FERGE ZSUZSA: T�RSADALMUNK R�TEGZ�D�SE

T�RSADALMI R�TEGZ�D�S A SZOCIALIZMUSBAN (77-158.O)

A t�rsadalmi munkamegoszt�s mint a t�rsadalmi r�tegz�d�s alapja a szocialista viszonyok k�z�tt. Elm�leti dimenzi�k.

A t�rs-i strukt�ra alapvet� viszonyainak vizsg�lat�t az ember legfontosabb tev�kenys�g�n�l a termel�munk�n�l kell kezdeni (az emberek az �llatokt�l akkor kezdik megk�l�nb�ztetni magukat, amikor termelni kezdik l�tfenntart�si eszk�zeiket.) ( a termel�munka fejl�d�s�vel sz�lesedik a termel�s folyamata ( ez a folyamat sz�ks�gk�ppen elvezet a MM-hoz

A MM nemcsak t�rgyi viszonyokat jelent, hanem emberi kapcsolatokat, kapcsolatrendszereket jelent. Mivel ezek a legl�nyegesebb t�rs-i viszonyok, a t�rs-i tagol�d�s megismer�se csak innen indulhat (a MM adott fejl�d�si fok�b�l, s az �ltala meghat�rozott emberek k�z�tti viszonyokb�l.)

 A statisztikailag k�l�nb�z� t�rs-i r�tegek jellemz�i:

- a r�tegek k�z�tti k�l�nbs�gek szignifik�nsak

- a r�teg bizonyos t�rs-i z�rts�got �s id�beli stabilit�st mutat (a r�tegen bel�l k�nnyebben alakulnak ki bizonyos kapcsolatok.)

- az �ltalunk v�lasztott r�tegk�pz� ism�rv val�ban magyar�zza a t�rs-i k�l�nbs�gek egy r�sz�t

- a r�tegek (a fenti k�r�lm�nyek ismeret�ben) az eg�sz t�rs-i strukt�ra fejl�d�s�n bel�l d�nt� szerepet j�tszanak (harm�nia lehet, illetve csoport�rdekek �rv�nyes�t�s�re ir�nyul� t�rekv�sek konfliktushoz is vezethetnek)

HIPOT�ZIS: a t�rs-i r�tegek l�t�nek gy�kere a t�rs-i MM-ban keresend�. A t�rs-i MM defin�ci�ja k�zvetlen�l: k�l�nb�z� konkr�t sz�ks�gletek kiel�g�t�s�t biztos�t� konkr�t tev�kenys�gek elk�l�n�l�s�t jelenti ( ez a MM technikai oldal�nak tekinthet�: a gazd-i �gak �s a foglalkoz�sok szerinti tagol�d�st, de nevezhetj�k ezt a MM funkcion�lis vet�let�nek is.

Azonban a funkcion�lis MM csak a t�ts-i MM egyik vet�lete, ezen k�v�l l�tezik m�g a MM t�rs-i oldala. �s csup�n a funkcion�lis MM alapj�n nem lehet a t�rs-i r�tegeket meghat�rozni ( ehhez a meghat�roz�shoz azok a t�rs-i viszonyok sz�ks�gesek, amik a t�rs-i mozg�s mechanizmusait seg�tenek felt�rni, vagyis a mik l�nyeges t�rs-i fesz�lts�gek t�nyleges vagy potenci�lis forr�sai .

Az elemz�s sor�n el�sz�r azokat a viszonyokat vizsg�lj�k, amik 1. egyenesen k�vetkeznek a MM t�ny�b�l (a t�rs-i MM-ban elfoglalt hely k�zvetlen velej�r�i). 2. A m�sodik l�p�s: a MM-ban elfoglalt hely el�felt�teleinek vizsg�lata, 3. a harmadik a MM-ban elfoglalt helyek k�l�nb�z�s�gei folyt�n k�vetkezm�nyekk�nt jelennek meg.

A MM sor�n kialakul� fontosabb t�rsadalmi viszonyok

1. A tulajdonviszonyok

A MM-t ismer� t�rsadalmakban a l�nyeges t�rs-i viszonyok a MM biz. fok�hoz kapcsol�dnak, �s nagyon sokf�le viszony alakul ki; m�gis, a kor�bbi, a termel�si eszk�z�k mag�ntulajdon�n alapul� t�rs-akban a tulajdonviszony els�dleges volt. ( meghat�rozta a legfontosabb t�rsi csopokat, ezek voltak az oszt�lyok. ( az oszt�lyok harca hat�rozta meg a t�rs fejl�d�s�t

A szocialista viszonyok k�z�tt is megtartj�k a tulviszonyok alapvet� szerep�ket az eg�sz termel�si m�d, �gy az eg�sz t�rs-i rendszer jelleg�nek meghat�roz�s�ban (mivel �gy alakulhat ki a t�rs-i egyenl�s�g), ugyanakkor nem jelenthetik t�bb� a t�rs-i differenci�l�s alapvet� t�nyez�j�t, mivel a tars-i MM-ban l�trej�v� viszonyok felv�ltva tehetnek szert jelent�s�gre.

( ezt a felfog�st 2 szempontb�l szokt�k vitatni: 1) mert a tulviszonyokat az MM �tfog� kateg�ri�ja al� rendeli 2) mert a kor�bbi tars-akhoz k�pest kisebb s�lyt ad a tulviszonyoknak.

 - Az 1, ellenv�lem�ny l�nyegi �rve az, hogy Marx �s Engels �gy �rnak: "Egy�bk�nt a MM �s a mag�ntul azonos kifejez�sek", s ebb�l az k�vetkezne, hogy a MM nem �ltal�nosabb kateg�ria, mint a mag�ntul, ugyanakkor meg sz�mos munk�jukban a MM-t tekintik a fejl�d�s legalapvet�bb fok�nak. Ferge szerint a MM-nak a tulviszonyokn�l t�gabb kereteinek t�nye nemcsak a m�ltra, hanem a j�v�re is igaz: mert a tulviszonyok differenci�lts�g�nak megsz�ntet�se r�videbb t�rt�neti korszakot ig�nyel, mint a t�rs-i MM megsz�ntet�se, amit a kommunizmus t�z�tt ki c�lul.

