Szocpol2003 website
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Eddigi ltogatink:
Induls: 2004-11-20
 
A pontos id:
 
Naptr
2025. Februr
HKSCPSV
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
<<   >>
 
Trsstruktra anyagok
Trsstruktra anyagok : Angelusz Rbert: Rtegzds s lthatsg 1. rsz

Angelusz Rbert: Rtegzds s lthatsg 1. rsz

  2004.11.26. 15:07

A vizsghoz szksges egyik olvasmny.

Angelusz Rbert: Rtegzds s lthatsg

 

A nagycsoportok krvonalai

 

A trsadalmi ltsviszonyok romlsnak egyik legszembetnbb megnyilv-nulsa a trsadalom differencildsnak s a trsadalmi nagycsoportoknak a cskken ttekinthetsge. A trsadalom tagozdsra, az osztly- s rteg-tudatok tanulmnyozsra irnyul vizsglatok egyrtelmen jelzik a felme-rl nehzsgeket, a csoportidentifikcik elbizonytalanodst. Amg akr csak szz vvel ezeltt mg kivtelesnek szmtottak az olyan helyzetek, amelyekben az emberek szmra ne lett volna nyilvnval sajt maguk s a krnyezetkben elfordul szemlyek trsadalmi hovatartozsa, addig a je-lenhez kzeltve egyre kevsb kzenfekv a nagycsoportok s a hozzjuk tartoz szemlyek felismerhetsge. A bizonytalansgok nem csak a laiku-sok szintjn jelentkeznek. Szociolgusok s ms trsadalomtudomnyok mveli bonyolult empirikus kutatsokat s tbbvltozs matematikai elem-zseket vgeznek, hogy tbb-kevsb krvonalazni tudjk a trsadalom stratifikcijt.

Az identifikci legfbb akadlya a trsadalmi nagycsoportok hatrainak elmosdottabb vlsa. Az les kontrokkal elvl rendektl az osztlyok, majd a rtegek fel haladva a csoporthatrok elhalvnyulnak. A hatrok bi-zonytalann vlsa mellett a csoportok bels differencildsa is mrskeli a csoportazonosts lehetsgeit. A rendek viszonylagos zrtsga, jogi intz-mnyestettsge, az letvitel szigor normaktttsge s egysgessge, a reprezentatv sttusszimblumok kidolgozottsga biztostotta a csoporthova-tartozs s a trsadalmi rang magas szint felismerhetsgt. Meghatrozott rendek esetben a normk a tpllkozsra, a ruhzkodsra, a beszdmdra, a csaldi nnepek megtartsra, jformn az let valamennyi folyamatra ki-terjedtek.1 A tmegesen ltez trsadalmi cselekvsek ers csoportspecifikus rendezettsgben nyilvnultak meg, melyek – nem intencionlt – sttus-szignlknt a sttusszimblumokkal egytt jformn mindenki szmra lehe-tv tettk a rendi hovatartozs azonostst. A rendekben – a csoportok, a cselekvsek s az interakcik szablyozottsga tekintetben – is nagyfok sszerendezettsg, ha gy tetszik, rend uralkodott. A renden belli s a rendek kztti rintkezsek eltr gyakorisga, a bels s kls interakcik, pldul a megszltsok formlis klnbsgei, a kontaktusok exkluzv megklnbztet jellege mg marknsabb tettk a rendek kztti hatr-vonalakat.

Az osztlyok kevsb zrt kpzdmnyek. A jogi intzmnyesls hi-nya, a nagyobb mobilitsi gyakorisgok s a velk jr inkonzisztencik kvetkeztben az osztlyok tagjai az erforrsok hasonl nagysga, helyze-tk viszonylagos ekvivalencija ellenre sem kpeznek a rendekhez mrhet interakcis kzssgeket. A rendi kzssgek s “szabadsgok” fokozatos megsznsvel az osztlyok hatrai is kevsb egyrtelmek, mint a rendek esetben. Kzrejtszik ebben a rendi s az osztlytagozds eltr szabad-sga, amennyiben az utbbi tpusnl a csoport tagjai letlehetsgeiket szubjektve is nyitottabbnak szlelik, nem tekintik annyira magtl rtetd-nek, mint a rendi besorols rknek ltsz keretei kztt. A tmeges cselek-vsek csoportszersge, osztlyspecifikus jellege ugyan tovbbra is fennll, az sszefggsek lazbb szerkezete miatt azonban a rtegszignlok kevsb egyrtelmek.2 A biztos hatrok nmileg mrskeltebb pregnancija s az letvitelek nagyobb pluralitsa kvetkeztben a csoportnormk s a sttus-szimblumok rendszere kevsb kikristlyosodott. Nehezebb a nagycsoport-hoz tartozs felismerhetsge, ami cskkenti az osztlyon belli interakcik kiterjedtsgt, a kapcsolathlzatok szvetnek srsgt.

