Szocpol2003 website
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Eddigi ltogatink:
Induls: 2004-11-20
 
A pontos id:
 
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 
Demogrfia anyagok
Demogrfia anyagok : Demogrfia fogalomtr

Demogrfia fogalomtr

  2005.01.04. 03:02

A fogalomtr nevbl addan logikusan CSAK fogalmakat tartalmaz. Tovbbi fontos, megtekintsre javasolt anyagok: GIDDENS: 106-111, 384-405, 556-575 (FONTOS!) ANDORKA: 242-263, 276-299 (FONTOS!), 306-331, 339-349, 356-375 (FONTOS!) Ezenkvl javaslom a FARAG-fle DEMOGRFIA OLVASKNYV megadott fejezeteinek az tolvasst, vagy a netrl megszerezhet rvidtett fejezetek ttekintst. A FOGALOMTRHOZ KLIKK IDE - >>>

TARTALOM:

GIDDENS S ANDORKA A TEMATIKBAN MEGJELLT FEJEZETEINEK FOGALMAI

 

 

LLAND NPESSG: Az adott teleplsen lland lakhellyel rendelkez npessg.

LLAND VNDORLS/MIGRCI: Az lland lakhely megvltoztatsa.

LTALNOS TERMKENYSGI ARNYSZM: Az vi szletsek szma osztva a 15-49 ves nk szmval.

BELS VNDORLS TMENETNEK ELMLETE: 1. a premodern trsadalmakban a vndorls csekly s cirkulcis jelleg, vagyis az oda-s elvndorlk nagyjbl kiegyenltik egymst, 2. A korai tmeneti trsadalomban ersen megn a falvakbl a vrosokba irnyul vndorls s a falvakbl a gyren lakott hatrterletekre irnyul vndorls, 3.A ksi tmeneti trsadalomban cskken a falvakbl a vrosokba s a hatrterletekre irnyul vndorls, viszont jra ersdik a cirkulcis vndorls, 4. A fejlett ipari trsadalmak korban cskken falvakbl a vrosokba irnyul vndorls. Viszont megn a vrosok kztti cirkulcis vndorls, mert megfelel munkahelyet keresve az emberek knnyebben vndorolnak. 5. A poszt-indusztrilis trsadalomban a kzlekeds s a hrkzls fejldsvel a terletileg egyenletesebben elosztott szolgltatsi szektor ers nvekedsvel cskken a cirkulcis vndorls is. Az utbbi szakasz jvbeni bekvetkezse egyelre csak hipotzis.

BIOLGIAI TERMKENYSG: Egy n biolgialag hny gyermek kihordsra kpes.

CIRKULRIS MOBILITS: Az sszes mobilits s a struktrlis mobilits klnbsge.

CSALD: Az olyan egytt l kiscsoport, amelynek tagjait vagy hzassgi kapcsolat, vagy leszrmazs, ms szval vrsgi (kivteles esetben rkbefogadsi) kapcsolat kti ssze. A statisztika csalddefincija ennl valamivel szkebb: csak a szlket s a velk egytt l nem hzas gyermekeiket szmtja a csaldhoz. Ezek alapjn hrom csaldtpust klnbztet meg: a hzasprt, a hzasprt gyermekkel, valamint az egy szlt gyermekkel.

CSALDI LLAPOTOK: ntlen/hajadon (egyedl/lettrssal l), hzas (egytt l hzastrsval, kln l hzastrstl egyedl, kln l hzastrstl lettrssal), elvlt (egyedl l, lettrssal l), zvegy (egyedl l, lettrssal l).

CSECSEMHALANDSGI ARNYSZM: A szoksos arnyszmoktl klnbzik.  Mert ennek nevezjben nem az vkzpi 0 ves (vagyis 1 ven aluli) npessg szerepel, hanem az adott vi szletsek szma. Teht a kplet: az sszes 1 ven aluli korban meghaltak szma az adott vben / az sszes jszlttek szma az adott vben

CSECSEMHALANDSGI RTA: A csecsemhalandsgi rta 1000 lveszletsre jut, egy v alatti korban meghalt csecsemk szma egy adott vben.

