el�ad�: N�meth Ren�ta, Simon D�vid

A tematika alapvet� le�r� m�dszereket tartalmaz. Nem t�r�nk ki a hipot�zisvizsg�lat t�rgyk�r�re (egyr�szt az�rt, mert a M�dszertan I kurzus is ad err�l haszn�lat-orient�lt bevezet�st, m�g a Matematikai Statisztika �ra teljes matematikai appar�tussal adja �t ezt a t�m�t). Mindamellett v�gig hangs�lyozzuk minta �s popul�ci� megk�l�nb�ztet�s�t. A tematika a norm�lis eloszl�s t�rgyal�s�val, az Asszoci�ci�s m�r�sz�mok t�rgyal�s�val, illetve a Figyelemfelkelt�s �s a Kitekint�s pontokkal b�v�lt a kor�bbihoz k�pest. A norm�lis eloszl�s t�rgyal�s�nak indoka, hogy v�lem�ny�nk szerint �rdemes m�r els� f�l�vben egy intuit�v k�pet �tadni r�la. Az asszoci�ci�s m�r�sz�mok bev�tele pedig a f�l�v logik�j�t teszi teljess�: minden m�r�si szinthez hozz�kapcsolunk �gy egy �sszef�gg�s-elemz�si m�dszert.

 A felhaszn�lt szakirodalom: a fenti c�loknak legink�bb megfelel� t�n�, �s a k�lf�ldi egyetemek Social Statistics k�pz�s�ben is haszn�lt munka: Chava Frankfort-Nachmias: Social Statistics for a Diverse Society, Sage, 1997. A k�nyv egy p�ld�ny�t a Szociol�gia K�nyvt�rban helyezt�k el, a t�ma ir�nt m�lyebben �rdekl�d�k elolvashatj�k, de a sikeres kollokviumhoz a k�nyv ismerete nem sz�ks�ges, az el�ad�son elhangzottak teljes eg�sz�ben lefedik a tananyagot.

 N�h�ny j� magyar�zatot �s p�ld�t a David Knoke – George W. Bohrnstedt Basic Social Statistics, F. E. Peacock Publichers, 1991., illetve Hubert M. Blalock Jr. Social Statistics, McGraw-Hill, 1987 c. k�nyvekb�l vett�nk. A hallgat�s�g probl�ma�rz�kenys�g�nek fejleszt�s�t szolg�lja a kieg�sz�t� irodalom: Huff, Darrell How to Lie with Statistics. New York, WW Norton & Company, 1954. A tematika egyes r�szeihez seg�ts�get ny�jthat a magyar nyelven el�rhet� irodalmak k�z�l Babbie, E.: A t�rsadalomtudom�nyi kutat�s gyakorlata. Balassi Kiad�, Budapest, 1995. Az egyes t�mak�r�kn�l felhaszn�lt tov�bbi cikkek jegyz�k�t l�sd az �rajegyzetekn�l.

- 1 - Tematika

�ltal�nos k�vetelm�nyek

 A hallgat�k vizsgaid�szakban tartott �r�sbeli kollokvium sor�n szerezhetnek �rdemjegyet. A felk�sz�l�st a holnapon tal�lhat� minta-feladatsor seg�ti, ezen k�v�l a f�l�v v�g�n k�t el�ad�st a vizsg�ra t�rt�n� felk�sz�l�ssel, feladatmegold�sokkal t�lt�nk.

Technikai k�r�lm�nyek

 Az �r�hoz jegyzetek k�sz�lnek, ezek a www.tatk.elte.hu honlapon, a Statisztika tansz�k jegyzetei k�z�tt �rhet� el, vagy Ren�ta www.tatk.elte.hu/~nemeth honlapj�r�l, ill. k�zvetlen�l a statisztika.szoc.elte.hu/tarsstat c�men. Ezek nem helyettes�tik teljesen az �rai r�szv�telt, c�ljuk ink�bb az �rai jegyzetel�s esetleges hib�inak kijav�t�sa (r�vid �sszefoglal�n k�v�l a k�pleteket, �br�kat, t�bl�zatokat tartalmazz�k). Aj�nljuk, hogy az el�ad�sra a hallgat�k az aznapi jegyzet kinyomtatott p�ld�ny�t hozz�k magukkal, �gy seg�tve a jegyzetel�st.

Tematika �ra-bont�sban

 1. (Figyelemfelkelt�s) Mi a t�rsadalomstatisztika? Mi�rt kell nek�nk? A szociol�gia �s a statisztika kapcsolata, jellegzetes tudom�nyt�rt�neti p�ld�k. P�ld�k kort�rs hazai �s k�lf�ldi szociol�giai foly�iratok kurrens cikkeib�l, a felhaszn�lt m�dszertanr�l. A t�rsadalomstatisztika el�nye: hipot�ziseink matematikai „al�t�maszt�sa”. P�ld�k: Interpret�ci�s csapda I: �kol�giai t�vk�vetkeztet�s; Interpret�ci�s csapda II: Egy�ttj�r�s vagy ok-okozati �sszef�gg�s (l�tsz�lagos kapcsolat). A t�rsadalomstatisztika korl�tai. Kvantitat�v �s kvalitat�v m�dszerek. P�lda a k�t megk�zel�t�s kort�rs hazai felhaszn�l�s�ra. Hogyan jutunk el az egyszer� t�bl�zatokt�l a kutat�k bemutatott m�dszereiig? - A szociol�gia szakon foly� m�dszertan-oktat�s r�vid ismertet�se

 2. A statisztika szerepe a szociol�giai kutat�sban. A kutat�s l�p�sei. A kutat�si k�rd�s. A kutat�si hipot�zis. Adatelemz�s �s hipot�zis-�rt�kel�s. P�ld�k: val�s cikkek/tanulm�nyok. Alapfogalmak: v�ltoz�, f�gg�- �s f�ggetlen v�ltoz�, m�r�si szint, folytonos/diszkr�t v�ltoz�, popul�ci�, minta, param�ter, statisztika, elemz�si egys�g, le�r� statisztika, statisztikai k�vetkeztet�s. Jel�l�sek.

Egy v�ltoz� elemz�se

 3. Rendszerezz�k az inform�ci�t: gyakoris�gi eloszl�sok. Gyakoris�gi eloszl�s. Sz�zal�kok, sz�zal�kos eloszl�s. Sor-, oszlop-, cellasz�zal�k. Margin�lis eloszl�s. Csoportok �sszevet�se. K�vetkeztet�sek. A le�r� vizsg�lat �s (a tematik�ban nem t�rgyalt) hipot�zisvizsg�lat k�l�nbs�ge. Popul�ci� �s minta megk�l�nb�ztet�se. Gyakoris�gi eloszl�sok - m�r�si szintek. Kumulat�v eloszl�s. Ar�nyok, h�nyadok. Kvantilisek.

 4. Grafikus �br�zol�sok: k�rdiagram, oszlopdiagram, hisztogram. A gyakoris�gi poligon. A „stem and leaf plot”. Id�sorok. Csoportok �sszevet�s�t szolg�l� �br�k. „Hogyan csalhatunk az �br�kkal”. Statisztikai t�rk�p, t�rstatisztika.

 5. Centr�lis tendencia mutat�k: m�dusz, medi�n, �tlag, s�lyozott �tlag. �sszevet�s�k: kiugr� �rt�kekre t�rt�n� �rz�kenys�g, �rz�kenys�g az eloszl�s szimmetrikus volt�ra, annak pozit�v/negat�v ferdes�g�re. Milyen szempontokat vegy�nk figyelembe a mutat� megv�laszt�s�n�l?

 6. A sz�r�d�s m�r�sz�mai. Motiv�ci�. Range, interkvartilis range, box plot, sz�r�s, variancia, relat�v sz�r�s. Egy�b, speci�lis mutat�: decilis-h�nyados, GINI index. Milyen szempontokat vegy�nk figyelembe a mutat� megv�laszt�s�n�l? Grafikus �br�zol�s.

