Robert Erikson-John H.Goldthrope: A kutat�s elm�leti alapja, adatai �s strat�gi�ja

Az elm�leti alapok rendszer�nek kiv�laszt�sa

A t�rsadalmi mobilit�s kutat�s�t sok elt�r�, gyakran ellent�tes �rdek motiv�lta, ez�rt az elm�leti megk�zel�t�seknek is sz�les sk�l�ja ismert.

A legalapvet�bb k�l�nbs�g 19. sz�zadi eredet�, a hagyom�nynak k�t f� vonala jelenik meg ekkor: 1. A mobilit�s az oszt�ly szerkezeten bel�l jelenik meg, �s egy�neknek olyan t�rsadalmi poz�ci�k k�z�tti mozg�s�ra vonatkozik, melyek a munkaer� -piaci, illetve a termel�si egys�gek keretei k�z�tti kapcsolatok �ltal hat�rozhat�k meg                                       2. A mobilit�st a t�rsadalmi hierarchia keretei k�z�tt �rtelmezi, �s az egy�neknek olyan, t�rsadalmi k�z�ss�gek vagy csoportok k�z�tti mozg�s�ra utal, melyek olyan krit�riumok szerint rendezettek, mint p�ld�ul tagjaik preszt�zse, st�tusa, gazdas�gi er�forr�sai stb.

( �ltal�ban a k�t elm�letet felv�ltva haszn�lj�k, de minden tanulm�nyban megfigyelhet� az egyik dominanci�ja.

 Ez a tanulm�ny az oszt�lyszerkezeti megk�zel�t�st haszn�lja. Ennek h�tr�nya az, hogy elveszik az a lehet�s�g, hogy a mobilit�st a t�rsadalmi felemelked�s, �s lecs�sz�s fogalmaival vizsg�lja….

Enn�l a megk�zel�t�sn�l, mobilit�son a kapcsolatok v�ltoz�s�t �rtj�k. (A m�sikn�l vertik�lis �rtelemben jelenik meg a mobilit�s, pl. az egy�n „sikeress�g�t”, „balszerencs�j�t” meghat�roz� t�nyez�k vizsg�lat�n�l haszn�lhat�).

A tanulm�ny f� c�lja, hogy �rt�kelje a k�l�nf�le elm�leteket, melyek kapcsolatot k�v�nnak teremteni a mobilit�s �s a gazdas�gi fejl�d�s k�z�tt.

             Az iparosod�skor a legfontosabb mobilit�si folyamat (sz�mar�ny�t tekintve), az volt, melynek sor�n a parasztok �s kisbirtokosok seg�d- �s betan�tott ipari munk�sokk� v�ltak, �s e- folyamat sor�n ezeknek az embereknek nem csak piaci �s munkak�r�lm�nyei v�ltoztak, hanem �letform�juk, t�rsadalmi elhelyezked�s�k is.

A tanulm�ny szempontj�b�l fontos m�g egy mobilit�si folyamat, az alkalmazottb�l �n�ll� v�llalkoz�v� vagy  a beosztottb�l els� vonalbeli vezet�v� v�l�s esete, mert ezekben az esetekben a legnagyobb jelent�s�g�k a kapcsolatokban be�ll� v�ltoz�soknak van, szemben bizonyos „vertik�lis” dimenzi�k ment�n t�rt�n� mozg�ssal.

Az oszt�ly s�ma

Az oszt�ly s�ma megalkot�s�nak c�lja, hogy az egyes poz�ci�k megk�l�nb�ztethet�k legyenek a munkaer�piacon �s a termel�si egys�geken bel�l, vagyis, hogy megk�l�nb�ztethet�k legyenek ezen poz�ci�k mint a foglalkoz�si kapcsolatokb�l elt�r� k�l�nbs�gek. (A k�l�nbs�gt�tel alapelve visszavezethet� Marxra �s Max Weberre �s n�h�ny k�s�bbi szerz�re is).

A 3 feloszt�s� oszt�lyhelyzet meghat�roz�s:

1. Munkaad�k: Azok, akik megveszik m�sok munk�j�t, �s ennek k�vetkezt�ben bizonyos fok� hatalmat �s ellen�rz�st gyakorolnak felett�k.
2. �n�ll� munk�sok, munkaad� n�lk�l: Azok, akik nem veszik meg m�sok munk�j�t, de a saj�tjukat sem adj�k el.
3. Alkalmazottak: Azok, akik eladj�k a munk�jukat a munkaad�knak, �s �gy bizonyos m�rt�kig azok hatalma �s ellen�rz�se al� ker�lnek.
4.   

Az oszt�ly s�ma:

(teljes v�ltozat)

1.Vezet� �rtelmis�giek, adminisztrat�v dolgoz�k

hivatalnokok, nagy ipari l�tes�tm�nyek menedzserei, nagy tulajdonosok

2.�rtelmis�giek, alacsonyabb szinten dolgoz� adminisztrat�v munkaer�, hivatalnokok, magasabb szint� technikusok, kis ipari l�tes�tm�nyek menedzserei, nem fizikai munk�sok felettesei.

3./a Nem fizikai rutin munk�t v�gz� alkalmazottak, magasabb sz�nt� kereskedelmi �s adminisztrat�v dolgoz�k 

3/b  Nem fizikai rutin munk�t v�gz� alkalmazottak ,alacsonyabb sz�nt� kereskedelmi �s szolg�ltat� dolgoz�k   

 4/a Kis tulajdonosok, k�zm�vesek stb. alkalmazottakkal.

4/b Kis tulajdonosok, k�zm�vesek stb. alkalmazottak n�lk�l.

4/c. Parasztok �s kisbirtokosok, m�s �n�ll�an v�llalkoz�k az els� szektorban.

5.Alacsonyabb sz�nt� technikusok, m�vezet�k.

6.Szakmunk�sok

7/a betan�tott �s seg�dmunk�sok (nem mez�gazdas�gi)

7/b mez�gazdas�gi �s egy�b munk�sok az els� szektorban.

 (Ezt �sszevonja el�sz�r 7 oszt�lyra: 1+2, 3, 4/a+4/b, 4c,5+6, 7/a +7/b,                                            majd �tre: 1-3: feh�rgall�ros munk�sok, 4/a+4/b: kispolg�rok, 4/c+7/b: parasztok, 5+6: szakmunk�sok, 7/a: nem szakmunk�sok

V�g�l h�romra: 1- 4/b: nem fizikai munk�sok, 4/c+7/b: parasztok, 5-7/a: fizikai munk�sok).

A h�szas �vek ipari t�rsadalm�nak k�t f� folyamat�r�l besz�l:

1. Mag�n- vagy k�ztulajdon test�let�v� v�l�s�r�l, mely �ltal a f� munkaad�v� a szervezetek v�ltak, szemben az egy�nekkel
2. Az alkalmazottak ar�nya a teljes akt�v n�pess�gen bel�l megn�tt, �s ezzel p�rhuzamosan az alkalmazottak �s a munkaad�k k�z�tti kapcsolatok form�i differenci�l�dtak a munkaad� szervezetek n�vekv� b�rokratiz�l�d�s�nak k�vetkezt�ben.

A meghat�roz� test�leti (�llami) term�szet� produkt�v t�ke megjelen�s�nek velej�r�ja, hogy a munk�ltat�k oszt�lya legnagyobbr�szt azokb�l a kist�k�sekb�l j�tt l�tre, akik r�gebben csak kb. 10 munk�st foglalkoztattak.( 4/a). A nagy munkaad�knak nincs k�l�n oszt�lya. Nem foglalkozik (csak kiv�teles esetben) a kapitalista elittel, az ipar vezet�ivel. A nagy t�k�sek azok, akik ink�bb �ruh�z, sz�lloda ,�tterem, gar�zs, kis�zem, vagy sz�ll�t� v�llalatok �p�leteinek tulajdonosai. Az�rt sorolta az 1. oszt�lyba �ket, mert nagy r�sz�k van az olyan tev�kenys�gekben, mint a gazdas�gi ir�ny�t�s �s a v�llalkoz�s, �s egyre t�bb k�z�s von�suk lett azokkal akik az 1. oszt�lyban tal�lhat�k( akiknek l�nyeges r�szesed�s�k van saj�t v�llalatuk tulajdon�b�l). Az egyes hasonl� v�llalatok legt�bbsz�r abban k�l�nb�znek egym�st�l, hogy r�szv�nyt�rsas�gi form�ban m�k�dnek-e vagy sem.

Nem kezel minden munkav�llal�t azonosnak, mert nem mindegyik foglal el azonos oszt�lypoz�ci�t.

K�t fajta alkalmaz�-munkaad� viszony ( ide�ltipikus):

1.              Munkaviszony melyet munkaszerz�d�s szab�lyoz: Speci�lis, �ltal�ban r�vid t�v� csere, melynek sor�n p�nzt cser�lnek er�fesz�t�sre. Az alkalmazottak t�bb�-kev�sb� meghat�rozott mennyis�g� munk�t adnak (ellen�rz�s alatt) fizet�s fej�ben melynek alapja lehet teljes�tm�ny vagy id�.

2.B�rokratikus szervezetekben a munkakapcsolat (szolg�ltat� kapcsolat): Hosszabb t�vra sz�l, �s t�bb oldal� cser�t jelent. Az alkalmazottak szolg�ltat�st ny�jtanak munk�ltat� szervezet�knek kompenz�ci� fej�ben, ami nem csak az elv�gzett munk��rt adott fizet�sb�l �ll, hanem m�s kieg�sz�t� juttat�sokb�l is, �s tartalmaz a j�v�re vonatkoz� elemeket is (pl. fizet�s egy meghat�rozott sk�la alapj�n), karrierlehet�s�get. Ez a fajta kapcsolat ott tal�lhat� meg, ahol a munkaad� �rdek�ben �ll, hogy az alkalmazott munk�ja felel�ss�ggel b�r� speci�lis tud�st �s szak�rtelmet ig�nyl� legyen. Ebben az esetben az alkalmazottak teljes�tm�nye a szervezet ir�nti mor�lis elk�telezetts�g�t�l fog f�ggeni, sokkal ink�bb mint a k�ls� szankci�kt�l.

A fent k�l�nbs�gt�tel szolg�l az alkalmazottak oszt�lyainak megk�l�nb�ztet�s�re a s�m�n bel�l. A legnyilv�nval�bb elv�laszt�st ebben a vonatkoz�sban az 1. �s 2. oszt�lyba tartoz� fizetett szellemiek, magas beoszt�s� technikai dolgoz�k, az adminisztr�ci� alkalmazottai, a menedzser poz�ci�kat bet�lt�k, ill. a f�k�nt b�rb�l �l� fizikai munk�t v�gz� 6. �s 7. oszt�lyba tartoz�k k�z�tt kell tenni. Az els� csoportba sorolhat�k azok a poz�ci�k, amelyekhez szolg�ltat� jelleg� kapcsolat f�z�dik, ezek alkothatj�k a „szolg�ltat� oszt�ly” alapj�t, a m�sodik csoport az, ahol a munkaszerz�d�s a kapcsolat uralkod� form�ja, �s ez lehet a munk�soszt�ly alapja. 

                  Azokhoz a poz�ci�khoz amiket az 1. oszt�ly tagjai birtokolnak, tartoznak a legnagyobb felel�ss�ggel j�r� d�nt�sek, �s ezekhez tartozik a legt�bb olyan el�ny ami a szolg�ltat� kapcsolatb�l ad�dhat, a 2. oszt�ly alacsonyabb sz�nt� kapcsolatai eset�ben a fenti jellemz�k valamelyike gyeng�bben �rv�nyes�l.

Hasonl� a helyzet a 7. oszt�lyba tartoz� seg�dmunk�sok eset�ben is, itt van a legkisebb ig�ny az �n�ll�s�gra, �s k�r�ltekint�sre, �s ahol a kontroll �ltal�ban az ellen�rz�s, vagyis itt a munkaszerz�d�ses viszony fog megval�sulni. A szakmunk�sok eset�ben (7.oszt.), enyh�l a tiszt�n „ p�nz er�fesz�t�s�rt t�pus� kapcsolat”, �s nagyobb val�sz�n�s�ggel vannak r�vid t�vra sz�l� kapcsolatokat.

Megk�l�nb�ztet m�g k�t oszt�lyt amiket „k�ztesnek” nevez, mert vegyes foglalkoztat�si kapcsolatok tal�lhat�ak benn�k. Ilyenek a 3. oszt�lyba tartoz� rutinszer�, nem fizikai poz�ci�k (pl. irodai feladatok), �s az 5. oszt�ly alacsonyan k�pzett technikai munk�sai �s k�zvetlen vezet�i akik �ltal�ban a szoros hierarchi�ban dolgoz� fizikai munk�sokhoz �llnak k�zel, �s mindk�t esetben neh�z meghat�rozni, hogy mennyiben uralkodnak a szerz�d�ses viszonyok felett  a szolg�ltat� t�pusra jellemz�ek.

      A 3. oszt�ly k�t alcsoportra oszt�s�ra, az�rt volt sz�ks�g, hogy a n�k mobilit�si vizsg�latain�l is alkalmazhat� legyen a s�ma, mert �gy lev�laszthat�k bizonyos rutin, illetve alacsony szakk�pes�t�st ig�nyl� poz�ci�k, melyekben f�k�nt n�k dolgoznak.

      A szektorok szerinti feloszt�sra akkor van sz�ks�g, amikor a primerszektoron bel�l akarnak oszt�lyviszonyokon alapul� megk�l�nb�ztet�seket tenni. (pl. a tulajdon alapvet� form�ja a f�ld �s a termel�s alapvet� egys�ge a csal�d, �s a hi�nyz� munkaer� p�tl�sa, id�szakosan a csal�don k�v�lr�l t�rt�nhet fizets�g�rt).

      Az oszt�lyok sorba rendez�se nem lehets�ges, ha m�gis sz�ks�g lenne r�, csak k�ls� krit�rium seg�ts�g�vel lehetne.

      Bevezet egy h�rmas hierarchi�j� feloszt�st, ami t�bb�-kev�sb� az oszt�lypoz�ci�k sorrendj�t t�kr�zi preszt�zs�ket, t�rsadalmi-gazdas�gi st�tusukat vagy „�ltal�nos k�v�natoss�gukat tekintve, olyan sk�l�t haszn�l, melyben az egyes foglalkoz�sok besorol�sa azonos krit�riumok alapj�n t�rt�nik: egyr�szr�l az �ll�s d�jaz�sa szerint, m�sr�szr�l az �ll�s elnyer�s�nek krit�riumai alapj�n.