CSECSEMKOR A DEMOGRFUSOK MEGHATROZSA SZERINT: 1 ves korig

CSOPORTHZASSG: Tbb frfi s tbb n l egytt kzsen hzas kapcsolatban.

CSOPORTOK: Az egynek olyan egyttesei, amelyeket bizonyos kzs ismrvek jellemeznek, ktnek ssze. Ilyen rtelemben a csoport az osztlynl s a rtegnl ltalnosabb fogalom, ms szval az osztly s a rteg is csoportok.

DEMOGRFIA: A npessgszmmal s a npesedsi folyamatokkal foglalkoz tudomny. Szletst John Graunt 1662-ben megjelent knyvtl szmtjuk, amelyben a londoni hallozsi statisztikai adatok alapjn a halandsg trvnyszersgeit s ms npesedsi folyamatokat vizsglt. A legtbbszr emlegetett demogrfus Robert Malthus. Knyvben egy egyszer elmletet fogalmaz meg: a npessg gyorsabban kpes szaporodni, mint a termels nvekedni. Ez pedig szkgkppen katasztrfhoz vezet.

DEMOGRFIAI ADATOK FORRSAI: npszmllsok, npmozgalmi statisztikk, reprezentatv krdves mdszer.

DEMOGRFIAI TMENET LPSEI: Landy s Notenstein elmlete. Lpsei: 1) magas hallozs, magas szletsi arnyszm 2) cskken hallozs, magas szletsi arnyszm 3) cskken hallozs, cskken szletsi arnyszm 4) cskken hallozs lelassul, majd megll, a szletsi arnyszm viszont tovbb cskken 5) a hallozsi s a szletsi arnyszm hasonlan alacsony szinten stabilizldik, a npessg nvekedse megll.

EGSZSG SZOCIOLGIJA: A hallozssal szorosan sszefgg egszsgi llapot, az egszsget befolysol trsadalmi tnyezk vizsglatval foglalkozik.

EGSZSG: A testi, szellemi s trsadalmi jlt teljes llapota s nem csak a betegsg s rokkantsg hinya. Az egszsges ember letmkdsei az adott krnyezetben kiegyenslyozottak, lelki lete harmonikus, s a trsadalom vele szemben tmasztott elvrsainak kpes megfelelni.

LETSZAKASZOK: 1.- csecsemkor (1ves korig), 2.- gyermekkor (1-12 ves korig), 3.- serdlkor (12-tl 14-16 ves korig), 4.- ifjkor (14-16 ves kortl a munkavllalsig, csaldalaptsig), 5. – felnttkor (nyugdjkorhatrig), 6.- idskor (nyugdjkorhatr felett)

ELSDLEGES CSOPORT: Olyan kiscsoport, amelyben a csoporttagok teljes szemlyisgkkel vesznek rszt. Ezrt a kapcsolatok sokoldalak, tovbb rzelmileg sznezettek. Az elsdleges csoportokkal az egyes csoporttagok rzelmi biztonsgot, segtsget vrnak s kapnak, ezek a kapcsolatok elsegtik szemlyisgk fejldst, gazdagodst.

ENDOGMIA: A csoporton belli hzassgkts (trzs, falu, kln).

RZELMI INDUVIDUALIZMUS: A hzassgkts alapja immr a romantikus szerelem normin alapul szemlyes vlaszts.

ESLYEGYENLTLENSGI HNYADOS: Azt fejezi ki, hogy a szlk alacsonyabb trsadalmi pozciba val kerlsnek eslye s a magasabb trsadalmi pozciba kerlsnek eslye kztti viszony hogyan klnbzik a gyermek alacsonyabb trsadalmi pozciba val kerlsnek eslye s a magasabb trsadalmi pozciba kerlsnek eslye kztti viszonytl.

ETNIKAI CSOPORT: Az adott trsadalmon bell azoknak a csoportja, akik olyan kzs kulturlis identits tudatval rendelkeznek, amely elklnti ket a tbbsgtl vagy a tbbi etnikai csoporttl. Az etnikai csoport kevsb klnl el a tbbsgtl, mint a nemzeti kisebbsg.