T�bb v�ltoz� kapcsolata

 7. V�ltoz�k k�z�tti kapcsolat I.: a nomin�lis / ordin�lis eset.. Keresztt�bl�k. F�gg� �s f�ggetlen v�ltoz�k. Interpret�ci�s csapda III: A f�gg�/f�ggetlen szereposzt�s felcser�lhet�s�ge. K�tdimenzi�s t�bla: gyakoris�gok, sz�zal�kok, cellasz�zal�kok, sor- �s oszlopmargin�lis. A kapcsolat megl�te, a kapcsolat er�ss�ge. Legal�bb ordin�lis szint� v�ltoz�k eset�n: a kapcsolat ir�nya. Kontroll v�ltoz�k bevon�sa: magasabb dimenzi�s t�bl�k (m�sutt: Lazarsfeld-paradigma) Interpret�ci�s csapda IV: A Simpson-paradoxon. Interpret�ci�s csapda V: Trend felt�telez�se egyetlen id�pontra �rv�nyes adatok alapj�n. A harmadik v�ltoz�nak az oks�gi kapcsolatban elfoglalt helye szerint: „l�tsz�lagos” kapcsolat, „k�zbej�v�” kapcsolat, hat�sm�dos�t�s. A kontroll�l�s korl�tai. 8. V�ltoz�k k�z�tti kapcsolat II.: a nomin�lis / ordin�lis eset. Asszoci�ci�s m�r�sz�mok nomin�lis �s ordin�lis v�ltoz�kra. PRE, lambda, gamma, Somers d. A m�r�sz�mok �sszehasonl�t�sa, interpret�ci�ja. 9. V�ltoz�k k�z�tti kapcsolat III.: a folytonos eset. Regresszi� �s korrel�ci�. Kovariancia. (Pearson-) korrel�ci�. Interpret�ci�juk. Tulajdons�gaik. 2 folytonos v�ltoz� egy�ttes eloszl�s�nak �br�zol�sa koordin�tarendszerben (scatter plot). Line�ris kapcsolat, determinisztikus/sztochasztikus line�ris kapcsolat. Nemline�ris kapcsolat. Meredeks�g �s y tengely-metsz�spont (intercept). A legjobban illeszked� egyenes megtal�l�sa. Az egy�tthat�k meghat�roz�sa a kovarianci�b�l, az �tlagokb�l �s az X varianci�j�b�l. Az egy�tthat�k interpret�ci�ja. Az egyenes illeszked�s�nek m�rt�ke: r2. 10. A norm�lis eloszl�s. Motiv�ci�. Tulajdons�gai. Transzform�ltjai: lognorm�lis eloszl�s (pl. j�vedelem-eloszl�s). A norm�list k�zel�t� empirikus eloszl�sok. A g�rbe alatti ter�let. Standardiz�l�s. Transzform�ci�: norm�lis eloszl�sb�l standard norm�lis eloszl�s (standardiz�l�s), �s standard norm�lisb�l norm�lis (ellenkez� ir�ny). A standard norm�lis eloszl�st�bl�zat. A t�bl�zat haszn�lata: sz�zal�kar�nyok, percentilisek. A standardiz�l�s. Bin�ris �s folytonos v�ltoz�kra. Interpret�ci�: adott �rt�k „sz�ls�s�ges” volt�nak meg�t�l�se. Alkalmaz�s: indexk�sz�t�s t�bb bin�ris v�ltoz�b�l (pl. tart�s fogyaszt�si cikkek megl�te v�ltoz�kb�l vagyoni index: T�rki). 11. Kitekint�s I. Nyers mutat�k �s sz�rmaztatott mutat�k: p�ld�k elterjedt t�rsadalomstatisztikai jelz�sz�mokra: j�vedelmi egyenl�tlens�g (pl. decilis-h�nyados, GINI index) stb. A mutat�k �sszevet�se. Motiv�ci�: operacionaliz�l�s, az �sszevethet�s�g biztos�t�sa. P�lda: a j�vedelmi egyenl�tlens�g alakul�sa Magyarorsz�gon, nemzetk�zi �sszehasonl�t�ssal (T�th Istv�n Gy�rgy: J�vedelemeloszl�s az 1990-es �vekben. In: T�rsadalmi Riport 2002, T�rki, 2002.). A t�m�hoz felhaszn�lt irodalom: Szociol�giai Szemle tematikus sz�ma 2001/2., Havasi-�ltet� Szociol�giai Szemle 2002/4 �s Lengyel Gy�rgy (szerk.): Indik�torok �s elemz�sek. M�helytanulm�nyok a t�rsadalmi jelz�sz�mok t�mak�r�b�l Budapest, 2002, BK�E (Internetr�l let�lthet�). 12. Kitekint�s II. A t�rsadalomkutat�s adatforr�sai (hazai statisztikai kiadv�nyok, online adatb�zisok, hazai �s k�lf�ldi rendszeres t�rsadalomkutat�si felm�r�sek k�rd��v�nek/eredm�nyeinek el�rhet�s�ge, n�psz�ml�l�s, k�lf�ldi cenzusok, T�rki Adatt�r, ISSP, General Social Survey, Eurobarometer, European Social Survey (www.europeansocialsurvey.org), Luxemburg Income Survey (www.lisproject.org) stb.; hazai kutat�k/kutat�c�gek honlapja, m�dszertanuk �ttekint�se). Az adatforr�sok el�rhet�s�ge, haszn�lata. T�bb adatforr�s haszn�lata: m�sodelemz�s �s metaanal�zis. 13. Feladatmegold�sok a f�l�v I. fel�nek anyag�b�l – felk�sz�l�s a vizsg�ra. 14. Feladatmegold�sok a f�l�v II. fel�nek anyag�b�l – felk�sz�l�s a vizsg�ra. 15. Vizsgaid�szakban: �r�sbeli kollokvium