- A 2.ellen�rv az�rt hib�s, mert ha egyenl� szerepet tulajdon�t a tulviszonyoknak a szocializmust megel�z� �s a szocializmust �p�t� t�rsadalmakban, akkor a l�nyeg�t t�veszti szem el�l: Marx, Engels, Lenin a kizs�km�nyol�st lehet�v� tev� mag�ntul-ban l�tt�k azt az alapot, mely az emberek csop-jait szembe�ll�tja, �gy a t�rsi-gazdi fejl�d�s legf�bb hat�ereje. Viszont munk�ikb�l az is kider�l, hogy a tul (a kisaj�t�t�st biztos�t� mag�ntul) szerepe addig perd�nt�, am�g antagonisztikus (kib�k�thetetlen) oszt�lyviszonyokban �ltenek testet. ( ennek a nagy t�rt�nelmi id�szaknak a prolet�rdiktat�r�val v�ge is szakad, �gy az, hogy az oszt�lyok k�z�tti harc hat�rozza meg a t�rs fejl�d�s�t a mi t�rsadalmunkra nem igaz.

( a szocializmust �p�t� tars-ak l�nyege �ppen az, hogy t�bb� nem az emberek k�z�tti antagonizmus, nem a partikul�ris �rdekek�rt foly� harc a fejl�d�s f� hat�ereje.

Viszont Ferge szerint a szocialista t�rsadalmunk sok tekintetben a r�gi oszt�lyt�rs-ban gy�kerezik, �gy a tulviszonyoknak is van -nagyr�szt t�rt�nelmileg kialakult- szerep�k.

A mai tulajdonviszonyokban megl�v� k�l�nbs�gek (ami a 2 legnagyobb oszt�lyt, a munk�soszt�lyt, �s a termel�sz�vetkezeti paraszts�got illeti) nem k�zvetlen�l a termel�eszk�z�kh�z val� elt�r� viszonyban gy�kerezik, hanem abb�l a t�rs-i t�nyb�l, hogy a termsz�vetkezeti tagok t�bbs�ge a paraszts�g "jogut�da", �gy a k�l�nbs�gek nagy r�sze a paraszts�g saj�tos helyzet�b�l ad�dik. Ezek a saj�ts�gok (a munk�sok�n�l kisebb j�v, rosszabb lak�sviszony stb.) megtal�lhat�ak a mezgazd n�pess�g m�sik 2 oszt�ly�n�l az �llami gazdas�gok mezgazdi dolgoz�in�l �s az egy�ni paraszts�gn�l.

�sszefoglal�an az mondhat�, hogy a tulviszonyoknak az eg�sz t�rs jelleg�nek meghat�roz�s�n�l d�nt� szerepe van,de a mai t�rs-nak az adott termel�si szinten kialakul� differenci�l�d�s�t, az egyenl�tlens�g-rendszer kialakul�s�t csak kis m�rt�kben magyar�zz�k.

2. Vezet�s - hatalom

El�sz�r tiszt�zza a fogalmakat: hatalom�rtelmez�se a t�rsi -gazdi folyamatokkal kapcsolatos t�rsi d�nt�sek fogalm�ra �p�l. ( a t�rs gazdi, pol-i stb.�gyeinek int�z�se beletartozik a t�rsi MM k�rd�s�be ( ezeknek az �gyeknek az int�z�se orsz�gos jelent�s�g� d�nt�seket ig�nyel, �gy a hatalmi hierarchia cs�cs�n azokat tal�ljuk, akiknek lehet�s�g�k van az orsz�gos jelent�s�g� d�nt�sekn�l a k�zvetlen belesz�l�sra,befoly�sol�sra, teh�t k�zvetlen�l �s szem�ly szerint r�szt vesznek a d�nt�sek meghozatal�ban. (itt a hangs�ly a k�zvetlen r�szv�telen van, mert k�zvetve elvileg mindenki a szocialista t�rs elv�n, a kollekt�v vezet�sen kereszt�l befoly�solhatja pl.: a tan�csi szerveken kereszt�l, a d�nt�seket.)

A vezet� funkci�,vagyis m�sok munk�j�nak ir�ny�t�sa �s ellen�rz�s�nek joga a hatalom k�rd�s�vel szorosan,de nem egy�rtelm�en f�gg �ssze. ( a vezet� - vezetett viszony els�sorban szervezeteken bel�li viszony, �s az itt keletkezett fesz�lts�gek is szervezeten bel�liek. A hatalom gyakorl�sa, a d�nt�sek viszont nagyr�szt a makrostrukt�ra valamelyik szf�r�j�t �rintik,

�s ezen a szinten hoznak l�tre fesz�lts�geket.

3. Szakk�pzetts�g, tud�sszint

A szakk�pzetts�gnek, azaz az �ltal�nos vagy speci�lis tud�s �s ismeretanyagnak, amit a megfelel� munka megk�v�n, min�s�gi �s mennyis�gi oldala van. A min�s�gi oldal a k�pzetts�g funkcion�lis specifikuma ami egy-egy foglalkoz�s v�gz�s�t lehet�v� teszi ( ez ink�bb az MM funkcion�lis elemz�s�n�l fontos, a t�rs-i viszonyok elemz�s�n�l h�tt�rbe szorul, a k�z�ppontba a mennyis�gi oldal ker�l (a tud�sanyag szintje). ( a legmagasabb iskolai v�gzetts�ggel fejezz�k ki.

A t�bb ismeretnek, a nagyobb tud�snak nagyobb a t�rs-i hat�sa: min�l t�bb az ismeretanyag, ann�l t�bbet tud �tadni, nagyobb az es�lye a tov�bbfejleszt�sre, a kevesebb tud�s�akn�l nagyobb az es�lye,hogy a t�rs-i gyakorlatra hasson, azt v�ltoztassa. A tud�s hat�s�nak l�nyege, hogy �rv�nyes�l�se �rdek�ben a hat�st gyakorl� szem�ly nem t�maszkodik k�nyszer�t�, hatalmi eszk�z�kre. ( a tud�sszint differenci�lts�ga alapj�n l�nyeges t�rs-i viszonyba ker�lnek egym�ssal egy�nek �s csop-ok.

A k�pzetts�g a tud�s �s a v�gzett munka kapcsolat�ban saj�tos elt�r�sek lehetnek (pl. a k�pzetts�g magasabb,vagy alacsonyab, mint amit a v�gzett munka ig�nyel.).( ezek az elt�r�sek t�rs-i fesz�lts�gekhez vezethetnek ( ennek egyik form�ja a munkan�lk�lis�g (Ferge:"ez a probl�ma n�lunk csak viszonylag sz�k k�rben jelentkezik":) ), vagy amikor az elfoglalt hely magasabb sz�nvonal� tud�st ig�nyelne ( a munk�so.,vagy a szeg�ny �s kisparaszts�g soraib�l is sz�zezrek ker�ltek pol-i, gazd-i ir�ny�t� posztra, �gy, hogy nem lehetett m�dja a szakismeret elsaj�t�t�s�ra.

A k�pzetts�g t�rs-i determin�lts�g�t is figyelembe kell venni. A t�rs-i r�tegz�d�st meghat�roz� t�nyez�nek "irreduktibilisnek" (nem vezethet� vissza a r�gebbi t�rsadalmak rendszer�re) kell lennie ahhoz, hogy val�ban alapvet�nek tekinthess�k. A t�rs-i MM, mint r�tegz�d�si faktor nem felel meg teljesen ennek a k�v�nalomnak, l�v�n, (ahogy m�r kor�bban is volt sz� r�la a mai t�rs mag�n hordja a r�gi t�rs jegyeit) nem f�ggetlen a kor�bbi MM-t�l. ( Az egy�n helyzete f�gg az apa MM-ban elfoglalt hely�t�l, b�r kisebb ez a hat�s, mint kor�bban.

4. A bekapcsol�d�s rendszeress�ge

A t�rs-i MM-ba val� bekapcsol�d�s rendszere �s m�rt�ke alapj�n l�trej�v� viszonyokat, illetve az ezek nyom�n kialakul� differenci�l�d�st nem kell r�szletesen magyar�zni, hiszen nyilv�nval�, hogy m�sfajta szerepe van a rendszeres munkaviszonnyal rendelkez�knek, vagy a r�szmunkaid�ben dolgoz�knak, vagy a bedolgoz�knak. ( ezek a csop-ok a t�rs-i MM szempontj�b�l �gy k�l�nb�znek, hogy a t�rs mit v�r el t�l�k, mennyire k�telezheti �ket biz feladatok elv�gz�s�re.

A bekapcsol�d�s m�dj�t�l f�gg az is, hogy az egy�n a szem�lyi kapcsolatok milyen rendszer�be ker�l a v�gzett munk�ja folyam�n.

5. A munka mez�gazdas�gi, illetve nem mez�gazdas�gi jellege

Ez a teljes�tm�ny m�rt�k�nek �s rendszeress�g�nek egy speci�lis oldala. ( a mezgazd termel�s ciklikus volta miatt a mezgazd dolgoz�k saj�t akaratukt�l f�ggetlen felt�telek miatt nagyon egyenetlen teljes�tm�nyt ny�jtanak.

A t�rs-i MM szempontj�b�l felvet�l� masik probl�ma ezzel a r�teggel kapcsolatban azoknak a helyzete, akik a t�rs elismer�se n�lk�l vesznek r�szt a t�rs-i �sszmunk�ban: ezek a seg�t� csal�dtagok( felveti a latens munkan�lk�lis�g probl�m�j�t, illetve mivel f�leg n�kr�l van sz�, a n�i munka egyenrang�s�g�nak probl�m�j�t.

A mezgazd munka saj�toss�gai (k�zdelem a term�szettel, bizonytalans�g, k�t�tts�g stb) miatt az itteni dolgoz�k �letm�dja �s magatart�sa nagym�rt�kben elt�r a t�bbi r�tegt�l. ( ez�rt is  fontos jellemz�je a MM-ban elfoglalt helynek, a munka mezgazd jellege vagy sem.

6. A k�pess�gek jellege

A k�pess�gek jelleg 2f�le lehet: szellemi vagy fizikai, �gy err�l a k�t t�pus� munk�r�l besz�lhet�nk: Ferge leegyszer�s�ti: szellemi: agymunka, fizikai: izommunka.

A probl�ma abb�l ad�dik, ha nem a munk�t, hanem a munk�st akarjuk kategoriz�lni, mivel tiszt�n fizikai vagy szellemi foglalkoz�s a technikai fejl�d�ssel �s az automatiz�l�ssal egyre kevesebb van. P�ld�k: g�pkocsivezet�: g�pen dolgozik, de �lland�an megfesz�tett figyelemre, gondolkod�sra van sz�ks�ge. Stb.

A szellemi �s fizikai munka szerinti kategoriz�l�st minden probl�ma ellen�re alkalmazz�k, szociol�giai tartalma miatt: el�g sok elt�r�, saj�tos jegye van e 2 csop-nak

7. A munka alkot� vagy rutinos jellege

Egy tov�bbi vonatkoz�s, ami seg�thet az alapvet� csop-ok kialak�t�s�ban, a munka alkot�k�szs�get, �n�ll�s�got, kezdem�nyez�st ig�nyl�, vagy rutinszer�en v�gezhet� jellege. Ugyan�gy, mint a szellemi �s fizikai munka szerinti kategoriz�l�sn�l, itt is az a probl�ma �ll fent, hogy b�r az alkot� �s rutinmunk�t lehet defini�lni valahogy, de legt�bbsz�r egy�tt jelennek meg.

