T�th Istv�n Gy�rgy: A j�l�ti rendszer az �tmenet id�szak�ban

A j�l�ti kiad�sok trendjei az 1990-es �vek elej�n

→ az egym�st k�vet� k�lts�gvet�sek �sszehasonl�that�s�g�nak megk�rd�jelez�se

→ �jabb k�rd�s, hogy mit tekints�nk a k�lts�gvet�si kiad�sok k�z�tt „szoci�lisnak”?

→ A GDP cs�kken

→ A j�l�ti kiad�sok GDP-hez viszony�tott ar�nya n�vekszik („lefel� rugalmatlan kiad�sok”), de cs�kken� gazdas�g, teh�t sz�k�l� GDP mellett (a kilencvenes �vek n�veked�se sor�n a j�l�ti kiad�sok GDP-r�szesed�se stagn�lt): „statisztikai ill�zi�”

→ A j�l�ti kiad�sok az �llamh�ztart�s kiad�sai k�z�tt is n�velt�k ar�nyukat az 1990-es �vek elej�n: sz�mos kor�bbi �llamh�ztart�si tev�kenys�g megsz�nt, illetve kiker�lt az �llami fennhat�s�gb�l

→ A j�l�ti kiad�sok re�l�rt�ke mindek�zben cs�kken

→ A feketegazdas�g t�rnyer�se: a GDP egy r�sze l�thatatlann� v�lik (magasak a b�reket terhel� j�rul�kok, m�sf�le kifizet�seknek viszont nincs j�rul�kvonzatuk)

OECD-�sszehasonl�t�s: a szoci�lis kiad�sok m�rt�k�nek konvergenci�ja, a szoci�lis kiad�sok �s a GDP kapcsolat�nak lazul�sa → Magyarorsz�gon a szoci�lis kiad�sok „val�sz�n�leg magasabbak, mint amit az orsz�g megengedhet mag�nak”

K�ze lehet ennek a sima �tmenethez?

„az eloszt�si ar�nyokat… a politikai j�tszma szerepl�inek egy�ttmozg�sa alak�tja”

A szoci�lis kiad�sok �tstruktur�l�d�sa: �rt�mogat�s, munkan�lk�li ell�t�sok, nyugd�j

Meritokratikus javak, t�mogat�sok (szubvenci�k), p�nzbeli ell�t�sok

A k�l�nb�z� j�sz�gok fogyaszt�s�hoz ny�jtott t�mogat�sok k�l�nb�z� eloszt�si hat�ssal j�rnak (fogyaszt�i preferenci�k, a javak fogyaszt�s�nak j�vedelemrugalmass�ga)

„kommunista-konzervat�v” j�l�ti rendszer:

→ teljes foglalkoztat�s, mindenkire kiterjed� tb-rendszer

→ a szoci�lpolitika �llami monop�liuma

→ st�tuskonzev�l� hat�s

 v�ltoz�s a rendszerv�lt�s ut�n:

→ tb-�nkorm�nyzatok (korporat�v jelleg)

→ r�szorults�gi elven adott ell�t�sok ar�ny�nak emelked�se

→ szinte „flat rate” jelleg�v� v�l� tb-ell�t�sok

Finansz�roz�si probl�m�k a j�l�ti rendszerben:

→ �rett rendszer, kiterjedt ell�t�si k�telezetts�gekkel

→ ek�zben gazdas�gi recesszi�

→ a mag�nszektor t�rnyer�se �s az �llami �jraeloszt�s k�r�nek sz�k�l�se

a c�lzotts�g �s az ell�t�s jellege: a csal�di p�tl�k univerz�lis, m�gis j�l c�lzott (b�r ez m�g fokozhat�)

az alacsony j�vedelm�eket kell megc�lozni az ell�t�sokkal → a minimumgarancia legyen kisebb, mint a munkan�lk�li-ell�t�s, ami viszont maradjon el a munkaer�piacon el�rhet� legalacsonyabb keresett�l

seg�lyez�si k�sz�b: az �regs�gi nyugd�j minimuma, aminek semmi k�ze a l�tminimumhoz

mi�rt buknak el a reformok: nagy �rdek�rv�nyes�t� csoportok – t�rsadalmi csoportok �s �rdekk�pviseleti szervezetek – ellen�ll�sa, a politika enerv�lts�ga, gyakori visszat�ncol�sa, v�laszt�sokig tart� politiz�l�s, kock�zatker�l�s