Kolosi Tam�s

Tagolt t�rsadalom

Strukt�ra, r�tegz�d�s, egyenl�tlens�g Magyarorsz�gon

Gondolat, Budapest 1987

I. r�sz

A strukt�ra- �s r�tegz�d�skutat�s elm�leti �s metodol�giai probl�m�i

Elm�lett�rt�neti-metodol�giai el�zm�nyek (10.o)

Marx az oszt�ly fogalmat analitikus kateg�riak�nt haszn�lja, de m�r az � �r�saiban is felmer�lnek a k�vetkez� -a strukt�rakutat�s szempontj�b�l jelent�s k�rd�sek: az oszt�lyszerkezet dichot�m, vagy hierarchikusan l�pcs�zetes jelleg�, vertik�lis, vgy horizont�lis tagoz�d�s�, egy- ,vagy t�bbdimenzi�j�? (a strukt�rakutat�s elm�leti forr�sai: Marx �s Weber - rendek, ill. oszt�lyok - multidimenzionalit�s). Runcimann szerint a t�rsadalmi egyenl�tlens�geknek h�rom dimenzi�ja van: oszt�lyhelyzet - gazdas�g; st�tus - T-i presztizs, �letm�d; hatalom - W-i �rtelemben. Pitirim Sorokin - mobilit�s kutat�sai + oszt�lyfogalom dimenzi�kra (gazdas�gi, politikai, �s foglalkoz�si r�tegz�d�sre) bont�sa - el�fut�ra az empirikusan m�rhet� v�ltoz�k kombin�ci�j�b�l k�vetkeztetett t�rsadalmi r�tegz�d�sre. M�dszertani el�zm�nyek: statisztika, n�prajz.

A II. vil�gh�bor� �ta a funkcionalizmus �s konfliktuselm�let vit�ja jellemzi a strukt�rakutat�st, valamint az, hogy igen sok empirikus vizsg�lat k�sz�l (+ig�ny az oszt�lyelm�let �jra fogalmaz�s�ra).

A hatvanas �vek �ta v�lik el a r�tegz�d�s- (empirikus) �s strukt�rakutat�s (elm�leti). A szocialista orsz�gok kutat�i hasonl� probl�m�kkal k�zd�ttek, mint Ny-i koll�g�ik, emellett "er�teljes szakszer�s�d�si" folyamat j�tsz�dott le. Ekkor sz�letett Ferge Zsuzsa �s a cseh Pavel Machinin �tfog� r�tegz�d�skutat�sa. (Ez nem tudom fontos-e, de K., arr�l �r, hogy milyen izgi �s fontos egy sz�let�ben l�v� �j T. le�r�sa (a szocialist��)). K. sokdimenzi�s r�tegz�d�sk�pet szeretne v�zolni.

      Strukt�ra �s r�tegz�d�s (27.o)

      A T-i r�tegz�d�s fogalma viszonylag tiszta: "a T.-ban �l� egy�nek �s csoportok hierarchikus rangsorol�d�s�nak m�dja". A T-i strukt�ra k�zel sem vil�gos: 1. A T-i viszonyok konfigur�ci�ja, a poz�ci�k �s szerepek egy�ttese (Merton); 2. Az �rt�kek �s norm�k int�zm�nyes�lts�ge, az az alap, ahonnan az emberek magatart�sai �s kapcsolatai absztrah�lhat�k (funkcionalizmus - Parsons, Lippset); 3. Az emberek differenci�lt T-i poz�ci�inak sokdimenzi�s tere (Lenski, Blau) ; 4. Kelet-Eur�p�ban ez a k�t fogalom �sszegabalyodott.

K�t k�rd�s mutatkozik: 1. "hogyan differenci�l�dik a t�rsadalom?" - ez a tudom�nyosan vizsg�lhat� k�rd�s, a r�tegz�d�skutat�s k�zponti probl�m�ja; 2. "hogyan m�k�dik a t�rsadalom" - ezt nem vizsg�lt�k.

"A T-i strukt�ra fogalm�val arra a k�rdezt�nk r�, hogy mik�nt m�k�dik egy T., milyen viszonylatrendszerek seg�ts�g�vel, milyen m�don t�rt�nik a T-i �jratermel�s, a T-i r�tegz�d�s fogalm�val viszont arra k�rdez�nk, hogy milyen egy adott T.-ban a n�pess�g differenci�lts�ga, milyen a t�rsadalmi k�l�nbs�gek rendszere.

A T-i strukt�ra vizsg�lata sor�n a sokdimenzi�s struktur�lis t�r (viszonylatrendszer) k�vetkez� mechanizmusait kell elemezni: 1. Javak �jratermel�se az �llami �s sz�vetkezeti szf�r�ban; 2. A m�sodik gazdas�g hat�sa; 3. Az egyenl�tlens�gek spont�n �jratermel�d�se (csal�d) 4. A t�rsadalompolitika lehet�s�gei; 5. A t�rt�nelem szerepe.

Minden T.-ban l�tezik egyfajta vertik�lis-hierarchikus tagolts�g, a k�t v�gletet k�nny� megtal�lni, de neh�z rendezni a k�z�p-mez�nyt. Univerz�l�d�si folyamatok - csak �ltal�noss�gok. A T-i mobilit�s jelent�ss�ge sem elhanyagolhat� - de semmi �j.

      R�tegz�d�s �s egyenl�tlens�g (47.o)

      A szociol�gia az egyenl�tlens�gekre koncentr�l. K. azt a T-i k�l�nbs�get tekinti l�nyegesnek, amelyik t�bb m�s T-i k�l�nbs�ggel van kapcsolatban, �s k�l�n�sen t�bb egy�b k�l�nbs�gnek az oka (P�lda: egy rendszert jellemz� 10 v�ltoz� k�z�l az jellemzi legink�bb a rendszert, amelyik a m�sik 9 k�z�l a legt�bbel van a lehet� legszorosabb kapcsolatban).

A nomin�lis (pld: nem; b�r sz�n) k�l�nbs�gek �nmagukban (elvileg) horizont�lisan, a gradu�lis (fizet�s; iskolai v�gzetts�g) k�l�nbs�gek vertik�lisan tagoz�dnak. Persze a nomin�lis k�l�nbs�gek is okozhatnak vertik�lis elrendez�d�st.

A "l�nyeges" k�l�nbs�gek kiv�laszt�s�nak elve: intu�ci� (a k�z�pmez�nyben nem sokat seg�t); matematikai m�dszerek (el�re meg kell adni hogy mit vizsg�ljon); ez eg�sz�l ki a struktur�lis viszonyokon alapul� elemz�ssel, ami igencsak neh�zkes, de elm�letileg a legmegalapozottabb.

Amennyiben a T-i �jratermel�si folyamat eleve egyenl�tlens�geken alapul, s K. felt�telezi ezt nomin�lis k�l�nbs�gek is vertik�lis-hierarchikus form�ban k�pz�dnek le, (ez�rt vizsg�land�k). A T-i k�l�nbs�gek rendszer�t hierarchikus k�l�nbs�gek rendszerek�nt kell �rtelmezni. Mivel a T-i k�l�nbs�gek rendszere nem tekinthet� determinisztikusnak, ez�rt a sokdimenzi�s r�tegz�d�si modell kell elk�pzelni. Ez azt felt�telezi, hogy: 1. Az els�dleges T-i k�l�nbs�gek viszonylag hat�rozottan dimenzi�kba rendez�dnek; 2. S ezek a dimenzi�k f�ggetlenek egym�st�l; (tiszt�n empirikus lehet�s�g: 3. Faktoranal�zis ut�n az egy dimenzi�hoz tartoz� k�l�nbs�gek egy faktoron jelenn�nek meg - ehhez minden T-i k�l�nbs�get norm�lis eloszl�s� sk�l�n k�ne le�rni + line�ris kapcsolat - ez term�szetesen nem adott, de att�l m�g haszn�lhat� ez a m�dszer is. A kutat�s sor�n K. T-i strukt�r�b�l levezethet� f�ggetlen dimenzi�kat fogadta el igazoltnak, (ha a dimenzi�n bel�li k�l�nbs�gek kapcsolata szorosabb volt, mint a k�l�nb�z� dimenzi�khoz tartoz� k�l�nbs�gek k�z�tti kapcsolat. A T-i strukt�ra szempontj�b�l meghat�roz� szerepe lehet egy adott egyenl�tlens�gi viszonynak akkor is, ha a T-i k�l�nbs�gek rendszer�ben nem lehet egyetlen egyenl�tlens�gi dimenzi� egyed�l meghat�roz�, determinisztikus jelleg�t kimutatni. A T-i egyenl�tlens�gek rendszere ezen dimenzi�k kapcsolat rendszere. K�rd�s, hogy kik k�z�tt fesz�lnek a rendszerr� �ssze�ll� l�nyeges T-i k�l�nbs�gek?

      R�teg �s st�tuscsoport (63.o.)