�gy, b�r a konkr�t tev�kenys�geknek Ferge szerint (szerintem kicsit er�ltetett) ez a kategoriz�ci� nagyon jellegzetes, a t�rs �ltal elismert �s a t�rs-i fejl�d�s szempontj�b�l is fontos von�sai, de komoly form�ban m�g nem alkalmazt�k csoportos�t� t�nyez�kk�nt. 

8. A munkat�rgy t�pusa

Ez a t�rs-i MM-ban elfoglalt helynek egy elvont, teh�t nem konkr�t tev�kenys�ghez k�t�tt von�sa, amely els�sorban a fizikai dolgoz�k k�r�ben seg�thet az alapvet� csop-ok kialak�t�s�ban. ( ez pedig az anyaggal val� kapcsolat. ( e szerint k�l�nbs�g van azok k�z�tt, akik az anyagot kitermelik, form�lj�k, �talak�tj�k, egy sz�val: "termelnek", �s azok k�z�tt, akik az anyaggal nem �llnak k�zvetlen kapcsolatban, hanem kieg�sz�t�, el�k�sz�t�, stb. munk�t v�geznek.

(Elj�tszik azzal a gondolattal, hogy a szellemi - fizikai dimenzi� �s az anyaggal val� kapcsolat dimenzi�j�nak �sszevon�s�val egy olyan csoportos�t�s j�hetne l�tre, mely a munka t�rgya szerint tipiz�l: 1. T�pus: az emberi munka k�zvetlen�l a t�rgyi vil�ggal �ll kapcsolatban - a munka t�rgya az anyag. A 2. T�pus: a munka k�zvetlen�l az emberre ir�nyul, az embert form�lja, a 3. T�pusba azok a tev�kenys�gek ker�ln�nek,a melyek a szellemi term�kekre ir�nyulnak.

Az elm�leti dimenzi�k gyakorlati k�zel�t�se

A kiindul� hipot�zis az volt, hogy a szocialista t�rs strukt�r�j�nak alcsoportjai a t�rs-i MM-ban kialakul� fontosabb t�rs-i viszonyokon alapulnak. Ezek a viszonyok (amiket eddig t�rgyalt) a MM-ban elfoglalt hely �ltal�nos�tott dimenzi�ik�nt is felfoghat�k, ami az empirikus k�zel�t�st k�nny�ti. (Term�szetesen az elm�leti dimenzi�k gyakorlati k�zel�t�se sz�mos probl�m�t vet fel.)

1. B�r a tulajdonviszonyok t�rs-i �rtelme, jelent�s�ge nem esik teljesen egybe a jogilag kifejezhet� tulviszonyokkal, de a statisztikai m�r�sben ebb�l indulunk ki, �gy a csop-ok eleve adottak:

- �llami tulajdonban l�v� termel�si eszk�z�kkel dolgoz�k

- sz�vetkezeti tulajdonban l�v� termel�si eszk�z�kkel dolgoz�k

- saj�t (mag�n) tulajdonban l�v� termel�si eszk�z�kkel dolgoz�k

2. A hatalom �s vezet�s dimenzi�j�n val� elhelyezked�s statisztikai m�r�s�n�l rendk�v�l nagyok a neh�zs�gek.

A hatalom dimenzi�j�n kidolgozott csoportos�t�s (118. Oldal, ha fel kell olvasni) megoldhatatlan neh�zs�gekbe �tk�z�tt a r�tegz�d�si vizsg�lat feldolgoz�s�n�l, ez�rt az empirikus vizsg�latban a hatalom dimenzi�j�t a vezet�s dimenzi�j�val helyettes�tett�k, �s ez ut�bbi v�ltoz�n bel�l a 'vezet�k' �s 'vezetettek' csoportj�t k�l�nb�ztett�k meg. (A vezet�k csoportj�ba val� beker�l�shez a koordin�l� szerepk�r mellett a t�rs szempontj�b�l l�nyeges felel�s�g �s hat�sk�r, azaz a sz�les d�nt�si jogk�rrel rendelkez�s is felt�tel volt.)

3. A tud�sszintet az iskolai v�gzetts�g form�lisan igazolhat� szintj�vel m�rik. (term�szetesen ez is sok probl�m�t sz�l: a form�lis �s a t�nyleges tud�s nem felt�tlen�l esik egybe, vagy a mezgazdban a csal�d iskolap�tl� funkci�ban jelenik meg, de ezeket nem lehet a statisztikai m�r�sn�l megoldani). Az al�bbi csoportos�t�s sz�letett:

- egyetemi v�gzetts�g

- k�z�piskolai v�gzetts�g

- �ltal�nos iskolai v�gzetts�g

- �ltal�nos iskol�n�l alacsonyabb v�gzetts�g

4. A t�rsadalmi MM-ba val� bekapcsol�d�s rendszeress�g�t a munkaviszony t�pus�nak oldal�r�l k�zel�tett�k meg:

- rendszeres munkaviszony teljes munkaid�vel

- rendszeres munkaviszony nem teljes munkaid�vel ( a felv�telkor ez a csop olyan eleny�sz� volt, hogy nem vett�k �ket k�l�n figyelembe

- nem rendszeres (nem int�zm�nyes�tett) munkaviszony ( ide vett�k a bedolgoz�kat �s a seg�t� csal�dtagokat is

5. A munka mezgazd jellege szerint 2 csop:

- mez�gazdas�gi jelleg� munka

- nem mez�gazdas�gi jelleg� munka

Itt lehet�s�g van arra, hogy ne a jogi keretek adj�k ezen elhat�rol�s alapj�t, hanem a v�gzett munka tartalmi saj�toss�gai, vagyis az �llami gazdas�gok �s TSZ-ek vezet�i, vagy adminisztrat�v dolgoz�i vagy ipari munk�sai a nem mezgazd dolgoz�k kateg�ri�j�ba ker�ljenek.

6. A k�pess�gek jellege szerint:

- szellemi munka

- fizikai munka

Az elhat�rol�s k�zvetlen�l a foglalkoz�s jelleg�b�l kiindulva t�rt�nt, kieg�sz�t� inform�ci�k n�lk�l, tapasztalati ismeretek, intu�ci� alapj�n. (szerintem ez nem mondhat� t�l empirikusnak!?)

7. 8. Az alkot�- �s rutinos munka szerinti elhat�rol�shoz, illetve a munka t�rgy�nak jellege alapj�n t�rt�n� besorol�shoz hi�nyoznak a statisztikai m�r�s kidolgozott m�dszerei. (azt nem eml�ti, hogy akkor ezt hogyan veszik be a vizsg�latba, mi alapj�n..)

V�geredm�nyben teh�t az elm�leti dimenzi�k gyakorlati k�zel�t�se t�volr�l sem megoldott k�rd�s, de m�gis megk�s�rlik az elm�leti felt�telez�s empirikus vizsg�lat�t.

A r�tegek kialak�t�sa az egyes dimenzi�k �sszekapcsol�s�val

Az eddig elv�gzett, a konkr�t foglalkoz�sok �ltal�nos von�sait keres� anal�zist most a konkr�t szintj�re visszat�r� szint�zisnek kell k�vetnie ( ez azt jelenten�, hogy az el�bb t�rgyalt viszonyok kombin�ci�it keresn�nk meg: teh�t minden dimenzi� minden csoportj�t kombin�lni kellene az �sszes t�bbivel, �s �gy: 3x2x4x3x2x2x2x2=1200 lenne a r�tegek sz�ma. A val�s�gban azonban �gy a csoportok nagy r�sze �resen maradna, hiszen a felsorolt dimenzi�k nem f�ggetlenek egym�st�l.

(K�l�n�sen szoros kapcsolat van az al�bbi dimenzi�k k�z�tt:

- el�k�pzetts�g - hatalom �s vezet�s - szellemi �s fizikai jelleg� munka dimenzi�ja k�z�tt

- termel�si eszk�zh�z val� viszony - a munka rendszeress�ge - mezgazd jelleg dimenzi�i k�z�tt.)

Emellett az �ltal�nost�l a konkr�t szintj�re val� visszat�r�s m�g egy elemet mag�ba foglal ( meg kell keresni az elvont dimenzi�k tipikus kapcsol�d�saik�nt kialakul� konkr�t csop-okat( ehhez a foglalkoz�si csoportokhoz kell visszat�rni. VAGYIS mivel a foglalkoz�shoz t�l sok nem tudom�nyos �rtelmez�s kapcsol�dik, ez�rt "munkajelleg - csoportonk�nt" defini�lj�k a kialak�tott csoportokat. ( ez a fogalom kifejezi, hogy a t�rs alapvet� tagolts�ga a v�gzett munka jelleg�t�l, bels� saj�toss�gait�l f�gg a szocialista t�rs-ban, de nincs ellent�tben azzal sem, amiben e k�l�nb�z� munk�k testet �ltenek, vagyis a foglalkoz�ssal.

I. Szellemi foglakoz�s�ak

1. Vezet� �ll�s�ak �s �rtelmis�giek

Ezen bel�l:

1/a �llamigazgat�si �s gazdas�gi vezet�k (a hatalmi hierarchia cs�csa)

1/b Magasan kvalifik�lt szellemi dolgoz�k (a tud�sszint hierarchi�j�nak cs�csa)

2. Egy�b szellemi dolgoz�k

2/a K�z�pszint� szakemberek - szellemi munkak�rben

2/b Irodai dolgoz�k

II. Fizikai foglalkoz�s�ak nem mez�gazdas�gi jelleg� munkak�rben

1. Szakmunk�sok

1/a Anyagi termel�sben (ipar, �p�t�ipar, esetleg k�zleked�s)

1/b M�s �gakban

2. Betan�tott munk�sok

2/a  } mint a szakmunk�sokn�l

2/b

3. Seg�dmunk�sok

4. Hivatalseg�dek stb.

III. Mez�gazdas�gi fizikai dolgoz�k

a) �llami gazdas�gi munk�sok, mez�gazdas�gi munkak�rben

b) Termel�sz�vetkezeti tagok, mez�gazdas�gi fizikai munk�t v�gz�k

c) Egy�ni parasztok

d) Mez�gazdas�gi napsz�mosok, alkalmi munk�sok

A t�rs-i r�tegz�d�sre vonatkoz� eddigi elemz�sek t�lnyom� r�sze ennek az alaps�m�nak 2 v�ltozat�n alapult. (126. O., ha fel kell olvasni) Az egyik a tulviszonyok dimenzi�j�n bel�l emelte ki az adott viszonyok k�z�tt relev�ns munkajelleg csop-okat, a m�sik l�nyegesen �sszefogottabb, �s �ppen ez�rt elnagyoltabb s�ma - ami �ttekinthet�s�ge k�vetkezt�ben j�l szolg�lta az �sszt�rsadalmi elemz�sek szintj�n mozg� kutat�st (amir�l ez a k�nyv sz�l), a k�vetkez� volt:

Vezet� �ll�s�ak, �rtelmis�giek (ezt b�r�lt�k a legt�bbet eddig, f�leg k�l�nb�z� funkci�i miatt)

K�z�pszint� szakemberek

Irodai dolgoz�k

Szakmunk�sok (mez�gazdas�gon k�v�l)

Betan�tott munk�sok (mez�gazdas�gon k�v�l)

Seg�dmunk�sok stb. (mez�gazdas�gon k�v�l)

Mez�gazdas�gi fizikai dolgoz�k

Ferge szerint a jelens�gek t�bbs�g�n�l ez az egyszer� csoportos�t�s is alkalmasnak mutatkozott arra, hogy az �sszt�rsadalmi viszonylatban mutatkoz� differenci�lts�g jelent�s r�sz�t magyar�zza.

