Szocpol2003 website
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Eddigi ltogatink:
Induls: 2004-11-20
 
A pontos id:
 
Naptr
2025. Mjus
HKSCPSV
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
<<   >>
 
Mdszertan anyagok
Mdszertan anyagok : Mdszertan-fogalomtr L-V (a teljes flv!-BVTETT)

Mdszertan-fogalomtr L-V (a teljes flv!-BVTETT)

  2004.11.20. 18:17

Az els negyedves mdszertan fogalomtr folytatsa a levlistrl. Kibvtve a msodik negyedves ZH-hoz tartoz 7-8 plusz fogalommal.

 

Ltens (rejtett) tartalom: A tartalomelemzssel kapcsolatban merl fel, a kzlemnyek mlyn meghzd tartalomra vonatkozik, megklnbztetend a manifeszt (nyilvnval) tartalomtl.

 

Ler kutats: A vizsglt populci vagy jelensg bizonyos jellemzinek pontos mrse s lersa.

 

Ler statisztika: Olyan statisztikai szmtsok, amelyek vagy egy minta jellemzit, vagy pedig a minta alapjn a vltozk kztti kapcsolatokat rjk le. A ler statisztikk pusztn sszestenek egy sor – mintra vonatkoz – megfigyelst, mg a statisztikai kvetkeztetsek a konkrt megfigyelsek lersn tlmenen kvetkeztetseket vonnak le arrl a nagyobb alapsokasgrl is, amelybl a minta val.

 

Likert-skla: Rensis Likert ltal kidolgozott sszetett mreszkzfajta, standardizlt vlaszkategrikat ad meg a krdves vizsglat krdveiben, hogy ezltal emelni lehessen a  mrsi szintet a trsadalomtudomnyi kutatsokban. A Likert-itemekben ilyenfle vlaszkategrikkal tallkozunk: hatrozottan egyetrt, egyetrt, nem rt egyet, hatrozottan nem rt egyet. Ilyen itemeket a Likert-sklk szerkesztshez s ms tpus sszetett mrck szerkesztshez is felhasznlhatunk.

 

Longitudinlis vizsglat: Klnbz idpontokban trtn adatfelvtelt magban foglal kutatsi terv, ellenttben a keresztmetszeti vizsglattal.

 

Magyarz kutats: Clja a tanulmnyozott jelensg klnfle aspektusai kztti kapcsolatok feltrsa s bemutatsa.

 

Manifeszt (nyilvnval) tartalom: Tartalomelemzsnl: valamely kzlemnyben tnylegesen elfordul kifejezsek, ellentte ebben az sszefggsben a ltens tartalom.

 

Msodelemzs: Olyan kutatsi forma, amikor az egyik kutat ltal sszegyjttt s feldolgozott adatokat egy msik kutat – gyakran egszen ms cllal – jraelemzi. Fknt krdves vizsglati adatok vizsglatra alkalmas. Az adatarchvumok s a knyvtrak a msodelemzsre knlkoz adatok trhzai.

 

Medin (1): Kzprtk fajta, a megfigyelsek nagysg szerinti sorrendjben a „kzps” eset. Ha t frfi kora 16, 17, 20, 54 s 88 v, akkor a medin 20. (a szmtani kzp: 39). 

 

Megbzhatsg: A mrsi mdszereknek az a tulajdonsga, hogy ugyanannak a jelensgnek ismtelt megfigyelsvel minden alkalommal ugyanazokhoz az adatokhoz jutunk. Egy krdves vizsglatban pldul felteheten nagyobb volna a „Volt-e templomban az elmlt hten?” krds megbzhatsga, mint az „letben kb. hnyszor volt n templomban?” krds. Ne keverjk ssze az rvnyessggel.

 

Megbzhatsgi (konfidencia) szint: (1) Annak becslt valsznsge, hogy egy populcis paramter egy adott konfidencia-intervallumba esik. Lehetnk pl.95%-ig biztosak abban, hogy az sszes szavaz 35 s 45% kztti arnyban rszesti elnyben az A jelltet.

 

Megismtls (replication): ltalban: egy ksrlet megismtlse a hiba cskkentse vagy valamilyen hiba kimutatsa rdekben. Ezenkvl szakkifejezse a Lazarsfeld-paradigmnak: az elaborcinak arra a kimenetelre vonatkozik, amikor a kontrollvltozt konstans szinten tartva is megmarad kt vltoz kztt az eredetileg megfigyelt sszefggs.

 

Megkrdezses krdvfelvtel: Adatgyjtsre szolgl rintkezs kt ember kztt, akik kzl az egyik (krdezbiztos) krdseket tesz fel a msiknak (a vlaszolnak). A krdezs vgezhet szemlyesen vagy telefonon.

 

Megvlaszolsi arny: A krdves vizsglatban rszt vev szemlyek szma, elosztva a mintba bekerlt szemlyek szmval, szzalkknt kifejezve. Nevezik mg kitltsi befejezsi hnyadnak, illetve nkitlts krdveknl, visszakldsi hnyadnak is: a sztkldtt krdveknek hny szzalka rkezett vissza.

 

Mennyisgi (kvantitatv) elemzs: (1) Numerikus alakban jelentjk meg s kezeljk a megfigyelseinket, gy igyeksznk lerni s magyarzni a mgttk meghzd jelensgeket.

 

Minsgi (kvalitatv) elemzs:  (1) A megfigyelsek nem numerikus vizsglata s rtelmezse az sszefggsek mgttes jelentseinek, illetve mintzatainak feltrsa cljbl. Leginkbb a trtneti kutatsra s a terepkutatsra jellemz.

 

Minta: Az alapsokasg olyan rszhalmaza, amelyet megfigyelnk, hogy ennek alapjn a teljes sokasg tulajdonsgaira kvetkeztethessnk.

 

Mintavteli keret: Teljes vagy krlbelli felsorols arrl az alapsokasgrl, amelybl mintt akarunk venni. A minta csak akkor reprezentlhatja az alapsokasgot, ha a mintavteli keretben az alapsokasgnak minden (vagy majdnem minden) egyede szerepel.

 

Mintavteli hnyad: Az alapsokasgbl a mintba kerl elemek arnya.

 

Mintavteli intervallum: A populcinak a mintba bekerl elemei kztti szablyos tvolsg.

 

Mdusz: Ez is kzprtk-fajta, a legtbbszr megfigyelt rtket, illetve attribtumot jelenti. Ha egy minta 1000 protestnsbl, 275 katolikusbl s 33 zsidbl ll, akkor itt a protestns a modlis kategria.

 

A mutatk felcserlhetsge: Az az elv, mely kimondja, hogy ha kt vltoz sszefgg, akkor ennek a tapasztalatban attl fggetlenl meg kell mutatkoznia, hogy milyen mrcket (mutatkat) alkalmazunk a kapcsolat ellenrzsre. Pl. ha a nk valban vallsosabbak, mint a frfiak, akkor a vallsossg minden mrcje szerint vallsosabbnak kell mutatkozniuk.

 

Nem mintavteli hibk: Az adatminsg azon tkletlensgei, amelyeket nem a mintavtel hibja, hanem valamilyen egyb tnyez okoz. Idetartoz pldk: a vlaszol flrerti a krdst, a krdez vagy a kdol hibsan rgzti a vlaszt, krtyalyukasztsi (adatrgztsi) hibk, s gy tovbb.

 

Nem valsznsgi minta: Olyan minta, amelynek vlasztsakor nem a valsznsgi mintavtel elmlete ltal javasolt szablyokat kvettk. Idetartoznak pl. a szakrti, a kvts s a hlabda mintk.

 

Nominlis mrsi szint: Az olyan vltoz nomlis mrsi szint, melynek klnbz attribtumai pusztn csak klnbzek – szemben az ordinlis, az intervallum- s az arnysklkkal. Nominlis vltozra plda lehet a nem.

 

Nomotetikus magyarzat-modell: Egy jelensgosztly ltalnos megrtsre trekszik, a lehet legkevesebb, igazn fontos oksgi tnyez felhasznlsval.

 

Nullhipotzis : A hipotzisvizsglattal s a statisztikai szignifikanciaprbkkal kapcsolatban az a hipotzis, amely szerint a vizsglt vltozk kztt nincsen sszefggs. Ha statisztikailag elvetjk a nullhipotzist, akkor ezutn gy dnthetnk, hogy a kt vltoz sszefgg.

 

Objektivits: Nem ltezik, csak interszubjektivits.