      A r�tegz�d�s kutat�s alapprobl�m�ja a st�tus m�r�se, vagyis, hogy mik�nt lehet olyan sk�l�kat szerkeszteni, amelyben az egy�nek st�tusait mennyis�gileg is kifejezz�k. Felmer�l� probl�m�k: �nk�nyesen �ssze�ll�tott st�tusindex, st�tuszinkonzisztencia. �ltal�nos st�tusnak nevezz�k az egy�nnek a sokdimenzi�s egyenl�tlens�gi rendszerben elfoglalt hely�t, amelyet az egyes dimenzi�kban elfoglalt st�tusok kapcsolata hat�roz meg. Ebb�l ad�d�an a hasonl� st�tus� egy�nek �sszess�g�t st�tuscsoportnak nevezz�k. Egyes szerz�k szerint a csal�d olyan m�rt�kben befoly�solja a st�tust, hogy nem �rdemes az individuumot e szempontb�l vizsg�lni. K. szerint emellett p�ld�ul a telep�l�s is olyan k�z�ss�g, ami kijel�li az egy�n hely�t a t�rsadalomban (ezek az �gy nevezett viszonykijel�l�k). Azt felt�telezi K., hogy az egy�nek �ltal�nos st�tus�t az egyedi saj�toss�gok mellett azok a T-i csoportok, kateg�ri�k hat�rozz�k meg, melyekbe az egy�n tartozik (a viszonykijel�l� kateg�ri�k teh�t nem a konkr�t st�tuscsoportba tartoz�st, csak annak val�sz�n�s�g�t hat�rozz�k meg). Ebb�l k�vetkez�en a t. kutat�t nem a st�tus csoportok, hanem a viszonykijel�l� kateg�ri�k �rdeklik (teh�t az emberek T-i viszonyait jellemz� val�s�gos csoportos�t�sok). Az eddigi vizsg�latok sor�n ezeket a figyelem ezekre ir�nyult. K. most nem arra keresi a v�laszt, hogy a mit�l f�gg a st�tuscsoportba tartoz�s, hanem, hogy a viszonykijel�l� kateg�ri�k sokas�g�b�l mit tekintsen T-i r�tegnek. A t�rsadalmi r�tegek abban t�rnek el a foglalkoz�si, lak�helyi, korcsoportok, nemek, etc. szerinti r�tegz�d�st�l, hogy olyan viszonykijel�l� kateg�ri�k, amelyek nem egyetlen rel�ci�ban, hanem a T-i helyzet eg�sze szempontj�b�l jellemzik a hozz�juk tartoz�kat. (T�rsadalmi r�tegnek az emberek azon t�nyleges csoportjait, kateg�ri�it (teh�t a viszonykijel�l� kateg�ri�k �sszevont kombin�ci�it) nevezi K., amelyek a tagjaik sz�m�ra hasonl� �letes�lyeket biztos�tanak a T-i egyenl�tlens�gek rendszer�ben.)

Egy lehets�ges kutat�si strat�gia (80.o)

      (K. hangs�lyozza, hogy nem ez az egyetlen �dv�z�t� �t.)

A kutat�s a k�vetkez� h�rom k�rd�s k�r� rendez�dik:

1. Hogyan t�rt�nik, milyen mechanizmusokon kereszt�l val�sul meg a T-i viszonyok �jratermel�se, milyen a T. strukt�r�ja? - ez a k�rd�s elm�leti elemz�st ig�nyel

2. Melyek a l�nyeges T-i egyenl�tlens�gek, milyen ezeknek a rendszere, �s milyen ebben az egyenl�tlens�gi rendszerben az egy�nek elrendez�d�se, milyen st�tuscsoportok �rhat�k le?

3. Melyek az adott T-ban a legfontosabb viszonykijel�l� kateg�ri�k, �s ezek milyen kombin�ci�j�val �rhat� le a T-i r�tegz�d�s?

Ez ut�bbi k�t k�rd�sre alapvet�en empirikus �ton kell keresni a v�laszt. Ez sem lehet elm�leti alapok h�j�n, de el kell ker�lni -�rja K.-, hogy amit az empirikus vizsg�lat nem magyar�z azt, az elm�lettel p�tolja ki. Pontos hat�rt kell kijel�lni a k�t f�le magyar�zat alkalmaz�sra.

K. 3 megoldhatatlan probl�mak�rt jel�l ki: 1. Ismeretelm�leti - a strukt�ra- �s ismeret elm�leti viszonyok k�zt kialakul� disszonancia; 2. M�dszertani - az esetlegesen hi�nyz� megfelel� elj�r�sok; 3. M�r�selm�leti - az elemz�s sor�n jelzi, ha ilyet tal�l (alapvet�en ez is m�dszertani probl�ma).

