Szocpol2003 website
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Eddigi ltogatink:
Induls: 2004-11-20
 
A pontos id:
 
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 
Bevdrog
Bevdrog : a kbtszer-problma visszaszortsa rdekben ksztett nemzeti stratgiai program

a kbtszer-problma visszaszortsa rdekben ksztett nemzeti stratgiai program

t4d6  2004.12.21. 23:39

hossz v.mi nakitl? gyvan.

96/2000. (XII. 11.) OGY hatrozat

a kbtszer-problma visszaszortsa rdekben ksztett nemzeti stratgiai program elfogadsrl

 

Kbtszer Egyeztet Frum

6.1.6. A monitorozs mutati s eszkzrendszere

 

 

 

 Eredmnyessgi mutatk

 A monitorozs eszkze

 

 

 

 

 

 Hossz tv clok
elrse

 - vannak-e, mkdnek-e helyi drogstratgik
- a veszlyes munkahelyen vannak-e
megelz programok
- gyarapodott-e a vltozatos szabadid-
eltltsi programok szma
- statisztikai mutatk pozitv trendje
- helyi drogpolitikt tkrz
nkormnyzati programok, hatrozatok
- helyi (vrosi, megyei, regionlis)
Kbtszergyi Egyeztet Frumok
jelentsei
- kbtszergyi adatbzisok
- hnyan rszeslnek az
informciramlsbl:
= szakemberek tbb informcit kapnak
= laikusok tbb informcit kapnak
= sajt-, mdiaelemzsek
= kutatsok s hasznosulsuk

 - rsos jelentsek s statisztikk [helyi
(vrosi, megyei, regionlis) Kbtszergyi
Egyeztet Frumok jelentsei, melyek
a Kbtszergyi Koordincis
Bizottsghoz futnak be
- helyi s orszgos epidemiolgiai
kutatsok, a veszlyeztetett krben
vgzett, specilis epidemiolgiai kutatsok
- az intzmnyek ignybevevirl kszlt
elemzsek

 

 Kzptv clok
elrse

 - vannak-e adatbzisok (egszsggyi,
prevencis, kzssgi szolgltatsokat
tartalmaz, illetve rendrsgi adatbzisok,
melyek a szakemberek s a kzvlemny
szmra hozzfrhetk)
- vannak-e helyi (vrosi, megyei,
regionlis) Kbtszergyi Egyeztet
Frumok
- a zens-tncos szrakozhelyek
engedlyezsi folyamata az elkpzelsek
szerint alakul; a helysznen biztostjk
az elrt kvetelmnyeket

 - rsos jelentsek s statisztikk

 

 Rvid tv clok
teljestse

 - erforrsok rfordtsnak mennyisge
- minsgbiztosts (protokollok,
nemzetkzi protokollok) sszegyjtse,
a hinyzk kidolgozsa a megfelel
szakmai szervezetek ltal
- folyamatrtkels mutati

 - feladatra fordthat forrsok
idarnyos kltsgfelhasznlsa
- trvnyek, intzkedsek megszletse

6.2. ESLYT TEREMTENI ARRA, HOGY A FIATALOK KPESS VLHASSANAK EGY PRODUKTV LETSTLUS KIALAKTSRA S A DROGOK VISSZAUTASTSRA (MEGELZS)

sszefoglals:

Nvelni kell az egszsgfejleszt s prevencis programok (iskolai, kzssgi s tmegkommunikcis megelzs) ltal elrt fiatalok szmt. Ehhez az iskolai prevencis programok tmogatsra van szksg (megfelel akkreditcit kveten nvelni kell kapacitsukat s a kpzsekben rsztvevk szmt), valamint olyan informcis kiadvnyokat kell megjelentetni s olyan mdiaesemnyeket tmogatni, melyek a meghatrozott clcsoportokhoz eljutnak. A megelzsnek mindenhol rvnyeslnie kell, ahol a fiatalok vagy az ket segtk megjelennek, illetve a hozztartozk, a segtk, a kzssgszervezk, st a dntshozk s a politikai szint tevkenysgt s cselekvseit is meg kell hatroznia a prevenci szemlletnek. A szakemberek (pedaggusok, egszsgnevelk, ms iskolai szakemberek) kpzsben elnyt lveznek az akkreditlt, "kpzk kpzse" tpus programok. Kiemelt szerepe van a helyi kzssgek prevencis munkjnak, ezek kztt a szabadid- s sportprogramok klns jelentsgek. Ki kell alaktani a prevencis tevkenysgek szervezeti kereteit (helyi szinten a Kbtszergyi Egyeztet Frumokban, orszgosan a KKB munkacsoportjban, illetve a minsgbiztosts s az akkreditci mkdtetsvel). A prevencis mdszerek s azok hatkonysgvizsglatnl a nemzetkzi, elssorban EU-s ajnlsokat messzemenen figyelembe kell venni. A prevencis mdszerek magyarorszgi adaptcijra s a kpzsek szakmai koordinlsra kln intzmny megalaktst kell elhatrozni. A fiatalok kztti epidemiolgiai felmrsek tjkoztatnak - hosszabb tvon - a meghozott intzkedsek eredmnyessgrl.

 

 

 

 

 

6.2.1.2. A droghasznlat kialakulsnak elsegt s gtl tnyezi

A Nemzeti Stratgia cljainak megfogalmazsakor a magyarorszgi kbtszer-helyzetet, a ltez intzmnyes s trsadalmi problmakezelsi formkat, a nemzetkzi tapasztalatokat, valamint a kbtszer-hasznlat kialakulsnak, fennmaradsnak s megszntetsnek okait kell figyelembe venni.

A droghasznlat kialakulsban genetikai-biolgiai faktorok (pl. nemi klnbsgek), szemlyisgjellemzk (elssorban a gyermekkori agresszivits s ms magatartszavarok), valamint pszichoszocilis tnyezk jtszanak szerepet. Utbbiak egy rsze hajlamost, kockzati tnyez, msik rsze pedig a droghasznlat kialakulsval szemben vd, protektv tnyez.

6.2.1.2.1. Kockzati faktorok

a) Pszicholgiai kockzati faktorok:

- a drogozssal kapcsolatos elvrsok s korbbi tapasztalatok: a drogokkal kapcsolatos pozitv elvrsok ("j", "izgalmas", "rdekes" lesz) nvelik a kiprbls valsznsgt;

- inger- s kockzatkeres magatarts: a droghasznlat mint izgalomforrs jelenik meg (szinte tekintet nlkl a kiprbland drog tpusra), mely a serdlkori kockzatkeres magatarts rsze, s amely jabb s jabb formban keresi kilsi lehetsgeit;

- stresszel val megkzdsi kszsgek hinya: a problmamegolds kptelensgnek elfedse drogokkal;

- szorongs, depresszi, dh ("ngygytsi modell"): a kellemetlen rzelmi llapotok oldsa drogokkal.

b) Pszichoszocilis fejldsi visszamaradottsg

A koragyermeki gondolati s rzelmi vilg fennmarad a serdlkorban is. Ennek jellemzi:

- a jtk s a munka vilgnak megfelel szerepek elklnlsnek elmaradsa,

- a realits tves szlelse,

- nkzpont vilgnzet fennmaradsa a gyermekkor utn is,

- krnyezeti kvetelmnyekkel trtn konfrontci elkerlse, ennek kvetkeztben:

- az egyn izolldsa a tgabb szocio-kulturlis kontextustl,

- a szabadsg (s a szlkrl levls) illzija, vagy ennek illuzrikus keresse (pl. valamilyen ifjsgi szubkultrhoz csatlakozs).

c) Csaldi kockzati tnyezk:

- szlk alkoholhasznlata s azzal kapcsolatos attitdje. A szlk alkoholizmusa (vagy drogfogyasztsa), de ugyangy az ezzel kapcsolatos megenged-kzmbs attitdje elsegti a droghasznlat kialakulst s fennmaradst;

- vls, egyszls csaldok: a gyerekek knnyebben kikerlnek a csald rzelmi-nevelsi hatkrbl. Ugyanez rvnyes a csaldi rzelmi hinyokra s az rzelmi szegnysgre;

- szli nevelsi szoksok: elssorban a kvetkezetlen, egyszer szlssgesen megenged, mskor szlssgesen tilt nevelsi stlus vezethet a droghasznlat kialakulshoz, majd ksbb fennmaradshoz;

- csaldi erszak, fizikai s szexulis bntalmazs: klnsen veszlyeztetettek az ilyen fiatalok (elssorban lnyok) a drogozs kialakulsa s elhzdsa tekintetben;

- gyermekkori pszichotrauma: a fel nem dolgozott lelki trauma elsegtheti a drogozs kialakulst vagy fennmaradst.

d) Kortrs hatsok

A serdlkori droghasznlat kialakulsban a kortrsaknak dnt szerepk van, elssorban is azokban az esetekben, amikor a szlkhz vagy a normatart trsadalomhoz (pl. iskola) fzd kapcsolatok mr korbban meggyengltek. A kortrs hatsok kzl a kvetkezk jtszanak fontos szerepet a droghasznlat kialakulsban, illetve fennmaradsban:

- a kortrs csoport alkohol- s droghasznlata, dohnyzsa, ezekkel kapcsolatos attitdje,

- a kortrsak ltal tulajdontott identits ("akkor vagy valaki, ha drogozol"),

- a krnyezet ltali negatv megblyegzsnek, lertkelsnek kerlse a kortrs csoport felrtkelsvel,

- a kortrsak segtsge a droghasznlat elkerlsben, illetve a kortrsak hatsa, "csoportnyomsa" a kialakulsban.

e) Kulturlis hatsok

A tgabb trsadalom rtk- s normarendszere, a fiatalok fel kzvettett nylt s rejtett elvrsok fontos szerepet jtszanak a droghasznlat kialakulsban s adott esetben "divatoss" vlsban:

- A trsadalom viszonya az alkohol- s a droghasznlathoz, illetve a dohnyzshoz.

- A reklm s a tmegkommunikci hatsa: a kzvetlen alkohol- s dohnyreklmokrl van sz, msrszt pedig a reklmok keltette szksgletek kielgtetlensgrl, melyeket droghasznlattal lehet kielgteni.

- Trvnyi s jogi szablyozs, valamint a trsadalom (a "felntt" trsadalom) rtkrendje: eltli, elfogadja vagy szemet huny a drogfogyaszts tnye felett.

- Az iskolai beilleszkedsi problmk, a rossz tanulmnyi eredmny, valamint az iskola reakcija ezekre a problmkra (belertve a droghasznlatot is) elmlythetik e fiatalok elidegenedst a trsadalmilag elfogadott rtkektl s intzmnyektl, kvetkezskppen fokozhatjk droghasznlatukat is.

- Milyen perspektvt tud nyjtani a trsadalom a fiataloknak, illetve a fiatalok csoportjn bell is az alacsony iskolai vgzettsg, htrnyos helyzet, munkanlkli fiataloknak. Hogyan kezeli a trsadalom ezeket a szocilis problmkat, hogyan kszti fel a fiatalokat a trsadalmi vltozsokra s egyenltlensgekre.

6.2.1.2.2. Vd (protektv) tnyezk

A protektv faktorok kzl a legfontosabb az nrtkels, a szemlyes felelssg rzse s annak a meggyzdsnek a meglte, hogy a fiatal kpes akarata, vgyai megvalstsra. Ezek kialakulsban a kvetkez tnyezk llnak az eltrben:

- egyni vd tnyezk: iskolai sikerek, jl fejlett trsadalmi s trsas, valamint megfelel dntshoz kszsgek;

- feladat teljestse: a fogalom legtgabb rtelmben, az iskolai sikerektl az otthon vagy mshol vgzett felels munkavgzsig; a trsadalmilag elfogadott normk s viselkedsi elvrsok betartsa;

- a szemlyes let fordulpontjainak pozitv felhasznlsa: a fontos, hogy a serdl az jdonsgokat, a fordulpontokat (pl. iskolavlts, j szabadid-tevkenysg) sikeresen oldja meg szlei s a vele kapcsolatban ll ms tmogat szemlyek segtsgvel;

- a lehetsgekhez val hozzfrs: pl. a sikeres vizsga hozzsegt a tovbbtanulshoz, ami a lehetsge szlesebb trhzt nyitja meg a tanul eltt, mintha nem tudna tovbbtanulni vagy flbehagyn az iskolt;

- biztonsgos s tmogat szemlyes kapcsolatrendszer:

= kiemelked szerepe van a segtsget s rzelmi tmaszt nyjt szlknek, tanroknak, felntt segtnek,

= fontos szerepe van azoknak a kortrs hatsoknak, melyek gtoljk a drogok kiprblst, s tmogatjk az iskolai, sportbeli vagy mvszi elrehaladst, mint a kortrs csoporton belli npszersg s sttusz forrsait,

= fontos szerep jut az intzmnyeken belli segt kapcsolatoknak (tanr-dik, dik-dik viszony), valamint az iskolhoz vagy ms trsadalmi intzmnyhez tartozs rzsnek.

A protektv faktorok msik csoportja a kockzati tnyezk negatv hatst gyengti, vagy a negatv hatsok sszegzdsbl kialakul negatv lncolatot szaktja meg (pl. milyen reakcik kvetkeznek a serdlkori droghasznlatra: iskolbl val kizrs, brtnbntets vagy az iskolai beilleszkeds javtsa egyni foglalkozsokkal. Az utbbi a negatv lncolatot megszaktja, mg az elbbiek az egyn esetben slyosbtjk a kvetkezmnyeket).

A trsadalom s annak tagjai erfesztseket tesznek a vdelmez krnyezet kialaktsa rdekben. Ez tkrzdik a Nemzeti Stratgia szemlletben, clkitzseiben s vgrehajtsban is.

6.2.3.4. A monitorozs mutati s eszkzrendszere

 

 Eredmnyessgi mutatk

 A monitorozs eszkze

 Hossz tv clok elrse

 - epidemiolgiai mutatk
- attitd, letstlus mutatk

 - epidemiolgiai vizsglatok
- attitd- s letstlus kutatsok

 Kzptv clok elrse

 - attitd, ismeretvltozs az iskolban s veszlyeztetett fiatalok csoportjai krben
- tanrok prevencis, egszsgfejlesztsi kpzettsge
- a kzoktats intzmnyrendszernek keretein bell az egszsgfejlesztsi-drogmegelzsi programok rendszerszer megvalstst elsegt tmogatsi rendszer kiplse
- iskolai drogstratgik ltrejtte
- iskolai drogkoordintorok szmnak gyarapodsa
- helyi (vrosi, megyei, regionlis) Kbtszergyi Egyeztet Frumokban prevencis szakemberek rszvtele
- helyi intzmnykzi sszefogsrl rsos beszmolk
- marginalizldott (iskolbl kiesett, munkanlkli, veszlyeztetett) fiatalok szma

 - attitd- s ismeretfelmrsek
- tanri tevkenysg monitorozsa, iskolai minsgbiztosts keretben a prevenci, egszsgfejleszts rtkelse
- rsos beszmolk a helyi (vrosi, megyei, regionlis) Kbtszergyi Egyeztet Frumok mkdsrl s tapasztalatairl (a Kbtszergyi Koordincis Bizottsg szmra, ves orszgjelents elksztse cljbl)
- szociolgiai s egszsggyi felmrsek a magyar fiatalok helyzetrl

 Rvid tv clok teljestse

 - iskolai (kurrikulumszer) drogprevencis programok tmogatsa
- fiatalok kztti epidemiolgiai kutatsokra fordtott sszeg nvekedse
- a szakemberek szmra hozzfrhetv tett prevencis adatbzis(ok)
- akkreditlt prevencis s tanr-tovbbkpz programok szma s az azokban rszt vevk szma
- szervezeti keretek ltrejtte
- informcis kiadvnyok szmnak nvekedse s az orszg "lefedettsge" ebben a tekintetben
- mdiaesemnyek szma
- tanrkpzs kurrikulumnak bvlse

 - informcis kiadvnyok szmnak nvekedse s az orszg "lefedettsge" ebben a tekintetben
- fiatalok krben epidemiolgiai kutatsokra fordtott sszeg nvekedse
- idarnyos kltsgrfordts
- prevencis adatbzis ltrejtte
- akkreditlt programok elfogadsa
- mdiaelemzs
- tanrkpzs s -tovbbkpzs tanmenetei

6.3. SEGTENI A DROGOKKAL KAPCSOLATBA KERL S A DROGPROBLMKKAL KZD EGYNEKET S CSALDOKAT (SZOCILIS MUNKA, GYGYTS, REHABILITCI)

sszefoglals:

Magyarorszgon a droghasznlk kezelse vonatkozsban a kezelsi lnc (a kapcsolatfelvteltl a detoxikcin s a terpin t az utgondozsig, rehabilitciig s a droghasznlat okozta rtalmak cskkentsig) minden eleme alulfejlett s slyos kapacitsi gondokkal kzd. Ezrt a lnc minden eleme fejlesztsre szorul, de a legsrgetbb feladat elssorban a kapcsolatfelvtelt, az intzmnyrendszerbe trtn bejutst lehetv tev szervezeti formk fejlesztse. Ehhez a ma mg Magyarorszgon csak kismrtkben elterjedt intzmnyi formk, szakmai mdszerek fejlesztsre van szksg. Kapacits- s finanszrozsi problmkkal kzd a kezelst kvet utgondozs s rehabilitci is. Fejlesztsre szorul a droghasznlk specilis kezelsnek kapcsolata ms orvosi szakmkkal s a szocilis elltrendszerrel. Meg kell teremteni az ellts hinyz szakmai protokolljait, az ellt intzmnyek szakmai akkreditcijt a megfelel szakmai szervezetek bevonsval, a nemzetkzi ajnlsok figyelembevtelvel. Klnsen srget ez olyan terleteken, ahol a specilis beavatkozsoknak Magyarorszgon nincsenek (vagy alig vannak) hagyomnyai. Ilyen a gyermekkorak addiktolgiai elltsa, a specilis (ms krkpben is szenved) betegek elltsa, a bntetsvgrehajt-intzmnyeken belli programok s az rtalomcskkents terlete.

A Kntszergyi Egyeztet Frumok, valamint a KKB munkacsoportjai a kezels helyi s orszgos koordincijnak s ms szakmkkal trtn egyttmkdsnek szervezeti alapjait bvtik.

6.3.1. A kezels szemlleti kerete

 

Az illegitim droghasznlat pszichitriai (betegsg) modellje elssorban a fggsgi llapotok lersra alkalmas, klnsen azokban az esetekben, ahol slyos - fknt testi - elvonsi tnetekkel, hossz idtartam fggsggel, komorbiditssal (egyb pszichitriai rendellenessggel), illetve ms egszsggyi szvdmnnyel kell szmolni. Ilyenkor a pszichiter (addiktolgus) kzremkdse elengedhetetlen, tovbb a kezels folyamatban bentfekvses kezelst (kezelseket) kell valsznsteni. A modellbl fakad clkitzs az absztinencia elrse s az absztinens letmd tovbbi - pszichoszocilis - feltteleinek kialaktsa.

Az illegitim droghasznlat pszichoszocilis (szociolgiai, antropolgiai) modellje elssorban a prevenciban, valamint fggsgi llapotokban az elz pontba nem sorolhat esetekben (pl. amikor nincs slyos fggsg, hinyzik a "ketts diagnzis"), illetve a stabil absztinencia elrst kveten alkalmazhat. Ugyanez a megkzelts a drogok egszsggyi s szocilis krainak cskkentsre is bevlik. A pszichoszocilis modellen alapul segt kapcsolatban tbbfle szakember kap szerepet: szocilis munksok, addiktolgus konzultnsok, pszicholgusok, pszichiterek, lelkszek, egyhzi szocilis munksok, felplt szenvedlybetegek, tovbb nsegt csoportok, valamint nem a szenvedlybetegek elltsra szakosodott intzmnyek mint egyttmkd szervezetek. A pszicholgusi, pszichiteri kzremkds szervezett formit (elrhetsg, szupervzi) itt is figyelembe kell venni.

E modellhez jl illeszkedik - a terpia oldalrl - a szenvedlybetegek kzssgi elltsa, mely a felsorolt szakemberek, illetve intzmnyek integrlt egyttmkdst jelenti (pl. esetmenedzser rendszer segtsgvel). Itt szerepet kaphatnak egyb intzmnyi formk is, pl. nappali krhz s szanatrium, flutas intzmnyek s tmeneti otthonok, rehabilitcis otthonok. Az absztinencia elrse nem az els lpsben trtnik, ezrt kapnak szerepet a motivl, valamint - ms megkzeltsben - a droghasznlat egszsggyi s szocilis krait cskkent programok. Ugyanakkor e modell alapjn jl felpthet az absztinencia elrst kvet szermentes letmd felttelrendszere.

A terpia clja a "szenvedly" fltti kontroll vissza-, illetve megszerzse, a produktv letstlus kialaktsa, az ehhez vezet vltozsok elsegtse, az egszsg holisztikus modelljnek szellemben. Ennek egyik tja az addiktv magatarts feladsa, ennek idleges hinyban a msik t pedig az addiktv magatarts kontrolllsa, az egynre s a trsadalomra hrul rtalmainak cskkentse.