      V�geredm�nyben teh�t eljutottunk egy olyan csoportos�t�shoz, ami alig k�l�nb�zik a t�rsi-gazdi csoportokt�l vagy foglalkoz�si csoportokt�l. Igaz, hogy ez a v�geredm�ny nem 100 %-os k�l�nb�z� akad�lyok miatt (f�leg a hatalom dimenzi�j�nak empirikus megk�zel�thetetlens�ge), de ha ezek nem �lln�nak fent, akkor sem lenne a v�gs� eredm�ny a jelenlegin�l l�nyegesen elt�r�.

      K�t mozzanat miatt volt l�nyeges ezt az elm�leti gondolatsort v�gigvezetni:

1. Bebizonyosodott, hogy a foglalkoz�si csop-ok nem egyszer�en csak foglalkoz�si csoportok, hanem szociol�giai kateg�ri�k, melyek l�te a legalapvet�bb t�rsi �s gazdi viszonyokban gy�kerezik, �s viszonyaik k�l�nb�z�s�ge sz�mos tov�bbi k�l�nbs�get determin�l.

2. Az alapok tiszt�z�sa a k�vetkeztet�seket megalapozottabb�, vil�gosabb� teszi.

Hi�nyz� dimenzi�k

L�that�, hogy az itt v�zolt r�tegz�d�s-koncepci�ban nem kapott helyet n�h�ny olyan ism�rv, ami sok NY-i vizsg�latn�l szerepel, �s a k�ztudat is fontos differenci�l� t�nyez�nek tekint.

Ezek a k�l�nb�z� differenci�l� faktorok 3 k�l�nb�z� t�pust alkotnak:

1. el�zm�nyek: lak�hely, sz�rmaz�s

2. differenci�l� t�pusba azokat a t�nyez�ket soroljuk, melyek a MM-ban elfoglalt hely k�vetkezm�nyei, e hely f�ggv�nyei: ilyenek a kereset, a preszt�zs, a t�rsadalmi megbecs�l�s szintje

3. t�pusba azok a faktorok ker�lnek, amelyek alapj�n ugyan k�l�nb�z� csoportok alakulnak ki, de l�nyeg�ben a t�rs-i MM-ban elfoglalt helyt�l f�ggetlen�l. Ilyenek: kor, nem, csal�di �llapot, nagys�g, gyermekek sz�ma, vall�s �s etnikai csoportok.

Ferge szerint mindh�rom t�nyez�ben megl�v� k�z�s von�s: a t�rs-i MM-ban elfoglalt helyhez k�pest m�sodlagos jelent�s�g�ek, s szerinte a szociol�giai jelens�gekn�l m�g nincs itt az ideje annak, hogy ilyen, pluralista jelleg� magyar�zatokat adjanak. ( A t�rs-i meghat�rozotts�gok kev�sb� egy�rtelm�ek, mint a kor�bbiak, s az oszt�lyt�rs-n�l k�zelebb ker�lt�nk a pluralizmushoz, de nem tekinthetj�k hasonl� vagy azonos jelent�s�g�eknek a k�l�nb�z� magyar�z� t�nyez�ket, mert a t�rs-i MM els�s�get �lvez mind k�z�tt.

M�gis, r�szletesen megvizsg�l n�h�ny magyar�z� t�pust, s kifejti hogy ezeket mi�rt nem �p�ti be a modellbe.

Az els� t�pus� v�ltoz�k (el�felt�telek)

* t�rsadalmi sz�rmaz�s

A k�rnyezet, amibe az ember belesz�letik, meghat�roz� jelent�s�g� eg�sz �lete szempontj�b�l. ( az egy�n szempontj�b�l ez a k�rnyezet a sz�kebb csal�di k�rnyezetet jelenti.

�gy az egy�n kiindul� k�rnyezete nagyon k�l�nb�zhet att�l f�gg�en, hogy a csal�d milyen oszt�lyhoz, illetve r�teghez tartozik. ( ez a nem mobil, vagy lassan v�ltoz� t�rs-akban azt jelenti, hogy az egy�n k�rnyezete, ahov� sz�letett meghat�rozza a sors�t, f�ggetlen�l a k�pess�geit�l. A h�bor� el�tti Mo-n is szinte lehetetlen volt a felemelked�s. A mai Mo-n sok tekintetben megv�ltozott a helyzet. ( ez a v�ltoz�s mindenekel�tt a forradalmi gyakorlatban �lt�tt testet ( a volt uralkod� oszt�ly kiszorult a poz�ci�ib�l, s a paraszts�g, munk�ss�g t�lt�tte be helyeiket. Ezen k�v�l a felfel� ir�nyul� mozg�s abban is megnyilv�nult, hogy a gazd-i fejl�d�ssel a nagyobb felk�sz�lts�get ig�nyl�, ill. t�rsadalmilag is jobban elismert munkahelyek n�vekedtek ( ez a szakember-sz�ks�glet pedig kib�v�tette az iskolai oktat�s kereteit, amelyeket a munk�sok, parasztok gyerekei t�lt�ttek be. (t�bl�zatok ezzel kapcs:135., 136. O.)

Teh�t ma m�r a kiindul� k�rnyezet nem sorsd�nt�.

* A lak�hely  jellege

A lak�hely jelleg�nek kialakul�sa t�rt�nelmileg a t�rs-i MM fejl�d�s�vel, az ipar �s a mezgazd sz�tv�l�s�val p�rhuzamosan ment v�gbe: egy folyamat 2 k�l�nb�z� vet�letek�nt jelent meg a 2 differenci�l�d�s. Ez a t�rt�nelmi indul�s m�ig �rezteti hat�s�t: a v�rosi �s falusi n�pess�g munkajelleg szerinti �sszet�tele ma is gy�keresen elt�r�.

