1601-ES SZEG�NYT�RV�NY: Az els� �llami szoci�lpolitikai int�zked�snek tekinthet�. Az �llami szeg�nygondoz�s kereteinek kialak�t�sa. Az adott tev�kenys�g finansz�roz�s�nak kialak�t�sa (szeg�nyad�k). A koldul�si tilalmat is ez a t�rv�ny vezeti be.

1697-ES SZEG�NYT�RV�NY: A dologh�zak szab�lyoz�sa

1834-ES SZEG�NYT�RV�NY: �talak�tani a szoci�lis gondoskod�s form�it �gy, hogy azok szolg�lj�k a t�rsadalmi �talakul�st.

�LLAM SZEREPE A J�L�TI RENDSZERBEN: finansz�roz�, szolg�ltat�/ell�t�, tulajdonos, szab�lyz�, eloszt�/�jraeloszt�

�LLAMI RENDSZEREK A T�RSADALMI KOCK�ZATOK ELLEN: 1) Jogusults�gi, vagy juttat�si elv (az kapja, akinek sz�ks�ge van r�, elismert t�rsadalmi kock�zatok eset�n. Vagy k�zalapb�l finansz�rozz�k, vagy azok finansz�rozz�k, akik kapj�k) 2) Seg�ly t�pus� juttat�s (k�zfinansz�roz�s jellemzi; t�rv�ny hat�rozza meg, kinek mi j�r; jellemzi a r�szorults�g felm�r�se) 3) TB-tipus� ell�t�s (automatikusan j�r, 4 jellemz�je: k�telez� �s kollekt�v, biztos�t�si d�j egys�ges, �ratlan szerz�d�s, be�p�tett szolidarit�si faktor) 4) Demogrant ell�t�s (volt ilyen kor�bban, pl: sz�l�si seg�ly. Olyan esetekben alkalmazz�k, amikor az adott k�r k�rvallottja egy�rtelm�en �rdemes volt-gyerek, id�s,fogyat�kos)

�LLAMON K�V�LI J�L�TI INT�ZM�NYEK: csal�d, v�llalatok, piac (mag�nbiztos�t�s), nonprofit szervezetek

B�N�SM�D EGYENL�S�GE: A t�rsadalompolitika arra t�rekszik, hogy azonos helyzet� egy�nekkel azonos m�don b�njanak.

BEVERIDGE-JELENT�S: 1942 v�g�n sz�letik meg. C�lja a h�bor� ut�ni id�szakra egy komplett �llami szoci�lis rendszert kialak�tani. Ez tartalmazza a t�rsadalombiztos�t�st, valamint a csatolt szolg�ltat�sokat. Radik�lisan �j rendszer v�zlat�t jelenti, de ez nem a semmib�l j�n l�tre hanem r��p�l az el�z� rendszerre (pl.: USA-New Deal).

BISMARCK-I SZOCI�LIS BIZTONS�GI RENDSZER: 1880, az els� szoci�lis biztons�gi rendszer. Munkahelyi balesettel, id�skorral, betegs�ggel szemben. TB-tipus� ell�t�sok jellemzik. Ez a kontinent�lis tipus.

BISMARCK-I SZOCI�LIS BIZTONS�GI RENDSZER: Angol tipus, a seg�lyt�pus� juttat�s a meghat�roz�ja.

DEREGUL�CI�: A szakszervezetek monopolhelyzet�nek gyeng�t�se, a volt �llami szolg�ltat�sok privatiz�l�sa �s a monetartista politika.

EBERFELDI RENDSZER: Ny�lt szeg�nygondoz�si forma.

EGYENL�S�G / EGYENL�TLENS�G: Lehet term�szet, vagy t�rsadalom adta egyenl�s�g/egyenl�tlens�g.

EGYENL�S�GEK/EGYENL�TLENS�GEK FAJT�I: 1) b�n�sm�d egyenl�s�ge 2) felt�telek egyenl�s�ge 3) es�lyegyenl�s�g 4) kv�t�s egyenl�s�g 5) kimeneti egyenl�s�g

�JJELI�R �LLAM: Csak a probl�m�kn�l avatkozik be az �llam.

ES�LYEGYENL�S�G: Elt�r az egyenl� b�n�sm�d elveit�l, mert itt az egyenl� es�lyek �rdek�ben bizonyos h�tr�nyos helyzet� csoportok tagjait el�nyben r�szes�tj�k.

ETATISTA LIBERALIZMUS: A t�rsadalmi status quo fenntart�s�t hirdeti.. Pl.: v�laszt�jogi cenzus. Lassez faire kapitalizmus hirdet�je: a t�rsadalmi egyenl�tlens�gek hely�nval�ak. Elker�lend� az �llam beavatkoz�sa.

FELT�TELEK EGYENL�S�GE: Ha a kiindul� felt�telek nem azonosak, de a b�n�sm�d egyenl�s�ge megvan, az nem el�g a teljes egyenl�s�ghez.

GAZDAS�G �S SZOCPOL VISZONYA KATEG�RIAP�ROKBAN (POL�NYI): 1) be�gyazott(ha a gazdas�g nem k�l�n�l el a t�bbi l�tszf�r�t�l), kontra nem be�gyazott (a gazdas�g puszt�n maga van);  sz�m�t�s (min�l nagyobb haszon) kontra sz�mol�s (nem a haszon hanem a k�lcs�n�ss�g a l�nyeg); szubsztat�v (az ig�ny-kiel�g�t�s nem csak a gazdas�gi szf�r�ban zajlik), kontra form�lis gazdas�g

I.L.O. 102-ES KONVENCI�JA: a szoci�lis v�delem minim�lis standardj�t hat�rozza meg. Felsorolja a t�rsadalmi kock�zatokat, amit�l v�deni kell az �llampolg�rokat.

IDEOL�GIA: �rt�keken alapul� vil�gn�zet, z�rt n�zetek, a maguk hat�r�ig teljes �s koherens magyar�zatot tudnak adni. Az �nmag�ba val� z�rts�g�t kritiz�lj�k legt�bbsz�r. A politikai cselekv�s eszk�ze.

INTT�ZM�NYES REDISZTRIBUT�V MODELL: Az itegrat�v erej� univerz�lis rendszerek �s �llampolg�ri jogok domin�lnak. Ez a rendszer a szoci�lpolitik�t a t�rsadalom egyik f� integr�l� int�zm�ny�nek tekinti, sz�ks�gletekre alapozott univerz�lis szolg�ltat�sokat ny�jt a piacon k�v�l.

IPARTELJES�TM�NY-MODELL: F� elve �s int�zm�nye a tradicion�lis t�rsadalombiztos�t�s, azaz az ell�t�sok z�mmel a munkav�gz�shez �s a j�rul�kbefizet�sekhez kapcsol�dnak. Ilyenkor az �llami j�l�ti int�zm�nyek jelent�s szerepet j�tszanak, a gazdas�g kieg�sz�t�sek�nt. A sz�ks�gleteket az �rdem, a munkateljes�tm�ny �s a hat�konys�g alapj�n lehet kiel�g�teni.

JOGOK EGYM�SRA �P�L�SE: Tom Marshall, ez a sz�p keresztnev� b�csi dolgozta ki a szoci�lis jogok elm�let�t. Moderniz�ci�s keretbe foglalva. Megvizsg�lta az elm�lt k�t �vsz�zad t�rt�net�t �s �gy v�lte, hogy a folyamatot demokratiz�l�s jellemzi. 18. sz�zad: int�zm�nyes�lnek a polg�ri jogok, 19. sz�zad: a politikai szf�ra demokratiz�l�dik, 20. sz�zad: a szoci�lis jogok int�zm�nyes�lnek.

J�L�TI �LLAM – PROBL�M�K: 1) stabil vil�ggazdas�gi h�tteret ig�nyel 2) a j�l�ti fejl�d�s az �gynevezett pozit�v �sszeg� j�t�kra alapoz�dott. Stabilan �s folyamatosan b�v�l a gazdas�gi kibocs�t�s. A t�ketulajdonosok meger�s�dve ker�lnek ki a helyzetb�l, konfliktushelyzetet gener�lva k�zt�k �s a munkav�llal�k, valamint az �llam k�z�tt. 3) A j�l�ti �llam az ipari t�rsadalom term�ke, annak a viszonyaira, probl�m�ira j�tt l�tre. A stabil munkaer�piacra �s egy stabil csal�dra alapozott. Ez viszont egyre ink�bb a m�lt�.

J�L�TI �LLAM – WILENSKY DEFIN�CI�JA: Ez egy �gynevezett kvantitat�v defin�ci�. A j�l�ti �llam alapvet� jellemz�je, hogy bizonyos ter�leteken alapvet� ell�t�st ny�jt univerz�lisan: j�vedelem, t�pl�lkoz�s, lak�s, eg�szs�g�gy, oktat�s. Ez az eloszt�si viszonylatokba val� belefoly�s. A j�l�ti �jraeloszt�s c�lja az egyenl�s�t�s. A j�l�ti �llamok fejletts�g�t �gy lehet m�rni, hogy felbecs�lj�k az �llami redisztrib�ci�t, valamint a szoci�lis redisztrib�ci�t az �llamon bel�l (pl.: Sv�dorsz�g: �llred.:66%, szocred: GDP 35%-a)

J�L�TI �LLAM FEJL�D�S�NEK BEINDUL�SI KRIT�RIUMAI DE SWAAN SZERINT: 3 krit�rium l�tezik: 1) TB-rendszer bevezet�s�nek ideje 2)politikai �s szoci�lis jogok kiterjeszt�se 3) Mikor �rik el az �llami szoci�lis kiad�sok a GDP 3%-�t?

J�L�TI �LLAM FEJL�D�S�NEK SZAKASZAI: 1950-1975: els� szakasz 1975-1980: v�ls�g, 1980 ut�n: v�ls�g ut�n, neoliber�lis, neokonzervat�v gazdas�gi-politikai ir�ny id�szaka)

J�L�TI �LLAM, ANDERSEN OSZT�LYZ�SA: 1) liber�lis j�l�ti �llamok 2) konzervat�v j�l�ti �llamok 3) skandin�v tipus� j�l�ti �llamok

J�L�TI �LLAM, TITMUSS H�ROM MODELLJE: 1) rezidu�lis j�l�ti modell 2) iparteljes�tm�ny-modell 3) int�zm�nyes redisztribut�v modell

J�L�TI �LLAM: Az eur�pai moderniz�ci�s s�ma cs�csa. A szoci�lis jogok �llama. Az �llam bizonyos szerepeket �tvesz a piact�l, a csal�dt�l, s�t, bizonyos esetekben a volunt�ris szektort�l is. A konstrukci� a b�lcs�t�l a s�rig tart� gondoskod�st ny�jt. Ez a l�tbiztons�g kiterjeszt�se. A j�l�ti �llam l�trej�tt�nek politikai felt�tele a szil�rd nemzet�llam kialakul�sa, valamint a demokratikus jogkiterjeszt�s.

J�L�TI KONSZENZUS: A ’70-es �vekig tart. Innent�l meggyeng�l, ez pedig megt�ri a j�l�ti fejl�d�s dinamikus kontinuit�s�t.

J�L�TI PLURALIZMUS ELEMEI: �llami szektor, piac, inform�lis szektor, �nk�ntes szektor

J�VEDELEMHELYETTES�T� RENDSZEREK: Nyugd�jrendszer, t�pp�nz-rendszer, munkan�lk�li j�rad�k. A munkav�llal� j�vedelm�t helyettes�tik ezek a rendszerek.

J�VEDELEMP�TL� RENDSZEREK: Amikor az eg�sz �letben valamilyen kiv�teles kiad�s jelentkezik. Pl.: gyereksz�l�s.

KEV�SB� V�LASZTHAT�S�G ELVE: A szoci�lis t�mogat�snak rosszabbnak kell lennie, mint a munkapiacon el�rhet� legalacsonyabb b�r.

KIMENETI EGYENL�S�G BIZTOS�T�SA: Az adott folyamat v�geredm�nye tekintet�ben is biztos�tjuk az egyenl�s�get.

KOLLEKT�V IGAZS�GOSS�G: A javak t�rsadalomban val� eloszt�sa igazs�gos, az ett�l val� elt�r�s az igazs�gtalan. Ha ez �gy van, akkor azt korrig�lni kell.

KOMPENZAT�RIKUS M�K�D�S: A t�rsadalmi kock�zat bek�vetkezt�t k�vet�en ny�jt seg�ts�get.

KONZERVAT�V / KORPORISTA-ETATISTA J�L�TI �LLAM: pl.: Ausztria, Franciaorsz�g, N�metorsz�g, Olaszorsz�g; T�bbnyire er�s egyh�zi hat�sok jellemzik. A hangs�ly a st�tusdifferenci�k, hagyom�nyos hierarchi�k meg�rz�s�n van. Ennek �rdek�ben sz�vesen elfogadj�k az �llam domin�ns szerep�t p�ld�ul a - r�tegenk�nt differenci�lt – t�rsadalombiztos�t�sban. A szoci�lpolitika a hagyom�nyos csal�dmodell �s a tradicion�lis n�i szerepek elk�telezettje. Ennek k�vetkezm�nye a nemek szerint k�l�nb�z� juttat�sok rendszere, ami a f�rfiak �ltal uralt hagyom�nyos csal�dform�nak kedvez. Ugyancsak a csal�d �s a kisk�z�ss�gek fontoss�ga miatt er�teljesen �rv�nyes�l a szubszidiarit�s elve.

KONZERVATIVIZMUS: �vatoss�g, folyamatoss�g. Ami van az nem felt�tlen�l megv�ltoztatand�. Nincs l�p�sk�nyszer ebben az ideol�gi�ban. Hagyom�nyokhoz val� ragaszkod�s.

KORASZ�L�TT A MAGYAR GAZDAS�G: Mert olyan mintha egy fejlett gazdas�g lenne, de maga a gazdas�g m�g gyenge. Meg kell akad�lyozni a t�lk�ltekez�st.

KV�ZIPIAC: A finansz�roz� �s a szolg�ltat� k�l�nv�l�sa jellemzi, megmarad az �llami finansz�roz�s, �s  az ebb�l finansz�rozott seg�ts�gny�jt�s jog��rt versengenek a nonprofit �s a forprofit szolg�ltat�sok. Az �llamnak legfeljebb rezidu�lis szerepk�re marad.

KV�T�S EGYENL�S�G: Lsd pl: Numerus Clausus

LIBER�LIS DEMOKR�CIA: A vil�g jav�that�s�g�ba vetett hit, elfogadja a t�rsadalmi pluralit�st. Sokf�le v�lem�ny van, amiket el kell fogadni. A t�rv�nyek uralm�ra �p�l, a politikai kisebbs�geknek nem kell h�tt�rben maradnia.

LIBER�LIS J�L�TI �LLAM: pl.: USA, Kanada ; A piac logik�ja uralja. A j�vedelemigazol�shoz k�t�tt seg�lyez�s, valamint szer�ny t�rsadalombiztos�t�si programok jellemzik, s univerz�lis ell�t�sok csak eg�szen sz�k k�rben m�k�dnek, ha egy�ltal�n l�teznek. A „kev�sb� v�laszthat�s�g” elve alapj�n a j�l�ti ell�t�sok nem g�tolhatj�k a munkav�llal�si hajlamot. Az �llam �szt�nzi a mag�njelleg� piaci ell�t�si form�kat (mag�nbiztos�t�s, munkahelyi j�l�ti szolg�ltat�sok). Ebben a rendszerben az �llami juttat�st kap�k relat�ve homog�n szeg�nyek, a t�bbiek j�l�t�t viszont a piac er�sen differenci�lja.

LIBERALIZMUS: Az els� ideol�gi�k egyike (XVII). A szabads�g hangs�lyoz�sa jellemzi, az uralkod�t�l/�llamt�l val� f�ggetlens�g A szabads�g egy�ni, individualista �rtelmez�s�t haszn�lja

LYUKAS V�D�R-EFFEKTUS: A k�zgazd�szok v�lem�nye szerint a szocpolba �nt�tt p�nznek semmi eredm�nye. V�lem�ny�k szerint alapvet� gazdas�gi hat�konys�gcs�kkent� hat�sa van, ellehetetlen�ti a piacgazdas�got.

MAG�N, VAGY PIACI BIZTOS�T�S A T�RSADALMI KOCK�ZATOK ELLEN: �szt�nz�je vagy a haszonszerz�s, a profit, vagy pedig Caritas-jelleg�. Titmuss szerint a mag�nbiztos�t�s jellemz�i: 1) biztos�t�si d�j, 2) egy�ni �s �nk�ntes, 3) a szerz�d�s szent, 4) redisztrib�ci�

MONETARISTA POLITIKA: Megszor�t�, a k�n�latot kevesebb szab�lyoz�ssal �l�nk�teni akar� politika.

NEGAT�V SZABADS�G: „Passz�v” szabads�gjog. Egy adott szabads�gjog be nem avatkoz�ssal is biztos�that�. Lehet�s�gek szabads�ga.

OIKOSZ: �nell�t� gazd�lkod�s

PERVERZ �JRAELOSZT�SI HAT�S: A jobb helyzetben l�v�k t�bb juttat�sban r�szes�lnek.

PESSZIMISTA ANTROPOL�GIA: Az ember, a t�rsadalom nem jav�that�.

POLG�RI JOGOK: Az egy�ni szabads�ghoz sz�ks�ges jogok. (szemelv�nyek t�rt�net�b�l: Angli�ban XIX. sz�zad elej�re az egy�ni szabads�g elve axi�m�v� v�lik. A jogok fokozatosan egyetemess� v�lnak. Kiv�ve n�k, k�s�bb �k is.)

POLITIKAI JOGOK: A politikai hatalom gyakorl�s�nak, valamint az abban val� r�szv�tel joga. (szemelv�nyek t�rt�net�b�l: z�rt csoportmonop�lium megnyit�sa 1832-ben, csatolm�ny helyett �llampolg�ri jog lesz a v�laszt�jog > �ltal�nos v�laszt�jog)

POZIT�V SZABADS�G: „Akt�v” szabads�gjog. Nem el�g a lehet�s�g. Az illet� k�pes is kell, hogy legyen r�. Mi teheti k�pess� az egy�nt? Az �llam. A k�pess� t�tel pedig k�lts�ges. V�get nem �r� ig�nyekhez vezethet. A pozit�v szabads�gjogok kiterjedts�ge az adott orsz�g gazdas�gi fejletts�g�t�l is f�ggenek.

PREVENCI�S M�K�D�S: Seg�ts�gny�jt�s�val megel�zi a t�rsadalmi kock�zat bek�vetkezt�t.

RACIONALIZMUS: A vil�g �tl�that� �s megismerhet�, �sszer� gondolkod�ssal tudunk el�re jutni.

REDUKT�V SZEG�NYPOLITIKA: Kev�s �llami szoci�lpolitik�t prefer�l� szeg�nypolitikai ir�nyvonal.

REFORMKONZERVATIVIZMUS: A liberalizmus bizonyos egy�ni szabads�gra �s piacgazdas�gra vonatkoz� eszm�it elfogadja.

REHM-MEIDER MODELL: 1951: Az �llami politika rangj�ra emelkedik a szoci�lpolitika. Egyenrang� c�lok lesznek a gazdas�g �s a szoci�lpolitika: gyors gazdas�gi n�veked�s, alacsony infl�ci�, teljes foglalkoztat�s, �llami szoci�lis ell�t�sok.

REVIZIONISTA SZOCIALIST�K: Nem a t�rsadalmi v�ls�g kirobbant�s�nak, hanem dogmatikus eszk�z�kkel val� megd�nt�s�nek a h�vei. Nem a ploretaliz�ci� a c�l, hanem a, hogy a munk�ss�g a k�z�poszt�ly szintj�re emelkedjen.

REZIDU�LIS J�L�TI MODELL: F�k�nt a szeg�nyek seg�lyez�s�re korl�toz�dik. Azon az el�felvet�sen alapszik, hogy k�t „term�szetes” csatorn�n kereszt�l el�g�t�dnek ki az egy�n sz�ks�gletei megfelel�k�pen: a piacon �s a csal�dban. Az �llami j�l�ti int�zm�nyek csak ezek cs�dje eset�n j�tszanak szerepet �s ekkor is csak �tmenetileg.

SALTSJ�NBADENI SZERZ�D�S: 1938-Ezzel a szerz�d�ssel Sv�dorsz�gban pacifik�lta a munkaer�piacot. A k�z�s �rdekek fontosabbak, mint a saj�t �rdekek.

SKANDIN�V (SZOCI�LDEMOKRATA) TIPUS� J�L�TI �LLAM: Az univerz�lis elveket �s az �rujellegt�l megszabad�tott szoci�lis jogokat a k�z�poszt�lyokra is kiterjesztett�k, azaz a piac szab�lyoz�sa a k�z�poszt�lynak is kedvez. Az �sszt�rsadalmi szolidarit�s er�s�t�se �rdek�ben a szeg�nypolitika csapd�it a munkalehet�s�gek biztos�t�s�val, a j�l�ti rendszer �s a foglalkoztat�s �sszekapcsol�s�val igyekeznek elker�lni. A megold�s m�g�ttes elve az, hogy a szolidarisztikus, univerz�lis �s dekommodifik�l� j�l�ti �llam fenntart�sainak hatalmas k�lts�g�t csak �gy lehet finansz�rozni, ha min�l t�bben dolgoznak �s a lehet� legkevesebben �lnek szoci�lis transzferekb�l.

SOCIAL SECURITY, MINT INT�ZM�NYRENDSZER: A fejlett orsz�gokban a szoci�lis biztons�ggal kapcsolatos tev�kenys�geket jelenti. Kollekt�v, �llami int�zm�nyrendszer. A XX. sz�zadban kialakul� j�l�ti �llamok int�zm�nyrendszere.

SPEENHAMLANDI RENDSZER: 1795-1834. �j Elveket pr�b�l bevonni a szeg�nygondoz�sba. Megfogalmazza a l�thez val� jogot. Megjelenik a dolgoz� szeg�ny probl�m�ja. Ez a rendszer nem maradt fenn, mert �sszeegyeztethetetlen volt a t�k�s fejl�d�ssel.

SZOCI�LIS BIZTONS�G FUNKCION�LIS DEFIN�CI�JA: A szoci�lis biztons�g olyan politikai eszk�zk�szlet, mely alapvet� funkci�ja meghat�rozott t�rsadalmi kock�zatok p�nz�gyi k�vetkezm�nyeinek a kompenz�l�sa.

SZOCI�LIS BIZTONS�GI RENDSZER CSOPORTJAI: J�vedelemhelyettes�t� rendszerek, valamint j�vedelemp�tl� rendszerek.

SZOCI�LIS BIZTONS�GI RENDSZEREK ELS� GENER�CI�JA: 1880-t�l az I. vil�gh�bor�ig. F�k�nt h�rom kock�zat ellen ny�jt v�delmet: munkahelyi baleset, munkahelyi betegs�g-, valamint eg�szs�gbiztos�t�s id�skori biztos�t�s.

SZOCI�LIS BIZTONS�GI RENDSZEREK M�SODIK GENER�CI�JA: Munkan�lk�li biztos�t�s, csal�dbiztos�t�sok (gyereksz�l�s). A m�sodik gener�ci�s rendszer sok k�rd�st vetett fel: mi�rt munkan�lk�li (tehet r�la, vagy sem), a csal�d �let�be beavatkozhat-e az �llam.

SZOCI�LIS JOGOK: A civiliz�lt �lethez, a j�l�thez, a biztons�ghoz val� jogok. (szemelv�nyek t�rt�net�b�l: lok�lis �s hivatalos t�rsas�gok tags�ga, szeg�nyt�rv�ny, b�rszab�lyoz�si rendszer, gy�ri t�rv�nyek, k�telez� oktat�s)

SZOCIALIZMUS / SZOCIALISTA IDEOL�GI�K: A legk�s�bbi ideol�giai ir�nyzat. A l�tez� kapitalizmus talaj�n alapul. Egy tulajdonk�ppeni kritik�t fogalmaz meg. Alapja az igazs�goss�g eszm�je, valamint az, hogy a kapitalizmus igazs�gtalan egyenl�tlens�geket teremt. F� gondoldatai az egyenl�s�g, valamint a t�rsadalmi szolidarit�s.

SZOCI�LLIBERALIZMUS: A t�rsadalmi egyenl�tlens�geket igenis m�rs�kelni kell, sz�ks�g van az �llami beavatkoz�sra, mert m�s szerepl� nem k�pes ezt m�rs�kelni.

SZOCI�LPOLITIKA DEFIN�CI�JA – FERGE: A szoci�lpolitika t�rt�nelmileg kialakult int�zm�nyrendszer, amely kiel�g�t bizonyos nem megfelel�en kiel�g�thet� sz�ks�gleteket, t�lnyom�r�szt az �llami eloszt�s, illetve �jraeloszt�s eszk�zeivel, �n�ll�, elk�l�n�lt rendszerk�nt, illetve int�zm�nyrendszerek egy�ttesek�nt. Azon sz�ks�gletek eset�n v�llalja az �llami felel�ss�get, amelyek a hatalom politikai-ideol�gia elk�telezetts�g�b�l k�vetkeznek. Igyekszik a k�vetel�seket a fogyaszt�s, illetve az eloszt�s ter�let�re korl�tozni. Nagy t�rsadalmi nyom�s eset�n teret enged az ezen t�lmutat� k�vetel�seknek is. Hat�rai nem merevek teh�t. A szoci�lpolitika v�geredm�nyben teh�t az �llam �s az �llampolg�rok k�z�tti viszony egyik int�zm�nyes�l�se.

SZOCI�LPOLITIKA DEFINICI�JA – FUNKCION�LIS: A szoci�lpolitika funkci�j�b�l �rtelmezi a szocpolt. Alapfunkci�ja, hogy elh�r�tsa a zavart. Szerepe a felmer�l� probl�m�k semleges�t�se.

SZOCI�LPOLITIKA DEFIN�CI�JA - LE�R�: Az angol szoci�lis k�zigazgat�sban jelenik meg. Felsorolja azokat az int�zm�nyeket, ahol a szoci�lpolitika folyik.  E felfog�s szerint a szoci�lpolitik�hoz tartozik az eg�szs�g�gy, az iskola�gy, a j�vedelemprogramok, �gy a t�rsadalombiztos�t�s �s seg�lyez�s, a lak�spolitika, valamint a szoci�lis szolg�ltat�sok ter�lete.

SZOCI�LPOLITIKA DEFIN�CI�JA –STRUKTUR�LIS: A defin�ci� az adott t�rsadalom szerkezet�t vizsg�lva meg�llap�tja, kik d�ntenek a forr�sok felhaszn�l�s�r�l, eloszt�s�r�l, kiknek az �rdek�ben. E felfog�s szerint konfliktus zajlik a fedezend� sz�ks�gletek meghat�roz�s��rt, a forr�sok eloszt�s��rt a sz�ks�gletek jobb kiel�g�t�se �rdek�ben. E k�zdelemben nagy szerepet j�tszanak a t�rsadalmi csoportok k�z�tti er�viszonyok.

SZOCI�LPOLITIKA �S AZ �LLAM: Periodiz�l�si szempontb�l: 1.) Az �llamnak m�g nincs szoci�lis funkci�ja 2.) Valamely ok miatt belekezd a szoci�lis tev�kenys�gbe az �llam (1. szab�lyozni kezd, t�rv�nyeket hoz , 2. r�szben finansz�rozza a tev�kenys�get, k�zponti forr�sokat rendel hozz�)

SZOCI�LPOLITIKA, AHOGY MARSHALL L�TJA: Elfogadja a titmussi megk�zel�t�st. Konkretiz�lja a tev�kenys�geket k�t nagy szoci�lpolitikai csatorn�ra: 1. Szoci�lis transzferek, 2. Term�szetbeni ell�t�sok, szolg�ltat�sok. A szoci�lpolitika int�zm�nyeit transzferrendszerre �s szolg�ltat� �gazatra osztja.

SZOCI�LPOLITIKA, AHOGY TITMUSS L�TJA: Mindig a j�l�tre ir�nyul� politika (c�lorient�lt, befoly�sk�pes tev�kenys�g, centrum�ban a k�zakaratot k�pvisel� �llammal). Egyszerre vannak gazdas�gi �s nem gazdas�gi vonatkoz�sai. Mindig redisztrib�ci� jellemzi.

SZOCI�LPOLITIKA, AHOGY WALKER L�TJA: Annyi szocpol-szeml�let van, ah�nyan besz�lnek r�la. K�rd�sk�nt veti fel a sz�ks�glet-probl�m�t: hogyan �rtelmezi a szocpol a sz�ks�gleteket? Mely sz�ks�gleteket vonja be az �llam a szoic�lpolitik�ba?

SZOCI�LPOLITIKA, MINT TUDOM�NY: Tudom�nynak sz�m�t, mert van kialakult strukt�r�ja (k�pz�s, diploma), valamint az is tudott, hogy a megtermelt forr�sok 20-40%-�t szoci�lpolitik�ra ford�tj�k.

SZOCI�LPOLITIKA, MINT TUDOM�NY-ELLEN�RV: Nincs sz�ks�g szoci�lpolitik�ra, mint tudom�nyra. Ezt t�kr�zi multidiszciplin�lis jellege.

SZOCI�LPOLITIKAI PERIODIZ�CI�J�NAK VIZSG�LATI M�DSZEREI: 1) Kik v�geznek gondoskod� tev�kenys�get? 2) Kik az alanyok/haszon�lvez�k? 3) Hogyan t�rt�nik, mi az eszk�zrendszer? – V�g�l az els� szempont emelkedett ki a szakosod�s tekintet�ben.

SZOCI�LPOLITIKAI SZEMPONTB�L SZOLG�LTAT� LEHET: az �llam, a gazdas�g (piacgazdas�g), valamint a civil szf�ra.

SZOCI�LPOLITIK�T ALAK�T� BELS� T�NYEZ�K: gazdas�g fejletts�ge, demogr�fiai helyzet, szoci�lpolitikai int�zm�nyek kora, politikai er�viszonyok, a t�rsadalom domin�ns �rt�krendszere, domin�ns politikai ideol�gia, az orsz�g gazdas�g�nak nyitotts�ga, a j�vedelmi t�vols�g a szeg�nyek �s gazdagok k�z�tt, a foglalkoztat�s szerkezete, az �llamszerkezet, valamint a hadi kiad�sok

SZOCI�LPOLITIK�T ALAK�T� K�LS� T�NYEZ�K: A gazdas�g nemzetk�zi versenyk�pess�ge, a nemzetk�zi szervezetek szerepe, a nemzetk�zi integr�ci�, a nemzetk�zi migr�ci�.

SZOCI�LPOLITIKAT�RT�NETI KORSZAKHAT�ROK: XVI-XVII (nincs �llami szerepv�llal�s); XVI-XIX v�g�ig (1601-Erzs�bet f�le t�rv�ny-els� t�rv�nyi szab�lyoz�s); XIX v�g�t�l napjainkig (1880: els� TB-rendszerek)

SZOCI�LPOLTIKA DEFIN�CI�JA - �LTAL�NOS: A szoci�lpolitika azonos a modern �llam szoci�lis tev�kenys�g�vel. Beavatkoz�s a piaci mechanizmusokba, hogy korrig�lja a kialakult probl�m�s helyzeteket.

SZOLIDARIT�S: M�sokkal val� k�z�ss�gv�llal�s. M�sok elfogad�sa a t�rsadalom, mint k�z�ss�g r�szek�nt.

SZ�KS�GLETKIEL�G�T�S M�DOZATAI POL�NYI K�ROLY SZERINT: 1) oikosz 2) reciprocit�s elv�n m�k�d� 3) piaci elven m�k�d� 4) redisztrib�ci�

T�RSADALMI KOCK�ZATOK AZ I.L.O. SZERINT: betegs�g, rokkants�g, id�skor, t�mogat� elveszt�se (�zvegys�g, �rvas�g), gyereksz�l�s.

T�RSADALMI L�T REPRODUKCI�JA – ANYAGI JAVAK: Menete: termel�s, eloszt�s, elfogyaszt�s. Int�zm�nye: piac, kis gazdas�gok. Befoly�solja: gazdas�gpolitika, p�nz�gypolitika, szoci�lpolitika, foglalkoztat�si politika.

T�RSADALMI L�T REPRODUKCI�JA – BIOL�GIAI JAVAK: Ez a fizikai �jratermel�s (sz�let�s-hal�l). Menete: sz�let�s, reprodukci�, hal�l. Int�zm�nye: csal�d. Befoly�solja: csal�dpolitika, szoci�lpolitika, lak�spolitika, kult�rpolitika.

T�RSADALMI L�T REPRODUKCI�JA – SZERVEZETI KERETEK: A szervezeteket befoly�solja a t�rsadalmi sz�ks�gletek �s funkci�k v�ltoz�sa, de jelent�s �nmozg�suk is van. Megeshet, hogy a szervezet csak r�szlegesen igazodik az �j sz�ks�gletekhez, vagy maga teremt mag�nak megfelel� funkci�t.

T�RSADALMI L�T REPRODUKCI�JA – T�RSADALMI VISZONYOK: Szocializ�ci�s folyamat. Menete: szimbolikus javak – szellemi javak l�trej�vetele, l�trehozatala. Szimbolikus javak elterjednek, eloszt�dnak, �talakulnak. Int�zm�nye: csal�d, iskola, egyh�z, jogrendszer, m�v�szet, m�dia. Befoly�solja: csal�dpolitika, oktat�si politika, kult�rpolitika.

T�RSADALMI L�T REPRODUKCI�J�NAK F�ZISAI (FERGE): 1) termel�s 2) eloszt�s 3) felhaszn�l�s 4) eredm�ny

T�RSADALMI L�T REPRODUKCI�J�NAK SZF�RI�I (FERGE): 1) biol�giai 2) anyagi javak 3) szimbolikus javak 4) szervezeti keretek 5) t�rsadalmi viszonyok

TOLERANCIA: A m�ss�g elfogad�sa.

TRADICION�LIS TECHNIK�K A T�RSADALMI  KOCK�ZATOK ELLEN: Mag�nfelhalmoz�s (ha k�pes, az egy�n f�lretesz, a c�l, hogy baj eset�n legyen tartal�k, ez az egy�ni j�vedelem keret�ben lezajl� redisztrib�ci�), eltart�si k�telezetts�g (id�sek-feln�ttek-gyerekek, ez a gener�ci�k k�z�tt lezajl� redisztrib�ci�), k�telez� felel�ss�gbiztos�t�s (harmadik f�l fizet, ha valaki sz�ks�ghelyzetbe ker�l valaki miat-biztos�t�).

�J JOBBOLDAL/LIBERTARIANIZMUS: E felfog�s k�pvisel�i visszat�rtek a piac mindenhat�s�g�ba vetett hithez. Eszerint a szabad v�laszt�s szabads�g�nak f� let�tem�nyese a „term�szeti er�k�nt” m�k�d� piac, amelynek m�k�d�s�be val� �llami beavatkoz�s egyszerre cs�kkenti a gazdas�gi hat�konys�got �s az egy�ni szabads�got. Az ideol�gia teh�t visszat�r az egy�n szinte korl�tlan felel�ss�g�nek elv�hez �s a csak „v�gs� mened�ket” jelent� �llam k�vetel�s�hez.

UTOPISTA SZOCIALIST�K: „majd a gazdagok jobb bel�t�sra t�rnek �s megad�ztatj�k magukat”

VERTIK�LIS REDISZTRIB�CI�: A gazdagokt�l megy a l� a szeg�nyekhez.