EXOGMIA: A csoporton kvlivel kttt hzassg.

FAJ: Az emberek olyan csoportja, amelyet biolgiailag rklt – vagy biolgiailag rkltnek gondolt – testi jellemzk, elssorban brszn alapjn klntenek el.

FORMLIS CSOPORTOK: Azok a csoportok, amelyeket szervezeti szablyok definilnak..

HALANDSG: Nem a hallozsok szmt, hanem valamilyen finomabb mutatjt, pldul korcsoportonknti valsznsgt, vagy mg inkbb a halandsgi tbla mutatit, elssorban a szltskor vrhat lettartamot rtjk.

HALANDSGI TBLA: Az adott vi korves hallozsi adatokbl indulunk ki, ezeket azonban nem az vkzpi npessghez viszonytjuk, hanem azt hatrozzuk meg, hogy az adott letkort meglk milyen valsznsggel halnak meg a kvetkez szletsnapjuk eltt. Ez a qx hallozsi valsznsg. Ezeknek alapjn meghatrozzuk, hogy egy hipotetikus 100 ezer szemlybl ll nemzedk hogyan hal ki, ahogy letkora emelkedik, vagy megfordtva, a 100 ezer megszletett szemlybl hnyan lesznek mg letben 1, 2, 3… 100 stb. ves korukban. Ez az 1x tovbblsi rend.

HZASSG: Trsadalmilag elismert s jvhagyott szexulis kzssg kt felntt ember kztt.

HZASSGI MOBILITS: Valaki egy hzassgktssel lp t egy msik trsadalmi helyzetbe.

HZASSGKTS: Az a cselekmny, melynek sorn a felnttek hzastrsi-csaldi kapcsolatot ltestenek egyms kztt.

HZTARTS: Az egytt lak s a meglhetsi kltsgeket megoszt, egytt fogyaszt emberek csoportja, akik ltalban, de nem szksgkppen rokonok.

HZTARTSTPUSOK: nukleris csaldi hztartsok, kiterjesztett csaldi hztartsok, tbb csaldmagbl ll hztartsok, klnll csaldmaghoz tartoz egynekbl ll htartsok, egyszemlyes hztartsok.

HETEROGMIA: A vlegny s a menyasszony ms-ms trsadalmi osztly tagja.

HOMOGMIA: Egy adott trsadalmi osztlyon, rtegen, felekezeten, etnikumon belli hzassgkts.

IDEIGLENES VNDORLS: j ideiglenes lakhelyre val bejelentkezs, a korbbi feladsval.

INCIDENCIAMUTAT: Morbidits-mutat, adott szm lakossgra jut megbetegedettek.

INFORMLIS CSOPORTOK: Nem formlis szablyok, hanem szemlyes kapcsolatok, szimptik, kzs rdekek tartjk ssze.

INGZS: Az a jelensg, amikor az aktv keresnek ms teleplsen van lakhely e s munkahelye.

ISA-PARADIGMA: A mobilitsi adatfelvtelek feldolgozsnak els mdszere, a jelensg vizsglatnak egy elmleti s mdszertani megkzeltse. Az ISA-paradigma mdszere szerint sszelltjk a mobilitsi kereszttblzatokat. Ezekben 5-10 nagyobb osztlyt, rteget klnbztetnek meg. A tblzatok egyik dimenzijban az elrt trsadalmi kategrit mutatjk ki, a msikban pedig a szrmazsi kategrikat.

KISCSOPORTOK: Azok a csoportok, amelyeknek tagjai olyan kis ltszmak, hogy egymst szemlyesen ismerik s egymssal tbb-kevsb szoros kapcsolatban vannak. Ilyenek a munkahely i s lakhelyi kzssgek, iskolai osztlyok, kis egyesletek, krk, klubok, barti kzssgek, a rokonsg s a csald.

KITERJESZTET CSALDI HZTARTSOK: A nukleris csald tagjain kvl ms, ehhez a csaldmaghoz nem tartoz rokonok lnek egytt.

KITERJESZTETT CSALD: A hzaspron s a gyerekeken kvl ms rokonok is lnek ugyanabban a hztartsban vagy egymssal szoros s lland kapcsolatban.

KLN: Olyan csoport, melynek minden tagja egy nhny nemzedkkel korbban lt kzs stl szrmaztatja magt ni vagy frfigon. nmagukat, s msok is ket, nll identitssal rendelkez kzssgnek tekintik.

KOHORSZ: Azok tartoznak egy kohorszba, akik valamely demogrfiai esemnyt (szletst, hzassgktst) egy adott vben ltek t. A legtbbszr szletsi kohorszt rtenek alatta.

KORLTOZOTT PATRIARCHLIS CSALD: A XVI.-XVII. szzad jellemz csaldformja. Ez a forma klnsen a trsadalom fels rtegeiben terjedt el, tmeneti tpusnak tekinthet. A nukleris csald zrtabb egysgg vlt, s elklnlt a ms rokoni s a helyi kzssghez fzd kapcsolatoktl. A csaldfejldsnek ebben a szakaszban egyre fontosabb vlt a szli s hzastrsi szeretet, br ezzel egytt az apa tekintlyelv hatalma is megnvekedett.

KORSPECIFIKUS HALLOZSI ARNYSZM: Egy-egy tves, vagy ves korcsoporton bell meghaltak szmt viszonytjk a krdses korcsoport ltszmhoz.

KORSPECIFIKUS HZASSGKTSI S VLSI ARNYSZM: Mivel a gyermekek s a hzas csaldi llapotak nem kthetnek hzassgot, tovbb csak hzas szemlyek vlhatnak el, finomabb arnyszmok korcsoportonknt adjk meg, hogy ezer nem hzas nre, illetve frfira hny megfelel llapot s megfelel kor frfi s n hzassga jutott az adott vben. Ugyancsak korcsoportonknt adjk meg az ezer hzas csaldi llapotra jut vlsok szmt

KORSPECIFIKUS TERMKENYSGI ARNYSZMOK: Az adott korcsoportba tartoz nk ltal szlt gyermekek szma osztva az adott korcsoportba tartoz nk szmval.

LAKNPESSG: Az lland lakhellyel rendelkez npessg szma, plusz az itt ideiglenesen bejelentett npessg, mnusz az lland lakhelyek kzl azok, akiknek mshol ideiglenes lakhelyk is van.

LONGLINERIS PARADIGMA: A mobilitsi adatfelvtelek feldolgozsnak egyik mdszere. Arra a krdsre lehet vele vlaszt kapni, hogy kt orszg vagy idszak mobilitsi arnyszmainak klnbsgeit csupn az eltr strukturlis adottsgok okozzk-e, vagy pedig a szrmazs s az elrt helyzet kztti kapcsolat erssge is klnbzik. Arra a krdsre prbl vlaszt adni, hogy a gazdasgi fejlds, a trsdalom kultrja, valamint a trsadalompolitika kpes-e a mobilitsi eslyeket megvltoztatni, vagy csak a strukturlis adottsgok befolysoljk az orszgok kztti s trtneti korszakok kztti klnbsgeket. Az elemzs alapja az eslyegyenltlensgi hnyados.

MALTHUS NPESEDSI ELMLETE: A halandsg javulsa esetn a npessg nvekedse meggyorsul, mert a termkenysg vltozatlanul magas marad. Els knyvben Malthus megemltette, hogy a termkenysg cskkenthet is, ha a felnttek nmegtartztat letet lnek, fkppen, ha egyltaln nem, vagy csak idsebb korukban hzasodnak meg. Arrl nem szlt, milyen tnyezk hatsra lennnek hajlandk az emberek termkenysgket korltozni.

MALTHUSIANIZMUS: A npessg nvekedse olyan „termszetes korltokba” tkzik, mint a hbork vagy az hnsgek.