A lak�hely szerinti csoportos�t�s k�rd�se t�volr�l sem megoldott k�rd�s, �s b�r nem a k�rd�s eld�nt�s�nek ig�ny�vel, de kidolgoztak egy olyan telep�l�s csoportos�t�si m�dszert, amely viszonylag komplexen k�zel�ti a v�rosiass�g fogalm�t: Bp - teljesen v�rosias telep�l�s - er�sen v�rosias - gyeng�n v�rosias - fejlett falusias - gyeng�n falusias telep�l�s. A k�t t�bl�zat alapj�n kider�l (139-140.o.), hogy az egyes telep�l�scsop-ok foglalkoz�si strukt�r�ja gy�keresen elt�r�, illetve hogy bizonyos munkajelleg-csop-ok er�teljesen a v�roshoz kapcsol�dnak.

Kett�s oka van -elvi �s gyakorlati-, hogy mi�rt nem vett�k be a modellbe a lak�hely szerinti r�tegz�d�st:

1. gyakorlati magyar�zat: a munkajelleg - csoportok fel�p�t�se sokat kifejez a falu �s v�ros k�z�tti k�l�nbs�gekb�l is, �gy ennek a dimenzi�nak a fegyelembe v�tele csak feleslegesen bonyol�totta volna az eredeti modellt.

2. elvi magyar�zat: a telep�l�sek jellege nem vezethet� le egy�rtelm�en a MM saj�toss�gaib�l. (nemcsak arr�l van sz�, hogy a falu �s a v�ros elt�r� funkci�j�, �s elt�r� a foglalkoz�si strukt�r�juk, hanem sz�mtalan egy�b jellegzetess�g is kialakult, amelyek miatt nem kapcsolhat� be a lak�hely a modellbe)  ?

A m�sodik t�pus� v�ltoz�k (k�vetkezm�nyek)

Ilyenek: j�vedelem, t�rs-i megbecs�l�s, melyek nem a t�rs-i MM-ban elfoglalt hely meghat�roz�i, hanem k�vetkezm�nyei, viszont a T�rs-i MM-ba elfoglalt hely saj�toss�gaik�nt felfogott dimenzi�k t�rs-i r�tegk�pz�, rangsorol� hat�s�t er�s�ti, mert a munkajelleg - csop-ok hierarchi�j�val �sszef�gg. ( ugyanakkor ezek az �sszef�gg�sek visszahat�sokk�nt is �rv�nyes�lnek: pl.: egy szakm�ban el�rhet� kereset vagy preszt�zs a p�lyav�laszt�sn�l meghat�roz� lehet.

A munka szerinti eloszt�s, a j�vedelemeloszt�s egyik f� elve, a t�rsadalmilag �rt�kelt �s rangsor alak�t� tulajdons�gokhoz rendeli a keresetek sz�nvonal�t. (  ez a gyakorlatban probl�m�kat okoz, l�v�n a munk�k nem m�rhet�k �ssze. ( a munkat�pusok alapdimenzi�it lehet �sszem�rni, de ez is probl�m�s a megfelel� dimenzi�k meghat�roz�sa miatt.

A k�pzetts�g (tud�ssz�nvonal) �s a felel�ss�g (hatalom) a munk�k �sszem�r�s�n�l haszn�lt k�t legfontosabb krit�rium, hogy melyik dimenzi�ra mekkora s�lyt kell fektetni, neh�z feladat, �s egy�rtelm� d�nt�st aligha lehet hozni.

A t�rs-i megbecs�l�st, a preszt�zst illet�en arr�l van sz�, hogy a t�rs tagjai hogyan �rt�kelik a k�l�nb�z� foglalkoz�sokat ( az �rt�kel�sn�l szerepet j�tszanak a foglalkoz�sok jelleg�t meghat�roz� objekt�v viszonyok (tud�s, hat�sk�r, lehet�s�gek, k�r�lm�nyek), illetve a kereseti viszonyok. ( ez a v�lem�ny rendk�v�l differenci�lt a t�rs-on bel�l, �gy amit a szociol�gi�ban preszt�zsk�nt jel�lnek, a t�bbs�gi vagy �tlagos v�lem�ny.

K�t szempontb�l veti �ssze a szocialista �s kapitalista t�rsadalmakat:

1) Milyen forr�sai vannak a t�rsadalmi megbecs�l�snek e k�t t�rsadalomban?

A kapitalista t�rs-ban az egy�nileg el�rt t�rs-i helyzeten, a szerzett st�tuszon k�v�l m�g 2 preszt�zsszerz� t�nyez� van, amelyek a sz�let�s jog�n biztos�tanak t�rs-i preszt�zst: 1. Vagyon  2. Sz�rmaz�s. Az ilyen, Ferge �ltal irracion�lisnak nevezett t�nyez�k szerepe szerinte az, hogy a kiv�lts�gosok hely�t kiz�r�lagoss� tegye, k�r�lhat�rolja �s stabiliz�lja az arisztokr�ci�t. Form�lisan azonban a kapitalizmus nem kasztrendszer�, �s az emberi egyenl�s�g ide�lj�t tekinti saj�tj�nak, m�gis kialak�tja saj�t "sz�let�si arisztokr�ci�j�t".

A szocializmus ebben a tekintetben fordulatot teremtett: nemcsak form�lisan sz�ntette meg a kiv�lts�gokat, hanem azokat a t�rs-i �s gazd-i gy�kereket is megsz�ntette, �gy lehetetlenn� t�ve az �r�kl�d� arisztokratikus st�tust. A t�rs-i megbecs�l�st kateg�ri�ja itt m�r az egy�n f�tev�kenys�g�hez, a foglalkoz�shoz kapcsol�dik, s a szocializmus nem is ismer el m�sf�le preszt�zsszerz�st.

2) Ha csak a foglalkoz�si preszt�zst n�zz�k, akkor az �gy sz�let� rangsorok mennyire egyeznek a k�t t�rs-ban?

A szocialista t�rs olyan von�sokat, mint a tud�s vagy a k�z�rt v�gzett tev�kenys�g nagyra �rt�kel. De az anyagi sz�nvonal is fontos �rt�kk�nt szerepel (nem �r�kl�tt vagyon, hanem szerzett).

Ezek a preszt�zsszerz�s alapj�ul szolg�l� von�sok alapvet�en nem k�l�nb�znek a kapitalista  t�rs ezen von�sait�l, de a szocialista orsz�gok kutat�i r�mutattak arra, hogy a szocialista orsz�gokban magasabb a fizikai munka �s a magas kultur�lis �rt�k� foglalkoz�sok t�rs-i megbecs�l�se, �s j� n�h�ny foglalkoz�s �rt�kel�se pedig j�val kedvez�tlenebb lett (pap, jog�sz).

A r�tegek k�z�tti hierarchia egy�rtelm�s�ge, st�tus - inkonzisztencia

Ahogy eddig m�r t�bbsz�r is sz� esett r�la: a r�tegek k�z�tt hierarchikus elrendez�s van. E hierarchi�k nem f�ggetlenek egym�st�l Pl.: a szakk�pzetts�g, a vezet�si szint, a hatalom szintje p�rhuzamosan haladnak, egym�ssal �sszef�gg� hierarchi�kat alkotnak.

Teh�t e hierarchia l�te sz�ks�gszer�, azonban e hierarchi�t sem lehet abszolutiz�lni, merev rendszernek tekinteni. Kett�s probl�ma bontakozik ki : 1, a t�rs-i MM-nak voltak olyan dimenzi�i, melyek k�zvetlen�l nem rangsorolhat�k, ilyen pl. a munka fizikai �s szellemi jellege ( �gy a kialakult hierarchia nem hat�rozott ( a hierarchia alja (alacsonyan kvalifik�lt, hat�sk�rrel nem rendelkez� fizikai munka) �s cs�csa (magas k�pzetts�get ig�nyl�, sz�les d�nt�si jogk�rrel j�r� foglalkoz�sok) meghat�rozott, azonban a k�z�ps� r�tegekn�l nincs fokozatoss�g.

2, A m�sik probl�ma, hogy nem teljesen f�ggenek �ssze ezek a hierarchi�k: a k�z�tt�k l�v� p�rhuzamoss�g nem teljes. N�lunk is l�tezik az a jelens�g, amit Lenski: "alacsony st�tus - krist�lyosod�snak", Ossowski pedig "inkonzisztens t�rsadalmi st�tusnak" nevez. ( ennek a l�nyege, hogy egyes szem�lyek a t�rs hierarchi�iban alacsonyabb, illetve magasabb helyet foglalnak el. ( Lenski szerint az ilyen helyzetben �l�ket az �lland� fesz�lts�g jellemzi.

Ferge szerint 2f�le st�tus-inkonzisztenci�r�l besz�lhet�nk:

1) AZ els� t�pus eset�ben a t�rs-i MM bels� dimenzi�in val� elhelyezked�s szintjei k�l�nb�znek pl. a sz�les d�nt�si jogk�rrel rendelkez� egy�n tud�sszintje alacsony

2) T�pus: a MM-ban elfoglalt hely a k�vetkezm�nyv�ltoz�kkal nincs �sszhangban pl: a sz�les d�nt�si jogk�rben l�v� szem�ly nem kap t�rs-i elismer�st

E k�t t�pus� inkonzisztenci�b�l ered� fesz�lts�ggek is k�l�nb�znek

Az els� esetben az �sszhang hi�nya diszfunkcion�lis zavarokat: vagyis a munkak�r megfelel� ell�t�s�hoz az egy�nnek bizonyos tulajdons�gokkal kellene rendelkeznie, �m ezek hi�nyoznak.

A m�sik esetben arr�l van sz�, hogy el�felt�telek �s a k�vetkezm�nyek olyannyira �sszekapcsol�dnak, hogy kisz�m�that�ak, s ha ezek az el�revet�tett helyzetek nem k�vetkeznek be, akkor ez fesz�lts�glehet�s�get rejt mag�ban. Pl.: Amerik�ban a foglalkoz�si el�menetel lak�hely, kocsi cser�t von maga ut�n. Ha valakinek "rossz kocsija", vagy "rossz feles�ge" van, er�s nyom�s al� ker�l, hogy lecser�lje azokat.

A szocialista t�rs-ban 2 t�rs-i jelens�g van, amely miatt a st�tus-inkonzisztencia jellege a t�k�s t�rs-hoz k�pest megv�ltozott ( ezek a t�rs-i forma forradalmi �talakul�s�val kapcsolatosak. A 2 jelens�g a nagyar�ny� t�rs-i mobilit�s �s a hagyom�nyos �rt�kek �t�rt�kel�se. A mob. sz�ks�gszer� velej�r�ja, hogy mindk�t t�pus� inkonzisztencia fell�p. Ezen k�v�l a mobilit�s t�meges jellege azt is eredm�nyezi, hogy azok, akik �jonnan ker�ltek a r�tegbe, kev�sb� k�nyszer�lnek a r�teg kor�bbi norm�ihoz igazodni, �gy a fesz�lts�gek is kisebbek.

A st�tus-inkonzisztencia �rt�kel�se: alapvet�en pozit�v �s j�v�be mutat� jelens�g Ferge szerint. Ez az �rt�kel�s akkor fogadhat� el, ha a t�rs-i egyenl�s�get megval�s�tand� c�lnak fogjuk fel, �s �gy �rtelmezz�k, hogy a k�l�nb�z�, t�rsadalmilag fontos tulajdons�gok eloszl�s�nak egyenl�tlens�gei megsz�nnek p�rhuzamos, �sszef�gg� rendszert alkotni, s a p�rhuzamoss�g helyett az egyenl�s�gek kompenz�lj�k egym�st. (azt is hozz�teszi, hogy ez m�g hossz� folyamat, �s az eddigin�l jobb anyagi helyzet mellett k�pzelhet� csak el.)

1