Csepeli: mi a szoci�lpszichol�gia?

Az a tudom�ny, mellyel a szoci�lpszichol�gusok foglalkoznak. Megk�l�nb�ztet� saj�toss�ga az ismeret

szerkezet�ben �s megszerz�s�nek m�dszer�ben ragadhat� meg.

Emberi vil�g:

Uexk�ll szerint az �llatfajok szempontj�b�l annyi k�rnyezet van, ah�ny �llatfaj.

Nietzsche: az ember meghat�rozatlan �llat.

Gehlen: az ember puszta l�tez�s�ben feladatot tal�l, l�tsz�ks�glete, hogy viszonyuljon �nmag�hoz, rendelkezik a

tulajdon hajlamai �s adotts�gai felett. �letvitele van.

Cselekv�s: az embernek nincs adott k�rnyezete, hanem azt l�trehozza maga. A vil�g meghat�rozotts�gai a cselekv�sek r�v�n keletkeznek. A t�k�letess�gre �s szabads�gra t�rekszik.

Tud�sig cselekv�sb�l t�mad� reflexivit�s, kz emberi egyed birtoka. A tud�s t�rsadalmi mint�ja k�pezi a kult�r�t �s a civiliz�ci�t. A kult�ra az emberek k�zti cselekv�sben hat�rozhat� meg (interakci�- kommunik�ci�), a civiliz�ci� az ember �s term�szet (munka) k�zti cselekv�st. A vil�g megszabja az inform�ci�kat hordoz� jelent�sek rendj�t (mik�nt kell egy inform�ci�t k�z�lni). A vil�g elemei term�szetiek, de jelent�sre val� k�pess�g�k folyt�n t�rsadalmiak is, s kult�rak�nt m�k�dnek. A kult�ra: �rtelmez�si tartom�ny. A tud�s birtokosai k�z�tt konszenzus j�n l�tre a sz�ntelen�l zajl� kommunik�ci� r�v�n.

Mindennapi tud�s: a mindennapi �letben k�t helyzetre oszthat�, amikor jelen vagyunk �s amikor nem. Az ut�bbit fel is lehet oldani. V�letlen�l, saj�t akaratb�l, k�nyszerb�l. Ha nincs lehet�s�g felold�sra, akkor v�lik az ember kirekesztett�, mag�nyoss�. Az ember m�s ember jelenl�t�ben hat�rozza meg mag�t a mindennapi rutinon kereszt�l. Az ember hisz abban, hogy a vil�g olyan, amilyennek l�tja. �rdekl�d�s�nek k�z�ppontj�ban saj�t maga �ll (�letvil�g: Sch�tz). Term�szetesnek fogja fel a vele t�rt�nteket, cselekv�seket. Tipiz�ci�k seg�ts�g�vel jut az ismeretre, melyeket ismer�s �s ismeretlen dolgok oszt�ly�ba ker�lnek. Az �letvil�g tipiz�lt megnyilv�nul�sai relevanciaforr�st (sz�ks�ges, elengedhetetlen) k�peznek, amennyiben az egyes cselekv�sek c�ljainak el�r�s�t szolg�lj�k, illetve g�tolj�k. Az �letvil�g m�k�dtet�je a kult�ra szabta mindennapi tud�s. Luk�cs Gy�rgy szerint az ember a J�rt utat" nem hagyja el, a siker �rdekli, de mivel nem tudja meghat�rozni, mik�nt �rte el, tud�sa anal�gi�kra (k�l�nb�z� jelens�gek k�z�tti hasonl�s�g, egyez�s) �p�l, szituat�v. A tud�s tartalmai ellentmond�sosak, l�tszatokb�l mer�ti tartalmait.

Vall�s: a t�rsadalmilag konstru�lt val�s�g szem�lyhez sz�l� l�tszatait megalapoz� hit kollekt�v v�ltozata a vall�s. Az emberi cselekv�s kock�zatai isteni perspekt�v�ba �gyaz�dnak. A r�tusok kozmikuss� t�g�rj�k, egyben be is sz�k�tik az emberi vil�got. Enyh�ti a k�oszt�l �s nem l�tt�l (hal�l) val� f�lelmet.

M�v�szet: mik�zben megtartja �s felhaszn�lja a mindennapi tud�s szem�lyess�g�t �s �lm�nyszer�s�g�t biztos�t� szervez� elemeket, egyidej�leg t�l is l�p azokon, �s �nreflexi�ra k�sztet. A befogad�s s�kj�n megmarad a szem�lyess�g benyom�sa, de az alkalmazott m�v�szi forma �ltal k�zvet�tett tud�s v�gs� soron felszabadul a k�zvetlen tetsz�s al�l, �s a szem�lyess�get, a mindennapis�got meghalad� reflexi�kat szabad�t fel a J befogad�ban.

Tudom�ny; a mindennapi, vall�si vagy m�v�sz szempontb�l k�zvetlennek t�n� val�s�g komplexum�b�l a gondolkod� ember kiemel �s c�lszer�en egynem�s�t meghat�rozott min�s�g� jelens�geket? �s ily m�don / 'egy�bk�nt �szleihetetlen �sszef�gg�seket vil�g�t meg� A fordulat v�grehajt�sa eredm�nyek�nt elv�sz a szubjektum, �s annak szabads�ga.

*A szoci�lpszichol�gia, mint tudom�ny: emberr�l alkotott tudom�nyos modell �s annak cselekv�se k�zti viszony ,
vizsg�lata, illetve t�rv�nyszer�s�gek felfedez�se.                                                                                          i.~----

A SP t�rgya: az egy�nb�l �s mindabb�l indul ki, ami „nem egy�n”. A nem egy�n azonos lehet a m�sikkal, Zajonc szerint ilyenkor a SP t�rgya egyszer�en az egy�nek, k�lcs�n�s viselked�sbeli f�gg�s�ge. A nem egy�n lehet szoci�lis, ilyenkor szoci�lis kontextusban vizsg�ljuk (Secord.Backman)j lehet t�rsas, ekkor az egy�ni �s t�rsas �tv�z�dik (M�rei). Mead: a t�rsadalmi jelent�sben az egy�n a t�rsadalmi rend r�sze. Ha szoci�lis csoportot jel�l, akkoraz egy�n �s csoport kapcsolat�r�l van sz� (Aridrejeva),

Allport: a SP feladata, hogy "meg�rtse �s megmagyar�zza, mik�nt befoly�solja az egy�nek gondolkod�s�t, �rzelmeit �s viselked�s�t m�sok t�nyleges, k�pzelt vagy m�g�ttes jelenl�te". Asch: „az egy�neken bel�l hat� er�k strukt�r�j�t vizsg�lja, amelyek r�v�n a t�rsadalmi rend �s szab�lyszer�s�g lehet�v� v�lik".

1,  T�rsas sz�ks�gletek. Az ember pozit�v �s negat�v �lm�nyeinek forr�sa a t�rsas �let. A szexualit�s, hatalom, agresszi� t�rsas �sszef�gg�sekben el�g�thet�k ki, mely egyben a k�lcs�n�s el�nyszerz�s mint�inak a szintere is (szeretet, bizalom, meg�rt�s).

2, T�rsas-t�rsadalmi megismer�s, �rt�kel�s: a mag�ra hagyott ember vil�gr�l alkotott k�pe v�gletesen eltorzul. Nem tudja megk�l�nb�ztetni a j�t �s rosszat. Az �ngy�l�let a t�rsas �let zavaraira vezethet� vissza. Az ember c�ljait a kollekt�v eredet� eszk�z�k k�szlet�vel �rheti el. A t�rsadalmi t�rben �l� ember jellegzetes sz�ks�glete az �rt�kel�s.

3, T�rsas k�lcs�nhat�s form�i: szem�lyek k�z�tti k�lcs�nhat�sok k�l�nb�z� form�inak kutat�sa tartozik.

Megk�l�nb�ztet�nk: l�tsz�m szerint: di�dikus (kiscsoportos) nagyl�tsz�m� emberi egy�tteseket.

Inform�lis: �nk�ntes r�szv�tel a kapcsolat alatt, illetve b�rmikor kil�phet e kapcsolatb�l az egy�n.

Form�lis: k�nyszer� r�szv�tel

Ad hoc: pillanatnyi kapcsolat.

Huzamos ideig fenn�ll� kapcsolat.

 4.   Nagycsoportok: tags�gukat id�ben �jratermelve, f�ggetlen�tik magukat az aktu�lis r�sztvev�kt�l. A

csoportk�zi viszonyok saj�tos ter�lete a t�bbs�g kisebbs�g �rintkez�se. A nagycsoportokban val� r�szv�tel az emberi azonoss�gtudat legsz�lesebben vett kereteit biztos�tja.

T�rsas pillanat: az ember kommunikat�v l�ny. Jelk�pek erdej�n (Baudelaire) vezet az �tja a modern t�rsadalomelm�let rendszernek nevezi a t�rsadalom elt�rgyiasult, mindennapi perspekt�v�b�l �ttekinthetetlen szervezet� val�s�g�t, mellyel szemben a SP szf�ra �letvil�gk�nt jelenik meg. A tudattalan els�dleges folyamata tal�nyos jelek forr�sa (�lom, �tletek, melyek szorong�sokb�l, asszoci�ci�kb�l t�pl�lkoznak).

�nismeret �s SP: Gramsci szerint minden ember �rtelmis�gi, de nincs minden embernek �rtelmis�gi funkci�ja a t�rsadalomban. Ez�rt a h�tk�znapi �s a tudom�nyos SP-i tud�s sz�tv�laszthatatlan! A benn�nk felhalmozott szoci�lpszichol�giai tud�s holt t�ke, mert szisztematikus SP st�diumok hi�ny�ban nem vagyunk tudat�ban jelent�s�g�nek.

Elm�letek a SP-ban

Az �letvil�gban m�k�dtetett tud�s z�kken�mentess�g�t az �rtelmez�s biztos�tja. Az elm�letek forr�sa a szocializ�ci�s �ton elsaj�t�tott trad�ci�, k�zvetlen kommunik�ci� �ltal szerzett felvil�gos�t�s, tanul�s, k�pzelet, gondolkod�s, k�vetkeztet�s.

Laikus elm�letek: tipiz�ci�k �s relevanci�k �ltal t�pl�ltak, melynek r�v�n k�nnyen befoly�solhatatlan, k�ls� t�rsadalmi t�m�kra koncentr�lnak.

T�rsadalomtudom�nyi elm�letek: a t�rsadalomr�l alkotott elm�letek a t�rsadalmi val�s�got nemcsak magyar�zz�k, hanem meg is v�ltoztatj�k. A v�ltoz�s t�bbnyire nem k�veti az elm�let �ltal felv�zolt s�m�t. Az elm�leti konstrukci�k 3 t�pus�t lehet megk�l�nb�ztetni:

1.                T�rt�nelemfiloz�fiai elm�leted: az emberis�g perspekt�v�j�b�l szeml�li a vil�got (Marx, Weber, Hegel).

2.       T�rsadalomelm�letek: az emberek l�tm�dj�t a teljess�gre t�rekedve vizsg�lj�k, eltekintve a t�rt�nelemt�l.
Funkcionalizmus, strukturalizmus, fenomenologikus szociol�gia, kommunikat�v cselekv�selm�let.
Term�szettudom�nyokra hivatkozik: szociobiol�gia, k�oszelm�let, rendszerelm�let.

3.       K�z�pszint� elm�letek (Merton): le�rja a t�rsadalmi jelens�get, ezzel eloszlatja a hom�lyt, t�bb�rtelm�s�get.
Oks�gi magyar�zatot adnak a jelens�gre, melyet bizony�tottak. Merton p�ldak�nt a vonatkoztat�si csoport
elm�let�t eml�ti: a tagok �s nem tagok megk�l�nb�ztet�s�t teszi lehet�v�. A SP kompetenci�ja nem  ,
terjedhet t�l a sz�let�s �s hal�l id�pontjai �ltal hat�rolt emberi �let keretein.   /

SP-� elm�letek: a k�z�pszint� elm�letek oszt�ly�ba sorolhat�k (�rt�k-, attit�d-, csoport-, szerep-elm�letek). K�zben minielm�letek is sz�letnek, melyek darabokra t�rik a SP-i tud�st. A normat�v elm�letek az egy�n mozg�ster�t a beilleszked�s-k�v�l reked�s alternat�v�j�ban hat�rozza meg. E felfog�s az inger-reakci� s�m�t vagy a pszichoanal�zis �ltal felt�telezett „val�s�gelv" �s „�r�melv" szem�lyis�gmint�t k�veti.

A SP elm�letek katal�gusa:

1.   A szoci�lis facilit�ci� a t�rsas viselked�st a t�rsak jelenl�te �ltal kiv�ltott motiv�ci�s fesz�lts�g serkent�

vagy g�tl� hat�saival magyar�zza.

2.     Attit�delm�letek a t�rsadalmi befogad�s sz�ks�glet�re alapozva mutatja ki az attit�d�k t�rsas �s t�rsadalmi
funkci�it.

3.    Szoci�lis tanul�selm�let a t�rsas modell �ltal tapasztalt pozit�v vagy negat�v meger�s�t�s (jutalom, b�ntet�s)
f�ggv�ny�ben jelzik az adott minta kialakul�s�t vagy elmarad�s�t.

4.     Tekint�ly elv� szem�lyis�gelm�let az el��t�letess�g, a csoportk�zi agresszi�ra val� hajland�s�g kialakul�s�t
�s fennmarad�s�t magyar�zza.

5.    Normat�v szerepelm�let: szerepviselked�st a b�ntet�szankci�k hat�s�val magyar�zz�k.

6.       Kooper�ci�, verseng�s; az aktoroknak tulajdon�tott �rdekek f�ggv�ny�ben tesznek el�rejelz�st.

7.                Racion�lis d�nt�s: az idealiz�lt �sszer�s�g norm�j�n alapulnak.

8.               Interpretat�v: k�z�ppontj�ban a jelteremt�s, kommunik�ci�, szoci�lis mez� �ll (Lewin, Mead, Vigotszkij
nagyjelent�s�g�nek tartotta). Az interioriz�ci�s folyamatban a k�ls�k�nt jelentkez� szoci�lis bels�k�nt
m�k�d� pszichikuss� v�lik. Vigotszkij sz�m�ra a jel, Meadn�l gesztus.      *

9.               Szimbolikus interakcionizmus: az internaliz�lt gezstusok jelent�shordoz� szimb�lumok.

10.           K�rt Lewin mez�elm�lete: a szem�lyt �s k�rnyezet�t egy�ttesen kezeli. A „mez�" az egy�n sz�ks�gleteit,
motiv�ci�it, hangulatait, c�ljait, szorong�sait foglalja mag�ba, mi�ltal dinamikus, fesz�lts�gteli t�rsas
cselekv�sre egyar�nt inspir�l� t�rk�nt jelenik meg.

11.           Georg Simmel egy�nek k�z�tti k�lcs�nhat�sok ered�jek�nt fogja fel a t�rsadalmat.

12.           Sch�tz fenomenol�gi�ja: az egyes sz�m els� szem�ly az egyes sz�m m�sodik szem�llyel egy�tt kidolgozott
t�bbes sz�m els� szem�ly k�zvet�t�s�vel t�r vissza �nmag�ba. Alapja a k�lcs�n�s meg�rt�s lehet�s�g�be
vetett bizalom.                                ,

13.           T�rsadalmi �sszehasonl�t�s elm�lete (Festinger): 8 hipot�zist �ll�tott fel. Ahol a ki�rt�kel�s k�sztet�se mikor
�s milyen m�rt�kben megy v�gbe a m�sokkal val� �sszehasonl�t�s sor�n.

14.         Kognit�v disszonancia elm�let (Festinger).

Kognit�v SP elm�letek:

1.                 Fritz Heider kognit�vegyens�ly-elm�let.

2.        Charles Osgood kognit�vkonzisztencia-elm�let.

3.        Attrib�ci�elm�let: a szem�ly az �ltala meg�lt helyzeti jelens�geknek mik�nt �s mi�rt tulajdon�t okokat.

A szoci�lis reprezent�ci� kutat�sa a szoci�lis inform�ci� feldolgoz�s�nak kutat�sa fel� mozdult el. Az eur�pai SP-ban sz�letett a szoci�liskategoriz�ci�-elm�let, szoci�lisidentit�s-elm�let.

20. sz�zadi SP elm�letek dimenzi�i:

I.                                           Utal az elm�let kognit�v vagy affekt�v jelleg�re.

II.                   A sz�ban forg� elm�let k�ls�leg nyilv�nul meg, a helyzetre vonatkoz�.

III.                                     A stabilit�s, fejl�d�s, v�ltoztat�s sz�ks�glet�vel �sszef�gg adott elm�let.

IV.                 Adott szem�ly aktivit�s�ra �p�l vagy reag�l�s�ra.

Az interpretat�v szerepelm�let Erving Goffinan nev�hez kapcsolhat�. Az etnometodol�gia tagadja a normat�v kutat�i szempont l�tjogosults�g�t. A SP alkalmazott tudom�ny, elsaj�t�t�s�nak nem felt�tele a „nagy elm�let". '

A SP �s az emberrel foglalkoz� t�bbi tudom�ny.

