Renate Mayntz: Kritikai megjegyz�sek a funkcionalista r�tegz�d�selm�lethez A tanulm�ny bevezet�j�ben megeml�ti, hogy a r�tegz�d�s funkcionalista megk�zel�t�se N�metorsz�gban nem elterjedt elemz�si m�d. Ennek f� oka, hogy ez a megk�zel�t�s nem t�rt�nelmi. A funkcionalizmus a t�rsadalmi r�tegz�d�selm�let a N�metorsz�gban fontosnak tartott aspektusait - hatalom-uralom-t�rsadalmi konfliktus - nem vizsg�lja. Ennek ellen�re �rta ezt a tanulm�nyt, mert �gy l�tja, hogy a funkcionalista r�tegz�d�selm�let kritik�ja hozz�j�rulhat a funkcionalizmus �ltal�nos kritik�j�hoz. - A tanulm�ny f� c�lja: Annak bemutat�sa, hogy a funkcionalista r�tegz�d�selm�let n�h�ny l�nyeges pontj�n nem felel meg a funkcionalista elemz�s �ltal�nos szab�lyainak. - K�t r�szre bontja a tanulm�nyt: I. A r�tegz�d�s davisi defin�ci�j�t veszi nagy�t� al�. Ennek n�h�ny ellentmond�s�ra h�vja fel a figyelmet. Meg�llap�t 3 olyan t�nyez�t, amelyet a davisi elm�let implicit m�don tartalmaz. II. A m�sodik r�sz a funkcionalizmus kritik�ja. Ebben a davisi modellb�l levezetett 3 implicit posztul�tumot szembes�ti a funkcionalizmus �ltal�nos elm�let�vel. Az ebben rejl� ellentmond�sokra h�vja fel a figyelmet. N�zz�k a tanulm�nyt r�szletesebben: I. Davis meg�llap�t�sa a r�tegz�d�sr�l: A t�rsadalmi r�tegz�d�s pozit�v �rtelemben funkcion�lis, elker�lhetetlen �s elengedhetetlen. A r�tegz�d�s kialakul�sa a k�l�nb�z� t�rsadalmi poz�ci�k jutalmainak int�zm�nyes�tett egyenl�tlens�g�n alapul. (Mayntz legink�bb a pozit�v funkcionalit�ssal �s a meg�llap�t�s egyetemes �rv�nyess�g�vel vitatkozik.) Els� kritikai megjegyz�se a jutalmak egyenl�tlens�g�nek k�t aspektusa k�z�tti kapcsolatra vonatkozik. Az els�dleges aspektus, a vertik�lis differenci�l�d�s, a poz�ci�k �s az �rt�k j�r� jutalmak hierarchikus rendje, a m�sodlagos aspektus, a st�tus�r�kl�d�s, azaz a poz�ci�t�l f�ggetlen�l j�r� jutalmak. A kett� defin�ci�j�b�l logikusan k�vetkezik, hogy az els�dleges aspektus csak t�k�letes verseny eset�n �rv�nyes�lhet, azaz csak akkor, ha nincs st�tus�r�kl�d�s. Ez viszont nagyon ritk�n, tulajdonk�ppen soha nem �ll fenn, teh�t �ltal�noss�gban elmondhat�, hogy az els� aspektust a m�sodik aspektus korl�tozza. (Ezt egy�bk�nt m�g Davis is �gy l�tta.) A k�t aspektus kapcsolat�r�l Davis azt �ll�totta: a m�sodik aspektus el�seg�ti a t�rsadalmi stabilit�st. Ez k�zvetetten azt jelenti, hogy a nagyfok� t�rsadalmi mobilit�s diszfunkcion�lis. Ehhez Mayntz azt teszi hozz�, hogy a t�rsadalmi r�tegz�d�s is lehet diszfunkcion�lis, �s ezt Davis nem veszi figyelembe. A m�sodik kritikai megjegyz�s: A vertik�lis differenci�l�d�s szelekt�v funkcionalit�sa a velesz�letett k�pess�gek hangs�lyoz�s�hoz vezet, ami azt jelenti, hogy a poz�ci� megszerz�s�re ford�tott er�fesz�t�s (a tanul�s) nem igaz�n fontos. Azaz a tehets�g az igaz�n fontos �s nem az, hogy mennyi er�fesz�t�st tesz valaki az adott poz�ci��rt. A harmadik kritikai megjegyz�s: (Tumin is megeml�tette) A poz�ci� bet�lt�s�re ( a feladat elv�gz�s�re, a munk�ra) �szt�n�zhet m�g a t�rsadalmi k�teless�g�rzet �s az altruizmus. Ezt Davis is ill�zi�nak nevezte. �m ebben az esetben a davisi modell emberk�p�r�l kijelenthet�: lusta, saj�t el�nyeire val� kil�t�s n�lk�l nem dolgozik, csak a jutalom motiv�lja. Teh�t a megjegyz�sekb�l implicit m�don h�rom felt�tel fogalmaz�dik meg. Ezeket Mayntz a k�vetkez�k�ppen �rtelmezi: 1. A t�rsadalmi poz�ci�kat szabad versenyben �rik el 2. A tehets�g vel�nk sz�letett �s ritka 3. Senki sem v�gez nehezebb munk�t jutalom n�lk�l Ezek azonban m�g nem jelentik azt, hogy a t�rsadalmi r�tegz�d�s pozit�van funkcion�lis, ezek csak a t�rsadalmi differenci�l�d�s alapfelt�teleit jelentik - v�li Mayntz. II. Az el�bbiekben megfogalmaz�dott teh�t h�rom alapfelt�tel. Ezekhez Mayntz hozz�tesz m�g egy felt�telt: A fontosabb poz�ci�k bet�lt�s�t a t�rsadalom nagyobb jutalommal �rt�keli. A n�gy felt�tel seg�ts�g�vel lehet�v� v�lik, hogy a davisi r�tegz�d�si modellt funkcionalista gondolkod�s �ltal�nos n�z�pontj�b�l vizsg�ljuk. A funkcionalista gondolkod�s egyszer� modellje: Van egy T (t�rsadalom) rendszer, amelynek egy F-funkci�j�t E-elem bet�lti. Ebben az esetben E-elem a jutalmak int�zm�nyes�tett egyenl�tlens�ge. A n�gy felt�tel�nk pedig azok az el�felt�telek, amelyek mellett a meg�llap�t�s konkr�t t�rsadalmi rendszerre �rv�nyes. Ezzel kapcsolatban az els� kritikai megjegyz�se, hogy a funkcionalista elemz�s egy oldal�. T-rendszer (mint f�gg� v�ltoz�) a kiindul�s �s retrospekt�v m�don keresi E-elem hat�s�t, illetve E-elemet. �ppen itt van a funkcionalista megk�zel�t�s els� hi�nyoss�ga: A f�gg� v�ltoz�t el�re kell meg�llap�tani, m�sk�nt a funkci� �s hat�s, illetve a funkci� �s diszfunkci� nem v�laszthat� el. Ezt a meg�llap�t�st pedig a davisi elm�let hi�nyosan val�s�tja meg. A fontos feladatokat nem tudja kijel�lni, �s ezt val�ban probl�m�s meghat�rozni (ugyanakkor elismeri az egyenl�tlens�g szelekt�v funkcionalit�s�nak eredm�nyess�g�t). Tov�bbi hi�nyoss�g, hogy a fontosabb feladatok k�v�nt c�lja vajon: * T�nyleges c�l�llapot: Ekkor a t�nyleges, l�tez� jegyeket kell vizsg�lni. A konkr�t t�rsadalomra vonatkoz�an meg�llap�that�, hogy a jutalmak egyenl�tlens�ge hozz�j�rul-e azon feladatok teljes�t�s�hez, amelyek felel�sek adott t�rsadalom t�nyleges jegyei�rt. * Hipotetikus c�l�llapot (Soll-jelleg�): Ebben az esetben az elemz�s m�dja az optim�lis �llapot �s a val�s�g �sszehasonl�t�sa, �s ebb�l l�thatjuk, hogy adott t�rsadalomban m�g mennyit kell tenni. (Az a baj ezzel, hogy az ide�lis �llapot nem gyakorlati tapasztalaton alapul, hanem egy elk�pzel�sen). * Rendszer-immanens c�l�llapot: Az eg�sz rendszer a c�l�llapot megval�s�t�s��rt m�k�dik (ez Nagel megk�zel�t�se is). J� p�lda a szervezetek m�k�d�se, ahol a tagok cselekv�se - amely c�ltudatos, szab�lyos cselekv�s - meghat�rozott c�l�llapot el�r�s�re, fenntart�s�ra ir�nyul. Ez a megk�zel�t�s a t�rsadalom k�l�nb�z� alrendszereire alkalmazhat� igen j�l. Mayntz szerint teh�t baj van a t�rsadalmi m�k�d�s c�l�llapot�nak meghat�roz�s�val. �gy v�li viszont, hogy van alternat�va egy megragadhat�bb c�l�llapot meghat�roz�s�ra: Ez a rendszer m�k�d�s�nek minim�lis felt�teleit jel�ln� ki. (Aberle-elm�lete) Ezek a minim�lis felt�telek azokat a t�nyez�ket jelentik, amelyek ahhoz j�rulnak hozz�, hogy a t�rsadalom egy�ltal�n fennmaradjon, ne essen sz�t. Ebben az ir�nyban viszont a funkcionalista elm�let nem indul el. V�gs� kritik�ja teh�t: �gy t�nik a vertik�lis differenci�l�d�s elker�lhetetlen, am�g a t�rsadalom fenn�ll, nem elker�lhetetlen azonban a szelekt�v funkci�. A jutalmak int�zm�nyes�tett egyenl�tlens�g�n alapul� szelekci� nem elker�lhetetlen. Mayntz szerint a r�tegz�d�s szelekt�v hat�s�ra lehet alternat�v�t tal�lni, abban az esetben, ha a megfogalmazott 3 felt�tel nem �rv�nyes�l. 1 1