 

Ok-okozati kapcsolatok hrom kritriuma: 1) legyen empirikus sszefggs a fggetlen (ok) s a fgg (okozat) vltozk kztt, 2) a fggetlen vltoz elzze meg idben a fgg vltozt, 3) ne lehessen a megfigyelt sszefggst egy korbbi, harmadik vltoz hatsaknt megmagyarzni

 

kolgiai tvkvetkeztets: Ha – tvesen – egynekre vonatkoz kvetkeztetseket hozunk, kizrlag csoportok megfigyelse alapjn.

 

Operacionlis, mveleti meghatrozs: Amikor gy hatrozunk meg pontosan s rszletekbe menen egy dolgot, hogy azokat a lpseket, mveleteket adjuk meg, amelyekkel a megfigyelseket osztlyozni fogjuk. Annak, hogy „jelese lesz ezen a kurzuson”, lehet operacionlis meghatrozsa az, hogy  „a zrvizsga krdseinek legalbb 90 szzalkra helyesen vlaszol”.

 

Operacionalizci : A konceptualizcit kvet lps. Az operacionalizl az a folyamat, amikor kialaktjuk a mveleti meghatrozsokat.

 

Ordinlis mrsi szint: Az olyan vltoz ordinlis mrsi szint, amelynek az attribtumai valamilyen dimenzi szerint rangsorba llthatk. Ilyen pldul a „magas-kzepes-alacsony” attribtumokkal jellemzett szociokonmiai sttus.

 

Panelvizsglat: Olyan fajta longitudinlis vizsglat, amelyben klnbz idpontokban ugyanattl a minttl (a paneltl) gyjtenek adatokat.

 

Paradigma: Alapvet modell, vagy sma, mely szervezi egy bizonyos dologgal kapcsolatos szemlletnket.

 

Paradigmk – A legfbb trsadalomtudomnyos paradigmk: interakcionizmus, strukturlis funkcionalizmus, konfliktuselmlet

 

Rkrdezs: Krdezses krdvfelvtelnl hasznlatos technika: arra szolgl, hogy egy krdsre minl teljesebb feleletet kapjunk. A vlaszolt egy nondirektv kifejezs vagy krds segtsgvel arra sztnzzk, hogy a vlaszt fejtse ki bvebben. Pldk: „Tovbb?” s „hogy mondja?”

 

Randomizci: Ksrleti alanyok ksrleti, illetve kontrollcsoportba sorolsra szolgl technika: vletlenszeren (random mdon).

 

Redukcionizmus: Egyes kutatk hibja: a vizsglat jelensg szempontjbl fontosnak tekintettel fogalmak krnek tl szkre szabsa (reduklsa).

 

Regresszielemzs: Az adatelemzs olyan formja, amelyben a vltozk kztti kapcsolatokat egy egyenlet – a regresszis egyenlet – alakjban brzoljuk.

 

Reifikci: Nem valsgos dolgok valsgosnak tekintse.

 

Rekurzv: Egyes folyamatoknak az a „visszahat” termszete, miszerint egy folyamat eredmnye befolysolhatja az k okoz folyamatot. A terhessg oknak megismerse pl. olyan fogamzsgtl eljrsokhoz vezethet, amelyek megvltoztatjk az ltalunk megismert folyamatot.

 

Replikci: Egy adott vizsglat megismtlse az ltalnos kvetkeztetsek elkerlse cljbl.

 

Reprezentativits: Minta jellemzje: ha benne ugyanaz a tulajdonsgok megoszlsa, mint az alapsokasgban. Ebbl kvetkezen feltehet, hogy az ilyen mintk elemzsvel nyert lersok s magyarzatok az alapsokasgra vonatkoz hasonlkat kpviselnek (reprezentlnak) A valsznsgi mintavteli eljrsok alkalmazsa nveli a reprezentativitst, a reprezentativits teszi lehetv az eredmnyek ltalnosthatsgt, s a statisztikai kvetkeztetseket.

 

Reproduklhatsgi egytthat:  Azt mri, hogy mennyire pontosan lehet egy skla alapjn a skla megszerkesztsben rszt vett eredeti adatokat rekonstrulni.

 

Rtegzs: Az alapsokasgot alkot egyedek homogn csoportokba (rtegbe: strata) sorolsa a mintavtelt megelzen. Az eljrs – mely hasznlhat akr az egyszer vletlen, akr a szisztematikus, akr a csoportos mintavtellel egytt – javtja a minta reprezentativitst, legalbbis a rtegz vltozk tekintetben.

 

Skla: sszetett mreszkz; skla olyan itemekbl szerkeszthet, amelyek logikai vagy tapasztalati struktrba rendezdnek. Pl.: Likert-, Guttman- s Thurstone-sklk, Bogardus-fle trsadalmi tvolsg skla. Megklnbztetend az indextl.

 

Specifikci: ltalban az a folyamat, amelynek sorn pontosabban meghatrozzuk a fogalmakat. Ezenkvl, mint szakkifejezst, a Lazarsfeld-paradigmval kapcsolatban is hasznljuk: az elaborcinak arra a kimenetelre vonatkozik, amikor a kontrollvltoz ltal meghatrozott alcsoportok nmelyikben fennmarad, msokban eltnik a kt vltoz kztt eredetileg megfigyelt sszefggs. Ez azt jelenten, hogy sikerl specifiklnunk azokat a krlmnyeket, amelyek kztt az eredeti sszefggs rvnyesl: pl. frfiak kztt igen, nk kztt nem.

 

Statisztikai kvetkeztetsek elmlete: A statisztikai szmtsoknak az a terlete, mely azt trgyalja, hogy hogyan lehet egy minta alapjn a bvebb alapsokasgra rvnyes kvetkeztetseket hozni.

 

Statisztikai szignifikancia: (1) ltalnos kifejezs; arra vonatkozik, hogy milyen kevss valszn, hogy egy mintban megfigyelt sszefggsek kizrlag a mintavteli hibnak volnnak ksznhetek.

 

Statisztikai szignifikancia-prbk: Statisztikai szmtsok egy osztlya, mellyel kimutathat, mennyire valszn, hogy egy mintban a vltozk kztt megfigyelt bizonyos kapcsolat kizrlag a mintavteli hibnak tulajdonthat.

 

Slyozs: Mintavtellel kapcsolatos eljrs, melynek sorn az egyenltlen valsznsggel mintba vlogatott egyedeknek klnfle slyokat adunk, hogy a minta jl reprezentlja azt az alapsokasgot, amelybl vettk.

 

Szakrti minta: A nem valsznsgi mintavtel egyik tpusa, amikor a megfigyelendk mintjt a sajt megtlsnkre alapozva lltjuk ssze: azokat vlasztjuk, akiket a leghasznosabbnak vagy a legreprezentatvabbnak tlnk

 

Szmtani kzp: Kzprtk-fajta: gy szmtjuk, hogy sszeadjuk tbb megfigyels rtkt, s az sszeget a megfigyelsek szmval osztjuk. Ha 10 tantrgy alapjn eddig 4,0 volt az tlaga, s most 2-est kap, akkor most mr csak 3,81 az tlaga (jegyeinek szmtani kzepe).

 

Szignifikanciaszint: A statisztikai szignifikanciaprbkkal sszefggsben annak a valsznsge, hogy egy megfigyelt, tapasztalati sszefggs a mintavteli hibnak tulajdonthat. Egy sszefggsrl akkor mondjuk, hogy a 0,05 szinten szignifikns, ha annak az eslye, hogy pusztn mintavteli hiba kvetkezmnyeknt kaptuk, kisebb, mint 5 a szzbl.

 

Szisztematikus mintavtel : A valsznsgi mintavtel egyik fajtja: a felsorolsban szerepl minden k-adik elemet vesszk be a mintba: pldul minden 25-dik dikot a hallgati nyilvntartsbl. A k kiszmtsa: elosztjuk a populci elemszmt a kvnt mintaelemszmmal; a k neve: mintavteli intervallum.A szisztematikus mintavtel – bizonyos megszortsokkal – funkcionlisan egyenrtk az egyszer vletlen mintavtellel, s ltalban egyszerbben elvgezhet. Az els elemet vletlen mdon szoks kivlasztani.

 

Szrds: Az rtkek megoszlsa egy kzprtk – pl. a szmtani kzp – krl. A terjedelem egyszer plda szrdsi mrszmra. Szerepelhet pldul a beszmolnkban, hogy egy csoport tlagletkora (rtsd: szmtani kzp) 37,9 v, a terjedelem pedig 12-tl 89 vig terjed.

 

Szksges felttel: X bekvetkezte nlkl Y semmilyen ms mdon nem kvetkezhet be.

 

Trsadalomtudomny alapvet elemei: Elmlet, kutatsmdszertan, statisztika.

 

Tartalom szerinti rvnyessg: Amilyen mrtkig egy mrs lefedi a mrend fogalom jelentstartomnyt.

 

Tny: ltalban valamilyen megfigyelt dolog. (vazzeg, azt a defincijt neki…)

 

Terjedelem (range): (1) A szrds egyik mrszma: valamely megfigyelshalmaz legkisebb s legnagyobb rtkbl ll. Az n vfolyamban az letkor terjedelme lehet pldul 17 s 37 kztti.

 

Terleti valsznsgi minta: Tbblpcss csoportos mintavtel, amelyben fldrajzi terletek – pldul npszmllsi szmllkrzetek vagy tjegysgek – az els lpcsben a mintavteli egysgek. Az els lpcsben bevlasztott egysgek elemeirl felsorolst ksztnk: minden mintba kerlt krzet minden hztartst fel kellene rnunk a krzetekbe tett kirndulsok sorn, majd almintkat vesznk az gy kszlt listkrl.

 

Thurstone-skla: Olyan sszetett mreszkz, amelyet annak megfelelen szerkesztenek, hogy az egyes vltozk klnfle mutatinak a szakrtk mekkora slyokat adnak.

 

Tipolgia: Megfigyelsek (leginkbb nominlis) osztlyozsa kt vagy tbb vltozban felvett attribtumaiknak megfelelen. Ilyen pldul, ha az jsgokat a liberlis-vrosi, liberlis-falusi, konzervatv-vrosi, konzervatv-falusi kategrikba soroljuk.

 

Tbblpcss csoportos mintavtel: Mintt vesznk az alapsokasg tagjait alkot csoportok kzl, a csoportok tagjairl listt ksztnk, vgl pedig mintt vesznk az egyes kivlasztott csoportok tagjainak listibl, gy jutunk a tagok vgleges mintjhoz.

 

Tbbvltozs elemzs: Tbb vltoz kztti kapcsolatok szimultn elemzse. Ha egyszerre vizsglnnk a kor, a nem s a trsadalmi osztly hatst a vallsossgra, ez plda lehetne tbbvltozs elemzsre.

 

Trvny: A tnyek egy osztlyra vonatkoz egyetemes ltalnosts.

 

Torzts (bias):  A mreszkzknek az a tulajdonsga, amely ket a mrt dolognak az egyik irnyban trtn hibs megjelentsre hajlamostja. Az „n is egyetrt-e azzal, hogy az elnk jl vgzi a dolgt?” krdvitem pldul torzt, mert ltalban inkbb egyetrt vlaszra sztnz.

 

Trendvizsglat: A longitudinlis vizsglatok egyik fajtja: bizonyos idn t kvetjk egy populci valamely jellegzetessgt. Plda lehet az a felmrssorozat, amelyet a Gallup vgez arrl, hogy a kampnyidszakban mikor mekkora az egyes politikai jelltek tmogatottsga a vlasztk krben – akkor is, ha minden idpontban ms mintt krdeznek.

 

telemzs: A tbbvltozs elemzsek egyik fajtja, amelyben a vltozk kztti kapcsolatokat grafikusan brzoljk.

 

Vlaszol: Olyan szemly, akinek egy krdves vizsglat krdv-krdseire adott vlaszaibl elemezhet adatokat nyernk.

 

Valsznsgi minta: A valsznsg-szmtsnak megfelel – a legtbbszr vletlen kivlasztsos – mdszerrel vett mintkra vonatkoz ltalnos kifejezs. A valsznsgi mintavtel konkrt fajti: terleti valsznsgi mintavtel, EPSEM mintk, FKVM mintk, egyszer vletlen mintavtel, szisztematikus mintavtel.

 

Vltozk: Attribtumok logikai csoportjai. A nem vltozt pldul a frfi s a n attribtumok alkotjk.

 
zenfal
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Fontos linkek
 
Egyb linkek
 

&#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal