November 11.

Az Attit�d

A leg�tfog�bb, legsz�lesk�r�bb r�sze a szocpszich�nak. A t�rsas vil�g megismer�s�n�l elengedhetetlen alkalmazni. Attit�d defin�ci�: Allport: ment�lis vagy k�szenl�ti �llapot, azaz be�ll�t�d�s a cselekv�sre, teh�t prediszpoz�ci�.(?) Ment�lis vagy idegrendszeri, teh�t organikus, fiziol�giai alap, az elk�vetkez� cselekv�sre utal. Ir�ny�t�, dinamikus hat�s azokra, melyeket az egy�n a vele kapcsolatos inform�ci�kra, szitu�ci�kra alkalmaz.

Shmidt �s Mackie: az olyan kognit�v reprezent�ci�, mely �sszegzi az egy�n �rt�kel�seit valakivel vagy valamivel kapcsolatban. Ez egy eklektikus megk�zel�t�s.

A cenz�ra �ltal elnyomott r�sz az attit�d. Fesz�lts�get gerjeszt az egy�nben, ami a szitu�ci�ban rak�dik le.

Gestahlt: egy �konomiz�lt, kognit�v s�ma. Gazdas�goss�gi megk�zel�t�s l�tezik, a lelki energi�k a vil�g megismer�s�ben minim�lis vesztes�ggel haszn�l�djanak fel.

Behaviorista: els�sorban egy nem velesz�letett t�nyez�- ink�bb tanul�si term�k. A v�letlenszer�en v�grehajtott cselekv�sek, ami siker�lt azon a m�don folytatja tov�bb.

Szociol�gusok:

-          tud�sszociol�gia: tud�sp�tl�knak is �rtelmezhetj�k, nem konkr�t tud�s.

-          Szocializ�ci�s t�nyez�: els�- extezu�lis szakasz, amikor a k�ls� vil�got fedezz�k fel

                                               - azonosul�s f�zisa

Az attit�d eredeti jelent�se latin- angol eredet�: „testhelyzet jel�l�s”: a cselekv�s el�tti �llapot helyzete. „v�lem�nyn�zet, az erre utal� megnyilv�nul�s.” A gondolkod�s az testi alapokkal is le�rhat� tev�kenys�g. Pszichol�giai aspektus: a k�s�rleti szem�lyek.

Thomas Znawecki: olyan diszpoz�ci�k, melyek poz�ci�kat vesznek fel.

Oppenheim: Kognit�v attit�d: metaforikus modell

A kognit�v rendszer olyan rendez�d�s, amelyben az �rt�k a t�rzs, v�lem�ny a lev�l, a lomb a hiedelem, az �gak az attit�d�k, ami m�r stabil.

Eysenk(?): vertik�lis hierarchia, a be�gyazotts�goknak k�l�nf�le fokozatai vannak.

Haramadik szint: egyre t�mb�s�d�tt inform�ci�k, az attit�d�k mellett nagysz�m� m�s v�lem�ny is van, megszil�rdult ismeretek.

Moscovici: Szoci�lis reprezent�ci�

Alap�sszef�gg�sek: - kognit�v komponens- az adott t�rgyr�l val� tud�s, inform�ci�k, cselekv�si tendenci�k. – affekt�v komponens- a hozz� kapcsol�d� �rzelmeket �rja le.

Hogyan m�rhet�ek az attit�d�k?

 A sztereot�pia kognit�v eleme az �talakul�snak. Megjelenik az el��t�let. Az attit�d funkcion�lis elemz�se: - instrument�lis: megismer�s�vel arra v�llalkozunk, hogy az sz�munkra el�ny�s legyen. Hedonisztikus kiel�g�l�ssel el�rj�k a jutalmat �s elker�lj�k a b�r�latot. – ismeret funkci�: a dec. 5.-i n�psz�ml�l�son az emberek.

Bogardus, Lickert, Thurstone, Osgood sk�la.

K�zvetett �s k�zvetlen m�r�si m�dszerek: Projekt�v m�dszer: szem�lyis�g l�lektani tesztek.

„Elveszett lev�l” elj�r�s: valamilyen k�rd�ssel kapcsolatban a v�lem�ny�t akarjuk tudni, le�runk egy �ll�t�st is, a c�lcsoportok helyein elsz�rjuk a levelet �s r��rjuk hova kell visszak�ldeni. A visszaj�tt sz�mokb�l lehet k�vetkeztetni.

Thurstone nem csak a fokozat�t, hanem a pontos er�ss�g�t is m�rte.

Osgood: szemantikus differenci�l sk�l�val. (lsd. bev. a m�dszertanba)

November 17.

Attit�dv�ltoz�s

Az attit�ddinamika k�rd�se: az egyes elemek mennyire er�sen kapcsol�dnak be a rendszerbe. (famodell, Eysenk)

A kognit�v rendszer eg�sz�ben milyen?:

-          a megismer�s folyamat�ban l�trej�v� tartalmak rendje – kogn�ci�: m�veletek produktumai(n�zetek, hiedelmek) formai szervez�si m�djai ( image, sztereot�pi�k) – strukt�ra. Eg�szleges dinamikus szervek, milyen az, ha valaki dogmatikus, ..stb. gondolkod�s�? Szok�s egy nagy szervez�si m�dnak is tekinteni, de �rt�kdimenzi�t n�lk�l�z� cselekv�sminta, valamilyen attit�d.

Hiedelem: v�ltoz�kony, helyzethez k�t�tt, kicsi az �ncentralit�sa.

El��t�letek, sztereot�pi�k: affekt�v mozzanat, �rzelmi t�lt�s, leegyszer�s�tett s�ma az ismeretr�l.

A szil�rds�guk �s a megv�ltoztathat�s�gi lehet�s�geik m�sok.

Az attit�dv�ltoz�s illetve nem v�ltoz�s s�m�i: abb�l fakad, hogy a v�ltoz�s a rendszer tiltakoz�s�t v�ltja ki. Ragaszkod�suk az attit�djeinkhez �s a rendezett vil�gk�p megnyugtat� �llapot. Egy hedonista lelki m�k�d�s�r�l sz�l.

Fritz Heider: az egyens�lyi elv, az attit�d egyens�lyi helyzettel jellemezhetj�k akkor, ha nincs abban, ezt az ellentmond�st kik�sz�b�lj�k.

P �s O viszonya, ez az attit�dt�rgy, ami a viszonyt megteremti. (x) Viszonyok: ellenszenv, rokonszenv. Egys�gviszony, melyet a birtokl�sr�l val� lemond�s jellemez. A kiegyens�lyozottak fennmarad�sra hajlamosak, akik nem azok, azoknak a megsz�ntet�s�re t�reksz�nk. (�llapotr�l van sz�!)

Kiegyens�lyozott �llapot:

Mindenki mindenkit szeret (P-O-X)

 Kiegyens�lyozatlan �llapot

A t�rsas viszonyaink alapvet� jellem�r�l van sz�, azaz egyens�lyi �s egyens�lytalans�gi viszonyokr�l.

Kognit�v kongruencia: Osgood te�ri�ja

Nem megismer�si egyens�lyr�l, hanem �sszhangr�l besz�l, viszonyok ir�ny�r�l. A kapcsolat asszociat�v, befogadhat� �s nem befogadhat�. K�t vagy t�bb jel egy id�ben val� �sszehangol�d�sair�l besz�l. Alapelv az intenz�v jelent�s hat�sa, mely er�sebb.

�sszehangol�d�s elvei: �t�rt�kel�s, az er�sebb ir�ny�t, v�delmez�s �s k�ts�gbevon�s.

Kognit�v disszonancia: Festinger: az attit�d, mint vil�gk�p, ellentmond�s-mentess�gre t�rekszik. A kognit�v elemek k�zt a relevancia hoz l�tre kapcsolatot. A disszonancia fesz�lts�get okoz, ennek az old�s�ra t�rekszik.

Az attit�dv�ltoz�s l�nyeg�ben err�l sz�l, hogy az egyens�lyt hogyan tudjuk megbontani, illetve mi�rt nem tudjuk az embereket meggy�zni. Kommunik�ci�s probl�mak�nt is felfoghat�: a rendszerbe illeszked�s�vel �s lev�l�s�nak a probl�m�jak�nt ragadhat� meg.

Az attit�d konzisztenci�ja: bels� logika az ismereteinkben, mely pszichologika, az attit�d�k rendj�ben l�trej�v� �sszef�gg�s. Az inkonzisztencia a h�rom elem k�zti egys�g megbont�sa. Ekkor �lland� fesz�lts�gben �ll az ember.

Le Pierre: Kider�lt, hogy az emberekben a konzisztenci�ra t�rekv�s nem szoros ok-okozat kapcsolatban van. Pl: sz�llodatulajdonos-k�nai- k�rd��ven elutas�totta, de �les helyzetben befogadta a sz�llod�j�ba.

Interperszon�lis viszonyok

A t�rs, mint inger, hogyan m�k�dik. A m�sik ismerete �s nem ismerete. A szoci�lis depriv�ci�, mint patol�gi�s �llapot, a t�rs jelenl�t�ben + �rz�st kell, hogy adjon. Az ingerszeg�ny k�rnyezet le�p�l�shez vezethet (hospitaliz�ci�), organikus k�rosod�st is okozhat. Hermann Imre: megkapaszkod�s inger, mutatja, hogy a t�rs ingere milyen fontos, meger�s�t�s a + viszonyul�s�n�l. A szenzit�v korszaknak nagyon fontos hat�sa van. Afili�ci�nak(?) fontos k�vetkezm�nyei vannak. Szociabilit�si probl�ma �s a t�rsas k�zs�g: Az �n konzisztenci�ra t�rekszik, �s a t�rsakat �gy v�lasztjuk, hogy a stabilit�st er�s�tse. A vonzalom lehet k�zvetlen adotts�g, azonban sokak szerint a vonzalom k�zvetettebb �s csak r�sze az �szt�n faktor. Hitb�li �s n�zetbeli azonosul�st tartj�k egyesek fontosnak.

A k�l�nbs�g is motiv�lhatja a t�rsas kapcsolatokat.

Johani ablaka k�s�rlet: �n �s a m�sik kapcsolata: �n ismerem magamat, �s bizonyos r�szeimet, �s a m�sik emberb�l 13 van �gy. Az interakci�s 4 szegmenst vesz fel. �nmagamat �s a m�sikat ismerem. A m�sik ismer r�lam bizonyos dolgokat, amit �n nem. Vannak, amiket �n rejtek a m�sik el�l. Van, amit sem �n, sem a m�sik nem tud r�lam, ezt nevezik tudatalattinak. A ny�lt ter�let folyamatos megismer�s eredm�nye, a hat�rmegvon�s egyfajta interakci�s j�tszma alapj�n l�trej�v� ter�let. Ezt az etnometodol�gia n�zi, az ember igyekszik saj�t mag�t a t�rsas k�zegben elfogadni.

Goffmann s�m�i: a megmutatkoz�s strat�gi�i: az ellent�tes motiv�ci�inkat titkoljuk. Csodaember: hib�k eltitkol�sa. Csak a v�geredm�ny bemutat�s�t szeretj�k kiemelni. �nzetlens�g prezent�l�sa. Ezek szok�sszer� hat�sk�nt t�kr�z�dnek, teh�t sz�ks�gk�ppen benne vannak a mindennapi �letben.

November 24.

Megismer�s folyamata, melynek r�sze a Johani ablak:

Garfinkel: etnometodol�gia, a szok�sok elemz�se, ny�lt, rejtett szab�lyok �sszef�gg�s�ben el��ll� szab�lyszer�s�gek.

Goffmann. H�tk�znapi �let etnometodol�gi�ja. A szerepszer�  mozzanatok dolgai. Saj�tos kognit�v s�m�t k�vet� reperto�rok felt�r�sa. A fel�letes r�szb�l egyre m�lyebb lesz. Tartalmasabb �s intenz�vebb kapcsolat j�n l�tre.

Tranzakcion�lis j�tszmaelemz�s (E. Berne)

Egy interakci�ban k�t szem�ly. A k�rd�sekre, melyik �n v�laszol, az intimit�shoz vezet� k�t fontos elem lehet az inger, �s a strukt�ra�hs�g. A tev�kenys�gnek a v�grehajt�s sor�n a motiv�lt �llapot val�s�gos cselekv�sre torkolljon, akkor a cselekv�si k�nyszerhelyzetnek szab�lyszer�s�geiben oldja meg. A r�tus olyan interakci�, ahol a partnerek fel�letesen kapcsol�dnak egym�shoz, ha nem lenn�nek ezek, akkor bizonyos helyzetekben nem tudn�nk egym�ssal mit kezdeni. Az id�t�lt�skor ismerik egym�st, de nincs bonyolult kapcsolat. A bonyolultabb a j�tszma, mert akkor szoci�lis szinten zajlik, �s a l�nyege, hogy megakad�lyozza az intimit�st, mely a teljes szimbi�zist jelenti. A j�tszm�kba a probl�m�k beletartoznak. Olyan �llapotok �s traum�k is keletkezhetnek, amik akad�lyozz�k a kapcsolat ilyen form�j�t.

A kapcsolatok egy nagyon fontos oldala, amit konfliktusnak nevez�nk. A konfliktus nem csak interakci�s szinten jelenik meg.(4 szinten, intrapszichikus �szt�n�k-t�rsadalmi viszonyok, interakci�s, kiscsoportszint, nagycsoportszint)A legink�bb kezelhet�ek az interakci�s �s kiscsoportos konfliktusok. A t�bbiek be�gyazottak �s r�gz�tettek, amik kezel�se pszichoter�pi�s m�dszerekkel lehet. Makroszinten politikai megold�sok.

Def.: t�rv�nyszer�en alakulnak ki a csoportok �rdek�ben, a m�k�d�si m�d, ami a v�lem�nyekben hozott d�nt�seket jelenti, annak a l�nyege, pedig a konfliktus. Ezeknek a felt�r�sa k�l�nf�le szinteken t�rt�nik. Val�j�ban struktur�lis konfliktus.

-          Motiv�ci� k�zpont� konfliktusok, a cselekv�s el�tti c�lok probl�m�ja, mag�t a cselekv�st, mint probl�m�t. A konfliktust term�kenynek vagy destrukt�vnak gondoljuk, sokak szerint r�sze az emberi l�tnek. Morton Deutsch: a konfliktusok kezel�se is elm�leti magass�gokba emeli.

-          Term�keny: kimenetele mindenkinek kiel�g�t�

-          Destrukt�v: kimenetele senkinek sem j�.

Ezen k�v�l vannak m�g m�s t�pusok is.

-          Kompetit�v: el�felt�tele minim�lis bizalom jelenl�te, legy�z�sre t�rekszik

-          Anarchikus: a jelek k�zt semmir�l nincs sz�, nincs bizalom, minim�lis konszenzus

A kompetit�vn�l ellens�gk�p n�vel�se a jellemz�, �s v�gk�pp ut�latoss� v�lik a m�sik.

-          Kooperat�v: a partnerekkel megegyez�sre t�rekszik, a bizalom megmarad.

Az agresszi�s elm�letek, �rtelmez�sek interakci�s viszonyban: olyan jelens�g, aminek c�lja a m�siknak valamilyen k�rt okozni. Ez lehet szimbolikus.

Szinonim�k: Gonosztett: �nc�l� agresszi�, c�l a f�jdalom

B�n�z�s: a cselekv�sek c�l �rdek�ben j� mozzanattal, de elszigetelt, ami pozit�v oldal�t vesz�ti, a j� c�lt nem j� eszk�zzel akarja el�rni.

Az �rtelmez�s�ben biol�giai ir�ny, mely etol�giai jelens�gnek tartja. Fajfenntart� funkci�: �s a freudi az �r�melv elnyom�s�b�l sz�rmaz� dolog. A c�l el�r�s�nek meghi�sul�sa.

A frusztr�ci� nem mindig sz�l agresszi�t. Ez f�gg a szitu�ci�t�l. Ahol a serkent� inger kiv�ltja az agresszi�t. Az ut�nz�snak is jelent�s hat�sa van. Bandura: az agressz�v modell ut�nz�sa. Konformit�s probl�m�ja: b�rt�nk�s�rlet, annyira agressz�vek voltak a b�rt�n�r�k, hogy meg kellett szak�tani a k�s�rletet. Milgram nev�hez f�z�dik a m�sik: �ram�t�ses k�s�rletben a m�sik k�s�rleti szem�lyt kellett megb�ntetni�k �s nagyon sokan voltak hajland�k a hal�lb�ntet�sig is elmenni. Agresszi�n�vel� t�nyez� a zaj �s a magas h�m�rs�klet. Ez egyfajta fesz�lts�gkezel�si szint, melyek megn�velik a fesz�lts�get, megn�veli az agresszi� kinyilv�nul�s�t.