II. R�sz

A struktur�lis viszonyok k�rvonalai

Az eddigiekb�l kit�nik, hogy a T. r�tegz�d�se csak akkor vizsg�lhat�, ha hat�rozott koncepci�val rendelkez�nk a t�rsadalom strukt�r�j�r�l, amely naponta �jratermeli a T-i k�l�nbs�gek rendszer�t, a T-i r�tegz�d�st.

 A kett�s t�rt�netis�g (92.o)

Itt magyar T-i strukt�ra m�r ismert le�r�sa k�vetkezik (legf�k�pp Erdeire - megk�sett kapitaliz�l�d�s; �s Han�k P�terre - st�tus �s poz�ci� elv�lik t�maszkodva). Ezenk�v�l a II. vil�gh�bor� ut�ni szovjetiz�l�s okozta "kett�s t�rt�netis�gr�l" �s az ennek hat�s�ra kialakul� "saj�tos redisztribuci�r�l" (Szel�nyi) �r. Ennek k�sz�nhet�en j�n l�tre a redisztribut�v szektor. Ennek politikai megval�s�t�sa 1957 ut�n v�ltozik (maga a modell nem) - kialakul valami civil szf�ra.

      A gazdas�g t�rsadalomszerkezete (101.o)

      Ebben a fejezetben K. r�szletes le�r�s�t adja a redisztribut�v szektornak �s a m�sodik gazdas�gnak, illetve a kett� kapcsolat�nak, de nem mond olyat, amit ne tudna b�rki. "�sszess�g�ben teh�t azt l�tjuk, hogy a gazdas�g t�rsadalomszerkezet�nek �jratermel�si s�m�j�t egy olyan "L" alak fesz�ti ki, ahol az "L" egyik sz�r�t a redisztribut�v, m�sik sz�r�t a piaci viszonyok jelentik. Nyilv�nval�an a kett� nem f�ggetlen egym�st�l", s�t Bihari szerint a kett� nem egyszer egym�sba cs�szik.

Az �rdek�rv�nyes�t�sre jellemz� a "betart�s demokr�ci�ja" - nem az d�l el, hogy mi t�rt�nj�k, hanem az, hogy mi ne t�rt�nj�k - �rja K.

      Struktur�lis egyenl�tlens�gek �s csoportszerkezet (111.o)

      Az eredeti rendszer: T. ir�ny�t� k�zpont emberei �s egy nagy nivell�lt r�teg, amit �r�kl�tt T. szerkezeti egys�gek k�zti k�l�nbs�gek sz�neztek. Ezt a hatvanas �vek �talak�totta: az ir�ny�t�k tagol�d�sa (�rtelmis�g); a nivell�ltak elt�r� differenci�l�d�si folyamatai (1. Kil�p�s a nivell�lts�gb�l; 2. �r�k�lt k�l�nbs�gek le�p�l�se; 3. E kett�b�l k�vetkez�en jelent�s inkonzisztencia kialakul�sa); �s lecs�sz�s, (pontosabban ekkor m�g csak relat�v depriv�ci�).

Itt el�zetesen elemzi K. a T-t ebb�l a szempontb�l, ezt nem m�solom �t (112.o alj�t�l a 119.o alj�ig). A szerz� felt�telezi, hogy a T-i szerkezet alapmodellje a redisztribut�v �s a piaci viszonyok kett�ss�g�vel �rhat� le. " A redisztribut�v viszonyok r�szint egy hierarchikus, r�szint egy �rdekegyeztet� csatorn�n kereszt�l m�k�dnek, a piaci viszonyok pedig a T-i r�tegz�d�s szempontj�b�l a munka-er�piaci �s a m�sodik gazdas�g poz�ci�ik jelent�s�g�t emelik ki. Az ebben a viszonyrendszerben l�trej�v� T-i egyenl�tlens�gek k�r�t nevezz�k a tov�bbiakban struktur�lis egyenl�tlens�geknek. Arr�l van sz�, hogy az egy�n milyen helyet foglal el a hatalmi-�rdek �rv�nyes�t�si, az ehhez kapcsol�d� munkamegoszt�si �s az ett�l elk�l�n�l� - tiszt�n piaci viszonyokra �p�l� - m�sodik gazdas�gi viszonyokban." A hatalmi-�rdek�rv�nyes�t�si mechanizmusok hat�ssal vannak az anyagi �letk�r�lm�nyekre, viszont az anyagi j�l�t adott felt�telek mellett �rdek�rv�nyes�t�si t�nyez�kre is �tv�lthat�.

3