A szociol�gia �s a pszichol�gia kereszt�tjain: a prostitu�ltakat szociol�giai szempontb�l vizsg�lva azt l�tjuk, hogy t�rsadalmi h�tter�k sz�mos azonoss�got mutat (an�mi�s �llapotb�l). H�tr�nyaikat viszony�t�s �tj�n �lik meg (m�sokhoz hasonl�tj�k magukat). E szakma forgalomhoz k�t�tt t�net, ahol sok az interakci�, sok a t�rsadalmi k�l�nbs�g. A szeg�nyek �s gazdagok k�z�tt nem a c�lokban, hanem a c�lok el�r�s�re haszn�lt eszk�z�kben lesz k�l�nbs�g. Ez a k�n�lati oldal. A keresleti oldalon: a forgalom kedvez a n�vtelens�gnek, fokozza az alkalom val�sz�n�s�g�t, gyorsas�g�t. Prostit�ci� csak olyan t�rsadalomban j�het l�tre, ahol egyes szexu�lis sz�ks�gletek a t�rsadalomban uralkod� �rt�kek �s norm�k �ltal szab�lyozott eszk�z�k r�v�n realiz�lhatatlanok. Pszichol�giai megk�zel�t�sben: a prostitu�ltak saj�t t�rsadalmi r�teg�kh�z k�pest is szab�lytalanul, el�t�lt m�don cselekszenek. Torzult szem�lyis�ggel rendelkeznek, befoly�solhat�s�gban �s cs�b�that�s�gban megmutatkoz� �ngyenges�g, parazitizmus jellemzi �ket. A prostitu�ltakkal val� egy�ttl�tet keres�k siv�r lelki �let�, hedonista, perverz sz�nk�pekkel rendelkez� egy�nek. Kapcsolataikat a k�t�d�sk�ptelens�g jellemzi. Ugyanaz a t�rsadalmi k�rnyezet az egyes t�rsadalmi szem�lyek sz�m�ra nem azonos k�rnyezet. Ahhoz, hogy valakib�l t�nyleges prostitu�lt legyen, t�rsas term�szet� hat�sok sz�ks�gesek. Csak e t�rsas er�t�r az, mely a sors val�s�g�v� teszi a szociol�giai �s pszichol�giai val�sz�n�s�geket.

T�rt�nelem �s SP K�t�tts�g: ligat�ra

Szabad v�laszt�s: opci�

A t�rt�nelem sokszerepl�s j�t�k. Az egyedis�gnek nincs jelent�s�ge, mivel a „sok egyes akarat �ssze�tk�z�se" kioltj�k azok hat�sait. A SP k�pet tud adni egy-egy esem�ny kimenetel�nek hogyanj�r�l, illetve jobban meg�rthetj�k a szitu�ci�t. A SP hozz�j�rulhat a t�rt�nettudom�nyos ismeretszerz�s, a forr�skezel�s m�dszertana, a t�rt�nettudom�nyos �t�let term�szet�nek pontosabb meg�rt�s�hez. A t�rt�nelmi SP v�llalkozik arra, hogy felt�rja a mindennapi �let, t�rt�netileg jelentkez� sokf�le v�ltozat�t. Annyi mindennapi �let van, ah�ny t�rt�nelem adta vari�ns. A t�rt�net SP term�keny ter�lete a mentalit�st�rt�net (a r�gm�lt ember gondolkod�sm�dja, mentalit�sa, hite, �rt�krendje). L�nyeges a szent �s prof�n elk�l�n�t�se, mely az �rt�kel�s forr�sa. N�h�ny t�rsadalom c�ljai �rdek�ben kett�osztja k�z�ss�g�t a nagys�g �s sz�rkes�g l�ttat�s�val. Ezzel szemben azon t�rsadalmak, melyek kooperativit�son alapulnak nem az egyik f�l gy�zelm�t, illetve a m�sik

veres�g�t hangs�lyozz�k. A t�rt�net SP-val p�rhuzamos �rdekl�d�si ter�let jellemzi a t�rt�neti antropol�gi�t. A t�rt�net antropol�gia ihlet�je a kultur�lis antropol�gia. A SP-nak �s kultur�lis antropol�gi�nak is ugyanaz a t�rgya: a t�rsadalmilag konstru�lt vil�g jelenval�v� t�tele a t�rsas k�lcs�nhat�sok, a kommunat�v cselekv�sek sorozat�ban identit�s-fenntart�s, �rtelmez�s r�v�n.

Szociobiol�gia �s magatart�s

A SB kiindul�pontja az ember evol�ci�s �r�ks�gek�nt mag�val hozott genetikai meghat�rozotts�g, melynek l�nyege az ember eset�ben a nyitotts�g. A nyitotts�got �gynevezett epigenetikus szab�lyok ir�ny�tj�k. E szab�lyok viselked�si egys�geket eredm�nyeznek: munkav�gz�s, kommunikat�v cselekv�st. Ezen egys�gek kombin�ci�ja, permut�ci�ja a kult�r�k sokf�les�g�t teszik lehet�v�.

Irodalomtudom�ny �s SP

Az irodalom �s SP t�rgya: az �let eleven val�s�ga. A SP m�dszertani t�mpontokat ny�jthat az irodalmi m�vek elemz�s�hez. M�rei vizsg�l�d�sai: dramaturgiai t�r (szerepek), ind�t�krendszer (mez�elm�let), �rt�kdimenzi� felt�r�sa (attit�d�k).

Gazdas�gpszichol�gia

A homo oeconomicus emberk�pe hedonista (felt�telezi: maxim�lis kiel�g�l�s a c�l), de az ember �rt�kei k�zvet�t�s�vel cselekszik. Marx: a t�rsadalom nemcsak a fogyaszt�s objektumait (javakat), hanem szubjektumait is termeli javak v�s�rl�it). Voltaire: a f�l�sleges lesz a sz�ks�ges. A SP hozz�j�rult a „korl�tozott racionalit�s" elm�let kifejl�d�s�hez.

Politikai pszichol�gia

A politikai kult�ra l�nyeg�ben SP-i k�pz�dm�ny: kompromisszumra, ny�lts�gra, toleranci�ra nevel. A

demokratikus politikai szocializ�ci� fontos eszk�z az �llampolg�ri identit�s kialakul�s�ban.

Jogtudat

R�vil�g�t a jog �s a jog �ltal szab�lyozni k�v�nt viselked�s ellentmond�sos viszony�ra.

Pedag�gia �s SP

A SP a megismer�sben, a pedag�gia a beavatkoz�sban �rdekelt. Megfelel� SP-i terepismeret n�lk�l a pedag�giai

sz�nd�k hat�stalan marad.

2. a SP tudom�nyt�rt�nete

K�l�nbs�get tesznek a SP-i gondolkod�s t�volba vesz� m�ltja, �s a SP tudom�ny�nak r�vid t�rt�nete k�z�tt. Farr szerint egy tudom�nynak vannak el�fut�rai �s alap�t�i. Az el�fut�rok gondolatai az int�zm�nyes�l�st megel�z�en keletkeztek, reflekt�lva koruk t�rsadalmi val�s�g�nak SP-i vonatkoz�saira.

Nyugati emberk�p �s SP

Allport August Comte-ot ruh�zza fel a modern SP atyja szerep�vel. Comte �les hat�rt h�zott a metafizikai szakasz �s a pozit�v szakasz k�z�tt, melyet az empirikus ismeretszerz�s, m�r�s, ellen�rizhet�s�g �s gyakorlati felhaszn�l�s jellemez. Comte szerepe k�ts�ges, a SP a sz�zad v�g�re el�rvult. A cselekv�s szabads�g�val rendelkez� ember, mely megalkotja a val�s�got, illetve k�z� �s a term�szet k�z� �kel�dik a „m�sodik term�szet", a kult�ra. G. W. Allport SP-i t�rt�neti m�ve a SP-i emberk�p a nyugati m�velts�g hagyom�nya, melynek kezdetei az antikvit�sba ny�lnak vissza. A nyugati emberk�p szakaszosan j�tt l�tre, sz�tv�lt az anyagi �s a szellemi val�s�g, melyet az ember �s a t�rsadalom szembe�ll�t�sa k�vetett. A t�rsadalmi k�tel�kb�l kibontakoz� egy�n megkonstru�l�sa tette lehet�v� az ember egyedi l�nyk�nt t�rt�n� meghat�roz�s�t, aki �l �s cselekszik a t�rsadalomban. A klasszikus g�r�g filoz�fia emberk�pe az alapja a nyugati emberk�pnek, melynek latin megfelel�je a „persona": szem�ly (g�r�g dr�m�kban az �larc neve volt), a t�rsadalmi, cselekv�si t�rben elk�l�n�l az egy�nt�l f�gg� �s az egy�nt�l nem f�gg� (term�szeti: biol�giai, fizikai vagy t�rt�nelmi: t�rsadalmi, gazdas�gi) tartom�ny. Az objektivit�ssal szemben a szubjektivit�s �ll, mely a szabad v�laszt�s akarat�t felt�telezi. A v�laszt�s szabads�ga k�t alternat�v�t hordoz mag�ban: siker, kudarc. J� vagy rossz. Az egy�n �letrajz�ban bek�vetkez� v�ltozatlans�g biztos�t�ka az �nazonoss�g, mely az eml�kez�s �ltal van k�dolva. Az �n �lm�nyek�nt jelentkez� szem�lyi identit�s konstrukci�j�n bel�l j�hetett l�tre a racionalit�s (�rdek, gondolkod�s, k�pzelet) �s irracionalit�s (�szt�n, v�gy, �rzelem) szembe�ll�t�sa. A nyugati emberk�p saj�toss�ga a reflexivit�sban rejl� tudatoss�g. Ezek ut�n j�tt l�tre a t�rsadalomban �l�, szabad, t�rsaival egyenl�, felel�s �s tudatos, individu�lis, cselekv� szem�ly k�pe.

Allport megk�zel�t�s�nek korl�tja: a nyugati emberk�pet mag�t�l �rtet�d�nek veszi, illetve az elemz�st a filoz�fiai irodalom k�nonj�b�l mer�ti.

Multikulturalizmus, feminizmus: a SP kritik�ja, hogy nem veszi figyelembe a nyugati kult�r�t�l elt�r� kult�r�kat, a n�iess�get (itt a gender-re gondolnak). Az egyetemes SP-i tud�s m�g v�rat mag�ra.

Rendez� dimenzi�k:

1.                 Individu�lis-racion�lis emberk�p, a homo oeconomicushoz hasonl�t. Haszonelv�, a saj�t j�l�te �rdek�ben
cselekszik, az egy�n-aki mag�nyos- egoizmus�b�l t�pl�lkozik.

2.        Individu�lis-irracion�lis: elszigetelt mon�sz, akit nemcsak �rdekei �szt�n�znek cselekv�sre, hanem a v�gyak
�s �szt�n�k foglya.

3.                 Kollekt�v-irracion�lis: az egy�nt�l f�ggetlen t�rsadalom ellen�rizhetetlen, emberi csoportosul�sok (sz�let�s,
hal�l) lesznek a SP jelens�gek hordoz�i.

4.        Kollekt�v-racion�lis: a kollektivit�s szerz�d�sen alapul, az �n�rv�nyes�t�s lehet�s�g�t lehet�v� teszi an�lk�l,
hogy s�rten� a kollekt�v eg�sz �rdekeit. Ez a dimenzi� figyelmen k�v�l hagyja az egy�n velesz�letett vagy
szerzett egyedi tulajdons�gainak jelent�s�g�t.

SP a 19. Sz�zadban: spekulat�v elm�letek.

A 19 sz�zadi kapitalizmus az imperializmus r�v�n konszolid�lta mag�t. Tarde: j�rv�ny-b�n�z�s anal�gi�j�t haszn�lta. Szerinte a t�rsadalom legf�bb l�lektani szervez�elve az ut�nz�s. A szuggeszti�-ut�nz�s folyamata 3 t�rv�nynek engedelmeskedik:

1.                 a t�rsadalmi r�tegekben fel�lr�l lefele mozog.

2.        Sebess�ge m�rtani haladv�ny szerint meghat�rozott.

3.        Az ut�nzott minta saj�t kult�r�b�l sz�rmazik.

Tarde-val szemben Durkheim sz�tv�lasztotta az egy�ni tudatjelens�geket a kollekt�v tudat megnyilv�nul�sait�l. Durkheim gondolatai nagy hat�st tettek a szoci�lis antropol�gi�ra, illetve Piaget genetikus episztemol�gi�j�ra. Le Bon a t�megl�lektan alapjait fektette le, szerinte a sokas�g 3 kiv�lt� ok folyt�n v�lik t�megg�:

1.                 N�vtelens�g, mi�ltal felel�tlenek �s g�tl�stalanok lesznek a r�sztvev�k.

2.        Fert�z�s: �n�rdekek al�vettetnek a t�meg�rdeknek.

3.                 Befoly�solhat�s�g: a t�meg tagjai hipn�zis al� ker�lnek.

Sighele hasonl� k�vetkeztet�sre jutott: t�megl�lektana ny�ltan antidemokratikus feltev�sekre �p�l, a parlamentarizmus ellen �rott essz�je az olasz fasiszta ideol�gia talpk�ve lett.

N�pl�lektan: N�metorsz�gban sz�letett meg, ahol a nemzeti egys�g el�bb gondolatban volt jelen, eszm�je alapj�ul a n�p, mint egy�nek feletti alakulat eszm�je szolg�lt (Wundt 10 k�tetes m�v�ben �rja le). Dillthey nev�hez k�thet� a szellemtudom�nyi m�dszertan. L�nyege a bele�rz�s, meg�rt�s �tj�n t�rt�n� rekonstrukci�. Az egy�n szab�lyokon kereszt�l kapcsol�dik m�s egy�nekhez.

Nagy-Britanni�ban Spencer �s Darwin elm�letei hordoztak SP-i hagyom�nyokat (szociobiol�gia).

A spekulat�v elm�letek kiszorul�s�t k�vet�en el�t�rbe ker�lt az egyes konkr�t k�rd�sekre adand� v�laszok

keres�se.

Smith �s Mackie: Szoci�lpszichol�gia

A SP annak a tudom�nyos tanulm�nyoz�s�t jelenti, hogy hogyan hatnak a t�rsas �s a kognit�v folyamatok arra, ahogyan az emberek �szlelik �s befoly�solj�k egym�st, illetve, ahogyan egym�shoz viszonyulnak. A szoci�lpszichol�gus m�dszerei elt�rnek a mindennapi ember�t�l. Mindk�t csoportnak hasonl� c�lja van: szeretn�k meg�rteni, �s el�re jelezni az emberek gondolatait �s cselekedeteit, valamint hatni azokra. A mindennapi megfigyel� gyakran tal�lkozhat ellentmond�sokkal, �sszef�gg�stelen ismeretekkel, ez�rt hasznos a SP, hiszen m�dszerei �ltal rendezett, kev�sb� csal�ka v�laszok sz�lethetnek. A SP a t�rsas folyamatok r�v�n v�lik �rtelmezhet�v�. A k�r�l�tt�nk �l�k hatnak gondolatainkra, cselekedeteinkre, d�nt�seinkre, de ha egyed�l kell d�nt�st hoznunk, akkor is hatnak r�nk m�s emberek, �ltalunk k�pzelt, j�v�beni reakci�i, vagyis, hogy mit gondolnak r�lunk. Eml�keink, l�t�sm�dunk, gondolataink, �rzelmeink �s v�gyaink a kognit�v folyamatokon kereszt�l hat�rozz�k meg, hogy hogyan fogjuk fel a vil�got. A kognit�v folyamatokon kereszt�l tudjuk �rtelmezni mindazt, ami t�rt�nik vel�nk. Egym�sra hat� folyamat: az ember a csoportban (mik�nt hat az egy�nre ha a t�bbi ember k�z�tt van), a csoport az emberben (mik�nt hat az egy�nre, ha tudja, hogy a csoport, melyben van, milyen attit�d�kkel ruh�zta fel). A csoporttags�g akkor is jelen van, ha a csoport nincs jelen. A SP az egy�nek t�rsas viselked�st pr�b�lja meg�rteni, ebben k�l�nb�zik m�s t�rsadalomtudom�nyokt�l. Ha meg�rtj�k, hogyan befoly�solj�k az embereket a t�rsas �s kognit�v folyamatok, hozz�l�thatunk a s�lyos t�rsadalmi probl�m�k megold�s�hoz.

T�rt�nelmi ir�nyzatok �s aktu�lis t�m�k a SP-ban. A SP empirikus tudom�nny� v�lik: nem sokkal a tudom�nyos pszichol�gia 19 sz�zad v�gi kialakul�sa ut�n a kutat�k elkezdtek az emberi gondolkod�sra �s cselekv�sre gyakorolt t�rsas befoly�s k�rd�seivel foglalkozni. Az �kori g�r�g�k az ember vizsg�lat�t a filoz�fia t�rgy�nak tekintett�k, a pszichol�gia a 19 sz�zad v�g�n N�metorsz�gban j�tt l�tre, amikor n�h�ny kutat� laborat�riumi k�rnyezetben vizsg�lta a ment�lis folyamatokat (�rz�kel�s,