A foglalkoz�sok jellege: el�ad�s – de nem (csak) az el�ad� tan�r preleg�l� monol�gjain lesz a hangs�ly, hanem a hallgat�i aktivit�s serkent�se is k�v�natos. Ezt el�seg�tend�, a hallgat�k egyfel�l az irodalomjegyz�kben tal�lhat� „olvasm�nyok” k�z�l szabadon v�logatva a szorgalmi id�szakban szorgalmasan olvashatnak, s olvasm�nyaikr�l folyamatosan (azaz havonta legal�bb kett�) elk�sz�tett �s az el�ad� tan�rnak szem�lyesen �tadott, legal�bb 3800-4200 karakteres terjedelm� olvasm�nykivonatot k�sz�tenek, m�sfel�l h�zi feladatokat is kapnak. Mindezek szorgos, hat�rid�ket betart�an pontos �s nem utols� sorban kreat�v teljes�t�se besz�m�tanak a f�l�vz�r� oszt�lyzatba.

Vizsga: A hallgat�k a szorgalmi id�szakban k�t alkalommal teszt form�j�ban sz�molnak be addig elsaj�t�tott tud�sukb�l. A dolgozat�r�s id�pontjai el�rel�that�lag m�rcius 30. �s m�jus11. A f�l�vz�r� oszt�lyzat egyfel�l a k�t teszt alapj�n (50%), m�sfel�l az olvasm�nyjegyz�kek (20%) �s a h�zi feladatok (30%) alapj�n megaj�nlott �rdemjegy, amit a hallgat�nak jog�ban van nem elfogadni, �m akkor sz�beli vizsg�n kell tud�s�r�l sz�mot adnia.

A foglalkoz�sok ideje: kedd, 10:15-11:45

A foglalkoz�sok helye: �: 1.62

TEMATIKA

1. Egy�n, csoport �s t�rsadalom. Mi a csoport? Kiscsoport, nagycsoport, t�rsadalom stb. A csoport perszon�lis �s struktur�lis megk�zel�t�se. A csoportszer�s�g krit�riumai. A csoportok megjelen�se �s sokf�les�ge. Tudom�ny- �s t�rsadalomt�rt�neti �sszef�gg�sek.

Irodalom: Csepeli 1997: 395-410. – Smith �s Mackie 2001: 263-267. – Olvasm�ny: Stone, t�bb kiad�s, 34-51. – Cartwright �s Zander 1980: 33-62.

2. A kiscsoport-kutat�s genetikus szeml�lete: a csoportfejl�d�s k�rd�sei. A csoport kialakul�sa: kv�zi-csoport, funkcion�l� csoport, szervezett csoport. A csoportok k�r�lhat�rolhat� fejl�d�si f�zisokon mennek �t? V�ltoznak-e csoportok: csoportfolyamatok versus csoportfejl�d�s. A csoportfejl�d�s elm�letei (Bales, Bion stb.) – A csoport mint "k�z�ss�g".

Irodalom: Csepeli 1997: 435-440. – Smith �s Mackie 2001: 748-751. – Olvasm�ny: Hare 1997. – Deutsch 1980.

3. Egy�n a csoportban – csoporttipol�gi�k. Csoporttipol�giai megk�zel�t�sek: dichotomikus elvekkel dolgoz� tipol�gi�k (primer/szekunder csoportok, saj�t/m�s(ik) csoport, referencia/tags�gi csoport stb.). Le�r� csoporttipol�gi�k (sokas�g, t�meg, csoport stb.) Csoportjellemz�k alapj�n kidolgozott tipol�gi�k (a csoportok elk�telezetts�gi foka stb.) Csoportdimenzi�k: tev�kenys�g, affektivit�s, interakci� stb.

Irodalom: Csepeli 1997: 455-460. – Smith �s Mackie 2001: 335-352. – Olvasm�ny: Kelley 1980. – Merton 1980: 472-762. – Sherif 1980. – Sumner 1978: 472-762.

4. Interperszon�lis viszonyok �s a csoportstrukt�ra k�rd�sei. A csoporton bel�li interakci�k �s a kommunik�ci�s h�l�. A mikrocsoportok n�h�ny alapelve: Moreno �s a szociometria. A szociometrikus t�rv�nyek: a tele jelens�ge, transzform�ci�, t�rsadalmi atom, a t�rsadalmi gravit�ci� t�rv�nye. A szociodinamikus t�rv�ny: a szociometriai burzso�zia �s prolet�r stb. M�rei Ferenc �s a t�bbszempont� szociometria.

Irodalom: Csepeli 1997: 416-421. – Smith �s Mackie 2001: 768-783. – Olvasm�ny: Hankiss �s L�szl� 1976. – Hunyady 1998: 85-113. – M�rei 1971 (t�bb kiad�s). – M�rei 1989: 112-154 – Moreno �s Moreno 1969.

5. Csoportobjektiv�ci�k: csoportnorm�k, konformizmus, kognit�v reprezent�ci�k. Az emberi csoportok sui generis t�bblete: az objektiv�ci�k (norm�k, �rt�kek, a viselked�sszab�lyoz�s szimbolikus m�djai). A csoportobjektiv�ci�s rendszer funkci�i (orient�ci�, kontroll). Alapk�s�rletek: autokinetikus jelens�g vizsg�lata, csoportnyom�s-k�s�rletek stb. Konformit�s, inform�ci�s befoly�s, normat�v befoly�s, nyilv�nos konformit�s, megt�r�s. Konformit�s �s karakter. Csoportt�bbs�g �s -kisebbs�g k�rd�sei.

Irodalom: Csepeli 1997: 422-429. – Hewstone �s mtsai (szerk.) 1995: 380-399., 403-408. – Smith �s Mackie 2001: 483-488, 490-499, 267-300. – Olvasm�ny: Asch 1980: 210-222. – Bray, Johnson �s Chilstrom 1997. – Festinger, Schachter �s Back 1980, 250-275. – Nemeth, Swedlung �s Kanki 1980, 223-235. – Sherif 1973: 233-250.

6. Feladatmegold�s – csoportig�nyek – csoportd�nt�s. Feladatmegold�s �s d�nt�s csoportban. A csoportfeladat tipol�gi�ja: a feladatstrukt�ra �s affekt�v strukt�ra. Csoportproduktivit�s �s t�pusai: feladatk�vetelm�ny, forr�sok, csoportfolyamatok. Csoportmotiv�ci� �s a Lewin-iskola. D�nt�s �s csoportd�nt�s. Csoportd�nt�s �s kock�zatv�llal�si hajland�s�g. A csoportgondolkod�s.

Irodalom: Csepeli 1997: 411-415, 430-434. – Forgas (Forg�cs) 1989: 327-328. – Hewstone et al. (szerk.) 1995: 343-379, 399-403. – Smith �s Mackie 2001: 502-511, 751-758. – Olvasm�ny: Blake �s Mouton 1980. – Doise �s Moscovici 1980. – Festinger 1980. – Moscovici �s Paicheler 1980. – Wallach, Kogan �s Bem 1997. – Zander 1980.

7. Csoportkonfliktusok: verseng�s �s kooper�ci�. A konfliktus pszichol�giai �s szociol�giai fogalma. A konfliktus intrapszichikus, interakt�v �s csoportdinamikai r�tegei. A konfliktus motiv�ci�k�zpont� �s cselekv�sorient�lt defin�ci�s alternat�v�i. Konfliktust�pusok: anarchikus, kompetit�v orient�ci�, �nmegval�s�t� pr�f�ci�k stb. Konstrukt�v �s destrukt�v konfliktus. Frusztr�ci�-agresszi�, b�nbakk�pz�s. Konfliktuskezel�si elj�r�sok.

Irodalom: Csepeli 1997: 349-367. – Hewstone �s mtsai (szerk.) 1995: 313-339. – Olvasm�ny: Lewin 1975: 159-215. – Wall �s Nolan 1989.

8. Hatalom �s vezet�s. Csoportstrukt�ra �s hatalom. A hatalom birtokl�s�nak szem�lyes �s int�zm�nyes �sszetev�i. Csoporthatalom, konformit�s, befoly�sol�s, ellen�ll�s. Egyenrang�ak csoportja – hatalmi hierarchia. Vezet�s �s hatalom. Vezet�si st�lusok. A karizmatikus vezet�s. Vezet�s �s csoportfunkci�k.

Irodalom: Csepeli 1997: 368-377. – Hewstone �s mtsai (szerk.) 1995: 363-372. – Smith �s Mackie 2001: 762-768. – Olvasm�ny: Adelson 1976. – Cartwright �s Zander 1980. – Fiedler 1980, Hofstatter 1969. – de Vries 1992.

9. Kult�ra, �rt�kek �s egy�n. A kult�ra "elsaj�t�t�sa". Az alapszem�lyis�g elm�lete, a szoci�lis karakterol�gia elm�lete. Az els�dleges �s a m�sodlagos int�zm�nyek. A szem�lyis�g kultur�lis �s int�zm�nyes h�ttere: a szervezet, tekint�ly, formaliz�lts�g, biztons�g stb. szerepe. Kult�ra �s kontroll. Individualizmus �s kollektivizmus. Kult�r�k �s viselked�s: kult�ra-k�zi vizsg�latok.

Irodalom: Csepeli 1997: 233-243. – Olvasm�ny: Hall 1975. – Kardiner 1971. – Le Vine 1975. – Linton 1974. – Merton 1980. – Riesman 1974. – R�heim 1984. – Serpell 1981. – Triandis 2003. – Yamaguchi 2003.

10. Identit�s �s �lett�rt�net. Az „�n” �s az identit�s. Az identit�s szintjei: szem�lyes azonoss�g, helyzeti identit�s, struktur�lis-t�rsadalmi �s t�rt�neti identit�s. Az �n-�rz�s kialakul�sa. Az �letciklus: az identit�s epigenezise – Erikson identit�selm�lete. Az identit�s megkonstru�l�sa: „�n-ontol�gi�k"” (dinasztikus, antitetikus, kompenzat�v �s �nfelment�). Identit�s �s narrat�vum. �lett�rt�net(ek) �s t�rsadalmi-politikai �sszef�gg�sek. Az �let�t �s poszt/modern t�rsadalom. – Virtu�lis identit�s. Az Internet mint identit�slaborat�rium.

Irodalom: Csepeli 1997: 516-533. –  Olvasm�ny: Allport 1980. – B�gre 2003. – Erikson 1991, 2002: 243-271. – Er�s 2001a. – Featherstone �s Hepworth 1997. – Hankiss �. 1980. – Kov�cs �s Vajda 2002. – L�szl� 1998: 137-145, 1999: 94-116. – Ny�ri 1999. – Pataki 2001: 225-405. – Runyan 1998. – Somlai 2002. – Wallace 2002: 59-78.

11. Egy�n �s t�rt�nelem – t�rt�nelmi szoci�lpszichol�giai �s pszichohist�riai megk�zel�t�s. Szoci�lpszichol�gia �s t�rt�nelem. Az id� �s az id�struktur�l�s: a „gyermek, csal�d �s hal�l” t�rt�neti �s pszichol�giai ritmusa. Az egy�ni �s a kollekt�v eml�kek. Az �letkor mint mentalit�st�rt�neti probl�ma: a hagyom�nyok szervez�d�se (a megnevez�s: keresztn�v, csal�dn�v, az �letkor anal�gi�s kozmol�giai jel�l�se). – A „gyermek” ir�nti �rdekl�d�s: a gyermekkor, a gyermekszeretet genezise s ennek kapcsolata a „m�lt”-tal. Nemzed�ki k�lcs�nhat�sok: infaticid, megtagad�, ambivalens, represszi�s, szocializ�ci�s �s seg�ts�gny�jt� st�lus. – A civiliz�ci�s folyamatok: elfojt�s, �nkontroll – az agresszi� szab�lyoz�sa, a hatalom �s az �llam pszicho- �s szociogenezise (N. Elias �s M. Foucault koncepci�ja).

Irodalom: Csepeli 1997: 89-92. – Olvasm�ny: Ari�s 1987. – Assmann 1999. – Botond 1991, 2003. – Elias 1987. – Foucault 1990. – Gergen 1998. – Imhof 1992. – Kohli 1990. – Kon 1987. – L�nyi 1988, 1991, 2000: 48-62. – McGuire 1998. – M�nsterberg 1998.  – Waite 1998.

12. Egy�n �s politika. Politikai be�ll�t�d�sok, �rt�kek �s ideol�gi�k. Tekint�lyelv�s�g a t�rsadalomban, a tekint�lyelv� csal�d, a tekint�lyelv� szem�lyis�g affekt�v �s kognit�v v�ltoz�i. – A dogmatikus gondolkod�s: z�rt �s ny�lt n�zetrendszerek, a kognit�v komplexit�s, makro- �s mikro-ideol�gi�k. Tekint�lyelv�s�g = dogmatikus szem�lyis�g? Kem�ny-l�gy politikai be�ll�t�d�s �s ideol�gi�k viszonya. A machiavellizmus. �n-m�s be�ll�totts�g �s politikai viselked�s.

Irodalom: Csepeli 1997: 212-219, 233-243, 378-384. – Olvasm�ny: Adorno 1980. – Eysenck 1996. – F�bi�n 1999. – Fromm 1993. – L�nyi 2001, 2001a. – Pataki 2000. – Rokeach �s Restle 1980. – Rokeach 1984. – Sanford 1973. – Ziller �s mtsai 1996.

13. Csoport, t�meg �s t�rsadalom. A „sokas�g” mint t�rsadaloml�lektani k�rd�s: �lett�r �s agresszi�, a nagyv�rosi �let �lm�nye (pszichikus t�lterhel�s, anonimit�s stb.), a hasonul�s �s a k�l�nb�z�s k�nyszere (a divat mint t�meges mintak�vet�s) – T�meger�szak �s t�meglelkesed�s. T�meghiszt�ri�k �s -fant�zi�k. El��t�letek �s sztereot�pi�k. T�bbs�g �s kisebbs�g. T�meg �s er�: a sport(ok) �ltal keltett lelkesed�s. A t�meg hatalma (pl. t�ntet�s). Viselked�s katasztr�fahelyzetben. – T�meg �s kommunik�ci�: sz�besz�d, r�mh�r, k�zv�lem�ny �s t�megt�j�koztat�s stb. – A kicsi �s/vagy nagyvil�g: h�l�zat(ok), auton�mia �s mell�rendel�s.

Irodalom: Csepeli 1997: 157-163, 334-346, 475-515. – Olvasm�ny: Buchanan 2003. – Cantril 1974. – McPhail 1997. – Pataki 1998. – Reicher 1996. – Staub 1998. – Stoetzel 1974.