1. t�tel - szociol�giaelm�let

A strukt�ra �s tarsadalmi strukt�ra fogalma. T�rsadalmi strukt�ra �s t�rsadalmi r�tegz�d�s. A makrocsoportok k�l�nb�z� t�pusai:oszt�ly, rend, r�teg, elit. Terminol�giai elt�r�sek..

A t�rsadalmi strukt�ra fogalomk�re a t�rsadalmi egyenl�tlens�grendszereket �s a vel�k kapcsolatos t�rsadalmi nagycsoportokat vizsg�lja.

A r�tegz�d�s elm�let az �let minden ter�let�n megfigyelhet� egyenl�tlens�gi jelens�gekre pr�b�l megyar�zatot tal�lni.

�ltal�ban a t�rsadalmi r�tegeket egyfajta hierarchi�ban k�pzelik el. K�l�nb�z� n�zetek vannak: melyek az el�ny�sebb/h�tr�nyosabb helyzetek.

Egyenl�tlens�gek vannak a r�tegz�d�s bizonyos dimenzi�i ment�n.

Egyenl�tlens�gi rendszerekr�l besz�lhet�nk, mert a kialakult egyenl�tlens�gek kumul�l�dnak, egym�st�l nem f�ggetlenek. (szeg�nys�g �s a gazdags�g �sszead�dik)

A t�rsadalmi tagol�d�s nem egyenl� a t�rsadalmi egyenl�tlens�gekkel.! (Erre pl. a nemek/etnikumok k�z�tti egyenl�tlens�g fontos, de nem r�tegk�pz� elv.)

K�rd�s: Melyek azok a nagycsoportok, amelyek legjobban meghat�rozz�k a r�tegek k�pz�d�s�t?

Beck szerint nem l�teznek a mai t�rsadalomban oszt�lyok, rendek, mert a modern t�rsadalomban v�gbement individualiz�l�d�s k�vetkezt�ben az emberek szabadabbak.

Az egyenl�tlens�g l�te ugye nem vitathat�, nem is vitatja senki.

A t�rsadalmi r�tegz�d�s-kutat�sa a t�rsadalmi egyenl�tlens�geket magyar�zza, �s olyan nagycsoportokat �r le, amelyek legink�bb r�tegk�pz�nek nevezhet�k, azaz l�t�k legt�bbet magyar�z a t�rs. egyenl�tlens�gekb�l.

A t�rsadalmi strukt�ra-elm�lettel kapcs. elv�r�sok

1. meg tudja hat�rozni azokat a nagy csoportokat, amelyek a legt�bbet magyar�znak az egyenl�tlens�gekb�l, ez�ltal megmagyar�zz�k a t�rsadalmi r�tegz�d�st.

2. k�pes legyen magyar�zni az emberi viselked�st �s a t�megcselekv�st is.

De.: Ha egy adott csoportr�l �ll�t�sokat lehet megfogalmazni, mint pl, hogy konzervat�vabb mint a m�sik csoport, ebb�l indiv�du�lis szinten nem lehet ilyen �t�letet alkotni.!!

3. Makroszinten jobban meg�rthetj�k az emberek egyes individu�lis kapcsolatait is, miut�n a makrocsoporthoz val� tartoz�s megszabhatja a mikrocsoportok szerkezet�t is. l�sd pl h�zass�g, csal�dalap�t�s, a az ezen aktudokat meghat�roz� homof�lia elve.

4. Komplexit�s-redukci�: A t�rsadalomtudom�nyok igen bonyolultak, sz�ks�g van a laza szerkezet� �sszef�gg�sek leegyszer�s�t�s�re, �ttekinthet�s�g�re.

5. A makrocsoportok seg�ts�g�vel k�nnyebben meg�rthetj�k a t�rsadalom t�rt�nelmi v�ltoz�sokat. l�sd Marx konfliktuselm�letei, Parsons strukturalizmusa is felhaszn�lja.

R�teg: A hasonl� er�forr�sokkal rendelkez� r�tegek, ezeke st�tus-ekvivalens r�tegeknek is nevezik.

St�tus: k�l�nb�z� egyenl�tlens�gi dimenzi�k ment�n elfoglalt poz�ci�.

H�l�zati elemz�s: arra j�, hogy meg�llap�tsuk, hogy a r�teg �ltal k�pzett csoportokban milyen a h�l�zat, milyen jelleg� az individu�lis kapcsolati rendszer.

Nan Lin h�rom elvet tart fontosnak a t�rsadalom r�tegz�d�s�re:

- hierarchikus elv - er�forr�sok hierarchi�ja,

- konzisztencia elv - aki egy-f�le dimenzi�ban rendelkezik er�forr�ssal, a m�sik dimenzi�ban is rend.

- fel�l mindig kevesen vannak - a priamis cs�csa.

Er�s k�t�sek: �rv�nyes�l a homof�lia elve.

Gyenge k�t�sek: fut� kapcsolatok, laz�bb nexusok, itt ny�lik �t a magasabb r�tegekbe, sok tekintetben igen fontosak ezek a nexusok.

(t�bbit l�sd 4. t�teln�l)

Strukt�ra: a r�szek  �s az eg�sz viszonya.

Fontos, a t�m�hoz kapcsol�d� kutat�s sor�n eld�ntend� k�rd�sek:

A t�rsadalmi hierarchi�ban milyen szerep�k van az �rt�keknek, mint hogy a tud�st vagy a tulajdont prefer�lj�k, melyik sz�m�t nekik nagyobb �rt�knek?

St�tuszkikrist�lyosod�s:. Van-e az egyes st�tuszok k�z�tt korrel�ci�..

St�tusz: k�l�nb�z� egyenl�tlens�gdimenzi�k ment�n elfoglalt poz�ci�.

St�tusz(in)konzisztencia: az egyik dimenzi� ment�n elfoglalt poz�ci� megfelel-e a m�sik dimenzi� nemt�n elfoglaltnak?

A t�rsadami csopoortok szerkezete mennyire l�tens, ill. manifeszt? Min�l nagyobb a st�tuszkikrist�lyosod�s, ann�l k�nnyebb �szerevenni a megk�l�nb�ztetni az egyes oszt�lyokat.

Fontos: a t�rsadalmi nyilv�noss�g, kommunik�ci�, �rdekfelismer�s, csoporttudat �s a mobilit�s, mint a "l�t�sviszonyokat" befoly�sol� t�nyez�k.

Oszt�ly:

- Marxn�l- tulajdonviszonyok szerinti megosztotts�g

- Webern�l - gazdas�gi alapon nyugszik, szemben a rend fogalm�val, amley ink�bb �letm�d, elv�r�srenszer, egyfajta �sszetartoz�s a szok�sok, prszt�zs stb. tekintet�ben.

Dahrendorf, �gy gondolja, hogy a r�tegekhez descriptio �tj�n juthatunk, oszt�lyok viszont nem biztos,hogy l�teznek a val�s�gban is.

K�t legfontosabb szociol�giai elm�llet: konfliktuselm�let �s a strukt�ralizmus.(l�sd 3. t�tel!)

Stanislaw Ossowski: Az oszt�lystrukt�ra dichotomikus felfog�sa.

A t�rsadalmi oszt�lyok vertik�lis r�tegz�d�s�nek t�rbeli metaf�r�ja, amely a t�rsadalmat olyan emberek egy�ttesek�nt �br�zolja, ahol egyesek fent, m�sok lent vannak. Ez az oszt�lyk�p a kult�rt�rt�neti �si vall�sos m�toszainak tekint�ly�re t�maszkodik. Ezek a t�rdadalmat dichotomikus felfog�sban �br�zolj�k, j�/rossz, �r/szolga, elnyom�/elnyomott, gazdag/szeg�ny.

A dichot�mi�nak van egy pszichol�giai magyar�zata is, m�gpedig az emberi term�szet r�sze a sz�ls�s�gekre val� koncentr�l�s. A t�bbi - k�ztes - oszt�ly l�te a tudat perif�ri�j�ra szorul.

Egy�b okok: Pl. er�viszonyok, l�sd lengyel. arisztokr�cia, aki el�g er�s volt politikailag ahhoz, hogy elhat�rol�djon a polg�rs�gt�l, nem volt sz�ks�ge sz�vets�gesre.A kereszt�nys�gben a t�rsadalmi strukt�ra dichotomikus k�pe a t�lvil�gra ker�l �t. menyorsz�g �s pokol.

O. h�romf�le dichot�mi�val �br�zolja a fels� oszt�ly �ltal �lvezett kiv�lts�gokat:

- uralkod�k �s uraltak (uralkod� oszt�ly)

- gazdagok �s szeg�nyek (tulajdonosok)

- akik�rt m�sok dolgoznak �s akik dolgoznak (kizs�km�nyol�k)

Att�l f�gg�en, hogy az els�, vagy a m�sodik viszonylat a fontosabb, a hatalom �s a gazdags�g �sszekapcsol�sa a dichot�mikus t�rsadalom-strukt�ra k�tf�le �rtelmez�s�t teszi lehet�v�:

1. a hatalom miatt gazdagok a gazdagok (fontosabb a hatalom)

2. a gazdagok uralkodnak, mert �k a gazdagok (vagyon a fontosabb)

A dichot�mia harmadik aspektus�t (kizs�km�nyol�st)  oks�gi szempontb�l �gy lehet felfogni, mint ahatalmi �s a tulajdonviszonyok k�vetkezm�ny�t.

Ez a viszony vezetett el a marxi �rt�kt�bbletelm�lethez is.

Weberi meghat�roz�s:

" "Oszt�lyhelyzetnek" nevezz�k

1. a javakkal val� ell�totts�gnak,

2. a k�ls� �letk�r�lm�nyeknek �s

3. meg�lt �letsorsnak azt a tipikus es�ly�t, amely a javak vagy szakk�pzett tev�kenys�gek f�l�tti rendelkez�si hatalom m�rt�k�b�l �s jelleg�b�l (illetve hi�ny�b�l), valamint abb�l k�vetkezik, hogy mik�nt lehet ezt a rendelekz�si hatalmat az adott gazdas�gi rendszeren bel�l bev�telek vagy j�vedelmek elnyer��s�re f�lhaszn�lni.

"Oszt�lynak" az emberek azonos oszt�lyhelyzetben l�v� csoportjait nevezz�k.

a, Birtok szerinti oszt�lynak h�vunk egy oszt�lyt, amennyiben az oszt�lyhelyzetet els�dlegesen a birtokkal kapcsolatos k�l�nbs�gek hat�rozz�k meg.

b, Nyeres�g-, ill. kereset szerinti oszt�lynak nevez�nk egy oszt�lyt, amennyiben az oszt�lyhelyzetet els�dlegesen a javak vagy szolg�latok piaci �rt�kes�t�s�nek lehet�s�gei hat�rozz�k meg.

c, T�rsadalmi oszt�lynak nevez�nk minden olyan oszt�lyt, amelyek k�zt� :

- az egy�n �let�ben, vagy

- az egym�st v�lt� gener�ci�k sor�n k�nnyen lehets�ges - �s el�g gyakran el� is szokott fordulni - , hogy az egyik osztlyb�l �tl�pnek a m�sikba." (in.Gazd.�s t�rs.1./303.old.)

....

"Rendi helyzetnek nevezz�k a t�rsadalmi �rt�kel�sben tipikusan szerepet j�tsz� �s figyelembe vett pozit�v, ill. negat�v privil�giumokat, amelyek alapja:

a, a jellegzetes �letvitel, - s enn�lfogva

b, a form�lis nevel�s, �spedig ennek valamilyen

   - tapasztalati vagy

   - racion�lis tana, illetve a megfelel� �letform��knak ezek alapj�n val� birtokbav�tele, valamint

c, a sz�rmaz�snak vagy a foglalkoz�snak kij�r� preszt�zs." ...

" "Rendnek" nevezz�k az olyan emberek sokas�g�t, akik egy szervezeten bel�l

a, k�l�n rendi megbecs�l�st v�vnak ki, - �s esetleg m�g

b, k�l�n rendi jelleg� monop�liumokat is kapnak." (UO. 307.o.)

Mobilit�s - 2. t�tel

A strukt�rakutat�s ismeretelm�leti, logikai �s kutat�selm�leti k�vetkezm�nyei. T�rsadalmi r�tegz�d�s �s �rt�krendszer. A strukt�ra kikrist�lyosod�sa. L�tens �s manifeszt nagycsoportok. A makrocsoportok �s a magatart�sok determinizmusa.

A strukt�rakutat�ssal kapcsolatban a k�vetkez� m�dszertani, logikai probl�m�k vethet�k fel:

      1., Milyen a viszony a k�t nagy elm�let (Parsons �s Marx) strukt�ra felfog�sa k�z�tt? /Strukt�ra: r�szek �s eg�sz viszonya./

Parsons: a t�rsadalomban szerinte k�l�nb�z� alrendszerek l�teznek (pol., gazd., mintafenntart�- �s integr�ci�s alr.) ezek viszonya a t�rsadalmi eg�szhez adja a t�rs. strukt�r�j�t.

Marx: az oszt�lyokat tekinti alrendszernek. Azt vizsg�lja, hogy ezek k�z�tt a agycsoportok (oszt�lyok) k�z�tt milyen a viszony ill. mi ezeknek a t�rs-i eg�szhez val� viszonya.

�gy p�ld�ul Parsonsn�l a gazdas�g f�gg� v�ltoz�, m�g Marx f�ggetlen v�ltoz�nak tekinti.

      2., Minden oszt�lyelemz�s r�sze az, hogy ki kell v�lasztanunk az alapsokas�gb�l olyan v�ltoz�kat, amelyek sokat magyar�znak a cselekv�sb�l �s a t�rsadalmi rel�ci�kb�l (lsd. r�tegk�pz� v�ltoz�).

Def. v�ltoz�: olyan dolog vagy jelens�g, amely k�l�nb�z� fokozatokat vehet fel (v�lt. �rt�ke). A v�ltoz�nak k�t form�j�t k�l�nb�ztetj�k meg: f�gg� �s f�ggetlen (magyar�z�) v�lt. Ok-okozati rendszerben felfogva: az adott jelens�g ok�ra utal a f�ggetlen v�ltoz�, m�g a f�gg� v�lt. ennek okozata.

      3., Ahhoz, hogy oks�got �llap�tsunk meg h�rom felt�telnek kell teljes�lnie:

* az ok-okozati v�ltoz�k k�z�tt mindig van korrel�ci� (visszafel� nem igaz) /nagyon sok l�tszat korrel�ci�t lehet l�tni a t�rsadalomban/

* ha A mindig egy�tt j�r B-vel �s kisz�rt�k a koutamin�l� t�nyez�ket, akkor val�di korrel�ci�r�l besz�lhet�nk. P�ld�ul: a strandra j�r�s �s a vall�soss�g k�z�tti korrel�ci� csak l�tszat korrel�ci�, mivel mindk�t v�ltoz�t az �letkor v�ltoz� "mozgatja".

* az ok v�ltoz�nak id�ben meg kell el�znie az okozati v�ltoz�t.

Blau nyom�n megk�l�nb�ztetj�k a nomin�lis �s gradu�lis v�ltoz�kat.

Nomin�lis: pl. nem, vall�s, etnikum, foglalkoz�s stb.

Gradu�lis: pl. vagyon, j�vedelem, isk. v�gzetts�g, �letkor stb.

K�t szembet�n� k�l�nbs�g van a k�t v�ltoz� k�z�tt: a nomin�lis v�ltoz� diszkr�t (�les hat�rral v�lnak el egym�st�l az �rt�kek), m�g a gradu�lis v�ltoz� folytonos (nincsenek mag�t�l �rtet�d� hat�rok). Ha a k�t �rt�k k�z�tti k�l�nbs�g csak m�ss�got jelent, akkor nomin�lis v�lt.r�l-, ha fokozati elt�r�s van (az egyik t�bb mint a m�sik) akkor gradu�lis v�lt.r�l besz�l�nk.

A nomin�lis v�ltoz�k a t�rs. horizont�lis tengely�t jel�lik ki �s csoportokat hoznak l�tre.

A gradu�lis v�ltoz�k a vertik�lis tengelyt jel�li ki �s st�tuszokat alak�tanak ki.

(Figyelem! Angelusz tan�r �r ezzel nem �rt egyet, mert nem egy�rtelm� szerinte, hogy a nomin�lis v�ltoz�k k�r�l csoportok alakulnak ki, ugyanis a nomin�lis v�ltoz�k is gradualiz�l�dhatnak!)

      4., Milyen szerepe van az �rt�keknek a t�rsadalmi r�tegz�d�sben?

Parsons: Nem biztos, hogy a t�rs.nak egy�rtelm�en f�ggv�nye az �rt�krendszere. Sokszor az �ppen �rt�krendszer hat�rozza meg a t�rsadalmi r�tegz�d�st.

Az. hogy mit tekint�nk relev�ns v�ltoz�nak, f�gg a t�rsadalom �rt�krendszer�t�l. (pl. a katonas�g szerepe h�bor� idej�n fel�rt�kel�dik - magas katonatiszti fizet�sek. pl. egy adott t�rs. a tud�st vagy a tulajdont prefer�lja-e ink�bb stb.) A t�rsadalmi r�tegz�d�st teh�t er�sen befoly�solja, hogy az �rt�kekkel kapcsolatban milyen konszenzus j�tt l�tre. A t�rs. r�tegz�d�s teh�t az �rt�krendszerek f�ggv�nye!

      5., A strukt�ra kikrist�lyosod�sa (st�tusz krist�lyosod�s):

A st�tusz k�l�nb�z� r�tegk�pz� dimenzi� ment�n elfoglalt poz�ci� (vagyon, tud�s, hatalom). A t�rs. strukt�r�j�t jellemzi, hogy ezek a poz�ci�k korrel�lnak-e egym�ssal vagy nem. Min�l er�sebb a konzisztencia, ann�l ink�bb merev a t�rs. �s ann�l ink�bb besz�lhet�nk kikrist�lyosod�sr�l. Ahol gyakran el�fordul inkonzisztencia a k�l�nb�z� dimenzi�kban elfoglalt hely alapj�n, ott laza a t�rs. strukt�r�ja.(Lenski)

      6., Mennyire l�tens ill. manifeszt a t�rs. csoportok szerkezete?

      A k�l�nb�z� korokban �s t�rsadalmakban m�s �s m�s st�tuszszimb�lumok, st�tusz szign�lok l�tezte, l�teznek. Ezek a szimb�lumok seg�tik az eligazod�st a t�rs. csoportok k�z�tt.

Szign�l: olyan dolgok, cselekv�sek, melyek jelzik az egy�n t�rs. hovatartoz�s�t, an�lk�l, hogy akarn� az illet� (pl. t�pl�lkoz�s, milyen italokat fogyaszt stb.)

A st�tusz szign�l �s a st�tuszszimb�lum k�z�tt az a k�l�nbs�g, hogy a st�tuszszimb�lum tudatosan hordozott jelek (pl. 10 milli� Ft-os kocsi).

Azokban a t�rs.akban, ahol er�s st�tuszszimb�lumok l�teznek, ott "j�k a l�t�sviszonyok". (pl. rendi p�nc�l, jogilag szab�lyozott �lt�z�k a rendi t�rs.akban)

Angelusz: Ez �sszef�gg azzal, hogy egy adott t�rs.ban milyen szint� a nyilv�noss�g. pl. Mo-on az el�z� rendszerben korl�tozott volt a nyilv�noss�g, az azonos st�tusz� (st�tusz ekvivalens) emberek nem tarthatt�k ny�ltan a kapcsolatot egym�ssal (interakci�, szervez�d�s, kapcsolati h�l�k). Ekkor teh�t nagyon l�tens t�rs.i strukt�ra l�tezett csak. Most sokkal ink�bb manifeszt a t�rs. strukt�ra, er�s polariz�ci�s folyamat zajlott le.

Min�l nagyobb a st�tuszkikrist�lyosod�s, ann�l k�nnyebb �szrevenni �s megk�l�nb�ztetni az egyes oszt�lyokat.

Nan Lin: Modelljei �s terminusai seg�ts�g�vel finoman lehet m�rni ezeket.

Min�l nagyobb a szintdifferencia, min�l kisebb a m�retdifferencia, min�l kisebb az er�forr�s differenci�l, ann�l rosszabbak a l�t�sviszonyok, ann�l nehezebb meg�llap�tani, hogy ki melyik t�rs.i oszt�lyba tartozik.

Ez befoly�solja, hogy l�tens- vagy manifeszt strukt�r�r�l van-e sz�!

Ez �sszef�gg a t�rs.i nyilv�noss�g szintj�vel is. Ahol nagy a nyilv�noss�g sz�nvonala, ott nagyobb es�ly�k van az embereknek a kommunik�ci�ra egym�ssal, hogy felismerjenek bizonyos csoport �rdekeket, nagyobb az es�lye csoporttudat kialakul�s�nak, sokat javulhatnak a t�rs.i l�t�sviszonyok.

A t�rs. mobilit�s szint�n befoly�solja a l�t�sviszonyokat. Ahol nagy a mobilit�s, ott �sszezavarodnak a l�t�sviszonyok.

A mai magyar t�rsadalom strukt�r�ja teh�t kezd manifeszt�l�dni. A r�gi, rendies strukt�r�val szemben ma oszt�lyosodik a t�rsadalom. Vannak jelek, amelyek afel� mutatnak, hogy a t�rs.i nagycsoportok determin�ci�s (magyar�z�) ereje cs�kken.

Beck: individualiz�ci�s hipot�zis: A nyugati ember nincs kit�ve k�l�nb�z� k�nyszereknek �s meghat�rozotts�goknak, hanem maga v�lasztja meg a sors�t.

3. t�tel

A strukt�rakutat�s k�t alapmodellje. Konfliktuselm�lletetek �s funkcionalista elm�letek.

Az �sszehasonll�t�s f�bb dimenzi�i, a v�laszok elt�r�sei.

Szint�zist�rekv�sek.

A k�t elm�let �sszehasonl�t�s�nak f�bb dimenzi�i:

1. T�rsadalomr�l alkotott felfog�s 2. Emberk�p 3. Sz�ks�gletfelfog�s 4. �rt�kek meg�t�l�se 5. T�rsadalom r�tegz�d�s�r�l alkotott felfog�s

6. R�tegz�d�s �rt�kel�se

7. Hogyan lehet fenntartani a r�tegz�d�st 8. �thagyom�nyoz�d�s k�rd�se 9. Jog �s �llam meg�t�l�se 10. T�rsadalmi csoportok l�t�nek meg�t�l�se

Funkcionalista elm�let: Spencer, Durkheim, Parsons, David �s Moore

Konfliktus elm�let: Marx, Dahrendorf Mills, Tumin

Kett� k�z�tt: M. Weber, Lenski, Ossowski, A. Smith (b�r "A l�thatatlan k�z", az funkcionalista gondolat)

A k�t elm�let k�l�nbs�gei:

1. T�rsadalomk�p

Funkcionalista: A t�rsadalom egy integr�lt eg�sz, melynek r�szei hozz�j�rulnak a t�rs.-i eg�sz fenntart�s�hoz. Minden, ami van a t�rsadalomban, annak van valamilyen funkci�ja. L�sd. Merton manifeszt �s l�tens funkci�k. A t�rsadalomban vannak diszfunkcion�lis ell�fordul�sok is, mint pl. v�l�s, devi�ns viselked�s. Mindig objekt�v funkci�kr�l van sz�.

Konfliktus: a t�rsadalom tele van inkonzisztenci�val, meg nem felel�sekkel. Ezek az inkonzisztenci�k a v�ltoz�sok ir�ny�ba mutatnak.

2. Emberk�p

Funkcionalista:A t�rsadalom j�, pozit�v. Az ember tele van rossz impulzusokkal, agresszivit�ssal, �szt�n�kkel. A t�rsadalom feladata ezek korl�toz�sa. Itt van nagy szerepe a norm�knak, az int�zm�nyeknek.

Konfliktus:   A t�rsadalom rossz. Minden rossz a t�rsadalomb�l ad�dik. Az ember alapvet�en j�, a t�rsadalom teszi rossz�.

3. Sz�ks�gletfelfog�s

Funkcionalista: A t�rsadalom r�szeinek csoportjainak vannak sz�ks�gletei. A r�szrendszerek feladata ezek kieg�sz�t�se.

Konfliktus: A sz�ks�gletek individu�lisak.

4. �rt�kek meg�t�l�se

Funkcionalista: Norm�k nagy szerepe

Konfliktus:Nem tulajdon�t a norm�knak nagy szerepet.

5. T�rsadalom r�tegz�d�s�r�l alkotott felfog�s

Funkcionalista: A r�tegz�d�s egy olyan eszk�z, amely biztos�tja, hogy a megfelel� ember a megfelel� poz�ci�ba jusson (Davis & Moore). A magasabb poz�ci�k magasabb j�vedelemmel j�rnak, ennek k�v. j�vedelemegyenl�tlens�g, melyet a "titokzatos K�z "rendez el. Mivel magyar�zz�k elm�let�ket? Milyen mechanizmusok osztj�k el az embereket a poz�ci�k k�z�tt? Erre 5 el�felt�tellel �lnek:

1. A k�l�nb�z� st�tusoknak elt�r� funkcion�lis fontoss�guk van.

2. A tehets�ges �s k�pzettebb emberek sz�k�sen �llnak rendelkez�sre.

3. Vannak kellemes �s kev�sbb� kellemes poz�ci�k a t�rsadalomban, a kellemeseket sz�vesebben t�ltik be.

4. Az emberek ingyen nem v�llalj�k a kellemetlen foglalkoz�sokat.

5. szabadverseny felt�telez�se: az �thagyom�nyoz�s mellett nagy szerepe van a teljes�tm�nynek.

PARSONS: minden t�rsadalomnak sz�ks�gszer�en van egy �rt�krendszere, k�l�nben dezintegr�l�dna a t�rsadalom. P.-n�l n�gy nagy t�pusa van az �rt�keknek. Att�l f�gg�en, hogy milyen ar�nyban fordulnak el� egy t�rsadalomban, hat�roz�dik meg a r�tegz�d�s:

A., Adapt�ci�s �rt�k(hat�konys�g, univerzalit�s) Sok fajta c�l van �s az emberek megpr�b�lnak adapt�l�dni, innov�l�dni ezekhez. Ez a gazdas�gi szf�r�ban m�k�d� �rt�k. [USA]

B., C�lok az adott t�rsadalomban. Ezek rendszerf�gg�k. [SZU]

C., Integr�ci� �rt�ke. Ide sorolja a szolidarit�st [�kori K�na]

D., Mintafenntart�s �rt�kei. [India]

Minden �rt�k megvan minden t�rsadalomban, legfeljebb a hierarchi�juk m�s.

Konfliktus: A t�rsadalomban a hatalom nam egyenl�en oszlik meg, ami�rt harcok vannak az emberek k�z�tt. Nincs "titokzatos K�z", amely elrendezi a poz�ci�kat, ez a fels�bb poz�ci�ban lev�k �rdeke.

6. R�tegz�d�s �rt�kel�se

Funkcionalista: A r�tegz�d�s igazs�gos dolog, a megfelel� ember ker�l a megfelel� helyre. A fontosabb helyekre k�pzettebb emberek ker�lnek, a kev�sb� fontosakra kev�sb� k�pzettek.

Konfliktus:Az olyan fajta r�tegz�d�s nem igazs�gos, amit Davis & Moore le�r. Ez a r�tegz�d�s nem a t�rsadalom �rdeke, hbanem azok�, akik a fontosabb poz�ckban vannak.

7. Hogyan lehet fenntartani a r�tegz�d�st

Funkcionalista: Konszenzus alapj�n.

Konfliktus: Az er�szaknak �s a k�nyszernek nagy szerepe van. De, nem tagadj�k a konszenzus l�t�t sem.

8. �thagyom�nyoz�d�s k�rd�se

Funkcionalista: Kicsi a szerepe, hiszen szabadverseny van, mintha a "startvonalr�l" egy helyr�l induln�nak az emberek. �gy a megfelel� ember ker�l a megfelel� helyre.

Konfliktus: Nagyon nagy szerepe van. Meghat�roz�, hogy ki milyen csal�db�l, r�tegb�l j�n.

9. Jog �s �llam meg�t�l�se

Funkcionalista: pozit�v meg�t�l�s

Konfliktus: negat�v meg�t�l�s: a fenn�ll� urelmi rendet er�s�ti.

10. A t�rsadalmi csoportok l�t�nek meg�t�l�se

Funkcionalista: Nem val�d�gosan l�tez� pl statisztikai adatok alapj�n l�trehozott csoportok.

Konfliktus: Val�s�gosan l�tez� csoportok.

A k�t el�mlet szint�zisk�s�rlete Lenski nev�hez f�z�dik. K�t elvet explicite megfogalmaz, egyet sugall:

1, �gy �t�li meg, hogy a kategori�lis gondolkod�st a t�rsadalomtudom�nyban fel kell cser�lni v�ltoz�kban val� gondolkod�sra..

2, Az �ltal�nos fogalmakat, ha nem is ker�lj�k el, de maxim�lisan t�rekedj�nk ezek operacionaliz�l�s�ra.

3, Dedukt�v m�dszerek integr�l�sa elm�let�ben.

Kapcsol�d� irodalmak:

Lenski: Hatalom �s kiv�lts�g. Elm�let a t�rsadalmi r�tegz�d�sr�l.

A t�rsadsalmi strukt�ra, oszt�ly �redekek �s t�rsadalmi konfliktus

Lenski a k�t elm�letet integr�l�elm�letnek, illetve hatalomelm�letnek nevezi. Az el�bbi megfelel a funkcionalista, ut�bbi a konfliktus elm�letnek.

Integr�l� elm�let: A struktur�lis egys�g funkcion�lisan integr�lt rendszer, amelyet az int�zm�nyesed�s �ltal meghat�rozott folyamatok egyens�lyban tartanak.

Hatalomelm�let: A struktur�lis egys�g k�nyszer seg�ts�g�vel fenntartott hatalmi viszony.

Vannak jelens�gek, melyek csak az integr�ci�elm�lettel �rtelmezhet�k (szocializ�ci�, szerepek),  vannak, melyek csak a hatalomelm�lettel (oszt�lykonfliktusok). Mindkett�vel: devi�ns viselked�s.

A hatalom �s az integr�ci� is egy asszimetrikus viszony k�t oldal�t jel�li, teh�t �sszef�ggenek.

A k�t  elm�let p�rhuzamosan �rv�nyes. Pl: az integr�ci� elm�let sz�m�ra nem lehets�ges a t�rsadalmi strukt�r�t megv�ltoztat� konfliktusokra val� t�rekv�s. Ezek a konfliktusok pedig vannak. Itt sz�ks�g van a hatalom elm�letre.

Oszt�lyelm�let: abb�l indul ki, hogy a t�rsadalom a poz�ci�k k�t halmaz�t ismeri:

1. A pozit�v autorit�s szerepek -  a legitim hatalom birtokl�sai.

2. A a negat�v autorit�s szerepek -  amely a legitim hatalomb�l kiz�rt poz�ci�kkal j�r egy�tt. Itt a st�tus quo megd�nt�s�re t�rekednek.

Oszt�lyhelyzet alatt LENSKI  autorit�s-helyzetet �rt, azaz a legitim hatalomb�l val� r�szesed�st vagy nem r�szesed�st. Az autorit�s, j�vedelem, preszt�zs �s m�s kompenz�ci�k a t�rsadalmi helyzetek viszonylag egys�ges hierarchi�j�t hozz�k l�tre.

Az oszt�lyelm�let kiindul�pontja az a posztul�tum(el�feltev�s), hogy az autorit�s-poz�ci�k hordoz�s�hoz vagy kiz�rts�g�hoz elvben ellent�tes �rdekek k�t�dnek.

A posztul�lt objekt�v �rdekek vagy a st�tus quo megd�nt�s�re, vagy annak megtart�s�ra ir�nyulnak.

A hatalmi viszonyrendszerek minden t�rsadalomban oszt�lykonfliktus-jelleg� t�rsadalmi konfliktusokhoz vezetnek. Az ipari t�rsadalmakban a teljes�tm�nyelv bevezet�se, a t�rsadalmi mobilit�s lehet�v� teszi, hogy az oszt�lyok tagjai rendszeresen cser�l�djenek egym�s k�z�tt. A strukt�rav�lt�s enyh�ti �s szab�lyozza az oszt�lykonfliktust.

Davis K. & Moore W.: A r�tegz�d�s n�h�ny elve. In. szerk. Ferge Zs.: Sz�veggy�jtem�ny. Egyetemi jegyzet. Bp. 123-135.p.

Funkcion�lis terminusokkal pr�b�lj�k megmagyar�zni azt a sz�ks�gszer�s�get, amely a r�tegz�d�st minden t�rsadalmi rendszerben el�id�zi.

Szerint�k a legf�bb sz�ks�gszer�s�g az, hogy a t�rsadalomnak, mint funkcion�l� mechanizmusnak valamik�ppen el kell osztania tagjait  a t�rsadalmi poz�ci�kban �s arra kell k�sztetnie �ket, hogy a poz�ci�kkal j�r� k�telezetts�geket ell�ss�k.

A k�l�nb�z� poz�ci�khoz kapcsol�d� k�teless�gek nem egyform�n kellemesek �s nem egyform�n fontosak a t�rsadalmi fennmarad�s szempontj�b�l �s nem egyforma k�pess�geket ig�nyelnek. Ez�rt nem mindegy, hogy ki milyen poz�ci�ba ker�l.

A t�rsadalomnak a jutalmaz�s valamilyen fajt�j�val kell rendelkeznie, hogy �szt�n�zze az embereket a k�telezetts�gek megfelel� ell�t�s�ra. Ezt a jutalmaz�st poz�cknak megfelel�en differenci�ltan osztj�k sz�t. A jutalmak �s eloszt�suk a t�rsadalmi rend r�sz�v� v�lnak �s ezen alapon j�n l�tre a r�tegz�d�s. A k�l�nb�z� poz�ci�kkal j�r� jogoknak �s jutalmaknak egyenl�tlennek kell lenni�k. Ennek seg�ts�g�vel tudj�k biztos�tani, hogy a legfontosabb poz�ckat a legmagasabban k�pzett szem�lyek t�lts�k be.

K�t t�nyez�, melyek a k�l�nb�z� poz�ci�k viszonylagos rangj�t meghat�rozz�k:

1. a poz�ci�k funkcion�lis fontoss�ga

2. a poz�ci�t bet�lteni tud� szem�lyzet differenci�lt sz�k�ss�ge.

�ltal�ban azok a poc�ci��k biztos�tj�k a legjobb jutalmat �s ker�lnek rangban az els� helyre, amelyek a t�rsadalom szempontj�b�l a legfontosabbak, vagy a leghosszabb k�pz�st vagy legnagyobb tehets�get k�v�nj�k meg.

F� t�rsadalmi funkci�k k�z� tartozik:

- vall�s

- korm�nyzat (ezek egyedi �s n�lk�l�zhetetlen szerepet j�tszanak)

- t�kejavak tulajdona. (ez az oka a t�rsadalmi helyzetnek, a j�vedelem  ink�bb mutat�ja, de nem oka)

- technikai tud�s (nem olyan nagy a fontoss�ga t�rsadalmi szempontb�l, mint az egyh�zi, politikai �s gazdas�gi poz�ci�k�)

Fontos, hogy kik ellen�rzik a k�pz�shez vezet� utakakat!

A t�rsadalmi rend maga is korl�tozza a szakemberek preszt�zs�nek infl�ci�j�t �s defl�ci�j�t: a t�lzott k�n�lat a jutalmakat le�rt�keli, a poz�ci� vonzerej�t cs�kkenti, m�g az alacsony k�n�lat nyom�n n� a jutalmaz�s.

A r�tegz�d�tt rendszerek pol�ris t�pusai:

a, specializ�lt - nem specializ�lt

b, funkcion�lis nyomat�k term�szete szerint: csal�di alap�, autorit�rius, kapitalista

c, poz�ci�k k�zti t�rsadalmi t�vols�g szerint: egyenl�s�gi-egyenl�tlens�gi

d, lehet�s�gek foka szerint: mobil-immobil

e, oszt�ly-szolidarit�s szerint. oszt�lyszempontb�l szervezett - o. sz. szervezetlen.

Tumin M.M: A r�tegz�d�s n�h�ny elve. In: szerk.Ferge Zs.Sz�veggy�jtem�ny, 135-146.

Davis & Moore az el�bb eml�tett cikk�ben le�rt elm�let�nek kritik�ja.

Tumin megk�rd�jelezi azt a t�telt, mely szerint a r�tegz�d�s, ill. t�rsadalmi egyenl�tlens�g, amely a k�l�nf�le poz�ci�k elt�r� funkcion�lis fontoss�g�n alapszik elker�lhetetlen �s pozit�ve funkcion�lis.

Szerinte a funkcion�lis fontoss�g fogalm�nak k�l�nb�z� alternat�v jelent�sei lehetnek. Az egyik ilyen a rendelkez�sre �ll� tehets�gek hi�ny�nak, ill. b�s�g�nek k�rd�s�hez kapcsol�dik.

Megk�rd�jelezi azt is, hogy jogos-e �ldozatnak tekinteni a szakk�pzetts�get ig�nyl� poz�ci�khoz sz�ks�ges k�pz�si peri�dust.

Felveti azt is, hogy a hatlami �s tulajdonbeli k�l�nb�s�geket nemcsak egy adott feladast elv�gz�s��rt j�r� jutalomk�nt, hanem a feladat elv�g�z�shez sz�ks�ges eszk�zk�nt is fel lehet fogni.

Szerinte a r�tegz�d�s diszfunkci�i az al�bbiak:

- Az egy�nek nem egyenl� es�llyel jutank el a motiv�ci�khoz, a k�pz�si k�zpontokhoz. A tehets�gek felfedez�si llehet�s�ge korl�tozott.

- Az els� ponotban le�rtak k�vetkezt�ben korl�tozott a t�rsadalom produkt�v er�forr�sainak kiterjeszt�si leet�s�ge is.

- Az elit kez�ben olyan politikai hatalom van, mely lehet�v� teszi olyan ideol�gia elfogadtat�s�t, mely a st�tus qu�t, mint logiku