G�bor Istv�n – Galassi P�ter

A „m�sodik” gazdas�g

(15 – 107 o.)

I. A m�sodik gazdas�g fogalma �s tagol�d�s�nak elm�leti dimenzi�i

Fogalomrendszerek a t�rsadalmilag szervezett termel�s �s eloszt�s hat�rain k�v�l es� gazdas�gszf�ra le�r�s�ra:

-          els�, m�sodik, n�ha harmadik gazdas�g (meghas�totts�g �rzet�t kelti)

-          burkolt vagy rejtett gazdas�g (2. ill. 3. gazd r�sze, a szab�lyozatlans�got, neh�z hozz�f�rhet�s�get jelzi)

-          form�lis – inform�lis gazd ( van-e �rv�nyes hivatalos szab�lyoz�s, mennyire igazodik hozz� a gyakorlat, r�sze lehet a szocialista gazd-ban is)

-          p�rhuzamos gazdas�g (ny-i irodalomban)

-          ellengazdas�g (ny-i irodalomban)

-          �rny�kgazdas�g (kieg�sz�t� jelleget emeli ki)

-          szab�lytalan, nem hivatalos, f�ldalatti gazdas�g (illegalit�sra utal)

A pontos megjel�l�s a mag�n- vagyis nem t�rsadalmas�tott, �llamos�tott gazdas�g lenne, de ez a t�k�s gazdas�g (�rtsd: kapitalizmus)-hoz k�t�dik, ez�rt a k�nyv a m�sodik gazdas�g kifejez�st fogja alkalmazni. ( megjelent: 1981)

A m�sodik gazdas�g fogalma

A m�sodik gazdas�g a munkav�gz� k�pess�gnek a gazdas�g szocialista szektor�n k�v�li hasznos�t�si m�djai, �s a j�vedelmek t�rsadalmilag szervezett eloszt�son k�v�li �jraeloszt�si folyamatainak �sszess�ge.

Ide tartozik: a, legaliz�lt mag�nszektor

                            b, bejelent�s n�lk�li alkalmazottak �s bedolgoz�k, tov�bb� az illeg�lis, ad�t nem fizet� ipar�z�k (kont�rok), a nem iparszer� szolg�ltat�st ny�jt�k szocialista termel�sz�vetkezetekben (fusiz�k), piacon �rt�kes�l� vagy megtakar�t� c�l� (�nfogyaszt�sra) termel�k �s szolg�ltat�k

                            c, f�ldingatlanokon, illetm�nyf�ldeken, h�zt�jin folytatott �rutermel� �s �nell�t� gazd�lkod�i munka

                            d, a szoc szektorban munkahelyhez, poz�ci�hoz kapcsol�d� lakoss�gi j�vedelem-�t�raml�sok (pl: borraval�, h�lap�nz, cs�sz�p�nz)

                            e, �llamilag szervezett kereteken k�v�li lak�s, lakr�sz b�rbead�s, ing�s�gok �s ingatlanok lakoss�gi ad�sv�tele, mag�nk�lcs�n, mag�n-szerz�d�sek

Nem tarozik ide az �nzetlen aj�nd�koz�s, karitat�v vagy m�s okb�l ellenszolg�ltat�s n�lk�l v�gzett munka. Hat�reset a lakoss�gi megtakar�t�s (pl: takar�kbet�t), a szocialista termel�szervezetben v�gzett t�lmunka vagy t�l�ra, tsz-mell�k�zem�gak k�l�n�sen bedolgoz�i h�l�zattal.

                E gazdas�gi szf�ra t�meg�ben szorgalomra �s �gyess�gre �p�l, nem bomba �tletekre. Az itt szerzett j�vedelmek egy r�sze a magasabb t�rsadalmi r�tegek fogyaszt�si ig�nyeit el�g�ti ki, gyakran azonban a k�nyszer�s�g �s a t�rs-i munkaszervezetbe val� adapt�l�d�s elutas�t�sa h�z�dik meg m�g�tt�k. A 2.gazd meg�rt�s�hez kulcsfontoss�g� t�ny, hogy a munkaer� szabadpiaci �ra t�bbsz�r�sen meghaladja a hivatalost bizonyos szakm�kban.

                A b�ntet�jogba �tk�z� cselekedeteke �s a bel�l�k sz�rmaz� j�vedelmek nagyr�szt nem tartoznak ide, de a jogi szab�lyoz�s �s szigor v�ltoz�sai miatt ez a szab�ly nem k�vethet� mereven. Jelleg�b�l ad�d�an a m�sodik gazdas�gban nem ritk�k a szab�lys�rt�sek, de nem tartozhat ide a zsarol�s, rabl�s stb.. A szab�lyoz�s kiskapuit kihaszn�lva, kapcsolataikat haszn�lva �llami vagy sz�vetkezeti int�zm�nyeket el�ny�sebb helyzetbe hoz�k, akik s�rolj�k vagy �tl�pik a jogi hat�rokat, nem tartoznak a m�sodik gazdas�ghoz.

                Az �nformalit�s bizonyos fokig a vizsg�lat t�rgy�hoz tartozik. A 2. gazd.-ban a termel�s �s eloszt�s piaci tranzakci�k keret�ben t�rt�nik, m�g az �nformalit�s befoly�s, preszt�zs, aj�nd�koz�s �tj�n �rv�nyes�l, b�r hat�sa gazdas�gi lehet.

A sz�lesen �rtelmezett m�sodik gazdas�g tagol�d�s�nak alapdimenzi�i

A 2. gazd-ban keletkez� j�vedelmek forr�suk szerint:

                a, munk�n

                b, felhalmozott vagyonon, p�nzmegtakar�t�son

                c, hivatalosan elfoglalt poz�ci�n

                d, a gazdas�gi szf�r�n bel�li �gyn�ki, k�zvet�t�i tev�kenys�gen alapulnak.

A j�vedelem forr�sa, a jogszer�s�g �s a szocialista gazdas�gi szektorba val� integr�lts�g foka a h�rom alapdimenzi�, amelyek ment�n a 2. gazd kiterjeds�ge, szerkezete �s m�k�d�se elemz�sre ker�l. Empirikus �s t�rt�neti vizsg�latokra valamint k�zgazdas�gi elemz�sekre van sz�ks�g.

                A j�vedelem forr�s�val kapcsolatban fontos, hogy a t�kefajt�k (p�nz, poz�ci�, kapcsolatok) �tv�lthat�ak egym�sra. A m�sodik gazdas�gban egyszerre jelenik meg a munka �s a t�ke hozad�ka, �gy olyan 2. gazd fogalomnak, amelybe csak a munk�n alapul� j�vedelmek illeszthet�ek be, nincs �rtelme.

                �n�ll�an csak a jogra sem lehet alapozni a hat�rmegvon�st, hiszen a jog �s gazdas�g viszony�ban a gazdas�g az, amely v�gs� fokon meghat�rozza a jogot (itt Weber-re hivatkozik). A k�zgazdas�gtan objekt�v, magyar�z�-�rtelmez�, m�g a jog �rdekeken, ideol�gi�kon nyugszik. Ha valamely nagyon elven konvenci� nem ellenzi a form�lis jog kij�tsz�s�t, nem igen adj�k fel a gazdas�gi el�ny�kkel j�r� cselekv�st puszt�n a t�rv�ny kedv��rt. Az ezzel val� szembes�l�s gyakran hozza a jog kritikai fejleszt�s�t.

                A 2. gazd �s a szocialista gazd k�z�s pontja az integr�lt, leg�lis, munk�n alapul� j�vedelem. E pontt�l t�volodva b�rmely dimenzi� ment�n a szoc szektort�l is t�volodunk.

