IV. Interperszon�lis viszonyok �s csoportszerkezet

A t�rsas viszonyul�sok dinamik�ja �s int�zm�nyes�l�se

K�t szempont

1. A folyamatokat vizsg�l�, dinamikus szeml�letm�d.

2. A tart�s, szerkezeti �sszef�gg�seket felt�r� elemz�s.

•      Ezeket mereven is el lehet v�lasztani.

•      De a k�lcs�nhat�st is lehet n�zni.

Csoportszerkezet

•      A csoport mint rendszer elemei k�z�tti tart�s szervez�d�si viszonyok (pszichikus t�rt�n�sek + ezeket le�r� kategoriz�l�s)

•      A csoporttagok mint szem�lyek �s ezek poz�ci�i

•      K�rd�s: mik hat�rozz�k meg a strukt�r�t?

Csoport-alrendszerek 1.
(Mills szerint)

•      Interakci�s alrendszer: viselked�s, affekt�v k�t�d�sek

•      Emocion�lis alrendszer: a csoporttags�ghoz k�t�tt em�ci�k

•      Normat�v alrendszer: objektiv�l�d�s, a csoport szab�lyai

•      Csoportc�lok alrendszere: a csoportfeladatok kezel�s�nek technikai appar�tusa

•      A csoportok �rt�krendszere: a csoporttagok v�leked�se a csoportr�l

Csoport-alrendszerek 2.
(Collins �s Raven szerint)

1. Kommunikat�v – 2. Affekt�v – 3. Presztizs – 4. Szerep – 5. Hatalmi – 6. Lokom�ci�s (t�rben val� elrendez�d�s) – 7. Dependencia (ki-kinek van al�rendelve) – 8. Feladat

Interperszon�lis viszonyok

•             A csoportot els�dlegesen struktur�l� t�nyez�k:

•             az interakci�s h�l�zat

•             ezek metsz�spontjain: a funkci�k ell�t�s�hoz sz�ks�ges poz�ci�k + az ehhez t�rsult szerepviselked�sek

Az interakci�s folyamat
(Bales szerint)

•      A csoportc�l realiz�l�s�t akt�van el�mozd�t�: tan�csad�, �rt�kel� szerepek.

•      A passz�v, v�grehajt� szerepek: tan�csot k�rnek, �rt�kel�sre v�rnak.

Kommunik�ci�s h�l�zat…

…a koordin�ci� l�trej�tt�nek felt�tele; jelzi a csoport �llapot�t, kiegyens�lyozotts�g�t vagy probl�m�it. T�bb t�pusa l�tezik:

•              Teljes h�l�: mindenki mindenkivel kapcsolatban van

•              K�r: minden tag egy m�sik taggal tart fenn k�toldal� kapcsolatot, nincs elk�l�n�tett vezet�

•              L�nc: a k�t v�gponton l�v� tag csak egy partnerrel tart fenn kapcsolatot

•              Y-alakzat: centraliz�lt szerkezet – a k�zponti szem�ly h�rom szem�llyel �ll kapcsolatban, a t�bbiek csak eggyel

•              X-alakzat: m�g centraliz�ltabb szerkezet – a k�zponti szem�ly n�gy taggal van kapcsolatban, de azok csak vele, vagy rajta kereszt�l kommunik�lhatnak (h�rmonop�lium)

Kommunik�ci�s s�m�k 1. (Leavitt kutat�sai)

A csoporton bel�li kommunik�ci�s csatorn�k korl�toz�s�nak milyen pszichol�giai �s funkcion�lis hat�sai vannak?

Egy szem�ly kommunik�ci�s jellemz�i:

•             T�vols�g – legkevesebb h�ny kommunik�ci�s �tt�telre van egy m�sik szem�lyt�l; 2. Centralit�s – mennyire van t�vol az �sszes t�bbit�l

Egy csoport jellemz�i:

•             Szomsz�dok �sszess�ge – az �sszes tagnak �sszesen h�ny szomsz�dja van

•             T�vols�gok �sszege – minden egyes tagt�l minden m�sik �sszes�tett t�vols�ga

Kommunik�ci�s s�m�k 2.
(Leavitt kutat�sai)

K�s�rlet: Ksz-ek �ttag� csoportban. Mindegyikn�l egy k�rty�n hat lehets�ges jelb�l �t szerepel. A csoportnak ki kell tal�lnia azt a jelet, ami mindegyik�k k�rty�j�n rajta van. – A kommunik�ci�t v�laszpanelekkel csatorn�kba szor�tj�k (c�dul�kat adhatnak �t). – A k�s�rletben szerepl� csatornamint�zatok: a teljesen centraliz�ltt�l a teljesen szabadig.

Kommunik�ci�s s�m�k 3.
(Leavitt kutat�sai)

Eredm�nyek:

•               D�nt�s: a legink�bb centr�lis tag hozza (ker�kben nincs: v�ltozik, hogy ki d�nt).

•              Gyorsas�g: leggyorsabb a ker�k – leglass�bb a k�r.

•              Probl�mamegold�s: egyszer� inform�ci�felhalmoz� feladatokhoz a centraliz�ltabb, bonyolultabb probl�mamegold�shoz a decentraliz�lt h�l� alkalmas.

•              El�gedetts�g: Centraliz�lt h�l�ban a k�zponti szem�ly el�gedett, a perif�ri�kon nem. A decentrailz�lt h�l�ban viszonylag mindenki el�gedett �s egyre jobban �lvezik a munk�t.

•              Vesztes�gek: A centraliz�lt h�l�ban kisebbek a koordin�ci�s vesztes�gek, viszont  nagyobbak lehetnek a motiv�ci�s vesztes�gek.

Csoportc�lok �s szerepek 1.
(Brocher szerint)

•             Konstrukt�v szerepek:

•             Kezdem�nyez�: v�ltoztat, �j�t

•             V�lem�nynyilv�n�t�: vitatkozik, belesz�l, v�lem�nyt alkot

•             K�rdez�: mindenr�l inform�ci�t akar, felvil�gos�t�st k�vetel

•             Szab�lyalkot�: szab�lyok, norm�k, �rt�kek kimond�sa

•             �ltal�nos�t�: �sszefoglal, tiszt�z bizonyos k�rd�seket a csoport el�tt

•             Engedelmesked�: passz�v, de fontos szerep

Csoportc�lok �s szerepek 2.
(Brocher szerint)

•             Destrukt�v szerepek:

•             Akad�koskod�: a v�lem�nynyilv�n�t� eltorz�t�ja

•             Vet�lked�: az engedelmesked� t�lz�ja, a szerep�vel el�gedetlen

•             Mindentud�: az �ltal�nos�t� elt�lz�ja

•             H�rharang: inform�l �s dezinform�l is

Csoportc�lok �s szerepek 3.
(Brocher szerint)

•             Diszfunkcion�lis szerepek: paradox funkci�ja van, mert rejtetten el�seg�theti a csoport m�k�d�s�t (M�rei szerint).

•             A szt�r: mindenkivel j�ban van, de kapcsolatai felsz�nesek

•             A b�nbak: levezeti a csoportban felhalmoz�d� fesz�lts�geket, s ez�ltal csoportkoh�zi�t n�vel� hat�sa van, �ltal�ban bizonyos szem�lyes negat�vumok felnagy�t�s�val j�r

Moreno  mikroszociol�gi�ja

•      A kiscsoport „bel�lr�l” val� megk�zel�t�se.

•      Mindent a t�rt�n�s pillanat�ban kell vizsg�lni.

•      Az eg�sz helyett az apr� r�szletek vizsg�lata (ugyanakkor nagy, �tfog� t�rsadalmi �s politikai v�zi�i voltak).

•      Helyzetszociol�gia �s szerepelemz�s.

•      A kutat� �s a ksz.-ek k�z�tti kapcsolat �talak�t�sa (a k�s�rlet r�sztvev�i egym�s kutat�iv� v�lnak).

Moreno szociometri�ja 1.

•             A spont�n rokonszenvi-ellenszenvi v�laszt�s m�r�se – a csoport affekt�v szerkezete

A v�laszt�sok eloszl�s�nak n�h�ny szerkezeti saj�toss�ga:

•             „Lejt�s”: a legprefer�ltabb szem�lyt�l a peremig – (a) ha nagy ugr�sok vannak benne, ez bels� izol�ci�ra utal – (b) ha nagy a meredeks�g, t�l nagy kit�ntet�s/elhanyagol�s

•             Egyenl�tlens�gek: (a) poz�ci�azonoss�g/homogenit�s (ha mindenki azonos sz�m� v�laszt�st kap) – (b) poz�ci�-differenci�lts�g (ha nincs k�t azonos poz�ci�t elfoglal� tag → A csoportok e k�t v�gpont k�z�tt helyezkednek el: er�sen kiegyenl�tett �s tagolt.

Moreno szociometri�ja 2.
A v�laszt�sok eloszl�s�nak n�h�ny szerkezeti saj�toss�ga

3. A csoport-mag: a csoport fenntart�ja (funkci�i: a c�l tudatos�t�sa, a teljes�tm�ny fenntart�sa, a kapcsolatok szab�lyoz�sa, a norm�k �v�sa, a csoport k�pviselete) – (a) m�rete: �sszef�gg a v�laszt�si eloszl�sg�rbe lejt�s�t�l – (b) integr�lts�ga: belterjes/laza (z�rk�zott/integr�lt)

Moreno szociometri�ja 3.

•             A csoportmag �t szerkezeti jellemz�je:

•              Egy prefer�lt szem�ly k�r�l elrendez�d�tt – autokratikus vezet�s, domin�ns szem�ly

•              Egy alakzatra �p�l� csoportmag – a k�z�ppontban egy j�l struktur�lt t�rsas alakzat �ll, �ltal�ban nagy a hat�konys�ga

•              Kiegyens�lyozottan struktur�lt, homog�n csoportmag: nagy l�tsz�m�, a tagok k�z�tt k�lcs�n�s kapcsolat, nincs vezet�

•              Kett�hasadt csoportmag: nincs egys�g, csak az egyes r�szek k�z�tt maradnak meg a kapcsolatok, ezek �nmagukban j�l struktur�ltak

•              Laza k�t�d�s� csoportmag: a k�zponti szem�lyek struktur�lts�ga fellazult, kev�s a k�lcs�n�s kapcsol�d�s, gyakori a vezet�si v�ls�g.

M�rei Ferenc t�bb-szempont� szociometri�ja

•      Moreno kritik�ja: romantikus �s messianisztikus

•      Nem csak a spont�n (�rzelmi) rokon- �s ellenszenvi v�laszt�s hat�rozza meg a csoport interperszon�lis viszonyait.

•      A szociometriai elj�r�s �rt�kes, a magyar�zatai elvethet�k: pl. a „tele” fogalma („a t�rsas viszonyul�sok �rzelmi �raml�s�nak az egys�ge”, a libid� �s az intelligencia mint�j�ra konstru�lt mennyis�gi fogalom)

A csoport poz�ci�ja a t�gabb szoci�lis rendszerben

•      A csoport k�rnyezete: fizikai, technikai k�rnyezet, t�rbeli elhelyezked�s, szoci�lis k�rnyezet, kultur�lis k�zeg (�rt�kek, norm�k)

•      A „k�ls� rendszer” (Homans): ami k�pes biztos�tani a csoport l�t�nek fennmarad�s�t k�rnyezet�ben – ezt m�rhetj�k a „koh�zi�s index” seg�ts�g�vel (a szociometriailag lehets�ges k�lcs�n�s kapcsolatok h�ny sz�zal�ka realiz�l�dott) – ebb�l „poz�ci� index” (pl. teljes�tm�ny, siker�lm�ny gyakoris�ga, a tagok „perspekt�va t�nusa”, a t�vlatok hat�sa a csoport tagjaira stb.)