A szenvedlybetegek gygyulsval kapcsolatos pozitv attitd megersdse mind a szenvedlybetegek krben, mind pedig a klinikus szakemberek s a szlesebb kzvlemny szemben - pozitv visszacsatolsknt - a vltozs "kezdemnyezshez" s a terpia vgigvitelhez szksges tnyez.

A terpia azt jelenti, hogy olyan segtsget nyjtunk klienseinknek, hogy elrjk optimlis letmkdsket, s ezt hossz idn t tegyk, ameddig csak lehetsges. Ugyanakkor olyan vilgban lnk, ahol a terpira fordthat anyagi s emberi erforrsok korltozottak; a klienseknek - elvileg legalbbis - tbb ignyk van, mint amit a trsadalom e tekintetben ki tudna elgteni. gy az elbb megfogalmazott nyilvnval cl mellett llandan dntseket kell hozzunk, hogy melyik terpis eszkzt alkalmazzuk, az adott kezelsre melyik klienscsoport a legalkalmasabb s melyik a legeredmnyesebb, kltsgrfordts szempontjbl is a leghatkonyabb terpis forma.

Ma egy korszer terpis (bio-pszicho-szocilis) programtl nemcsak azt vrjuk el, hogy valaki absztinens legyen vagy legalbb rvid tvon is mrskldjenek a kbtszer-hasznlat testi, lelki s trsadalmi kltsgei, hanem azt is, hogy az let minl tbb terletn a lehet legjobban vljk kpess kifejteni kpessgeit, s legyen kpes visszaess nlkl megrizni elrt egszsgi llapott.

Ezek alapjn a szenvedlybetegek kapcsn (belertve a kbtszer-hasznlkat is) hromfle terpis clkitzst fogalmazunk meg:

1. Pszichoaktv-anyagtl mentes let elrse:

a) az absztinencia irnti motivci felkeltse s fokozsa,

b) pszichoaktv-anyagtl mentes letstlus kialaktsa.

2. A klnfle lettevkenysgek lehet legnagyobb elgedettsggel trtn megvalstsnak segtse:

a) optimlis egszsggyi llapot elrse s fenntartsa,

b) pszichitriai tnetek s zavarok megllaptsa s kezelse,

c) a mindennapi letvitelhez szksges kszsgek s tudsok elsajttsa,

d) hzassgi s csaldi problmk megoldsa,

e) a munkval, a foglalkozssal s a meglhetssel kapcsolatos krdsek rendezse,

f) a hajlktalansggal kapcsolatos krdsek rendezse,

g) spiritulis ignyek kielgtse, s az rtkvilg trsadalom-konform kialaktsa.

3. A visszaess megelzse s a kbtszer-hasznlat kvetkeztben fellp rtalmak cskkentse. A kbtszerfggsg krnikus betegsg, mely igen gyakran visszaessekkel jr. Ennek valsznsgt nveli az elz pontokban kifejtettek hinya. A visszaessek megfelel mdszerekkel megelzhetek. Ez a megkzelts az utbbi idben nll terpis cll vlt, megfelel mdszerekkel prosulva.

6.3.2. rtalomcskkents

 

Az rtalomcskkent mdszerek lnyege a pszichoaktv-anyag hasznlat okozta rtalmak cskkentse mind az egyn, mind pedig a trsadalom vonatkozsban. Az rtalomcskkent mdszerek abbl a tnybl indulnak ki, hogy az emberek egyes csoportjai nem kpesek vagy nem hajlandk felhagyni pszichoaktv-anyag hasznlatukkal letk egy hosszabb-rvidebb idszakban. Bizonyos rtelemben idesorolandk azok is, akik visszaesknt mg nem keresnek terpis segtsget. Az rtalomcskkents fogalma a HIV/AIDS jrvny "robbansa" idejn jelent meg, s a kbtszerhasznlatot elssorban kzegszsggyi problmaknt kezeli - ppen az elz fertz betegsggel val szoros kapcsolata miatt. Az rtalomcskkent mdszerek a HIV (s hepatitisz) fertzsnek kitett intravns droghasznl csoportokban lnyegben az egyetlen hatsos s kltsghatkony megelz mdszert jelentik: specilis beavatkozsok a krnikus, leszoksra nem motivlt droghasznlk esetben letmentk, slyos, az letre veszlyt jelent betegsgeket lehet gy megelzni, mikzben nem mondunk le a teljes drogmentessg elrsnek hossz tv cljrl sem. Az rtalomcskkents legfontosabb mdszereit [a megkeres munkt, a fenntart kezelst s a tcsere-programokat az Eurpai Uni minden orszgban alkalmazzk, s az unis akcitervek hangslyozzk fontossgukat (az Eurpai Uni drogellenes akciterve 2000-2004.].

