Szel�nyi: A posztkommunista t�rsadalom szerkezet�nek v�ltoz�sai

A POSZTKOMMUNISTA MENEDZSERIZMUS SAJ�TOSS�GAI

                Pozit�v elm�letet pr�b�l alkotni. Eddig negat�v jellemz�s�t adt�k, azaz, hogy mi nem volt r� jellemz�. K�rd�s: van-e b�rmilyen struktur�lis jelens�g, ami megk�l�nb�zteti a posztkommunizmust a piaci kapitalizmust�l, �s az �llamszocializmust�l.

                N�gy f� hipot�zis az �j gazdas�gi �s politikai elitr�l:

1. Nagy a kontinuit�s a technokrata �s menedzseri poz�ci�t bet�lt�k k�z�tt.

Megmaradtak a gazdas�gi elitben azok akik a 80-as �vekben is ott voltak. 93-ban a 3000 legnagyobb c�g igazgat�j�nak 70-90%-a m�r 89’ el�tt is menedzseri poz�ci�ban volt. Ez azonban nem jelenti a „kommunista hatalom�tment�s”-t, mert az egykori eliten bel�l differenci�ci� ment v�gbe. Kor�bbi p�rtfunkcion�riusok nem tudt�k poz�ci�jukat felhaszn�lni mag�nvagyon szerz�s�re.

2. Politika ter�let�n nagym�rv� a cser�l�d�s.

Sz�mottev� az elitv�lt�s. A 93-as politikai elitnek kb. fele 88-ban csak beosztott �rtelmis�gi volt. Itt ink�bb az elitcirkul�ci� volt megfigyelhet�. Ezt nem v�ltoztatta meg a 2. v�laszt�s eredm�nye sem.

3. A menedzseri �s technokrata elit nem v�lt nagyburzso�zi�v�.

Nincs jelent�s mag�nvagyonuk, �s ami van az sem �ri el a nagyburzso�zi�ra jellemz� m�rt�ket. Senki sem rendelkezik ekkora vagyonnal ebben az id�ben. Teh�t nagyburzso�zia nem l�tezik.

                Politikai elitben sz�mottev� cser�l�d�s. Gazdas�gi elitben a kor�bbi d�nt�shoz�k maradtak poz�ci�ban. Ezt azonban nem mag�nvagyonnal, hanem szaktud�ssal legitim�lj�k. Nincs nagyburzso�zia, akivel ezek�rt a poz�ci�k�rt k�zdeni k�ne. Mag�nvagyon az elitbe ker�l�shez nem elegend�, ehhez szaktud�s vagy kapcsolat sz�ks�geltetik. Azaz nem nevezhet� ez menedzserhatalomnak. 

4. Az �j hatalmi elit h�rom csoportb�l �ll:
1. technokrat�k-menedzserek

a rendszerv�lt�s nyertesei, de nem korl�tlan hatalm�ak. A piac korl�tozza mozg�ster�ket. Ezenk�v�l az �llami tulajdonl�s sem sz�nik meg teljesen.

2. �j politokr�cia

az �llami tulajdon miatt ez a r�teg is fontos r�sze az elitnek..

3. hum�n-t�rsadalomtudom�nyi �rtelmis�g

a fenti k�t r�teg legitim�ci�j�t (ami nagy r�szben a szak�rtelemnek k�sz�nhet�) adj�k.

Ez a  h�rom r�teg �letm�dj�ban is hasonl�. Ez a posztkommunista menedzserizmus. Azaz polg�rs�g hi�ny�ban ez a r�teg k�s�rli meg a mag�ntulajdonosi viszonyokat megteremteni.

MENEDZSEREK A POSZTKOMMUNIZMUSBAN �S A FEJLETT PIACGAZDAS�GOKBAN

                K�l�nb�zik-e a kelet-eur�pai �j kapitalizmus a kapitalizmus m�s l�tez� form�it�l?

1.        Menedzserizmus klasszikus elm�letei szerint a tulajdonos t�k�sekt�l a menedzserek veszik �t a gazdas�gi hatalmat. A tulajdonos burzso�zia felbomlott, vagy felboml�ban van.

2.        a posztkommunizmus menedzserizmus hipot�zise ezeknek nem a m�sol�sa, hanem �ppen a rekonstrukci�ja.

                Ez azonban nyugaton nem val�sul meg, mert a tulajdonos burzso�zia er�sebbnek bizonyul, mint azt az elm�let kital�l�i gondolt�k. A posztkommunista menedzserizmus abb�l indul ki, hogy a technokrata menedzser r�teg egy t�k�s piacgazdas�got igyekszik l�trehozni. Megpr�b�l egy tulajdonos nagyburzso�zi�t l�trehozni.

                A menedzserizmus klasszikus elm�letei

                A kapitalizmus�rett korszak�ban a szem�lyes mag�ntulajdon jelent�s�g�t veszti, m�r nem a mag�ntulajdonosok profitmaximaliz�l�si t�rekv�sei, hanem a menedzserek racionaliz�ci�s c�ljai domin�lnak. Kritik�ja szerint megmarad a tulajdonos burzso�zia �s az �ket k�pvisel� menedzserek megmaradnak a kapitalista piacgazdas�g hat�rain bel�l �s nem t�rnek �t egy posztkapitalista rendszerbe. Ez a jelenleg is �rv�nyes paradigma. USA-ban 89-ben a csal�dok 1%-�nak kez�ben a vagyon 38.9%-�val, m�g az als� 90% rendelkezett a vagyon 27,6%-kal. P�nzbeni vagyonn�l ez a koncentr�ci� m�g er�sebb. A vita m�r csak arr�l folyik, hogy a tulajdonosoknak van-e szem�lyes r�szv�tele a d�nt�sekbe. Ezek az elm�letek sem vonj�k k�ts�gbe a t�ke koncentr�ci�j�t, �s azt, hogy a menedzserek a t�k�s piacgazdas�g talaj�n maradnak.

A POSZTKOMMUNISTA MENEDZSERIZMUS SAJ�TOSS�GAI

1.          A kapitalizmus korai szakasz�ban figyelhet� meg. C�lja a mag�ntulajdon l�trehoz�sa.

2.          a technokrat�k-menedzserek nem a tulajdonos polg�rs�g hely�t foglalj�k el, hanem az �llamszocializmus uralkod� rendj�t. Pont az el�bbit akarj�k l�trehozni. Nincs nagypolg�rs�g, nem el�gs�ges a mag�ntulajdon.

3.          A t�k�s gazdas�g logik�j�t k�veti, nem l�p t�l a kapitalizmuson. �ppen �tmenet a kapitalizmusba, nem annak alternat�v�ja vagy meghalad�sa annak.

4.          Az �j hatalmi elit komplex k�pz�dm�ny, ahogy azt fentebb l�ttuk. Azaz nem egyszer�en a menedzserek hatalm�r�l van sz�, hanem egy mentalit�sr�l, a hatalom gyakorl�s�nak egy saj�tos logik�j�r�l.

AZ OSZT�LYSZ�VETS�GEK T�RT�NETI V�LTOZATAI A K�SEI SZOCIALISTA �S POSZTKOMMUNISTA KELET-EUR�P�BAN

                C�lja a posztkommunista t�rsadalom szerkezet�nek jellemz�se, mint t�rt�neti folyamat. H�rom m�:

·         Az �rtelmis�g �tja az oszt�lyhatalomhoz

                       Szocializmus klasszikus modellje Szt�lin hal�la ut�n v�ls�gba ker�l. Ezt a modellt nevezhetj�k racionaliz�lt rendi strukt�r�nak. Nagy volt a politikai t�ke szerepe. Weber alapj�n k�t t�rsadalmi r�tegz�d�s: rendi, oszt�lytagoz�d�s. Rendiben a politikai t�ke szerepe nagy, m�g az oszt�lytagoz�d�sban a gazdas�gi t�ke szerepe er�sebb. Az �llamszocializmusban is elv�rt�k a megfelel� kultur�lis t�ke megl�t�t, legink�bb az iskol�zotts�got. Emiatt nem nevezhet� teljesen rendi jelleg�nek ez a t�rsadalom. Ennek a rendnek a boml�s�val ind�t a k�nyv. A legitim�ci�s v�ls�got, a tudom�nyos racionalit�ssal pr�b�lj�k feloldani. Nyitott a b�rokr�cia a reform-�rtelmis� fel�, �gy pr�b�lta legitim�lni mag�t. Hatvanas �vekben a kultur�lis t�ke fel�rt�kel�dik. Gyeng�lt a b�rokrat�k szerepe �s n�tt a technokrat�k�. Ez volt az �rtelmis�g �tja az oszt�lyhatalomhoz. Kem�ny-f�le „kett�s kompromisszum”. 1. �rtelmis�g fel�, j�l k�pzett szakemberek kinevez�se �s liber�lisabb kult�rpolitika. 2. munk�sok-parasztok fel�, m�sodik gazdas�g engedlyez�se.

·         Szocialista v�llalkoz�k

                       Megbukott a b�rokr�cia �s az �rtelmis�g projektj�ben megval�sul� hatalmi �trendez�d�s megbukik. Konfront�lodik a k�t csoport. Az �rtelmis�g elveti az emberarc� szocializmus vagy a szocializmus �s a kapitalizmus k�z�tti harmadik �t lehet�s�g�vel. Ek�zben a m�sodik gazdas�g r�v�n megindul a szocialistapolg�rosod�s. Ism�t megfigyelhet� az Erdei-f�le kett�s t�rsadalmi strukt�ra. Itt a politikai t�ke �ltal k�pzett szocialista patr�nus-kliens viszonyokhoz k�pest kezdett a m�sodik gazdas�g, a piaci �gyess�g, a kispolg�rosod�s megteremteni egy m�sodik mobilit�si utat. Teh�t h�rom dimenzi�s t�rsadalmi teret lehet felv�zolni: politikai t�ke (leger�sebb), kultur�lis t�ke (�rtelmis�g er�s�d�se), gazdas�gi t�ke (m�sodik gazdas�g). M�g a szt�lini id�kben az �rtelmis�gieknek l�tszottak nagyobb es�lyei a helyzet�k jobb�t�s�ra, addig a nyolcvanas �vekben ez m�r a szocialista kisv�llalkoz�kra volt jellemz�. Ez az �j oszt�ly egy csendes forradalmat hajtott v�gre.

                       A rendszerv�lt�st el�id�z� t�nyez�k k�z�l a technokr�cia t�rnyer�se volt a legjelent�sebb a disszidens �rtelmis�giek diszkurz�v forradalma �s a szocialista v�llalkoz�k csendes forradalma mellett. Kiegyez�s t�rt�nt a technokrat�s �s az ellenz�k k�z�tt, melynek �rtelm�ben a technokrat�k lemondanak a politikai hatalomr�l, cser�be megtartj�k a gazdas�gi poz�ci�ikat. Ezt seg�tette el� a p�rt sz�tz�z�sa, a parlamenti demokr�cia ki�p�t�se �s a privatiz�ci�. Ennek hat�s�ra devalv�l�dik a politikai t�ke. Meghat�roz�v� a kultur�lis t�ke v�lik. Fel�rt�kel�dik a kapcsolati t�ke szerepe. Ez is h�romdimenzi�s t�rsadalmi t�r: kultur�lis t�ke (a legmeghat�roz�bb), kapcsolati t�ke (a kor�bbi politikai t�k�b�l), gazdas�gi t�ke (csak harmadalgos). Ez ut�bbiban t�r el legink�bb a kapitalizmusra jellemz� t�rsadalmakt�l.

·         Posztkommunista menedzserizmus

                       Az igazi gy�ztesei a rendszerv�lt�snak m�gsem a szocialista v�llalkoz�k, hanem a szocialista menedzserek. A t�rsadalmi v�ltoz�sok mindig alternat�v�kban �rhat�k le legink�bb.