A m�sodik gazdas�gban munk�b�l is sz�rmaz� j�vedelemek:

1, �nell�t�s – saj�t �s csal�di munkaer�n alapul�, �nfogyaszt�si c�l� termel�-szolg�ltat� tev�kenys�g

2, munkaelad�s – term�k vagy szolg�ltat�s form�j�ban fogyaszt�knak

3, munkaer�- elad�s – alkalmazotti vagy bedolgoz�i viszony keret�ben mag�nv�llalkoz�nak

4, v�llalkoz�s – saj�t munka mellett b�rmunka ig�nybev�tele mag�n termel� szervezetben

A k�l�nb�z� �gazatokban m�s-m�s form�kban �s a t�pusok elt�r� ar�nyban fordulnak el�, keverednek. Pl: Mez�gazdas�g: �nell�t�s �s munkaelad�s egyszerre. Elterjedts�g�k �s ar�nyuk a szf�ra mindenkori piac�t�l nagyban f�gg, amire jelent�s az �llamilag szervezett termel�s �s eloszt�s alakul�s�nak hat�sa.

A dimenzi�k teljes ellenpontj�n a szoc szektorhoz k�pest a j�rad�kszer� j�vedelmeket biztos�t� �gyletek tal�lhat�ak . Mi �llhat m�g�tte:

5, effekt�v p�nzvagyon vagy j�rad�kszer� j�vedelemre ford�that� vagyontar�gy

6, az �llami szektorban hivatalosan elfoglalt poz�ci�

7, Kapcsolatok, ismerts�g, inform�lis sz�lak kezel�s�ben val� j�rtass�g

5: Munkav�gz�s nincs, nem �rt�ktermel�, a j�vedelem nagys�ga a befektet�shez kapcsol�dik. Alt�pusait lsd a t�bl�zatban. Az �truh�z�si �gylet jelent�se: javak vagy rendelkez�si jogok lakoss�gi �jraeloszt�sa. Az �jratermel�si folyamatok hi�nya �lteti.

6, Alt�pusai:

6/a, munkak�rh�z kapcsol�d�an szok�sszer�en j�r� mell�kj�v (pl: borraval�)

6/b, munkak�ri k�telezetts�g hivatalosan elv�rhat� sz�nvonal� teljes�t�s��rt �lvezett mell�kj�v (bolti elad�nak cs�sztatott p�nz)

6/c, munkak�rh�z kapcsol�d�, a k�telezetts�geket t�lhalad� munk��rt �lvezett mell�kj�v (j�r�beteghez kimegy orvos, h�lap�nz)

6/d, munkak�ri k�telezetts�g megszeg�s��rt, a beoszt�ssal val� vissza�l�s�rt szerzett mell�kj�v (m�hely, gy�ri eszk�z�k mag�nhaszn�lata pl feketefuvar, �gyf�lnek jogosulatlan el�ny)

Az �gyf�l oldal�r�l k�t szempont l�nyeges: a fizet�ssel ar�nyos-e az ellenszolg�ltat�s �s hogy az �gylet �nk�ntes-e. A 6/a, �nk�ntes, nincs k�vetkezm�ny, ha nem fizet, a 6/b kik�nyszer�tett. A 6/c ar�nyos lehet az �rral �s a 6/d �rcs�kken�ssel is j�rhat.

                A dolgoz� szempontj�b�l fontos, hogy mennyire egyenletes, kisz�m�that� a mell�kj�v, a megszerz�ssel j�r� kock�zat, �s hogy mennyire int�zm�nyes�lt. A legnagyobb kock�zat a 6/d �s a 6/b-n�l. A legbiztons�gosabb a 6/a, a legszab�lyozhat�bb a 6/b �s 6/c. A legint�zm�nyes�ltebb a 6/a.

                A munkahely szempontj�b�l fontos, hogy ezek a tev�kenys�gek mennyiben j�rnak a hivatalos norm�k megszeg�s�vel, tov�bb� hogy mennyire befoly�solhatja megszerz�s�ket, ezzel be�p�tve jutalmaz�si rendszer�be. A 6/a nem s�rti a norm�kat, a 6/b k�l�n preferenci�t visz be a fogyaszt�k kiszolg�l�s�ba, normas�rt�, a 6/c szerept�lteljes�t�s a 6/d egy�rtelm� normaszeg�s.

                A m�sodik gazdas�g m�s szektoraihoz f�leg a 6/d kapcsol�dhat.

                A poz�ci�hoz tapad� mell�kj�vedelem nem egy�nek, hanem szakmai r�tegek �gye, a borraval�s szakm�kban �ratlan viselked�si norm�k kapcsol�dnak hozz�juk. A munkaszervezet kontextus�ban kell vizsg�lni a jelens�get. A mell�kj�v be�p�l�se a szervezetbe t�rt�nhet inform�lisan, bels� �jraeloszt�s keret�ben. Ez k�t szab�lyt k�vet: nivell�l�st egy homog�n szakmai csoport tagjai k�z�tt, illetve a mell�kj�v kiterjeszt�se a munkafolyamat m�s tagjaira ( pinc�rek bedobj�k k�z�sbe, mindenki ugyan annyit kap, illetve mikor a szak�csoknak is j�r bel�le). Az �jraeloszt�s c�lja a szervezet stabilit�s�nak meg�rz�se.

A m�sik bel�p�l�si m�d az, amikor a hivatalos szervek jutalomk�nt �t�lik oda a mell�kj�vvel j�r� poz�ci�kat.

II. A m�sodik gazdas�g terjedelm�r�l

Ebben a fejezetben sz�k�tik a m�sodik gazdas�g fogalm�t a munkav�gz� k�pess�g szocialista szektoron k�v�li hasznos�t�s�ra.

                A val�s�gban nem a tiszta t�pusok jelennek meg, �s neh�z elk�l�n�teni a tradicion�lis �s a kifejlett – a hagyom�ny �ltette �s a gazdas�gi racionalit�s ir�ny�totta – tev�kenys�gket. A m�sodik gazdas�got defin�ci� szerint a szocialista gazdas�g r�sz�nek sz�m�tja, ez�rt t�rt�net�t a szoc szektor kialakul�s�t�l sz�m�tja, ami a hatvanas �vek elej�re tehet�. Akkoriban ink�bb trad�cion�lis jelleg� �s sokkal kisebb, oka a t�meges �ruhi�ny volt. A 60-as �vek v�g�t�l az �letsz�nvonal �s a fogyaszt�s dinamikus n�veked�se a fizet�k�pes keresletet is mag�val hozta. A fogyaszt�i magatart�s kialakul�sa a t�rsadalomban a 2. gazd-ban a gazdas�gi racionlait�st hozta meg. A kor�bbi politikai megszor�t�sok hely�t a b�tor�t�s vette �t a leg�lis, „kieg�sz�t�” gazdas�g ir�ny�ba a szoc. Szektor kontrollja mellett �s kialakult az orsz�gos �rupiac.

A m�sodik gazdas�g kialakul�s�r�l �s fejl�d�s�nek tendenci�ir�l

            A hatvanas �vek k�zep�n a 2. gazd kicsi volt, f�leg az inakt�v lakoss�gi csoportok r�szv�tel�vel, a tev�kenys�g�k �lt kapcsol�dott a f�foglalkoz�shoz. Az �ruhi�nyb�l k�vetkez� �nell�t�si k�nyszeren k�v�l a gazdas�g gyors �tstrukt�r�l�d�sa j�tszott szerepet ( mez�gazd �s otthonr�l munkaer� az iparba majd szolg�ltat�sok fele). A 60-as �vek v�g�ig a munkaer�-t�lk�n�lat alacsony b�rekkel j�rt, sz�ks�g volt az inakt�v csal�dtagok h�zt�ji hozz�j�rul�s�ra.

                A fogyaszt�s �s a m�sodik gazdas�g p�rhuzamos b�v�l�s�vel a munkaer�piac is megv�ltozott. Cs�kkent a dolgoz�k �raml�sa �s munkaer�-t�lkereslet volt, ami a szoc szektorban felhajtotta a b�reket. M�r nem k�nyszer, hanem el�ny volt az inakt�v n�pess�g 2. gazd-ban dolgoz�sa. A dolgoz�k is t�megesebben v�llaltak mell�ktev�kenys�get a 2. gazd-ban, mert a munkahelyi t�lmunk�n�l j�vedelmez�bb volt.

                A dolgoz�k �s csal�dok jelent�s r�sze v�lasztja  a kett�s gazdas�gi st�tuszt. Az adminisztrat�v korl�toz�sok miatt a b�rmunk�r, a termel�si eszk�z�k felhalmoz�s�ra a lakoss�gnak csak kis h�nyada tudott meg�lni kiz�r�lag a 2. gazd-b�l, els�sorban p�tl�lagos j�vedelem-forr�s lett.  Egyre gyakoribb az itt v�gzett tev�kenys�g elszakad�sa a f�munk�t�l, amit nem keresnek a szabadpiacon. A 2. gazd-ban zajl�  munkaer�-hasznos�t�sr�l a dolgoz�k egyes csoportjaiban kev�s t�ny �ll rendelkez�sre.

                A 2. gazd-ban val� r�szv�tel nem mindenki sz�m�ra volt lehets�ges vagy k�v�natos, ha a c�l a nagyobb t�rsadalmi st�tusz �s preszt�zs megszerz�se volt. Egy vizsg�latban egy sz�ll�t�si v�llalatn�l n�gy alapvet� munkaer�-�rt�kes�t�si strat�gi�t tal�ltak:

1, akik p�tj�vedelemre a v�llalaton bel�l a foglalkoz�sukhoz kapcsol�d� t�bbletmunk�val szerezt�k

2, akik a v�llalaton bel�l a f�foglalkoz�st�l elt�r� kieg�sz�t� tev�kenys�get v�geztek

3, 2. gazd-ban v�gzett jav�t�s, szerel�s, szolg�ltat�s, alkalmi seg�dmunka

4, 2. gazd-ban mez�gazdas�gi kistermel�s

                A dolgoz�k kb fele dolgozott a 2. gazd-ban is, �k a v�llalaton bel�l kev�sb� voltak �szt�n�zhet�ek, ez jelzi a dolgoz�k t�rekv�s�t munkaerej�kkel val�  racion�lis gazd�lkod�sra.

A m�sodik gazdas�g f�bb ter�letei

K�l�nb�z� forr�sokat haszn�lt, nem mindig el�g frissek, vannak csak becsl�sek is. Ink�bb csak jellemz�s. Az adatforr�sok hi�nyoss�gai miatt bizonyos, hogy a vizsg�lt szf�ra val�s�gos s�lya nagyobb az adatokb�l �rz�kelhet�n�l.

                A csal�dok ¾-�nek sz�rmazik valamilyen j�vedelme a 2. gazd-b�l. Ipari-�p�t�ipari munk�sok: 40%-a,  mez�gazd fizikai: 90%-a, �rtelmis�g 20-25%-a, nyugd�jasok: 40%-a. A munkar�ford�t�sok 16-18%-�t teszik ki a t�rsadalmi munkaid�-alapnak, �s annyi, mint a szoc szektor id�alapj�nak ¼-e. A 2. gazd term�kei �s szolg�ltat�si fedezik a lakoss�gi fogyaszt�sok    1/6-�t. 1975-ben az orsz�g lakoss�g�nak majd fele �lt olyan h�ztart�sban, mely rendelkezett kis�zemi gazdas�ggal. Az �ru�rt�kes�t�sb�l sz�rmaz� brutt� j�vedelem 1976-ban 12 milli�rd, a j�vedelemmegtakar�t�s pedig piaci �ron 10 milli�rd. A szektornak az �sszes mez�gazdas�gi termel�shez val� hozz�j�rul�sa 1975-ben 36%. A leg�lis mag�nszektor l�tsz�ma kb negyedmilli�, legnagyobb ter�lete a mag�nkisipar, amely a legaliz�lt keretek k�z�tt v�gzett lakoss�gi szolg�ltat�sok mintegy fel�t v�gzi. A mag�n kiskereskedelem 1977-ben a kisker 1/6-�t m�k�dteti.

                Nem legaliz�lt a lak�s karbantart�si munk�k 1/3-a, a szolg�ltat�-jav�t� tev�kenys�gek majd 2/3-a.  Ezen a k�t ter�leten kb 220 ezren jutnak j�vedelemhez, f�leg szoc szektroban is dolgoz� szakmunk�sok.  Az �sszes nem mez�gazd szakmunk�s t�bb mint 1/5-e jut �gy t�bblet p�nzhez.

