4. A kutat�s terve

-         A felder�t� vizsg�latokban egy els�, hozz�vet�leges k�pet pr�b�lunk kialak�tani valamely jelens�gr�l.

-         A le�r� kutat�s a vizsg�lt popul�ci� vagy jelens�g bizonyos jellemz�inek pontos m�r�se �s le�r�sa.

-         A magyar�z� kutat�s c�lja a tanulm�nyozott jelens�g k�l�nf�le aspektusai k�z�tti kapcsolatok felt�r�sa �s bemutat�sa. A le�r� vizsg�latok a „Milyen?”, a magyar�z�k ink�bb a „Mi�rt?” k�rd�sre keresnek v�laszt.

-         Az elemz�si egys�gek azok az emberek vagy dolgok, akik, illetve amelyek jellemz�it a t�rsadalomkutat� megfigyeli, le�rja, magyar�zza. A t�rsadalomtudom�nyi kutat�sokban legt�bbsz�r az egyes ember az elemz�si egys�g, de lehet csoport, vagy valamilyen t�rsadalomi produktum is.

-         B�rmi is az elemz�si egys�g�nk, sokf�le f�kuszpont k�n�lkozik a vizsg�lat t�rgy�ul: k�l�nf�le jellemz�k, orient�ci�k, cselekv�sek p�ld�ul.

-         A keresztmetszeti vizsg�latok egy id�pontban v�gzett megfigyel�sekre t�maszkodnak. B�r ez korl�tot jelent, bizonyos esetekben id�ben zajl� folyamatokra is k�vetkeztetni tudunk.

-         A longitudin�lis vizsg�latokban t�bb k�l�nb�z� id�pontban v�gz�nk megfigyel�seket. Megfigyel�seinket v�gezhetj�k a teljes popul�ci�b�l vett mint�kon (trendvizsg�latok), speci�lis alpopul�ci�kb�l vett mint�kon (kohorszvizsg�latok), vagy megfigyelhetj�k minden alkalommal ugyanazokat az embereket (panelvizsg�latok).

-         Az elm�let valamely jelens�g k�l�nf�le aspektusaival kapcsolatos �ll�t�sok �ltal�nos �s t�bb�-kev�sb� �tfog� k�szlete.

-         A hipot�zis valamely elm�letb�l levezetett felt�telez�s a dolgok term�szet�vel kapcsolatban. Sok kutat�s foglalkozik hipot�zisek ellen�rz�s�vel: annak meghat�roz�s�val, hogy ami a val�s�gban t�rt�nik, meger�s�ti-e az elm�leti alapon megfogalmazott v�rakoz�sainkat.

-         A kutat�si tervezet el�zetes �sszefoglal�sa annak, hogy mi�rt ker�l sor a kutat�sra �s hogyan fog zajlani a kutat�s. Hasznos seg�deszk�z a tervez�sn�l, tov�bb� n�ha el is v�rj�k.