ARÁNYSKÁLA: Magas mérési szintű változó, van abszolút nulla pont. Ilyen pl.: súly, magasság, jövedelem. Ábrázolása: hisztogrammal és gyakorisági poligonnal, tő-és levél-ábrával, statisztikai térképpel, idősor ábrával. Centrális tendencia-mutatója az átlag (ferde eloszlás esetén ne használjuk!), a medián, alkalmanként a módusz.

ARÁNYSZÁM: A teljes érintett populációra vonatkozó adatok hányadosa (pl.: ezer lakosra jutó élveszülések, halálozások, házasságkötések, válások száma)

ASZIMMETRIKUS ELOSZLÁS: Az átlag és a medián különbözik. Pozitívan ferde, ha az átlag nagyobb, mint a medián. Negatívan ferde, ha az átlag kisebb, mint a medián.

ÁTLAG: A hétköznapi (számtani) átlag. Intervallum-arányskála mellett használható.

BIMODÁLIS ELOSZLÁS: A két leggyakoribb válaszkategória azonos gyakorisággal szerepel.

CENTRÁLIS TENDENCIA MÉRŐSZÁMAI: Módusz, medián, átlag. A megfelelő mutató kiválasztása három tényezőtől függ: a változó mérési szintje, az eloszlás alakja, a kutatás célja.

DECILIS: Tízes percentilis.

DECILIS-HÁNYADOS: A 10. decilisbe tartozókra számolt átlagnak és az 1. decilisbe tartozókra számolt átlagnak a hányadosa.

DETERMINÁCIÓS EGYÜTTHATÓ: Megmutatja az egyenes illeszkedésének mértékét.

DISZKRÉT VÁLTOZÓ: A mérőeszköznek van legkisebb skálázási egysége. Pl.: családonkénti gyerekszámnál a skála legkisebb skálázási egysége az 1 gyermek.

DOBOZ-ÁBRA (BOX-PLOT): A terjedelem, az interkvartilis terjedelem (doboz), a medián (dobozban meghúzva), a legkisebb és a legnagyobb érték (egy-egy talp) ábrázolására szolgáló grafikus eszköz.

ELEMZÉSI EGYSÉG: A társadalmi életnek a kutatás fókuszában álló szintje (egyén, háztartás, család, település, ország, vállalat, stb.)

EMPIRIKUS KUTATÁS LÉPÉSEI: Elmélet-alkotás, kutatási kérdés, hipotézis, adatgyűjtés, adatelemzés, hipotézis-teszt.

FOLYTONOS VÁLTOZÓK: Bármilyen kis skálán mérhetők, pl.: női munkaerő aránya adott foglalkoztatási kategórián belül (0%-100%),

FÜGGETLEN VÁLTOZÓ: A független változót várakozásaink szerint megmagyarázó változó.

FÜGGETLENSÉG MAGAS MÉRÉSI SZINT ESETÉN: A függő változó bármely értékénél a független változó hasonló értékeket vesz fel.

FÜGGŐ VÁLTOZÓ: A megmagyarázandó változó.

GAMMA: γ Két ordinális változó asszociációs mérőszáma. Vegyük sorra a cellákat a jobb alsó sarokból. Minden cellába eső megfigyelésünk számát szorozzuk be a tőle balra és felfelé eső cellákba eső megfigyelések összegével. Majd ezt ismételjük meg minden kapott cellára. Az eredményeket adjuk össze. Kapunk egy számot. Ez lesz az „Ns”. Ezt követően vegyük sorra a cellákat a bal alsó sarokból. Minden cellába eső megfigyelésünk számát szorozzuk meg a tőle jobbra és felfelé eső cellákba eső megfigyelések összegével. Majd ezt ismételjük meg minden lehetséges cellára. Az eredményeket adjuk össze. Kapunk egy számot. Ez lesz az „Nd”. A gamma (γ) kiszámolásának módja Ns-Nd/Ns+Nd

GINI-EGYÜTTHATÓ: Értékkészlete a [0;1] intervallum. 0 az értéke, ha a populáció minden tagja azonos jövedelemmel rendelkezik, tehát tökéletes az egyenlőség. Értéke 1, ha minden jövedelem egyetlen személy kezében összpontosul.

GYAKORISÁGI ELOSZLÁS: A változó kategóriáiba eső megfigyelések száma.

GYAKORISÁGI POLIGON: Intervallum-arányskála mérési szintű változókra. A hisztogramhoz hasonló; különbség, hogy az intervallum-arányskálán mért változó kategorizálásakor itt mindenképpen fix széles kategóriákat használunk, és hogy adott kategória középpontjához rendeljük a kategória (százalékos) gyakoriságát. A gyakorisági poligon több csoporton belül vagy több időpontban mért eloszlások összevetésére alkalmas.

HATÁSMÓDOSÍTÁS: A függő és a független változó kapcsolat erőssége változik egy, az okozati kapcsolatot módosító harmadik tényező hatására.

HISZTOGRAM: Intervallum-arányskála mérési szintű változókra. Hasonlít az oszlopdiagramhoz; fontos különbség, hogy itt az egyes oszlopok összeérnek a mérési szintből fakadó folytonosság miatt. Az oszlopok szélessége a kategória szélességével arányos, magasságuk a kategória (százalékos) gyakoriságával.

IDŐSOR ÁBRA: Intervallum-arányskála mérési szintű változókra alkalmazzák. Az X-tengelyen az időt ábrázolja, az y-tengelyen egy időben a változó másik mutató gyakoriságát/százalékarányát.

INTERKVARTILIS TERJEDELEM: Szóródás-mutató. A 75-ös és 25-ös percentilis (vagyis a két szélső kvartilis) különbsége. Intervallum-arányskála esetén használható.

INTERVALLUMSKÁLA/INTERVALLUM MÉRÉSI SZINTŰ VÁLTOZÓ: Magas mérési szintű változó. Itt ismerjük a szomszédos értékek távolságát, de nincs abszolút nulla pont, vagy a zérus megválasztása esetleges. Ilyen pl a Celsius fok. Ábrázolása: hisztogrammal és gyakorisági poligonnal, tő-és levél-ábrával, statisztikai térképpel, idősor ábrával. Centrális tendencia-mutatója az átlag (ferde eloszlás esetén ne használjuk!), a medián, alkalmanként a módusz.

KONTROLLÁLÁS: További változók bevonása. A kontrollálás céljai lehetnek: 1) a látszólagos kapcsolat megmagyarázása, 2) a közbejövő kapcsolat megtalálása (a vélt ok csak közvetve hat az okozatra), 3) a hatásmódosítás felfedezése

KOVARANCIA: A két változó együtt vagy ellentétes változását írja le. Szimmetrikus mérőszám. Értéktartománya a változók szórásának függvénye.

KÖRDIAGRAM: Nominális és ordinális mérési szintű változók grafikus ábrázolására szolgáló diagram.

KUMULATÍV ELOSZLÁS: A változó egy értékéhez, vagy értékek egy csoportjához az adott értékhez vagy annál kisebb értékhez kapcsolható esetek számát jelöljük.

KVARTILIS: 25-ös, illetve 75-ös percentilis.

LAMBDA: λ Két nominális változó összefüggésére számoljuk: λ= E1-E2/E1 Ahol E1 a teljes hibaszám, E2 a csökkentett hibaszám.

LEÍRÓ STATISZTIKA: A mintáról vagy populációról gyűjtött adatok rendszerezésére és leírására alkalmas.

LINEÁRIS KAPCSOLAT MAGAS MÉRÉSI SZINT ESETÉN: A független változó egységnyi emelése mellett a függő változó várható értéke minden esetben azonos mértékben és irányban változik.

LOGNORMÁLIS ELOSZLÁS: A lognormális eloszlás jellemzője, hogy nem az értékeknek, hanem az értékek logaritmusának van normális eloszlása.

MEDIÁN: Legalább ordinális mérési skála esetén használható. Az eloszlás középpontját mutatja: a megfigyelések fele alatta, a fele fölötte találhatók. A kategoriák rendezését követően az 50%-os kumulált százalékos gyakoriságot adó kategória.

MÓDUSZ: A módusz a változó leggyakoribb értéke. A legnagyobb gyakoriságú elem adja a móduszt. Nominális változók esetén csak ez az egy alkalmas centrális tendencia mutató.

NEGATÍV MEREDEKSÉGŰ ILLESZTETT EGYENES: Fordított irányú összefüggés. Minél nagyobb a független változó értéke, annál kisebb a függő változóé.

NEMLINEÁRIS ÖSSZEFÜGGÉS: A változók egyes csoportjain belül más és más összefüggések tapasztalhatóak. Pl.: kor és jövedelem.

NOMINÁLIS MÉRÉSI SZINTŰ VÁLTOZÓ: Alacsony mérési szintű változó, minőségi változók, nem jelölnek mennyiségi, csak minőségi különbséget. Pl.: nemzetiségi hovatartozás, vallás, pártszimpátia. Ábrázolása: kördiagrammal és oszlopdiagrammal. Centrális tendencia mutatója a módusz. Asszociációs mérőszáma a lambda (λ).

NORMÁLIS ELOSZLÁS: A normális eloszlás jellemezhető az átlaggal és a szórással. A normális eloszlás feltűnő tulajdonsága, hogy nem ferde, illetve, hogy az átlagra szimmetrikus. A normális eloszlás alakját haranghoz szokás hasonlítani.

OK-OKOZATI A VISZONY, HA: Az ok időben megelőzi az okozatot, empirikusan igazolható az együttjárás az ok és okozat között, valamint ha az együttjárás nem magyarázható meg más tényezőkkel.

ORDINÁLIS MÉRÉSI SZINTŰ VÁLTOZÓ: Alacsony mérési szintű változó. A változó sorba rendezhető kategóriáihoz a sorrendnek megfelelően számokat rendelünk. Pl.: társadalmi osztályok (1: munkásosztály, 2: középosztály, 3: felső osztály) A számok nagysága azonban kötetlen (az előző példával élve 1,2,3 helyett lehetne akár 1,3,8 is). Ábrázolása: kördiagrammal és oszlopdiagrammal. Centrális tendencia-mutatója a medián (középső érték keresése esetén) és alkalmanként a módusz (tipikus érték keresése esetén). Asszociációs mérőszáma a gamma (γ).

OSZLOPDIAGRAM: A kördiagram alternatívája. Nominális és ordinális mérési szintű változókra. Ordinális mérési szint esetén a válasz-kategóriák az x-tengely mentén sorba vannak rendezve.

PERCENTILISEK: A medián speciális esete. A percentilis is legalább ordinális mérési szintet igényel. Az „n” percentilis a változó azon kategóriája, amely az összes érték éppen „n” százalékánál nagyobb. A medián tehát az 50. percentilis A tízes percentiliseket deciliseknek, míg a 25-ös, illetetve 75-ös percentiliseket alsó, illetve felső kvartiliseknek nevezzük.

PONTDIAGRAMM: „Scatterplot”. Ezen az ábrán minden egyes pont egy esetet jelöl. A vízszintes tengelyen (ha értelmezhető) a független változó szerepel. A függőleges tengelyen (ha értelmezhető) a függő változó.  Az ábráról leolvasható a változók terjedelme, az összefüggés tendenciái (megléte/hiánya, iránya, alakja), valamint kiugró esetek.

POPULÁCIÓ: Azon egyedek, tárgyak, csoportok összessége, amelyeket a kutatási kérdés érint.

POZITÍV MEREDEKSÉGŰ ILLESZTETT EGYENES: Egyenes irányú az összefüggés a változók között.

STATISZTIKAI KÖVETKEZTETÉS: A minta elemzését követően a teljes populációt érintő következtetések, előrejelzések levonását célozzák.

STATISZTIKAI TÉRKÉP: Leggyakrabban intervallum-arányskála mérési szintű változóknál használják. A térképen sötét, illetve világosabb színezéssel jelzik a statisztikai eltéréseket, területi egységekre lebontva.

SZIMMETRIKUS ELOSZLÁS: A módusz, a medián és az átlag megegyeznnek >egy móduszú. A medián és az átlag megegyezik > bimodális.

SZÓRÁS: Az átlagtól vett eltérések átlagának négyzetgyöke.

TÁRSADALMI INDIKÁTOROK CÉLJAI, FUNKCIÓI: Elemzés (jelenségek), tervezés (társadalmi változások előrejelzése), orientálás (alternatívák felvázolása), monitoring/retrospektív elemzés (a következmények, illetve azok értékelése)

TÁRSADALMI INDIKÁTOROK: A társadalomról alkotott számszerűsített tények. Egy olyan szisztematikus rendszer részei, amely rendszer a megfigyeléstől a prognózisig, a tervezéstől a tervek megvalósulásának értékeléséig terjed. Pl.: házasság,család (jelzőszámok: nyers házasságkötési arányszám, nyers első házasságkötési arányszám, a házasságban élők aránya különböző életkorban, stb.)

TÁRSADALMI INDIKÁTOROKKAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK: 1) jólét minden lényeges területére terjedjen ki 2) minden jelenséget a lehető legkevesebb, de legjellemzőbb mutatóval írjon le 3) a jelzőszámok legyenek érzékenyek a kis változásokra is 4) a kiválasztott jelzőszámoknak minél hosszabb idősorai, valamint minél részletesebb társadalmi és területi bontás szerint kimutatott keresztmetszeti adatai álljanak rendelkezésre

TERJEDELEM: Szóródás-mutató. Intervallum-arányskála esetén használatos. Definíciója: a maximális és minimális érték különbsége, vagyis az értékkészlet terjedelme.

TŐ- ÉS LEVÉL-ÁBRA: Intervallum-arányskála mérési szintű változóknál alkalmazzák.

VÁLTOZÓ: Személyek vagy tárgyak tulajdonsága, mely egy vagy több értéket vehet fel. Értékeiknek kölcsönösen kizáróknak (minden tárgy csak egy kategóriába tartozhat) és kimerítőknek kell lenniük (minden tárgyat be kell sorolnunk).

VÁLTOZÓK KAPCSOLATÁNAK IRÁNYA: A kapcsolat irányának csak akkor van értelme, ha mindkét változó ordinális szintű. Van pozitív irányú, valamint negatív irányú kapcsolat.

VÁLTOZÓK KAPCSOLATÁNAK MEGLÉTE: Kapcsolat van két változó között, ha a függő változó eloszlása más és más a függő változó különböző kategóriáin belül nézve.

VÁLTOZÓK KAPCSOLATNAK ERŐSSÉGE: Ez a módszer a függő változó egyes kategóriának százalékos arányának változását méri, miközben a független változót variáljuk.

VÁLTOZÓK NEGATÍV IRÁNYÚ KAPCSOLATA: A két változó értékei „ellentétes irányban változnak”

VÁLTOZÓK POZITÍV IRÁNYÚ KAPCSOLATA: A két változó értékei „azonos irányban változnak”, az egyik magasabb értékei a másik magasabb értékeivel járnak együtt.

VARIANCIA: Szórásnégyzet. Az átlagtól vett négyzetes eltérések átlaga.

ZÉRUS MEREDEKSÉGŰ ILLESZTETT EGYENES: Nincs összefüggés a változók között.