, kem�ny mag

                  -a karta , nem �rja el�, hogy ingyenes vagy sem

X. Szakmai jogok biztos�t�sa/ nem ratifik�lva

-         �tk�pz�sben

-         szakmai k�pz�sben

  XVIII. cikk A tag�llamok polg�rai sz�m�ra  ugyan olyan jogok biztos�t�sa, mint ami a magyar �llam polg�roknak./ nem ratifik�lta

XIX. cikk A bev�ndorl� munk�sok v�delmet, szoci�lis ell�t�st, eg�szs�g�gyi ell�t�st, kultur�lis ell�t�st kapjanak/ nem ratifik�lta

 Szoci�lis int�zked�sek kart�ja.

XI. cikk  Az eg�szs�g v�delme! / ratifik�lva

-         a tag�llamoknak int�zked�seket kell tenni a j�rv�nyos, fert�z� megbeteged�sek megel�z�s�re.

-         L�p�sek a  rossz eg�szs�g�gyi   helyzet felsz�mol�s�ra

-         Felvil�gos�t� programokat kell tartani.

XII:. cikk  A TB- hez  val� jog./nem ratifik�lva

-         TB l�tre hoz�s, kiel�g�t� szinten val� m�k�dtet�se(ILO Standardnek megfelel� rendszert kell alkalmazni, mi szerint min. 3-om szab�lyt kell felv�llalni).Vagyis ingyenes k�rh�zi ell�t�s!

-         L�ssuk a h�rom  azaz hat teljes�tett ILO szab�lyokat:

-         �regs�g, anyas�g;

-         Rokkants�g, munkan�lk�lis�g;

-         Betegs�g, �zemi baleset;

A Nemzet �llamoknak t�rekedni kell, hogy egyenl� jogokat biztos�tson a tag�llamok tagjai sz�m�ra is. Nem egyenl� azzal, hogy ingyenes korh�zi ell�t�sba r�szes�lj�n a nem M. �llampolg�r, csak az�rt, mert a tag�llamba van az � orsz�ga is.

 … nem ratifik�lta,…. Mert a TB ell�t�s szintj�nek folyamatos ell�t�s�r�l kell gondoskodni. Erre nem k�pes M. o., �s elv�rj�k, hogy ne t�rt�njen jogs�rt�s pl.: nyugd�j cs�kken�s;

XIII. cikk A szoci�lis v�delem cikeje. /nem ratifik�lva

       -A tag�llamoknak t�rekedni kell arra, hogy politikai �s szoci�lis v�delmet biztos�tson.

       -A megfelel� forr�sokkal nem rendelkez�knek biztos�tani kell a szoci�lis ell�t�sokat.

XIV. cikk Szoci�lis jogokb�l val� r�szesed�s ratifik�lva.

 A tag�llamoknak biztos�tani kell, a szoci�lismunka fejleszt�s�t, hozz�f�rhet�s�g�t, �s a munk�ban �nk�ntes szervezetek is r�szt vehessenek.

Pl.: Csal�dseg�t� k�zpontok h�l�zat �p�tve vannak M. o.

XV. cikk Fogyat�kkal �l�k jogai! /nem ratifik�lva

-         k�pz�si forma biztos�t�sa, iskol�knak felk�sz�lni a fogad�sukra, technikailag, szakmailag.

-         Speci�lis szolg�ltat�sok, tisztess�ges munka, olyan rendszer ki�p�t�se, melyek �szt�nzik a munk�ltat�kat, arra, hogy alkalmaz�sba vegyen fogyat�kkal �l� szem�lyt.

XVI. cikk A csal�dv�delemhez val� jog! /ratifik�lva

-         szoci�lis csal�di juttat�sok, magyar�zat: a juttat�sokn�l, figyelni kell a csal�dok felt�teleire, a csal�dok lakhat�s�nak biztos�t�sa.

-         p�nz�gyi v�delem, magyar�zat: az ad�z�s figyelembe v�tele.

XVII. cikk A gyermekek �s a fiatalok szoci�lis v�delme! ?ratifik�lva- vagy sem

-         Megfelel� int�zm�nyek l�trehoz�sa.

M�dos�tott szoci�lis karta!

Nem vagyunk tagja! Ez�rt nincs is ratifik�lva egy sem

XXX. Az eg�szs�ges �s biztons�gos munka felt�tel biztos�t�sa. Szab�lyok, v�d� felszerel�s, stb.

XXXI. cikk Ingyenes �ll�s k�zvet�t�s.

XXIV. cikk V�delemhez val� jog! T�mogat�st kell ny�jtani  az egy�neknek, ha megsz�nik a munkahely�k.

XXV. cikk A dolgoz�k k�vetel�s�nek v�delme.

             - Ha a munkahely fizet�s k�ptelen, akkor az �llam valamennyi r�sz�t kifizeti a dolgoz�knak. Mert l�tezik az �gy nevezet B�RGARANCIA alap.

XXVI. Az emberi m�lt�s�ghoz val� jog.

            -Munkav�gz�s k�zben a  tiszteletbe tart�s biztos�t�sa.

(a f�n�k ne fogdossa az alkalmazottat, ne lehessen megal�z�an b�nni az alkal.)

           - A t�nyleges �rv�nyes�thet�s�ge!

XXVII. cikk A csal�dos dolgoz�k egyenl� b�n�sm�d k�vetelm�nye.

-         Munka felv�teli elj�r�s, nemre, fajra, korra val� tekintett n�lk�l.

XXVIII. cikk A munkav�llal� k�pvisel�(szakszervezet) sz�m�ra ny�jt v�delmet.

XXIX. cikk Konzult�ci�hoz val� jog.

-         Ha egy kis�zemb�l kir�gnak t�bb mint 20 embert egyszerre, akkor joguk van megtudni, hogy mi�rt bocs�tott�k �ket el.

-         A negy�zem eset�ben, mely 300/f�t�l indul 10%-os l�tsz�m le�p�t�sn�l �rv�nyes�thetik a karta 29-es t�rv�ny�t.

XXI-XXII. cikkek A t�j�koz�d�s �s a konzult�ci�hoz val� jog.

XXIII. cikk Az id�s kor�ak tisztes �letvitel�nek biztos�t�s�r�l sz�l. Vagyis biztos�tani kell, hogy a t�rsadalom akt�v r�szese lehet, sport, kult�ra.

XX. cikk Nemzetk�zi egyenl�s�g biztos�t�sa!

-         elbocs�t�s elleni v�delem

-         munka felt�tel, munka szab�lyok k�vetel�se

-         szakmai tan�cs ad�s

-         szakk�pz�s, �tk�pz�s, rehabilit�ci�

-         munk�hoz val� hozz�f�r�s

-         karrier

ALKOTM�NY

TB rendszer jelleg�!                           J�rul�k fizet�st�l f�ggetlen j�r� rendszer!

-Reciprocit�son alapul� j�rul�kot kap.         -Gyermek nevel�si j�rul�k.

-A TB-t fizet�sen alapul� rendszernek         -Az egy�n szoc. R�szoru. Szoc.t�m.

nevezz�k!                                                      -Ell�t�sra val� jog.

-J�rul�k=szerzett jogok=TB ell�t�s