6.3.3. A terpik eredmnyessge

 

Az egszsggyi ellts tervezsekor figyelembe kell venni a klfldn vgzett eredmnyessgvizsglatokat. A kbtszer-hasznlkkal kapcsolatos, reprezentatv vizsglatok szerint a terpik hatkonyak, s cskken a bnzs is.

Az egszsggyi ellts tervezsekor szmtsba kell venni, hogy a tapasztalatok szerint a drogfggsg krnikus, sokszor hosszan elhzd, visszaessekre hajlamos (kr)lefolyst mutat. Ezt tmasztja al sokszor a tbbszrs kezelsi epizdok sorozata is. A felpls teht legtbbszr kezelsi epizdok sorn t, ciklikusan trtnik, gy a legtbb esetben nem lehet elvrni "egybl" megvalsul, azonnali terpis eredmnyt. A kutatsok kimutatjk, hogy a rvid tvon eredmnytelen kezelsek hossz tvon sszeadd pozitv hatst fejtenek ki.

A kbtszer-problmkkal kszkdk kezelse a segt szakmk egyttmkdst teszi szksgess, hiszen ez a problma az let minden terlett rinti, belertve a testi s lelki egszsget, az rtkek vilgt, a szemlyes, csaldi s trsadalmi kapcsolatok rendszert. Okaknt, velejrjaknt vagy kvetkezmnyekppen olyan problmk jelennek meg, melyek csak ritkn befolysolhatk egy szakma mveli ltal. Ezrt a kbtszer-problmk kezelse interdiszciplinris s tfog megkzeltst ignyel.

Az egszsggyi ellts tervezsnl szmtsba kell venni az alapelltst, hiszen vrhat, hogy az illegitim droghasznlk egy rsze itt is meg fog jelenni. A hziorvosi munka a korai felismersben, a pszichoszocilis/kzssgi modellhez illeszked elltsban s a szakirny beutalsban kap szerepet. Ezrt jelentsge kiemelked. A hziorvosi ellts addiktolgiai-szakmai megerstse a kezels eredmnyessgt s hatkonysgt alapveten s pozitvan befolysolja.

A droghasznlk ltal ignybe vett ms egszsggyi elltsi formk s szolgltatsok fejlesztsre is felttlen szksg van: elssorban mentszolglattal, oxyolgiai munkval, baleseti belgygyszattal s sebszettel, intenzv medicinval stb. kerlhetnek kapcsolatba. A szenvedlybetegek felplsi modellje a kezels egyes stdiumaiban klnbz szakemberek klnbz tpus intervenciit felttelezi. Ebben a visszaess-megelzsnek kitntetett szerep jut.

Biztostani kell rginknt s megynknt a srgssgi llapotok elltsnak, a fizikai elvonsi tnetek kezelsnek (akr bentfekvses, akr ambulns formban), az esetlegesen trsul pszichitriai rendellenessgek diagnosztizlsnak s terpijnak, valamint a hossz tv kezels: a pszichoszocilis problmk segtse, a visszaess megelzse s a rehabilitci egysges lehetsgt. Ezek a szolgltatsok multidiszciplinris team megltt ignylik, melynek tagjai az orvos (pszichiter, addiktolgus), a pszicholgus, a szocilis munks, a gondoz/pol, a klnbz foglalkozs terapeutk, az addiktolgus konzultns, a jogsz, a lelksz, s lehetsg szerint a felplt szenvedlybeteg. Az n. magas kszb, absztinencia-orientlt programokat s kezelhelyeket alacsony kszb szolgltatsok egsztik ki. Utbbiak profilja a megkeres tevkenysgre, utcai munkra, motivlsra, konzultcira s a droghasznlat okozta egszsggyi s szocilis krok mrsklsre terjed ki. Ezek kzl a mdszerek kzl a helyettest-fenntart kezelsek kln szablyozst ignyelnek.