                Fontos ter�let m�g a lak�s�p�t�s: a hetvenes �vek m�sodik fel�ben a az �sszes �p�tett lak�sok fel�t a 2. gazd keret�ben �p�tett�k. T�bbs�ge csal�di h�z, kisebb r�sze t�rsas h�z, f�k�nt a szoc szektroban foglalkoztatottak �s az inakt�vak t�lmunk�j�val �p�ltek. Az erre ford�tott id� �vente 150-200 e f� �vi munkaidej�nek felel meg.

                Szoba �s lak�s b�rbead�s�b�l 100-150 e csal�dnak sz�rmazik j�vedelme. Leg�lis fizet�vend�g szolg�latot l�tes�t m�g 50 e csal�d. Enn�l j�val nagyobb m�rt�k� a nem legaliz�lt szoba-kiad�s: a k�lf�ldiek 20%-a jelenik meg kereskedelmi sz�ll�shelyen.

                Borraval�t, cs�sz�p�nzt, h�lap�nzt �vente kb 250-300 e emeber kap rendszeresen.

Leg�lis mag�nszektor

A lakoss�gi szolg�ltat�sokban jut k�l�n�sen nagy szerep a leg�lis mag�nszektornak. F� t�mege a mag�nkisipar 110 e akt�v keres�je, de ide tartozik m�g a kereskedelem, a vend�gl�t�s 13 e f�je, az �n�ll�k�nt vagy tsz-tag seg�t� csal�dtagjak�nt a mez�gazdas�gban vagy a nem anyagi �gazatokban v�geznek ad�z�s al� es� tev�kenys�geket. A leg�lis mag�nszektor l�tsz�ma majd negyedmilli�, ezek k�tharmad�nak ez a f� keres�tev�kenys�ge, fele-fele ar�nyban dolgoznak a mez�gazd �s nem mez�gazd �gazatokban. Ez l�nyegesen elt�r a szoc szektor �gazati szerkezet�t�l.

                A mag�nszektor r�szar�nya a lak�sszolg�ltat�sokban 53%, szem�lyi �s �zleti szolg�ltat�sokban 25%, mez�gazd 11%, kisker 5%, vend�gl�t�s 4%.

                A mag�nszektor defin�ci�j�b�l �s a mag�n �s szoc szektor k�z�tti munkamegoszt�s miatt teljesen mag�n a l�fogat� fuvaroz�s, h�zfel�gyelet, stb.

                Alkalmazott tart�sa hivatalosan ritka, akkor is 1-3 max.

                A mag�nkisker a kiskerb�l 1% se.

                A mag�nkisipar elt�r� s�ly� a teltip-eken. A lakoss�ghoz vett ar�nyuk Bp-en 2x, v�rosokban1,3x akkora mint k�zs�gekben. Hasonl� a sorrend az egy lakosra jut� kisipari szolg�ltat�sok tekintet�ben, ford�tott viszont a kisipar �sszes szolg�ltat�son bel�li ar�nya szerinti sorrend.

                V�ltoz�sok t�rt�nnek, a jellemz� trend, hogy a leg�lis mag�nszektorban cs�kken azok ar�nya, akik csak kis�rutermel� csal�dban �lnek, n�vekszik a vegyes keres�-�sszet�tel� csal�dokban �l�k�. 1960-r�l 77-re ar�nyuk 6:1-r�l 1:2-re m�dosult a vegyesek jav�ra.

                Tendenciaszer�, hogy a nem mez�gazdas�gi mag�nszektorban is megjelenik a vegyes �sszet�tel, de m�r egy�nek szintj�n: az �lland� l�tsz�mon bel�l cs�kken a f�foglalkoz�s� �n�ll�ak ar�nya, n� a r�szfoglalkoz�s�ak� �s inakt�vak�. A szerkezetv�lt�s tart�snak t�nik ( 80% f�l�ttir�l 60 valah�ny%-ra)

                Tendencia tov�bb� az alkalmazottak sz�m�nak n�veked�se a mag�nkisipar f�foglalkoz�s� keres�in bel�l: 1970-78 k�z�tt n�tt a r�szar�nyuk, mik�zben az �sszes kisiparos kevesebb lett. Ez az �zemi l�tsz�m koncentr�ci� �s a mag�nkisipar bels� polariz�ci�j�nak jele. Az egy kisipari �zemre jut� alkalmazottak sz�ma az �p�t�iparban a legmagasabb, r�gt�n ut�na az ipar j�n, a sz�ll�t�s �s a szem�lyi szolg�ltat�sok leszakad�sa egyre n�.

                A mag�nkisiparban b�v�l termel�s �s a szolg�ltat�s is, a term gyorsabban. Ez r�szben a mag�nkisipar �s a szoc termel�szervezetek kooper�ci�j�nak jele: a hi�nyz� szoc kisv�llal szerepe a mag�nra h�rul. A mag�n kisipar �p�t�ipar, karbantart�si r�sze 70 �s 78 k�z�tt 1,5-szeres�re n�tt.

                A kisiparosokkal val� ell�totts�gban teltip szerinti v�ltoz�s nem t�rt�nt, de ha alkalmazottaikat is hozz�vessz�k jelent�sen enyh�l Bp �s vid�k k�l�nbs�gei.

Mez�gazdas�gi kistermel�s

Ez a 2. gazd legnagyobb kiterjed�s� r�sze, 1,7 milli� gazdas�g van, ebb�l 800 e tsz-tagok h�zt�ji gazdas�ga, a marad�k f�leg lakoss�gi kiseg�t� gazdas�g.  �tlagos ter�let�k kicsi: 0,75 – 2,49. Ezekben a gazdas�gokban a termel�s az alacsony g�pes�tetts�g �s a term�k jellege miatt nagy �l�munka r�ford�t�st ig�nyel. A KSH vizsg�lata szerint napi 4,5 (nyugd�jasok) 1,5 �ra k�z�tti id�t t�ltenek vele egyes emberek. A tanul�k 2,4 �r�t. F� munkaer�t az inakt�vak adj�k. Jelent�s a szerep�k az �nell�t�sban �s a lakoss�g �lelmiszer-ell�t�s�ban. Egyszerre j�ved megtakar�t�s �s szerz�s. Nagy�zem kisgazdas�g ar�nya 70-ben 60:40, 78-ban 64:36%. Amiben a kisgazdas�gok termel�se fontos a lakoss�g ell�t�s�ban: burgonya, toj�s, tej, baromfi, sert�s, sz�l�. Termel�s�kb�l saj�t fogyaszt�sra ker�l 51%.  A mez�gazd �sszes �ruforgalm�b�l 24%-ot k�pviselnek.

                A mez�gazd kistermel�s a t�rs minden r�tege sz�m�ra fontos kieg�sz�t� keresetet ny�jt, legnagyobb r�szt a munk�scsal�doknak (�sszj�vedelm�k 7%-�t). Mai (81!) alakj�t a 70-es �vek k�zep�n vette fel. El�tte tsz-tagok h�zt�jija, hogy megk�nny�tse a paraszts�g �tmenet�t + kieg�sz�tse az alacsony j�vedelmeket. Az orsz�gos �ru- �s munkaer�piac kialakul�s�val v�llalkoz�i jelleget �lt�tt. Megn�tt a fizet�k�pes kereslet �s felbomlottak a paraszti �letmint�k, ez egy�tt j�rult hozz�. Megindult a kistermel�s f�ggetlened�se a mez�gazd nagy�zemekt�l, n�tt az �rutermel�st folytat� kis�zemek sz�ma, folyik a specializ�ci�. A 2. gazd b�v�l�s�vel a gazdas�gok differenci�l�dtak.

                A mez�gazd kistermel�s tendenci�it �s a csal�di munkav�gz� k�pess�g hasznos�t�s�nak strat�gi�it k�rd��ves felv�tellel vizsg�lt�k Kiskunhalason �s h�t k�zeli k�zs�gben. A feldolgoz�s m�g nem teljes, a felv�tel nem orsz�gos repr, ez�rt a v�laszok hozz�vet�legesek.

                N�gy f� k�rd�s: