5. Konceptualiz�l�s �s m�r�s

-         A fogalmak gondolati k�pek, melyeket k�z�s jegyeket mutat� megfigyel�sek �s tapasztalatok �sszefoglal�s�ra haszn�lunk.

-         Fogalmaink a val�s�gos vil�gban nem l�teznek, ez�rt azokat k�zvetlen�l nem tudjuk m�rni.

-         M�rhet�nk viszont olyan dolgokat, amelyeket a fogalmaink �sszefoglalnak.

-         A konceptualiz�l�s sor�n specifik�ljuk a fogalmainkhoz kapcsol�d� elmos�dott gondolati k�peket, kiv�lasztjuk, hogy milyen fajta megfigyel�sek �s m�r�sek felelnek meg kutat�sunk c�ljaira.

-         Az indik�torok felcser�lhet�s�g�nek elve alapj�n olyan fogalmakat is vizsg�lhatunk �s olyan fogalmakr�l is meg�llap�t�sokat tehet�nk, amelyek meghat�roz�s�r�l nem tudunk megegyezni.

-         A precizit�s arra vonatkozik, hogy a m�rce, melyet valamely attrib�tum le�r�sakor, illetve megfigyel�sekor haszn�lunk, mennyire finom. Prec�zebb p�ld�ul, ha egy szem�lyr�l azt mondjuk: „1 m�ter 75 cm magas”, mintha „k�r�lbel�l 180 cm magasnak” �rjuk le.

-         A megb�zhat�s�g arra vonatkozik, mennyire val�sz�n�, hogy egy m�r�si elj�r�s egy bizonyos jelens�gr�l m�sodszor is ugyanazt a le�r�st adja, ha �jra elv�gezz�k. Ha valakinek a kor�t a bar�tait�l k�rdezz�k meg, kev�sb� megb�zhat�bb, mintha t�le tudjuk, vagy ha megn�zz�k a sz�let�si anyak�nyv�t.

-         Az �rv�nyess�g arra vonatkozik, hogy a m�r�sb�l sz�rmaz� adatok mennyire kapcsol�dnak az adott fogalom elfogadott jelent�seihez. K�l�nf�le zsin�rm�rt�kek l�teznek az �rv�nyess�g meghat�roz�s�hoz: �rv�nyes-e r�n�z�sre, �rv�nyesnek mutatkozik-e valamilyen d�nt� ism�rv szerint, illetve j�l el�rejelzi-e azt, �rv�nyesnek tekinthet�-e terjedelmileg; az elm�leti konstrukci� alapj�n v�rt �sszef�gg�st mutatja-e m�s v�ltoz�kkal, azaz �rv�nyes-e szerkezetileg.

-         Gyakran �gy t�nik, hogy szabatos, megb�zhat� m�r�eszk�z�k k�sz�t�sekor fogalmaink vesz�tenek jelent�sgazdags�gukb�l. Ez a probl�ma elker�lhetetlen. A legjobb m�dszer, ha t�bb k�l�nb�z�, a fogalom k�l�nf�le aspektusait megk�zel�t� m�rc�t haszn�lunk.