Grandjean: A Davis-Moore-féle rétegzödéselmélet gazdasági elemzése

KIVONAT

A funkcionális egyediség és a tehetség-komplementaritás helyett a kereslet- és kínálatrugalmasságot használva az a feltételezés, hogy a tehetség és a képzés nagyobb hatást gyakorol a jutalmakra, mint a funkcionális fontosság.

KÍNÁLAT, KERESLET ÉS RÉTEGZŐDÉS

Davis-Moore-féle elmélet hasonlít a közgazdaságtan kínálat-kereslet keretrendszeréhez. Davis és Moore a kérdéskört leszükítette a funkcionális fontosságra mint elsödleges kereslettényezöre, és a tehetséget és a képzést mint elsödleges kínálatbefolyásolókat állította vizsgálódása középpontjába.

FUNKCIONÁLIS EGYEDISÉG ÉS KERESLETRUGALMASSÁG

D és M szerint a funkcionális fontosságnak független jele, ha egy pozíciót más pozíció nem tud ellátni, azaz egyedi. Azonban annál fontosabb egy pozíció, ha minél jobban hozzájárul a társadalom fennmaradásához. A funkcionális egyediség indikátora a funkcionális fontosságnak.

-        Kereslet-kínálat elemzés:

Keresletrugalmasság: a kereslet mennyiségének az árváltozásokra való érzékenységét jelenti. Az ár emelkedése nagy visszaesést okoz a kereslet mennyiségében, mivel a fogyasztók átállnak a helyettesítökre. Helyettesítök nélkül a kereslet rugalmatlan. Amennyiben egy pozíció egyedi a kereslet rugalmatlan. A D és M elméletben a funkcionális fontosság a tényleges kereslet, az egyediség a kereslet rugalmasságnak (rugalmatlanságnak). Tehát az egyediség és a fontosság különbözö.

A FONTOSSÁG ÉS A KÉPZÉS VISZONYLAGOS HATÁSA

                Kínálatrugalmasság bevezetésének segítségével, elörejelzést tehetünk a tehetség- és a képzéstényezö, valamint a funkcionális fontosságtényezö viszonylagos hatására.

                Ez a következtetés függ a munkaerö-kínálattól, amely rendszerint elég rugalmas. Ha tökéletes versenyt feltételezünk, akkor a magas jutalmak olyan pozíciókba vonzzák az embereket, ahol kicsi a személyi kínálat. Mivel a kézségek tanulhatók a kínálatnak hosszú távon erösen rugalmasnak kell lennie. Ugyanakkor a kereslet rugalmatlan, hiszen a funkcionális fontosság ezt feltételezi. Tehát a jutalmak meghatározásában a kínálati tényezöknek (tehetség, képzés) hatás sokkal nagyobb, mint a keresleti tényezöké (funkcionális fontosság). 35. oldal ábra + magyarázat. 1A. ábra szerint meghatározott keresleti szint mellett a kínálati szint eltolódása csekély mértékben hat a jutalmakra. Azaz a funkcionális fontosság hatása a jutalmakra sokkal kisebb, mint a tehetség és a képzés hatása. Ez kapcsolódik a rétegzödés konfliktus vs. funkcionális vitához is.

ELTÉRŐ ESETEK

                Vannak olyan esetek, amikor bizonyos pozíciók betöltöi nagyobb jutalmat kapnak, mint ami elvárható lenne. Ilyenek a sportolók, müvészek.

                Transzferkereset: az az összeg amit keresni kell, hogy ne váltson át másik munkára.

                Gazdasági járadék: Ezen összeg felüli rész.

A kínálatrugalmasság szerint, minél rugalmasabb a kínálat, annál nagyobb a gazdasági járadék. 38. oldal ábra + magyarázat. Mivel a kínálat rugalmatlan, a fizetést kis mértékben befolyásolja a munka ösztönzéséhez  szükséges összeg.

TEHETSÉG-KOMPLEMENTARITÁS ÉS KÍNÁLATRUGALMASSÁG

Stinchcombe szerint: Egy pozíció fontossága abban tükrözödik, hogy a pozícióbetöltö tehetsége mennyire a termelés komplementer tényezöje, szemben a pusztán additív tényezövel. Egy színész kétszeresére növelheti a bevételt kitünö játékával, míg egy nagyszerü festöt szobafestök közé téve csak segíti a munkát, a tehetsége nem kamatozik. Itt a komplementaritás két összetevöböl áll: 1. a pozícióbetöltö teljesítményének hatása a célelérésre. 2. az egyének felcserélhetösége. Az elsö maga a funkcionális fontosság, tehát csak a felcserélhetöséggel foglalkozhatunk. Ez nem tehetö meg mint láttuk, hiszen a tehetséget nem lehet lecserélni.

FUNKCIONÁLIS FONTOSSÁG ÉS TÉNYLEGES KERESLET

                D és M szerint a keresletet a funkcionális fontosság határozza meg. Azonban az elöbbi példák (müvészet, sport, sztárok)megmutatták az ellenkezöjét. Amennyiben különbözö társadalmakat vizsgálunk ,azt tapasztaljuk, hogy más-más pozíció biztosít magas státuszt. Tehát a kulturális értékek fontosabbak és ezek függetlenek a funkcionális fontosságtól. Hasonló a közgazdaságtan „értékparadoxon” elméletéhez (víz olcsó <==> gyémánt drága). D és M úgy fogalmazott, hogy a funkcionális fontosság a jutalmak szükséges, de nem elégséges oka. D és M elmélete a társadalom egészének fennmaradása szempontjából vizsgálja a funkcionális fontosságot, ezzel szemben Friedman úgy fogalmaz, hogy a margón minden egyformán szükséges vagy egyformán szükségtelen.

KÖVETKEZTETÉSEK

                A kereslet-kínálat séma rámutat, hogy a pozíciójutalmak meghatározásában a tehetségen, a képzésen, és a funkcionális fontosságon kívül más tényezöket is figyelembe kell venni.

Ezenkívül:

1.        Sem a funkcionális egyediség, sem a tehetség-komplementaritás nem lehet a differenciális fontosság operacionalizálásának megfelelö eszköze.

2.        D és M elmélete arra enged következtetni, hogy a funkcionális fontosságnak a jutalmakra gyakorolt hatása sokkal kisebb, mint a tehetségé és a képzésé.

3.        Nincs funkcionális fontossága olyan pozícióknak, melyek rugalmatlan kínálati görbéjének a keresleti tényezök jutalmakra gyakorolt viszonylagos hatását kellene hangsúlyoznia.

Tehát a funkcionális fontosság fogalmára vonatkozó fenntartások megmaradtak.