MATRILOKLIS MODELL: A hzaspr a felesg szleivel, vagy az kzelkben l.

MERITOKRCIA: Olyan trsadalom, ahol az egyn trsadalmi pozcija kizrlag a teljestmnytl, a munkateljestmnytl, a kpessgtl, a tudstl, egyszval az rdemeitl fgg.

MIGRCI / VNDORLS: Olyan lakhelyvltozs, amely a teleplshatr tlpsvel jr.

MOBILITSI ESLYEK EGYENLTLENSGEI: Korbban a cirkulris mobilits nagysgval mrtk: minl nagyobb a cirkulris mobilits, vagyis minl tbb a „helycsere” a trsadalomban, annl egyenlbbnek tekintettk a mobilitsi eslyeket. jabban a longlinelris elemzs eslyegyenltlensgi hnyadosval szoks az eslyegyenltlensget mrni: minl kisebbek az eslyegyenltlensgi hnyadosok, annl egyenlbbek az eslyek.

MONOGMIA: Egy frfi s egy n hzas egyttlte.

MORBIDITS: A betegsgek elfordulsnak gyakorisga. Kt mutatja van: incidenciamutat, valamint pervalenciamutat.

NEMZEDKEK KZTTI (INTEGRCIS) MOBILITS: Valakinek a trsadalmi helyzete a szleihez kpest vltozik meg.

NEMZEDKEN BELLI (INTEGRCIS VAGY KARRIER-) MOBILITS: Valaki letplyja folyamn lp t msik trsadalmi helyzetbe.

NEMZET: A nemzet azokbl ll, akik egy nemzet tagjnak tartjk magukat, s akiknek kzs a nemzeti identitsuk.

NEMZETI KISEBBSG: Egy adott trsadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a tbbsgi nemzettel identifikldnak, hanem vagy egy olyan msik nemzettel, amelynek van llama, vagy egy olyan nemzet tagjainak tartjk magukat, amelynek ugyan nincs llama, de sajt llam ltrehozsra trekszik.

NEMZETKZI VNDORLS: Az orszghatrt tlp lakhelyvltozs.

NEMZETKZI VNDORLSOK TMENETNEK ELMLETE: A demogrfiai tmenet msodik s harmadik szakaszban, amikor a szletsi arnyszm a hallozsi arnyszmnl lnyegesen magasabb (s ezrt a npessg gyorsan szaporodik), ers a kivndorls az adott orszgbl. A negyedik szakaszban, amikor a kt arnyszm kiegyenltdik, s mg inkbb az esetleges tdik szakaszban, amikor a npessg fogyni kezd, ers bevndorls indul meg az adott orszg fel.

NEMZ CSALD: Az a csald, amelybe felnttknt lp be az ember.

NUKLERIS CSALD: Egy kzs hztartsban l nt s frfit jelent, akik sajt vagy fogadott gyermeket nevelnek.

NUKLERIS CSALDI HZTARTS: Ezekben egyetlen nukleris csald tagjai lnek egytt.

NYERS LVESZLETSI ARNYSZM: Az vi szletsek szma osztva az vkzi npessggel.

NYERS HALLOZSI ARNYSZM: Az adott vi hallozsok szma osztva az vkzpi npessg szmval. Ez az arnyszm valban nagyon „nyers”, mert a hallozsok szma ersen fgg a npessg korsszetteltl. Hiszen ahol tbb az ids, ott eredenden magasabb a nyers hallozsi arnyszm.

NYERS HZASSGKTSI S VLSI ARNYSZM: A hzassgktsek s a vlsok szmt elosztjuk az sszes npessgszmmal.

NYITOTT GAZATI CSALD: Ez egyfajta nukleris csald, amely meglehetsen kicsi hztartsban lt, de mlyen begyazdott a kzssgi kapcsolatokba, belertve a rokoni viszonyokat is. Teht a csald nem klnlt el vilgosan a kzssgtl.

ORVOSI SZOCIOLGIA: Az orvos-beteg kapcsolatokra s az egszsggyi ellts mkdsre sszpontostja a figyelmet.

REGEK A DEMOGRFUSOK MEGHATROZSA SZERINT: ltalban a 60 v felettieket tekinti regnek, mg a 70 v felettieket ids regnek.

SSZES MOBILAK ARNYA: Azoknak a szzalkos arnya, akik a megkrdezettek kzl mobilak voltak, teht ms trsadalmi helyzetbe kerltek, mint szleik.

PATRILOKLIS MODELL: A hzaspr a frj szleihez, vagy az rokonaihoz kltzk.

PERVALENCIAMUTAT: Morbidits-mutat, a nyilvntartott betegek szma.

POLIANDRIA: Egy nnek tbb frje van.

POLIGMIA: Egy frfinak, vagy nnek tbb hzastrsa van.

POLIGNIA: Egy frfinak tbb felesge van.

POSZTADOLESZCENCIA: A modern trsadalmakba jonnan bekeldtt sajtos letszakasz. Jogi rtelemben felntt (elmlt 18), de gazdasgi-trsadalmi rtelemben gyermeksttuszban van.

PSZICHITRIAI SZOCIOLGIA: A mentlis betegsgek okaival s megelzsk mdszereinek vizsglatval foglalkozik.

REPRODUKCI: A npessg jratermeldst jelenti, vagyis azt, hogy a halandsg s a termkenysg egyttes hatsa alatt a npessg szma s sszettele hossz tvon hogyan alakul.

REPRODUKCIS EGYTTHAT - BRUTT VAGY NYERS: A teljes termkenysgi arnyszm, de csak a lenyszletsek figyelembevtelvel, egy nre vonatkozan kiszmtva. Teht pldul az 1,00 rtk egytthat azt jelenti, hogy egy n lete folyamn tlagosan egy gyermeket szlne.

REPRODUKCIS EGYTTHAT - NETT VAGY TISZTA: A brutt reprodukcis egytthat a 0-14 ves csemcsem- s gyermekhalandsggal s a 15-49 ves kor ni halandsggal cskkentve.

ROKONSG: Azon emberek kztti kapcsolatokat foglalja magban, amelyek hzassg vagy leszrmazs rvn jnnek ltre.

STRATIFIKCIS PARADIGMA: A mobilitsi adatfelvtelek feldolgozsnak egyik mdszere. Egyszerre 50-100, vagy mg ennl is tbb kis foglalkoztatsi rteget klnbztet meg. Minden rteg kap egy sklapontszmot (1-100). Mobilitsnak nevezzk az ezen a skln flfel, vagy lefel trtn elmozdulst. A stratifikcis paradigma azonban nem tblzatokkal dolgozik, hanem tmodellekkel.

STRUKTURLIS MOBILITS: Azoknak az arnya, akik szksgkppen mobilak voltak a szrmazsi s az elrt trsadalmi helyzetek megoszlsa kztti eltrs miatt. Ms szval azrt kellett, hogy mobill vljanak, mert az apk nemzedknek sszettele eltr a gyermekk nemzedknek az sszetteltl. A strukturlis mobilitst gy szmoljuk ki, hogy a kt szleloszlst egymsbl kivonjuk s a klnbsgeket sszeadjuk. Ezt szzalkban is megadhatjuk.

SZRMAZSI CSALD: Amelyikbe az ember beleszletik.

SZLETSKOR VRHAT TLAGOS LETTARTAM: A halandsgi tbln alapul. A tbla segtsgvel meghatrozhat tovbblsi rend alapjn ki lehet szmtani, hogy az ilyen letkort megrt szemly tlagosan hny vig fog mg vrhatan lni. Ez az Ex, a vrhat lettartam. Az utbbi mutatbl leggyakrabban a szletskor vrhat lettartamot hasznljuk.

TRSADALMI MOBILITS – HORIZONTLIS: A trsadalmi hierarchiban az elzvel azonos szint, m ms pozcit foglal el az adott egyn.

TRSADALMI MOBILITS - VERTIKLIS: A trsadalmi „rangltrn” felfele, avagy lefele mozdul el az adott szemly.

TRSADALMI MOBILITS: az egyn, vagy a csald trsadalmi helyzete megvltozik.

TRSADALMI NYITOTTSG: Annl nyitottabb a trsadalom, minl kisebb az eltrs a klnbz rtegekbl szrmazk mobilitsi eslyei, arnyszmai kztt.

TRSADALMI TNYEZK – HALANDSG, EGSZSG: 1) a krnyezetben elfordul egszsgkrost tnyezk (termszeti adottsg / emberi tevkenysg eredmnye) 2) az letmd egszsgkrost elemei 3) szegnysg, trsadalmi htrnyok

TELJES TERMKENYSGI ARNYSZM: A korspecifikus termkenysgi arnyszmok szege a 15 ves kortl az 50. szletsnapig, teht a hipotetikus gyerekszm, amelyet egy n vagy ezer n szlne lete folyamn, ha az adott vi gyakorisg szerint szlne lete folyamn.

TNYLEGES SZAPORODSI ARNYSZM: A nyers lveszletsi s a nyers hallozsi arnyszm klnbsge, kiegsztve a ki- s bevndorlsok klnbsgvel. Vagyis a npessgszm tnyleges vltozst fejezi ki.

TERMKENYSG KZGAZDASGTANI ELMLETE: A chicagi iskola, elsknt G. Becker fogalmazta meg. Abbl indul ki, hogy a hzaspr a gyermek szmra vonatkoz dntsnl hasonlkppen gondolkodik, mint amikor valamely tarts fogyasztsi eszkz megvsrlsrl hatroz. Figyelembe veszi a gyermekekbl szrmaz hasznokat s rmket, a gyermeknevels kltsgeit, valamint a csaldi jvedelmet. A gazdasgi fejldssel prhuzamosan n a csald jvedelme, ezrt tbb gyermeket engedhet meg magnak.

TERMKENYSG SZOCIOLGIAI ELMLETE: A csaldok nem gazdasgi kalkulcik alapjn dntenek gyermekeik szmrl, hanem kvetik azokat az rtkeket s viselkedsi normkat, amelyeket trsadalmi krnyezetkben elfogadnak. Ha ezek sok gyermeket tartanak kvnatosnak, akkor a legtbb csald sok gyermekre vllalkozik. Ellenkez esetben pedig kevesebb gyermekk lesz.

TERMKENYSG: Egy tlagos n hny l gyermeket szl.

TERMSZETES SZAPORODSI ARNYSZM: A nyers lveszletsi s a nyers hallozsi arnyszm klnbsgt neveztk korbban a termszetes szaporodsi arnyszmnak. A termszetes jelz arra utalt, hogy a „termszetes” npesedsi vagy npmozgalmi folyamatok, a szlets s a hallozs klnbsgrl van sz.

TBB CSALDMAGBL LL HZTARTSOK: Ezekben tbb csaldmag l egytt, legtbbszr a szlk s hzas gyermekk hzastrsval.

TMODELL: Tbb tbbvltozs regresszis egyenletbl ll. Ezek az egyenletek azt fejezik ki, hogy klnbz tnyezk, amelyeket az egyni mobilitst meghatroz okainak tekintnk, hogyan befolysolhatjk az egyn ltal elrt trsadalmi pozcit. A korrelcis egytthatk kifejezik a vltozk kztti kapcsolatokat. Elnyk, hogy a szrmazsi s az elrt trsadalmi helyzeten kvl tbb tovbbi vltozt is fel lehet a modellbe venni.

VNDORLSI EGYENLEG: A teleplsre val vndorls s az onnan val elvndorls klnbsge.

VNDORLSI EGYENLET: Az odavndorlsi s elvndorlsi arnyszm klnbsge a vndorlsi egyenleg.

ZRT, OTTHONKZPONT NUKLERIS CSALD: A csoport tagjait szoros rzelmi szlak fzik ssze, ers csaldi intimits s a gyermeknevels eltrbe kerlse jellemez.

 
zenfal
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Fontos linkek
 
Egyb linkek
 

Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU