Fogolydilemma

Zimbardo b�rt�nk�s�rlete: ez nem fogolydilemma. Dilemma: �n�rdek �s bizalom probl�m�ja. Az ember t�rsas viselked�s�ben mi a meghat�roz� mot�vum. Altruizmus: seg�t�s probl�m�ja, �n�rdek �s bizalom konfliktusa.

Eredetileg olyan logikai feladv�ny, ami b�r�s�gi kihallgat�si probl�ma. A helyzet, hogy k�l�n-k�l�n v�dalkut k�n�lnak a gyan�s�tottaknak, ha egyik nem vall, akkor n�h�ny h�napra el�t�lik �ket, ha mindketten vallanak, t�rgyal�s, ha csak egyik vall, akkor �v� lesz a kisebb b�ntet�s. Optim�lis, ha mindketten vallanak, a m�sik haszn�nak figyelembe v�tel�vel. Ha csak az egyik vall, akkor az haszn�lja ki a haszonmaximaliz�l�st. A probl�ma �rdekesebb, ha pszichol�giai tartalm�t vizsg�ljuk. A tapasztal�sok szerint, ha l�tj�k �s hallj�k egym�st, akkor 87%ban egy�ttm�k�dnek, ha csak l�tj�k egym�st, akkor 72%, ha csak hallj�k egym�st, akkor 54%. T�rsas orient�ci�kban felt�telez�s �n�rdek probl�m�ja, az individualizmus.

Altruizmus: partner szerep�nek maxim�lis el�r�se.

Egy�ttm�k�d�s: egy�ttes nyeres�g

Agresszi�: partner vesztes�g�re t�rekszik

Mazochizmus: saj�t vesztes�g�nket maximaliz�ljuk

M�rt�roms�g: partner dikt�lja a mi nyeres�g�nket

Szado-mazo: az egy�ttes nyeres�g minim�lis

A fogolydilemma a t�rsas orient�ci�k probl�m�ja, a szerepl�kn�l mik domin�lnak. A k�lcs�n�s f�gg�snek milyen form�ja alakul ki. Hossz�t�von negat�v a csoport sz�m�ra, de r�vidt�von nyeres�ges. Teh�t mi�rt �rdemes seg�teni, illetve nem seg�teni? A t�rsas dilemm�k �sszef�gg�se, forr�sara k�rdez r�:

Meg�jul� forr�s- gazdag vagyok, k�nnyebben adakozhatok, de ez a forr�s nem v�gtelen

K�z�ss�gi tulajdon: ez is v�gtelennek t�nik, de a v�gs� kiad�st valakinek �llni kell.

Lehet alternat�v�kat felhaszn�lni

-          adminisztrat�v megold�sok �gye, ez szociol�giai k�rd�s

-          t�rsas �sszef�gg�s probl�m�ja: az egy�ni c�lokat a csoportc�lokkal lehet v�giggondolni. :pl: identit�s kialak�t�sa- az �nazonoss�g pszichol�giai reprezent�l�sa, hozz�j�rul a bizalmi viszonyok kialakul�s�hoz. Ezt seg�tik el� a norm�k a t�rsadalomban.

M�sokkal val� azonosul�s- a csoporttagok k�zti kommunik�ci� er�s�t�se.

Lehet�s�gek �s a nyeres�gek lehet�s�g�t kialak�tani

Mi�rt seg�t�nk, mi a seg�t�s?

Biol�giai k�nyszer, szociol�giai magyar�zat, saj�t g�n�llom�nyunk tov�bb�r�k�t�s�t akarjuk el�rni, els�sorban a csal�dra vonatkozik.

Cseremodell: a seg�t� ember szimbolikus javakra tesz szert. A seg�t�s sz�m�ra �n�rt�kel�s�nek jav�t�s�t szolg�lja. Altruista modell: preszoci�lis viselked�s javadalmaz� hat�s�.

Reciprocit�son alapul� viszony: hossz�t�von j�vedelmez�

Etikai ig�ny: el��rja a j�cselekedetet, ha ezt nem tessz�k, b�ntudatunk lesz.

A szocpszich� vizsg�latai err�l:

Genovese: El�jult az utc�n, spont�n seg�ts�ggel igyekeztek neki seg�teni, de hossz� ideig nem t�rt�nt semmi. Ilyen helyzetekben fell�p a t�rsas k�z�ny, mindenki a m�sikt�l v�rja az els� l�p�st, ha valaki megteszi, akkor ez m�r etikai dolog. A t�megl�lektanban �gy nevezik, hogy megoszlik a felel�ss�g, ha n�vtelen�l vagyunk jelen, akkor ez m�g jelent�sebb. Jelent�s k�rd�s, hogy kin seg�t�nk. Vannak ennek kult�rk�zi arcai is. A nemi hovatartoz�s is fontos, a n�k�n a ffiak jobban seg�tenek .F�gg a dolog a s�lyoss�g �llapot�t�l is, mert ha s�lyos akkor jobban seg�t�nk.

Identit�s, szerep

Identit�s: testk�p probl�m�ja, mozg�s, zsigeri �llapot, ment�lis reprezent�ci�. �n, Ego. Ez a h�rom szintje az �nismeretnek.

 Az �rzelmek lehetnek ide�lisak, valamire t�reksz�nk.

-          Pszichoanal�zis: Freud/ struktur�lis elv: �szt�n�n, dinamikus elv: tudattalan k�ti �ssze

-          Szimbolikus interakcionalizmus: Mead, az �n szocializ�lt a self, a me fel�p�tett �n. �s az I a spont�n �n.

-          Etnometodol�gia

-          �nmegismer�s Mackie

Neisser: Az �nmagunkr�l val� tud�snak m�s csatorn�i l�teznek. Az �let korai szakasz�t�l j�nnek �s kognit�v a vil�gban.

-          �kol�giai: a fizikai k�rnyezeti �n

-          Szem�lyk�zi �n: �rzelmi kapcsolat �s kommunik�ci�

-          Kiterjesztett �n: hitbeli �lm�nyek, �s a j�v�re vonatkoztatott dolgok. Eml�kezet ide kapcsol�dik

-          Szem�lyes: ez a tudat csak az eny�m, �t�ves kort�l alakul ki, Jung: introverzi�, extraverzi�

-          Konceptru�lis: el�feltev�sekb�l kialakul� fogalom. A mi egyedis�g�nk egy szubsztanci�lis dolog. M�sok v�lem�nye r�lunk.

Cooley 1902, t�kr�z�tt �n, m�sok visszajelz�se sz�munkra �s ebb�l sz�rmaz� �nismeret�nk.

Az EGO. A t�rsadalmi norm�k, �lettapasztalataink �s az ezekhez val� viszony ez a t�rsadalmi �n.

Az identit�s �nmagunkr�l sz�l�s, mely �nmagunkra ir�nyul. Ilyen a szem�lyes azonoss�g. �nidentit�s.

Erickson: Az identit�spszichol�gia nagy r�szt k�sz�nhet neki. Azt mondta, hogy nincs igaza Freudnak, ez az �n val�di identit�ssal rendelkezik, �s a szem�lyis�gben lev� szubjekt�v �n�llapotok nem csak az intrapszichikus vil�gban, hanem makrokontextusban is. Az identit�s 3 nagy r�szb�l �ll. Az �n a  csoport, t�rsadalmi �s a szem�lyes identit�s r�sze.

Helyzeti identit�s: helyzethez k�t�tt megval�sul�sa.

Goffmann: az interakci� folyamatos �n �s m�sok defini�l�sa, ebben j�n l�tre a helyzeti identit�s.

Struktur�lis �s t�rt�neti identit�s: Nagycsoportok ment�n azonosul�s.

Szerepek: struktur�l� mozzanatot visznek a szerepk�zi konfliktusokba. Normak�vet� jelleget k�v�nnak l�trehozni, Mead.

Linton szerint a szerep t�rsadalmi �s struktur�lis szerepekre a st�tusokhoz kapcsol�d� szerepek.

Buda B�la: Szok�sok, melyek valamihez kapcsol�d�an mennek v�gbe. A szerepek l�trehozz�k az �nazonosul�sokat.

A t�pusok �tfog�bbak, illetve csek�ly a szankci�ja.

Szerepelv�r�sok. Az el��r�sokhoz k�z�ss�gi szankci�k kapcsol�dnak. T�rv�nyi elv�r�sok is vannak.

Szerepnyom�s: speci�lis, kev�ss� megfogalmazhat�.

Szerepkonfliktus: szerepek k�z�tt, amikor az anya �s dolgoz� l�ny szerepe. Szerepen bel�li konfliktus: foglalkoz�shoz kapcsol�d�, norm�kat �r el�. Szem�lyis�g �s a szerep k�zti konfliktus. Szerep �s identit�s egym�shoz illeszked�se.