E jellegzetessgek mg hatrozottabban rvnyeslnek az erforrsok nagyobb kszletvel rendelkez dinamikus trsadalmak tipikus nagycsoport-jainl, a trsadalmi rtegeknl. A szintek szmnak nvekedse, a hierarchia egy kiterjedt znjban az erforrs-differencil cskkense, az ennek kvetkeztben lnkebb trsadalmi mobilits s a rteghatrok interaktv t-jrhatsga nmagban is cskkenti a rtegek bels mobilitst. A csoport fogalmnak – legyen sz akr kiscsoportokrl, akr makroszociolgiai rtelemben vett nagycsoportokrl – per definitionem ismrve a csoporton belli interakcik viszonylag nagy gyakorisga. Ennek cskkense a csoport kohzijnak olddshoz vezet. A bels s a kls interakcik hnyado-snak cskken rtja bomlasztja a rtegek integrltsgt, hatrainak biztos krvonalait.3 Az letvitel pluralizldsa, a hierarchia szles tartomnyban rvnyesl mobilitsi aspircik, az erforrsokban nmileg gazdagabb, kzeli rtegek elrhetsge, normiknak s mintiknak gyakori kvetse – a normk bizonyos hatrok kztti vlaszthatsga – tovbb nveli az identifi-kci s a csoportintegrci dilemmit.

A trsadalmi rtegzds szempontjbl relevns vltozk fontossgi struktrjban bekvetkezett trendezdsek kedveztlenl rintettk a nagycsoportok lthatsgt. Az talakulsok helyes interpretcija rdek-ben clszer ttekinteni a makrostrukturlis vltozk fbb tpusait. Blau a vltozk kt tpust, a nominlis s a gradulis paramtereket klntette el egymstl.4 Felfogsa szerint a nominlis paramterek les hatrokkal elvl csoportokra, pldul nemekre, fajokra, vallsokra, foglalkozsokra bontjk a populcit. E csoportokat – logikai sttusuk szerint – az egymsmellettisg jellemzi, azaz olyan “mssgok”, melyek nmagukban nem hierarchikusak. Ezzel szemben a gradulis paramterek, pldul a jvedelem, a vagyon, a hatalom, az iskolai vgzettsg sttusrangsorok alapjn tagoljk a trsadal-mat. E paramterek folytonosak s gy nem tartalmaznak stabil vlaszt-vonalakat, ugyanakkor jellegzetes attribtumuk a mrhetsg. A gradualits ppen abban nyilvnul meg, hogy az egyes fokozatok a “tbb”, illetve a “kevesebb” terminusaival jellemezhetk. A nominlis s a gradulis para-mterek megklnbztetsnek ktsgkvl nagy a heurisztikus rtke, mgis tartalmaz bizonyos ellentmondsokat. A gradulis vltozk kztt szerepel pldul a jvedelem s az letkor. Az elbbi olyan vltoz, amely nem pusztn a tbb s a kevesebb, hanem a kedvezbb s a kedveztlenebb hierarchikus kategriival is jellemezhet. Ez korntsem ll fenn az letkor esetben. Amg a gazdasgi erforrsok szkssge kvetkeztben evidens-nek tekinthet, hogy kedvezbb tbb jvedelemmel rendelkezni, mint kevs-sel, addig az letkor nem jelent a fokozatokkal rendre javul vagy roml hierarchikus pozcit. A nominlis vltozhoz hasonlan – az uralkod rtkrendszer, illetve az letkor s az erforrs-vltozk korrelcija – hat-rozza meg, hogy az elbbi egyes szakaszai kzl melyek tekinthetk kedvezknek vagy kedveztleneknek.

A vltozk ktosztat tipizlsa mellett problematikus lehet az olyan fontos paramterek besorolsa is, mint a termelsi javak tulajdona. A tulaj-don a Blau-fle feloszts alapjn gradulis paramternek tekinthet, ameny-nyiben a tulajdonnlklisg®kis tulajdon®nagyobb tulajdon egyrtelmen fokozatokat, st kumulatv struktrt jelez. Ugyanakkor a tulajdont a nem-tulajdontl elvlaszt fokozatok kztt a vlasztvonalak hasonlkppen le-sek, mint a nominlis paramterek kztti hatrok. Meghatrozott jogi privilgiumok, pldul a vlasztjoggal val rendelkezs tekintetben mg nagyobb dilemmk forrsa a nominlis, illetve a gradulis kategrik merevsge. Egy trsadalom szavazati joggal rendelkez tagjai nemcsak hierarchikusan kedvezbb helyzetek, hanem egyttal a szavazati joggal nem rendelkezktl is jl lthat, les hatrokkal vlnak el. Az elemzett pl-dk jelzik, hogy a nominlis s a gradulis paramterek nem vagylagosak, s az utbbiak nem azonosthatk a trsadalom vertiklis fokozataival. Ezen megfigyelsek alapjn clszernek ltszik a paramtereknek egy rnyaltabb, ngy tpusba sorolhat felosztsa. A tpusok a hierarchikus viszony, illetve az les vlasztvonal dimenzii alapjn klnthetk el.

 

1. bra: A strukturlis paramterek tpusai

Dimenzik, paramterek

Emergens

Nominlis

Hierarchikus

Gradulis

Hierarchikus tagolds (van +, nincs –)

+

+

les vlasztvonal (van +, nincs –)

+

+

 

Az emergens vltozk a hierarchia szempontjbl a fent-lent fokozatai mentn elhelyezked grdicsokat kpeznek. Az egyes fokozatok egyttal les hatrvonalak is, mint pldul a termelsi javak tulajdona vagy a jogilag intzmnyeslt rangok fokozatai. A hierarchikus klnbsgek s az les hatrok egyttesen valban emergenss teszik az ilyen paramterek mentn kialakul csoportokat. A nominlis paramtereknl – pldul nem, valls, etnikum – hasonlkppen jl kirajzoldnak a hatrok, de a csoportok kztt csupn mssgokrl, horizontlis klnbsgekrl beszlhetnk. A hierarchi-kus paramterek – pldul jvedelem, vagyon, iskolzottsg vagy a hatalom – a kedvezbb vagy kedveztlenebb terminusokkal jellemezhet folytonos vltozk, amelyek kztt csak klsdleges szempontok szerint, mestersge-sen lehet hatrokat hzni. Hasonl folytonossg jellemzi az olyan gradulis vltozkat, mint pldul az letkor vagy a gyerekszm, de esetkben a gra-dualits nem tartalmaz magtl rtetd elnysebb sttusokat.

Az elmlt vtizedek fontossgi hierarchijban a paramterek szerepben s sszekapcsoldsuk konszolidcijban bekvetkezett vltozsok egyr-telmen cskkentettk a trsadalmi struktra lthatsgt.5 A paramterek tpusaiban a legfontosabb talakuls a hierarchikus vltozk trnyerse s az emergens vltozk slynak viszonylagos httrbe szorulsa. A hatalom struktrakpz potenciljnak nvekedse egyike a legszembetnbb fejle-mnyeknek. A hatalom ugyanakkor hierarchikus jellege ellenre valamennyi relevns vltoz kzl a legnehezebben mrhet, st az akaratrvnyests sokrtsge s szmos ismeretlen nexuson alapul ltens jellege kvetkezt-ben valsznleg a struktra legkevsb ttekinthet paramtere. A jogi privilgiumok fokozatos felszmolsa utn a legutbbi vtizedekben ktsg-telenl a tulajdonviszonyok mentn zajlottak le a legrelevnsabb vltozsok. A tulajdon stratifikcis szerepnek relativizldsa a trsadalmi nagycso-portok lthatsga szempontjbl kedveztlen fejlemny. A szban forg strukturlis talakulsok mr Weber osztlyokrl kialaktott felfogsban is krvonalazdtak. Az ltala tulajdonosi osztlynak (Besitzklasse) nevezett osztlyok mellett a termelsi osztlyok (Erwerbsklasse) tlslyra jutsa s az utbbiak kztt a piaci-rtkestsi klnbsgek hierarchikus jellege tbb vonatkozsban is jelzi a vltozsokat, a tulajdon hatrkijell szerepnek mdosulst.6 A termelsi javak tulajdonval rendelkezk csoportja ssze-szkl, a tulajdonos s a tulajdon nlkli csoportok mretdifferencilja, elssorban a hagyomnyos kispolgrsg szmarnynak cskkense eltrbe lltja a keres-osztlyokon s a hivatalnoki karon bell a nem-tulajdonon alapul erforrsok egyenltlensgeit.7 Az erforrsok strukturlis egyenlt-lensgeinek relevancija megnvekszik. A tulajdonnal val rendelkezs s az egyenltlensgek krdse a hierarchia jelents svjban elvlik egyms-tl. A tulajdon nlkliek kztt is igen jelentsek a munkapiaci pozcikban s az erforrsok kszletben megnyilvnul klnbsgek. E vltozsok eredjeknt az eltr erforrsok szlelsnek valsznsge lnyegesen na-gyobb, mint a tulajdon. Az erforrs-klnbsgek a rtegzds teljes meznyben rvnyeslnek, mg a tulajdonosok az aktv keresknek csak egy tredkt adjk. A mretdifferencilok kvetkeztben a tulajdon nlkli tbbsg esetben kisebbek a tulajdonos-rtegekkel, mint az eltr erforrs-sal rendelkezkkel val tallkozs eslyei.8 Az erforrs-klnbsgekkel val szembesls mindennapi tapasztalatt vlik, mikzben nyilvnval, hogy az egyenltlensgek mgtt az esetek tbbsgben nincsenek tulajdo-nosi klnbsgek.

A rszvnytulajdon megjelense a tulajdonviszonyok vltozsnak s a ltsviszonyok romlsnak a legfeltnbb indiktora. A rszvnyek trhd-tsa egyfell a tulajdon nvekv oszthatsgn, msfell a rszvnytulajdon anonim jellegn keresztl korltozza a tulajdonviszonyok s az arra pl stratifikci lthatsgt. Az anonimits a tulajdon rszleges titkostsnak lehetsgt tartalmazza. A tulajdonos klnbz cgek kzvettsvel lcz-hatja, hogy kinek a kezben van az irnytpakett. Tovbb bonyoltja a helyzetet, hogy a kzvett cgek sokszor maguk is anonim rszvnytulaj-donra pl vllalkozsok. A rszvnytulajdon anonim jellege elssorban a hierarchia cscsain kendzi el a tulajdon koncentrcijnak fokt, a tulajdo-nos szemlyes azonosthatsgt, a tulajdonmegoszls aktulis ismerett. A rszvnytulajdon nagymrtk oszthatsga – jllehet sok tekintetben virtu-lisan – lefel is tgtja a tulajdonosok krt. Az gy keletkez, esetenknt ketts kts, egyszerre alkalmazott s rszvnytulajdonos rtegek sokkal kevsb felismerhetk, mint a kzprtegek hagyomnyos tulajdonnal br csoportjai. A tulajdonnal rendelkezs nominlis vlasztvonala hierarchikus prediktorr vlik, amely immron nem vlasztja el oly lesen a tulajdonosi s a tulajdon nlkli osztlyokat. Nemcsak a tulajdon hatrkijell, vagyla-gos jellege vlik bizonytalann, hanem a tulajdon fokozatai s az egyb vl-tozk konszolidcija is. A tulajdon nem hoz ltre olyan tt erej lthat trsvonalat, amely nagymrtkben egybeesne s korrellna a klnbz erforrsok trsvonalaival. A vltozk sszerendezettsgt a mobilitsi folyamatok kvetkeztben keletkez sttusinkonzisztencik, a struktrakp-z nominlis vltozk bvlse – pldul az gazatok s a foglalkozsok differencildsa – s a klnbz paramtertpusok mrskelt illeszkedse is korltozza. A strukturlis vltozk konszolidcijnak mrtke az osztly-hatrok kikristlyosodsn keresztl dnt mrtkben befolysolja a strukt-ra ttekinthetsgt. A konszolidci javtja, az interszekci pedig rontja az osztlyok lthatsgt.

A ltsviszonyokat a rteghatrok elbizonytalanodsa mellett a hasonl hierarchikus szinteken elhelyezked csoportok nvekv fragmentldsa s az individualizldsi folyamat is kedveztlenl rinti. Az individualizlds mrtke mindenekeltt a trsadalom teljes erforrs-kszletnek egy fre es nagysgtl s annak nvekedsi temtl fgg. Az erforrsok gyarapod-sval elbb-utbb kialakul az a helyzet, amelyet Beck a szintek eltolds-nak nevezett.9 Az erforrsok gazdagabb kszlete – az erforrs-differencil vltozatlansgt ttelezve – lehetv teszi, hogy a hierarchia egyre nvekv tartomnyban rvnyesljn az letformk szabadabb vlaszthatsga. pp az letstlusoknak ez a viszonylagos cserlhetsge a modernizci egyik legmarknsabb ismrve. Az individualizlds a csoportkpzds szabadabb feltteleinek megteremtsvel lehetv teszi, hogy bizonyos rendies von-sokkal is felruhzott interakcis csoportok keletkezzenek a trsadalom nagycsoportjain bell, melyek szvevnyesebb teszik a trsadalom horizon-tlis tagoltsgt. A magas szintdifferencil mellett szervezd hierarchikus tagoltsgot tmetszi egy olyan horizontlis csoportkpzds, amely szmot-teven megnveli a struktra egsznek s benne makrocsoportjainak komplexitst. E transzformcik folyomnyaknt az erforrsok tekintet-ben kzel es szintek hatrain tnyl, de az letstlusukban hasonl ir-nyultsg emberek hlzati sszefggseiket s interakcis gyakorisgukat nzve sokkal inkbb tekinthetk csoportoknak, mint az erforrsokkal rendelkez szemlyek interakci-szegny vagy izollt halmazai. Az erfor-rsok klnbz szintjein tvel tarts kommunikcis s kulturlis cserefolyamatok olyan interakcis mobilitsnak tekinthetk, amelyek gyak-ran kiindulpontjt, els lpcsfokt kpezhetik egy ksbbi trsadalmi helyzetvltozsban is realizld vertiklis mobilitsnak.

A nvekv szintdifferencil, valamint a cskken erforrs- s mret-differencil felttelei mellett lezajl intenzv rtegkzi interakcis s mobi-litsi folyamatok ellentmondsosan rintik a trsadalmi nagycsoportok per-cepcijt. A mobilits mskppen hat a lthatsgra s a megkzelthet-sgre. Lthatsgon a szban forg szocilis objektivci – esetnkben egy trsadalmi nagycsoport – krvonalazhatsgt s tagsgnak azonosthat-sgt rtem, megkzelthetsgen pedig azt, hogy a kvlllk szmra mekkora esly nylik a csoport tagjaival val tartsabb kontaktusok kiala-ktsra, s ezen keresztl a csoport letviszonyainak alakulsrl els kzbl szrmaz tapasztalatok szerzsre.10 A csoport lthatsga rendszerint pozi-tvan korrell zrtsgval s homogenitsval. Stabilitsnak s zrt jelleg-nek kikezdse a fellp sttusinkonzisztencikon, a nvekv mobilitsi s csoportkzi interakcikon keresztl hozzjrulhat a csoport hatrainak elmo-sdshoz, nveli heterogenitst s ezltal rontja a lthatsg feltteleit. E folyamatoknak ms a csoportok megkzelthetsgre kifejtett hatsa. A n-vekv csoportkzi interakcik s az intenzvebb mobilits a bvl rtegkzi kapcsolatokon keresztl kzeltik egymshoz a szomszdos rtegeket. A sze-mlyes interakcik kzvettsvel szmos lehetsg nylik a msik csoportrl formld kzvetlen tapasztalatok s benyomsok szerzsre. Mennl sokr-tbbek a msik csoport letvilgrl szerzett szemlyes tapasztalatok – llan-dnak vve a trsadalmi ltsviszonyok egyb feltteleit –, annl nagyobb az eslye annak, hogy relisabb, kiegyenslyozottabb kp alakuljon ki a megfi-gyels trgyt kpez integrcirl.

A szomszdos csoportok nvekv megkzelthetsge termszetesen csak bizonyos hatrig rvnyesl. Meglehetsen kzenfekvek az tjrhatsg rtegkzi korltai is. A nagyobb megkzelthetsg elssorban a szomszdos rtegek kztt alakul ki. A tvolabb es rtegek viszonylatban mind a cso-portkzi kontaktusokat, mind az els kzbl szerzett tapasztalatokat illeten mr sokkal kisebb mrtkben valsul meg a kzelthetsg. Minl nagyobb a kt rteg egymstl val tvolsga, annl cseklyebb lehetsg nylik a szemlyes tapasztalatok szerzsre. Kt rteg tvolsga egyfell erforrs-klnbsgktl, msfell a kzttk elhelyezked rtegek szmtl fgg. Mindkt tnyez cskkenti a kzttk lv interakcik szmt. Az alacsony szintdifferencil vagy a feljebb elhelyezked rteg nagy mrete cskkentheti a csoportkzi kontaktusokban mrt rtegkzi tvolsgokat. A szomszdos rtegek jobb megkzelthetsge a rtegzds komplex elrhetsge szem-pontjbl nem jr felttlenl pozitv egyenleggel. Ha a csoportkzi mobilit-sok s interakcik sszessgkben nvelik a rtegek szmt, a “szthzd” hierarchiban egyes rtegek tvolsga nvekedhet. A tvolabb es rtegek-nl – klnsen ha a fokozatok differencildsa mg nveli is a struktra egsznek komplexitst – a korbbiakhoz kpest nehezebb vlhat a hozz-juts az els kzbl szerzett tapasztalatokhoz.

A tvoli rtegek kzl klnsen a piramis magas szintjein elhelyezked elitcsoportok megkzelthetsge korltozott. A jelents erforrs-klnbs-geken tl e csoportok csekly mrete, exkluzivitsa s esetenknt fellp bezrkzsi trekvsei – klnsen az alsbb rtegek szmra – jelentsen cskkentik a szemlyes elrhetsg eslyeit. A klnbz elitcsoportok letvilga rendszerint olyan zrt exkluzv intzmnyek keretei kztt zajlik, amelyeknek megfizethetetlen rai, illetve nagyfok vdettsge a kisemberek szmra jformn lehetetlenn teszi a bepillantst. Az elit egyes tagozatai-nak lthatsgt napjainkban az is korltozza, hogy gyakran kerlik a sze-mlyes fellpst a tmegkommunikci nyilvnos frumain. A rang s a pompa nyilvnos fitogtatsa korntsem olyan tfog rvny, mint a korai reprezentatv nyilvnossg felttelei kztt. Klnsen a gazdasgi elit cs-csain elhelyezkedknl vlhat az letvezets s a biztonsgi stratgia rszv a vagyont s a pazar gazdagsgot elfed inkognit. E tnyezkkel hozhat kapcsolatba, hogy pldul a milliomosokrl az emberekben kiala-kult kp rendszerint olyan kvlrl megteremtett konstrukci, amelynek alig van kze az els kzbl szerzett tapasztalatokhoz.

 

Az “osztlytudat” s a nagycsoportok ttekinthetsge

 

A bemutatott folyamatok, a strukturlis paramterekben bekvetkezett sly-ponteltoldsok, a rtegkpz vltozk mrskelt konszolidcija, az osz-tlyhatrok elbizonytalanodsa, a csoportkzi interakcis s mobilitsi folya-matok bvlse kln-kln s sszessgkben is cskkentik a trsadalmi osztlyok, rtegek megfigyelhetsgt. Ezen vltozsok tovbbi – a trsadal-mi ltsviszonyok szempontjbl – kedveztlen folyomnya, hogy romlanak az osztly- s a rtegtudat kialakulsnak felttelei. gy knnyen belthat, hogy a kollektv tudat ltvel, kikristlyosodsnak szintjvel szorosan sszefgg a nagycsoportok lthatsga. A kifejlett, tfog szolidaritsban, bels szervezettsgben, esetleg demonstratv formkban is megnyilvnul osztly- vagy rtegtudat termszetesen segti, hinya pedig korltozza a nagycsoportok helyes percepcijt. A legkzvetlenebbl a csoporthatrok elmosdsa s bels fragmentldsa okozza a kollektv tudat szervezds-nek nehzsgeit. Az osztlly vls, az osztlytudat kialakulsa bizonyos fokig eleve felttelezi az egyv tartozs kereteinek s alapjainak ismerett, a csoporttagsg beazonosthatsgt. Az osztlyhatrok helyes percepcij-nak, a kls s bels hatrok pontos felismerse nlkl cseklyek a kollektv tudat formldsnak eslyei. Az osztlyhatrok lthatsga, a “mi”-tudat kialakulsa s a csoportban zajl interakcik srsdse szorosan ssze-fond, egymst erst folyamatok. A vilgos hatrok nvelik az inter-akcik gyakorisgt, a hlzat sszektttsgt (connectedness) s srsgt (density), s ezltal kedvezen rintik a kollektv tudat s az egyttes fellps kialaktsnak kommunikcis lehetsgeit. Megfordtva: a nagycsoport-hatrok elmosdsa, tovbb a bels tagolds konfzija cskkenti az in-terakcis hlzatok hatkony mkdst, az osztly vagy rtegidentits meg-teremtsnek eslyeit.

A kollektv tudat kialakulsnak sttusekvivalencia-szlelse mellett fon-tos elfelttel a csoporthelyzet kontextulis feltteleinek s okainak egyttes tisztzsa is. Ez teszi lehetv a hasonl rdekirnyok felismerst, integr-cijt, esetleg kzs clok megfogalmazst. Kollektv tudatrl kt felttel egyttes rvnyeslse esetn beszlhetnk. A csoport valamennyi (vagy csaknem valamennyi) tagjnak azonos attitdjnek kell lennie az adott konkrt vonatkozsban, pldul a brek alacsony szintje vagy valamilyen jogintzmny megtlsben. A msik felttel, hogy a csoport valamennyi (vagy szinte valamennyi) tagja tudatban legyen annak, hogy mindenki ms, valamennyi rintett csoporttag osztja ezt a meggyzdst.11 A “tudom, hogy mindenki hozzm hasonlan ltja” bizonyossga olyan mozgst hats potencilis erforrs, amely szksges felttele a kollektv erfesztsek megvalsulsnak. A sikeres kollektv cselekvs mind a kollektv tudat meg-ersdse, mind a szban forg csoport lthatsga szempontjbl meghat-roz jelentsg. A sikeres kollektv cselekvsnek azonban – ms okok miatt is – igen trkenyek a felttelei. Olson elemzse nyomn szmos szerz az gynevezett “potyautas-effektus” megjelensben s leszerel ha-tsban ltja az eredmnyes kollektv cselekvs legfbb akadlyt.12 A kol-lektv cselekvsek, pldul egy sikeres sztrjk megvalstst keresztezheti, hogy mg a clokban val egyetrts esetn is az egynek akkor jrnak a legjobban, ha szemlyesen nem csatlakoznak a sztrjkhoz. Ez, a racionlis gazdasgi logika szablyai szerint, a sztrjk sikeressge vagy sikertelensge esetn egyarnt fennll. A sztrjk gyzelme a potyautasoknak a legkedve-zbb. A kivvott kollektv javakbl – a brek emelse, a kollektv szerzds elnys talaktsa stb. – ugyangy rszeslnek, mint a megmozdulsban rszt vev trsaik. Emellett nem osztoznak azokban a htrnyokban – jve-delemcskkens, esetleges elbocsts –, amelyek a sztrjk rsztvevit sjt-jk. A potyautasok a sztrjk sikertelensge esetn is, kooperl trsaikhoz kpest, kedvezbb mrleggel kerlnek ki a konfliktusbl. Miutn nem csat-lakoztak a sztrjkhoz, nem kell szmolniuk a rszvtel szemlyes klts-geivel, st megtlsk a menedzserek szemben felteheten javulni fog.

Ez, a racionlis cselekvs valsznsgt bizonyra eltlz mrlegels vi-szonylagos realitsa ellenre leegyszersti a tnyleges reaglsok feltteleit. Az alkalmazott logika nem szmol elgg a trsadalmi cselekvsek sok-flesgvel.13 A racionlis cselekvs mellett az rtkracionlis, az affektv s a tradicionlis szempontok is befolysolhatjk az emberek viselkedst, st meghatrozott felttelek kztt tlslyra is juthatnak a clracionlis meg-fontolsokkal szemben.14 A trsadalmi cselekvsek lehetsges motvumai szles skln mozognak, s mg racionlis cselekvs esetn is a trsadalmi kltsgeknek s hozadkoknak komplexebb az rtkelse, mint a szigor rtelemben vett gazdasgi kalkulcik. A rszvtel kltsgeinek s hozad-kainak egybevetsnl a csoport tagjainak mrlegelni kell a gyzelem es-lyeit is, hiszen a gyztes sztrjk, akr potyautasrl, akr rsztvevrl legyen sz, elnysebb fejlemny, mint a sztrjk sikertelensge. A siker eslye nagymrtkben fgg a rsztvevk szmtl, a potencilis sztrjkolk rszv-teli hajlandsgtl s azok kszbeloszlstl.15 Vannak olyan emberek, akik – akr rtkracionlis, akr affektv vagy tradicionlis motvumoktl vezrelve – viszonylag kisszm kooperl trs esetn is kszek a kollektv akcira, s vannak olyanok is, akik csak akkor csatlakoznak, ha szinte min-denki rszvtele valsznnek ltszik. A kedvez kszbeloszlsok nvelik, a kedveztlenek viszont cskkentik a sikeres sztrjk eslyt. A sztrjkolk s a potyautasok arnynak alakulsa – s az errl alkotott tves vagy helyes kp – jelentsen befolysolja az esemnyek kimenetelt.

A potencilis rsztvevknek emellett ms tnyezkkel is szmolniuk kell. A kvlmarads megsrti a szolidarits normjt, ami a csoporttrsak bnte-takcijt vlthatja ki. Lehetnek olyan – esetenknt kemny s kikezdhetet-len – normk, amelyeket gazdasgi elnykrt sem rdemes megsrteni. A potyautas klnsen a csaknem teljes kr rszvtel esetn szmthat arra, hogy csoporttrsai viszonylagos egyntetsggel devinsnak tekintik maga-tartst. A potyautas dntse rendszerint olyan trsadalmi cselekvs, amely nemcsak az akci gazdasgi racionalitst mrlegeli, hanem a cselekvs szmos egyb trsadalmi konzekvencijt. Olson messzemenen antiszocio-logikus elmlete eleve eltekint azoktl a kontextulis hatsoktl, amelyek a cselekvket a valsgos letben gyakran befolysoljk. Elmlete ezrt csak olyan felttelek mellett igazn mkdkpes, amikor indokolt eltekinteni a kontextulis hatsoktl, illetve ha a dntsek “tisztn” gazdasgi termsze-tek. Az adott cselekvstpusoknl a cselekvsek rfordtsai s hozamai mennl mesterkltebben fejezhetk ki a gazdasgi elnyk s htrnyok ter-minusaiban, annl kevsb lehet sz a gazdasgi racionalits tiszta rvnye-slsrl. A vrhat kvetkezmnyeknek s a cselekvstpusoknak ez a tga-sabb rtelmezse teszi lehetv, hogy a kollektv cselekvsek esetenknt a trsadalmi nagycsoportokban is ltrejjjenek.16 A szavazsokon val rszv-tel, pldul olyan orszgokban, ahol nem ktelez a szavazs, pusztn a racionlis cselekvsek felttelezse alapjn aligha rtelmezhet. A sokmilli vlaszt mellett egyetlen szavazat slya ugyanis annyira jelentktelen, hogy brki gy gondolhatja, a sajt rszvtele nem befolysolja majd a vlaszts eredmnyt.17 A racionlis kalkulci, egybevetve a szavazs “kltsgeit” s vrhat hozadkait, az abszencia vagy a hasznosabb idtltsek mellett szl, mgis az emberek dnt tbbsge a vlasztsokon rtkracionlis, emocio-nlis motvumoktl vezreltetve vagy akr a szoks alapjn rszt vesz.

A fentiekben hangoztatott rvek nem akarjk ktsgbe vonni a potyautas-szindrma ltezst s azokat az individulis kalkulcikat, amelyek korl-tozzk a kollektv cselekvs ltrejttnek eslyeit. Inkbb arra irnyulnak, hogy nyomatkostsk a racionlis cselekvs rvnyeslsnek hatrait s a trsadalmi cselekvseket kondicionl felttelrendszerek meghatroz szere-pt. A trsadalmi helyzetektl s viszonylatoktl elvonatkoztatott racionlis cselekvsek aligha lteznek. A differencilds s a heterogenizlds folyamatai olyan kontextulis keretfelttelek, amelyek folyamatosan artiku-lljk a trsadalmi cselekvsek vonatkoztatsi horizontjt s a kooperci lehetsges kiterjedst. Az osztlyok bels fragmentldsa – szrmazzk az brmely okbl – akadlyokat grdt a kzs tudat kialakulsa el. A nagy-csoportok bels differenciltsga, a rteghelyzetek s az interakcis csoportok rszleges sztvlsa, a sttusinkonzisztencia nvekedse s hetero-genizl hatsa korltozza a csoportidentifikcit, a kzs rdekirnyok percepcijt, sszehangolst, a konvergens kommunikci eslyeit. A kol-lektv tudat kialakulsnak sokrt itercis folyamatai felttelezik a hori-zontlis kommunikci szabad ramlst, az informlis csatornk s a nyilvnos frumok aktv mkdst, az osztlyon belli bzis- s a nyilv-nos kommunikci eleven klcsnhatst, a rtegkzi mobilitsi s inter-akcis folyamatoknak olyan szinten tartst, amely nem feszti szt az osz-tlyok kereteit.18 Ezek hinyban a rtegen belli kommunikci egyre kevsb kpes megvalstani az osztly- vagy rtegspecifikus kommunikci makroszint sszehangolst.

A heterogenits nvekedse s a cselekvs kollektv feltteleinek kialaku-lsa kztt negatv irny a kapcsolat. A trsadalmi osztlyok s rtegek mellett szmos, nominlis paramterekkel lerhat, csoport ltezik, amelyek sokszor lesen tmetszik az elbbiek hatrait. Bizonyos paramterek meg-oszlsa, mint pldul a nem, viszonylag kiegyenltett, ms nominlis para-mterek, mint pldul a valls, az etnikum vagy a prtpreferencikon alapulk, vltoz hatrok kztt mozog. A rtegzds s a nominlis paramterek interszekcija kvetkeztben a klnbz nominlis paramte-rek felparcellzzk az erforrsok ekvivalencijn alapul osztlyokat vagy rtegeket. Az ers etnikai, vallsi, foglalkozsi vagy gazati tagoltsg pldul egy osztlyon bell nagymrtkben nveli a heterogenits szintjt. Egy ktrtk paramter heterogenizl hatsa nagyobb az egyenletes, tven-tven szzalkos megoszls mellett, mint akkor, ha egy kilencven- s egy tzszzalkos csoportra bontja a populcit. Ms szempontbl nzve kiegyenltett eloszls esetn annl nagyobb a heterogenits, mennl tbb osztat a szban forg paramter. A heterogenitst termszetesen klnbz vltozk idzhetik el, s elvileg valamennyi relevns paramter nvelheti egy-egy osztly vagy rteg bels tagoltsgt. A rtegeket tmetsz csoport-kpz paramterek emelked szma termszetesen nveli a heterogenits mrtkt.19 A rtegzds s a nominlis paramterek konszolidcija-inter-szekcija a rtegek megosztottsgt klnbzkppen rinti: egyes rtegek heterogenitsa akr jelentsen is eltrhet egymstl.

A rtegeket, osztlyokat tmetsz paramterek olyan hidakknt foghatk fel, amelyek nvelhetik a rtegkzi s cskkenthetik a rtegen belli inter-akcik szintjt. Pldt emltve: ha az etnikai szegregci tnylik a rteg-hatrokon, nvelheti a rtegek kztti s cskkentheti a rtegen belli rintkezsek srsgt. Klnbz nominlis paramterek tnyleges hetero-genizl szerepe eltr. A felmerl tmktl s a csoportok jellegzetes-sgtl fggen egy-egy paramter tnyleges hatsa szles skln mozoghat: egyes esetekben kvetkezmnyei elhanyagolhatk, mskor viszont megoszt szerepe akr tt erej lehet. A rtegeken s osztlyokon belli heterogeni-ts ktflekppen is akadlyozza a kollektv cselekvs feltteleit. Egyrszt, ahogy erre mr utaltunk, nveli a rtegkzi hidak szmt, a rteg ms csoportok irnti nyitottsgt. A rtegkzi rintkezsek alkalmval olyan tr-sadalmi cselekvsek valsulnak meg, amelyek sorn az emberek nemcsak a sajt csoportjuk ltsmdjhoz igaztjk cselekedeteiket, hanem ms rtegek felfogshoz is. Az gy keletkez feszltsgek termszetesen korltozzk a rtegspecifikus kollektv akcik eslyeit, az egyttes fellpsekhez szksges llspontok s rdekek sszehangoldst. A magas szintet elr heterogeni-ts emellett a rtegeken belli interakcikon keresztl is cskkenti a kollektv cselekvs lehetsgeit. A nagyobb heterogenits defincszeren azzal jr, hogy a szban forg rtegen bell is nvekszik a mssg, illetve annak az eslye, hogy a rteg valamelyik tagja tle eltr csoportbegya-zottsg szemlyekkel kerljn kapcsolatba. Ebben az rtelemben a “msflk sokasghoz kpest akr mindenki kisebbsgbe kerlhet. A kol-lektv tudat formldsa szempontjbl elssorban a kommunikcis so-rompkat felllt paramterek hatnak bntan. Ha az osztlyokon, rtege-ken bell kialakul vlasztvonalak a sttusekvivalencia ellenre is ersen szegreglt csoportokra osztjk fel a populcit, az a kommunikcis plyk torzt szervezdshez vezet. Az ilyen trsvonalakon bell intenzv marad a kommunikci, a szegreglt alcsoportok kztt szmottev kommunik-cis rvidzrlatok s deficitek keletkeznek. Az ilyen tpus hinyok a plu-ralizmus ignorancijhoz vezethetnek, amelyek megvalsulsval egy osz-tly vagy egy rteg tagjai akkor is kisebbsginek lthatjk sajt csoportjukat, ha azok tnylegesen tbbsgben vagy akr tlnyom tbbsgben vannak.20 A pluralizmus tves megtlse – ha a kommunikcis vkuumok hatst a tmegkommunikcis eszkzk nem ellenslyozzk, hanem mg erstik is a tbbsgi llspont tves percepcijt – a kszbeloszlsok torz szlels-hez, a kollektv tudat s cselekvs meg-hisulshoz vezet. A heterogenits fentiekben felvzolt szerepvel bizonyra sszefggsbe hozhat, hogy az ers heterogenits rendszerint kedveztlenl rinti az osztlytudat kifejl-dst. Ezt szem eltt tartva knnyebben megvlaszolhat az a klasszikusnak szmt krds is, hogy az Egyeslt llamok munksai krben mirt nem alakult ki mg idlegesen sem az eurpaihoz hasonlthat osztlytudat. Felteheten e trsadalom multikulturlis jellege s kivteles heterogenitsa fontos szerepet jtszott az osztlyntudat hinyban.

A csoporttudat, a szolidarits s a kollektv cselekvs formldsnak eslyei a hierarchia fokozataitl fggen is vltoznak. Szmos tnyez kvetkeztben fellrl lefel haladva sszessgben inkbb romlanak a kol-lektv cselekvs szervezdsnek felttelei.21 A legmagasabb szinten az er-forrsok bsge, a hatalom koncentrcija rendkvli lehetsgeket knl a kzs rdekek hangslyozsra, a ltsviszonyoknak az elit szempontjbl kedvez konstrulsra. A cscson elhelyezkedk viszonylag kis szma, egyms knny elrhetsge, az interakcik gyakorisga, hlzati srsge is kedvezen befolysolja a kzs rdekek felismerst s azok egyttes megvalstst. Elssorban az ers fragmentltsg s a nagymrtk sttus-inkonzisztencik folyomnyaknt a kzp szlesed mezjben elhelyezke-dk csoportjainl a fokozatok finom gradualitsa s az ennek nyomn megvalsul vertiklis mobilits kedvez lehetsgei cskkentik a kzs rdekirnyok kialaktst s a kollektv cselekvseket. Az elithez kpest e rtegek kiterjedtsge s a “szelektv sztnzkhz” szksges erforrsok mrskeltebb llomnya is nveli a potyautas-szindrma megjelensnek valsznsgt s ezen keresztl a kollektv cselekvs lehetsgeit korltoz tnyezket. Az als szintek fel kzeledve elssorban az erforrsok hinya, a nyilvnos kommunikci frumainak korltozott elrhetsge akadlyozza az osztlytudat szervezdst. A lent elhelyezked rtegek ppen a csoport-integrltsg alacsony szintje miatt kollektv fellpsre rendszerint nehezen mozgsthatk. Ha kiplnek a vertiklis mobilits bizonyos csatorni, a fel-emelkeds felcsillan eslyei is neheztik a szles bzison nyugv kollektv tudat kialakulst.

 

 
zenfal
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Fontos linkek
 
Egyb linkek
 

Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU