T. H. Marshall: Az �llampolg�ris�g fejl�d�se a 19. sz�zad v�g�ig

1, A feud�lis rendszerben nem voltak egys�ges, �ltal�nos jogok, hanem minden v�rosban, faluban, c�hekben, m�s-m�s szok�sjogok voltak �rv�nyben. Ez�ltal a 12. sz�zadt�l lassan elkezdtek kialakulni az �ltal�nos, nemzeti, �llampolg�ri jogok. El�sz�r a kir�lyi igazs�gszolg�ltat�s, k�s�bb b�r�s�gok (precedensjog), a parlament �ltal.

3. Polg�ri jogok: 18. sz�zadt�l; szabads�gjogok, szem�lyi-, sz�l�s-, gondolat-, vall�s-, gy�lekez�si- (t�ntet�s - nyom�sgyakorl�s), tulajdonjog, �rv�nyes szerz�d�sk�t�s joga, igazs�gszolg�ltat�s

4, Politikai jogok: 19. sz�zadt�l; v�laszt� �s v�laszthat�s�g

5, Politikai jogok, �ltal�nos szavaz�jog Magyarorsz�gon: 1947 - koal�ci�s id�szak

8. Szoci�lis jogok: 20. sz�zadt�l; gazdas�gi j�l�t, �s biztons�g egy bizonyos fok�hoz val� jog, oktats�shoz val� jog, szoci�lis szolg�ltat�shoz val� jog

ZH-K�RD�S: Hogyan �p�lnek egym�sra a k�l�nb�z� jogok?

- polg�ri - politikai - szoci�lis: gy�lekez�s, p�nzkeres�s� szabads�ga - szavaz�s lehet�s�ge - parlamentben val� r�szv�tel (munk�sp�rt) - szoci�lis jogok megszavaz�sa

Ferge Zsuzsa: A szoci�lpolitika �rtelmez�se

Szoci�lpolitika: az �llampolg�r egy�nekre lebonthat� sz�ks�gleteit el�g�ti ki. Cselekv�si mez�, t�rt�nelmileg kialakult int�zm�nyek: eg�szs�g�gy, oktat�s, munka�gy, lak�spolitika, t�rsadalombiztos�t�s. Jelent�s �llami szerep: �jraeloszt�s. Kezdete: els� TB-t�rv�ny (1890-es �vek, ipari dolgoz�k sz�m�ra)

A piac t�rv�nyei nincsenek tekintettel a szoci�lisan r�szorul�kra.

P�nz�gyi, ad��gyi j�l�ti politika, v�llalati j�l�ti politika

C�l: t�rsadalom zavartalan m�k�d�se, es�lyegyenl�s�g

�rdemes - �rdemtelen, b�ntet�jelleg� eszk�z�k, dologh�z - rosszabb bent mint kint, szeg�nys�g visszaszor�t�sa

gyerek-, id�sell�t�s, t�meges munkan�lk�lis�g kezel�se, lak�shi�ny, j�rv�ny, b�n�z�s

szocpol: a fogyaszt� emberrel foglalkozik

t�rspol: termel�kkel is foglalkozik

Az 50-es �vekben Magyarorsz�gon a nyugd�j az �llam j�t�kony adom�nya, 60-is a munkaad�k nem fizettek TB-t.

R. M. Titmuss: A j�l�t t�rsadalmi eloszt�sa: reflexi�k a m�lt�nyoss�g keres�s�r�l

1., A j�l�ti ell�t�sok/ �llami szoci�lpolitika c�lja:

- t�rsadalmilag fel-, �s elismert sz�ks�gleteket el�g�tsen ki

- egyesek fennmarad�s�nak seg�t�se

- a t�rsadalom szerves eg�szk�nt maradjon fenn

            k�l�nben: elszeg�nyed�s - gazdagok �s szeg�nyek k�z�tti k�l�nbs�g nagyon   nagy - konfliktusok - fenyegeti a hatlamon lev�ket (funkcion�lis megk�zel�t�s)

2., Ma Magyarorsz�gon mik az elismert sz�ks�gletek?

�lland�an v�ltozik, hogy mi tartozik ide.

            1. l�p�s: szeg�nyseg�lyez�s, k�zeg�szs�g�gy; ok: a szeg�nyek �s a j�rv�nyok             zavart�k a t�rsadalmi rendet

            2. l�p�s: oktat�s

            3. l�p�s: v�d�n�i h�l�zat, gyerekj�l�t, eg�szs�g�gy, betegell�t�s

            4. l�p�s: id�skor�ak ell�t�sa, munkan�lk�lis�g kezel�se

            5. l�p�s: nyugd�j, hajl�ktalans�g, lak�st�mogat�s, csal�dt�mogat�s, (1950-es               �vek)

Mi�rt nem tartozik ide a l�tminimum?

- p�nz�gyi �s politikai alkuk t�rgya

- nem tartj�k megval�s�that�nak

3., Hogyan lehet valakib�l r�szorul�?

Term�szetes:

- gyerekkor

- k�s� aggkor

- terhess�g

- baleset

- fogyat�koss�g

T�rsadalmilag indik�lt:

- munkan�lk�lis�g

- alulfoglalkoztatotts�g

- k�telez� nyugd�j

- k�sleltett bel�ptet�s

4., N�veked�s (iparosod�s, piac) k�vetkezm�nyei:

 - individualiz�ci�

- szelekci�s helyzetek sz�ma n� (eszkal�l�d�s)

- egyre hosszabb �let�ek az emberek

- t�l�lnek olyan helyzeteket, amelybe r�gebben belehaltak volna (pl.: sz�let�s, h�bor�)

5., J�l�ti eloszt�s kateg�ri�i - ZH K�RD�S!:

- a GDP, azaz a megtermelt javak eloszt�sa a t�rsadalomban - kollekt�v beavatkoz�s

Szoci�lis j�l�ti:

- l�tminimum alatt �l�k seg�t�se

- seg�lyez�s

- hagyom�nyos szoci�lpolitikai eszk�z�k: e�., nyugd�j, GYES, GYED

P�nz�gyi, ad��gyi j�l�ti:

- ad�kedvezm�nyek

- ad�rendszeren kereszt�l megval�sul� j�l�ti eloszt�s (ma nincs Mo-on)

- k�zhaszn� szervezetek, amik t�rsadalmi munk�t el�g�tenek ki, t�mogat�sa

- tand�j ad�kedvezm�nyek

- gyerek ut�n j�r� ad�kedvezm�ny

- negat�v j�vedelemad�

Foglalkoz�si j�l�ti:

- �tkeztet�s

- kajajegy

- utaz�s (�d�l�si csekk)

- ruhap�nz

- telefon

- aut�

...

 Az emberekhez e h�rom csatorn�n kereszt�l jutnak el az �jraelosztott javak

Asa Briggs: A j�l�ti �llam t�rt�nelmi perspekt�v�ban

1., Kik azok a F�bi�nusok? angol baloldal, munk�sp�rt el�djei, szoci�ldemokrat�k, akik kritik�t gyakoroltak, �s ha igazuk lesz, a szocializmus fog kilalkulni.

2., Szavaz�urna: polg�ri + politikai jogok = szoci�lis jogok; munk�sok is szavazhatnak - j�l�ti fejl�d�s

17., id�skori nyugd�jak: 3 form�ja lehet

-n�met - Bismarck: befizet�sekkel ar�nyos nyugd�j

- k�z�s felel�ss�g - ad�kb�l minden id�s egyform�n kap

- ...

Ferge Zsuzsa: Vari�ci�k a t�rsadalmi integr�ci� t�m�j�ra

1., Normat�v vagy szoci�lis integr�ci�: Azonos helyzeten / hasonl�s�gon alapul�          csoportszolidarit�s - nemzethez tartoz�s - nyelv, vall�s, b�n defini�l�sa -           k�z�ss�ggel val� azonosul�s - norm�k �s �rt�kek �tj�n val�sul meg.             Durkheim: "mechanikus szolidarit�s"

2., Rendszerintegr�ci�: M�k�dnek az alrendszereket, egys�geket mechanikusan,         rendszerszer�en m�k�dtet� int�zm�nyek: piac, gazdas�g, kommunki�ci�,   jogrendszer, k�zszolg�latok, oktat�s, szoci�lis ell�t�rendszer, politika -             egy�ttm�k�dnek, kapcsolatot tartanak fenn. Du rkheim: "organikus      szolidarit�s"

3., An�mia: ...

Diktat�r�ban: a rombol� er�ket az egy�n nem m�sok, hanem maga ellen ford�tja -       �ngyilkoss�g, disszid�l�s, pszich�s, neurotikus megbeteged�sek, magasabb            hal�loz�s. Robban�sszer�en n�nek ezek a jelns�gek, v�g�l magasabb sz�mban           fordulnak el�, mint a nyugati demokratikus �llamokban. Nincs lehet�s�g          ellenszervez�d�sre. Minden lok�lis vagy r�szleges szolidarit�s felsz�mol�sra            ker�l vagy tilos. A piacgazdas�g, k�zszolg�ltat�sok (rendszerintegr�l�             mechanizmusok) felbomlanak, a politikai mez� hi�nyzik. A szoci�lis     integr�ci� s�lyosan s�r�l. - dezintegr�ci� - a tot�lis diktat�r�k �sszeoml�sra             vannak �t�lve, kv�zirendszerek, antirendszerk, a mesters�ges   erendszerintegr�ci�k nem m�k�d�k�pesek.

Demokr�ci�ban: elkezd�dik a t�rsadalom �ngy�gy�t�sa, megtart� kisk�z�ss�gek,       mozgalmak szervez�dnek kezdetben kis hat�konys�ggal. A rendszerintegr�l�           mechanizmusok m�k�dnek. Pl.: a politikai mez� objektiv�l�d�, rugalmas, az             er�viszonyoknak megfelel�en alakul �t.

4., Dezintegr�ci�: nincs sem rendszerintegr�ci�, sem szoci�lis integr�ci�, �gy a megszokott, "norm�lis" �let lehetetlenn� v�lik, a t�rsadalmi eloszt�s     �jraeloszt� folyamatai megzavarodnak. pl.: h�bor�

Szegreg�ci�: a t�rsadalom k�l�nb�z� csoportjai elk�l�n�lnek