 

6.4. CSKKENTENI A DROGOKHOZ VAL HOZZFRS LEHETSGT (KNLATCSKKENTS)

sszefoglals:

A kbtszerekhez - s a prekurzorokhoz - val hozzfrs cskkentse rdekben vgre kell hajtani a maffia-ellenes trvnycsomag kbtszerekkel kapcsolatos rendelkezseit. Fejleszteni kell a knlatcskkents intzmnyrendszert (rendrsg, VPOP, hatrrsg), valamint az orvosszakrti tevkenysg s a prtfog felgyelet mkdst. Utbbira a Btk. mdostsa nyomn j feladatok vrnak, melyre ez a szervezet jelenleg mg nem felkszlt. Az emltett fejlesztsek szervezeti vltozsokat, ltszmbvtst, kpzseket s a technikai httr fejlesztst jelentenek, valamint az eddig is jl mkd nemzetkzi kapcsolatok kiszlestst. A Btk. mdosts hatsait hosszabb tvon szksges tanulmnyozni. Az ERBS megjulsa sorn a kbtszer-bnzssel kapcsolatos specilis szempontokat kell rvnyesteni a jelensg pontosabb krlhatrolsa cljbl, a szksges beavatkozsok pontosabb tervezse rdekben. Meg kell oldani a rendvdelmi szervek szakemberei kpzsben a kbtszerekkel kapcsolatos ismeretek tantrgy szint oktatst. A Kbtszergyi Egyeztet Frumok, valamint a KKB munkacsoportjai a knlatcskkents helyi s orszgos koordincijnak s ms szakmkkal trtn egyttmkdsnek szervezeti alapjait bvtik. A szervezett bnzs elleni trvnycsomag rendelkezsei 2000 folyamn jabb szablyozsokkal egszlnek ki.

 

6.4.1. A knlatcskkents szemlleti kerete

 

A knlatcskkents garantlja a kbtszerek, pszichotrp anyagok s prekurzorok rendeletekben rgztett, s a jogos szksgleteknek megfelel termelst, export-importjt, kereskedelmt, elosztst s fogyasztst. A "knlat" hrom forrsbl ered: illeglis termelsbl, csempszetbl s a leglis gygyszerek illeglis csatornkba terelsbl. Mindezek rvnyesek a prekurzorokra is.

 

A kbtszerek s a bnzs kztt szoros sszefggs ll fenn. A kbtszer-problma sszes trsadalmi kltsgeinek legnagyobb rsze a kbtszerrel trtn visszalssel kapcsolatos bnelkvetsbl addik. Valszn, hogy egyes kbtszerek hasznli jval nagyobb arnyban kvetnek el bncselekmnyt nem szerhasznl trsaiknl. A kbtszerhasznlat, az azzal szoros sszefggsben lv n. indirekt (beszerzsi s jvedelemszerz), illetve kvetkezmnybnzs s a terjeszti magatartsok a trsadalom s kzssgei szmra egyre nvekv fenyegetst jelentenek, melyek a flelem, az erszak, a korrupci s a szervezett bnzi csoportok tevkenysgn keresztl ssk al biztonsgunkat.

 

A kbtszerek s a bnzs kztt szoros sszefggs ll fenn. A kbtszer-problma sszes trsadalmi kltsgeinek legnagyobb rsze a kbtszerrel trtn visszalssel kapcsolatos bnelkvetsbl addik. Valszn, hogy egyes kbtszerek hasznli jval nagyobb arnyban kvetnek el bncselekmnyt nem szerhasznl trsaiknl. A kbtszerhasznlat, az azzal szoros sszefggsben lv n. indirekt (beszerzsi s jvedelemszerz), illetve kvetkezmnybnzs s a terjeszti magatartsok a trsadalom s kzssgei szmra egyre nvekv fenyegetst jelentenek, melyek a flelem, az erszak, a korrupci s a szervezett bnzi csoportok tevkenysgn keresztl ssk al biztonsgunkat.

 

8. MONITOROZS

A kzptv clok megvalsulsnak monitorozsnak, ellenrzsnek eszkzrendszere, mely egyben a Nemzeti Stratgia megvalsulsnak mrrendszere:

I. Kzssg, egyttmkds - A trsadalom vljon rzkenyebb a drogkrdsek hatkony kezelse irnt, a helyi kzssgek pedig nveljk problmamegold kszsgket a kbtszer-problma visszaszortsban

 

 Cl

 Eszkzrendszer

 Kzptv clok elrse

 - vannak-e adatbzisok (egszsggyi, prevencis, kzssgi szolgltatsokat tartalmaz, illetve

 
zenfal
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Fontos linkek
 
Egyb linkek
 

Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU