Szocpol2003 website
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Eddigi ltogatink:
Induls: 2004-11-20
 
A pontos id:
 
Naptr
2025. Augusztus
HKSCPSV
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
<<   >>
 
Trsstruktra anyagok
Trsstruktra anyagok : Nan Lin: Trsadalmi erforrsok s trsadalmi mobilits-a sttuselrs strukturlis elmlete.

Nan Lin: Trsadalmi erforrsok s trsadalmi mobilits-a sttuselrs strukturlis elmlete.

  2005.01.08. 00:20

>>>

Nan Lin: Trsadalmi erforrsok s trsadalmi mobilits-a sttuselrs strukturlis elmlete.

-         A „dolgozat” clja: Fellltani a trsadalmi erforrsoknak s a trsadalmi cselekvseknek a sttuselrssel kapcsolatos elmlett.

-          

Az elmlet s feltevsei

 

A makrostruktrval kapcsolatban az elmlet 3 ttelt llt:

1.     Felttelezi, hogy a makrostruktra a legtbb trsadalomban hierarchikus. A rangsort a rendelkezsre ll rtkes erforrsok szabjk meg.

2.     Ezeket a hierarchikat ltalban az egymsnak val megfelels s az egymssal val felcserlhetsg jellemzi, azaz bizonyos megfelels van a klnbz erforrs-dimenzikban a hierarchikban elfoglalt pozcik kztt.

3.      Az elmlet felttelezi, hogy ez a hierarchikus struktra piramis-szer, ahol a felsbb szinteken kevesebben foglalnak helyet, mint az alsbbakon.

A mikrostruktrval kapcsolatban az elmlet 2 ttelt llt:

1.     A trsadalmi interakcik a hierarchia hasonl szintjein elhelyezkedk kztt elterjedtek (homofolikus interakci elve). gy minl kzelebbiek s hasonlbbak egymshoz a trsadalmi pozcik, annl valsznbb, hogy az e pozcikat elfoglalk interakciba lpnek egymssal.

2.     A trsadalmi cselekvsekkel kapcsolatban az elmlet 2 hajtert felttelez, ami magyarzatot adhat a legtbb egyni cselekvsre: a, trekvs az rtkes erforrsok megtartsra.

b, trekvs ezek megszerzsre. (ezek expresszv s instrumentlis cselekvsek).

Az expresszv cselekvsek a homofolikus interakcik elvvel sszhangban ll interakcikat eredmnyeznek.

-Az olyan trsadalmi rendszerekben, amelyekben az rtkes erforrsok az sszes szint kztt oszlanak el ( vagyis minden egyn rendelkezik valamennyi erforrssal), a homofolikus interakcik az sszes szinten ltalnosak.

-A tovbbi erforrsok megszerzse rdekben (a heterofilikus elv szerint), ltalban hatkonyabb cselekvseket kezdemnyeznek ms olyanokkal szemben, akik eltr (feltehetleg jobb) erforrsokkal rendelkeznek.

-Ha az egyik erforrs struktrban magas szint pozcit elfoglal szemly egy msik tpus erforrst akar megszerezni, akkor ehhez esetleg egy olyan valakihez fzd „gyenge  ktsre van szksg, aki hdpillrknt szolgl a kt erforrs struktra kztt.

-         ltalban azt lehet mondani, hogy a heterofilikus interakcikban jobbra a hierarchia klnbz szintjein helyet foglalk vesznek rszt. Ezeket a heterofil interakcikat ltalban az alacsonyabb szinten elhelyezkedk kezdemnyezik a hierarchiban magasabban llkkal szemben, de pedig a hasonl pozcikat elfoglalk egyms kztt.

 

A trsadalmi erforrsok s a sttuselrs

 

3 hipotzis:

1.     Trsadalmi erforrsok hipotzise: A fttele az, hogy a jobb trsadalmi erforrsok elrse s hasznlata sikeresebb instrumentlis cselekvst eredmnyez. A sttuselrs esetben azt jsolja, hogy a munkt keresk nagyobb valsznsggel tallnak jobb munkt, ha olyanokkal tudnak kapcsolatba kerlni, akik jobb erforrsokat biztosthatnak.

2.     A pozcik erejnek hipotzise:  Az eredeti pozci szintje pozitv sszefggsben van a trsadalmi erforrsokhoz val hozzjutssal s azok hasznlatval. A sttuselrs folyamatval kapcsolatban azt lltja, hogy a munkt keresk eredeti trsadalmi pozcijnak szintje pozitv sszefggsben van, az olyanokkal val kapcsolatteremts valsznsgvel, akik jobb erforrsokat biztosthatnak. Az eredeti pozcit a szlk jellemzi, vagy a korbbi munkk reprezentljk.

3.     A ktsek erejnek hipotzise:  A gyengbb ktsek alkalmazsa pozitv sszefggsben van a trsadalmi erforrsokhoz val hozzjuts lehetsgvel s azok hasznlatval. A sttuselrssel kapcsolatban azt lltja, hogy pozitv sszefggs ll fenn  a gyengbb ktsek alkalmazsa s az olyanokkal val kapcsolatteremts kztt, akik jobb erforrst biztosthatnak. Egyni cselekvsek szksgessgt hangslyozza. ( 1. bra!)

A hierarchikus struktrn bell elfoglalt adott szrmazsi pozci rszben eldnti, hogy milyen mrtkben juthat hozz valaki a jobb  trsadalmi erforrsokhoz. Ez strukturlis tnyez s fggetlen a struktrn belli egynektl, de egyes egynek hasznot hzhatnak belle.

A pozci erejnek ersebb hatst kell gyakorolnia a trsadalmi erforrsokra, mint a ktsek erejnek, mert a strukturlis knyszerek a trsadalmi struktrban mindenhol nagy jelentseggel brnak.

Az eddig sszegylt empirikus tnyanyag altmassza a trsadalmi erforrsok s a pozcik erejnek hipotzist. Ez a tnyanyag azonban a gyenge ktsek hipotzist illeten nem egyrtelm. Lin s msok azt vettk szre, hogy a fels pozcikhoz kzeltve egyre jobban cskken a gyengbb ktsek hasznlatbl fakad elny, az ersebb ktsek hasznlata egyre fontosabb lesz. A hierarchikus struktra tetejn semmilyen elny nem szrmazik a gyengbb ktsek hasznlatbl, mert az ilyen ktsek alacsonyabb rend pozcit s gy alacsonyabb rend erforrsokat eredmnyeznek. Az alacsonyabb szrmazsaknak abbl nincs tbb hasznuk, ha jobb erforrsok megszerzse sorn gyengbb ktsekkel rendelkezkkel lpnek kapcsolatba mintha ersebb ktssel rendelkezkkel tennk ugyanezt. Egy trsadalmi struktra klnbz szintekbl ll; ezek mindegyike strukturlisan azonos pozcikat foglal magban. Ezek elssorban hasonlan rtkes erforrsok szintjei, msodsorban a hasonl letmd, attitd s egyb kulturlis s pszicholgiai tnyezk alapjn egyenrtkek. A sttuselrssel a trsadalmi mobilits nkntes jellegre utal. Az ilyen (nkntes) trsadalmi mobilits ltalban brnvekedst eredmnyez, ennek tudhat be a sttuselrs elfordul eseteinek tbbsge.

 

A strukturlis paramterek s hatsaik

 

A hierarchikus struktra ngy f paramtervaricival s permutci varicival rhat le.

1.     A hierarchia szintjeinek szma (szintdifferencil)

2.     A hierarchiban helyet foglalk (abszolt s relatv szmnak) eloszlsval az egyes szintek kztt (mretdifferencil)

3.     A rendelkezsre ll rtkes erforrsok (abszolt s relatv mennyisgnek) eloszlsval az egyes szintek s az azokon helyet foglalk kztt (erforrs-differencil)

4.     A struktrban helyet foglal egynek s erforrsok sszegvel

 

A szintdifferencil

 

A hierarchikus struktra szintjeinek szmval lehet lerni. A szint olyan trsadalmi pozcik egytteseknt definilhat, amelyek egy fre szmtva hasonl mrtkben rendelkeznek erforrsokkal s hasonl mrtkben jutnak hozz trsadalmi erforrsokhoz.

A kt elmleti szls eset: Amikor csak kt szintje van a struktrnak, a msik amikor annyi szintje van a struktrnak ahnyan helyet foglalnak benne.

A kt szint kaszt rendszere emlkeztet. Ahol az egyik szint rendelkezik vagy az sszes, vagy a legtbb rtkes erforrssal, a msiknak pedig kevs, vagy semmi sincs. A pozicionlis hatsnak itt kell a legerteljesebben rvnyeslnie.

A sokszint rendszerben cskken az erforrsok egyenltlensge, s ezzel a pozicionlis hats a szintek kztt.

Teht a pozicionlis hats negatv sszefggsben ll a szintek szmval.

A ktszint struktra minimlisra szortja az interakcit a szintek kztt, ezltal cskkentve annak lehetsgt, hogy gyenge ktseket talljanak, s hasznljanak fel. A sok szint struktrban viszont maximlis mrtk a gyengbb ktsekhez val hozzjuts lehetsge.

Teht a struktra szintjeinek szma pozitv sszefggsben van a ktshatssal.(2.bra,303.old!) .

A ktszint rendszerben a strukturlis knyszer a legersebb mrtk, s kevs lehetsget knl, az egyni cselekvseknek. A sok szint megklnbztetse a struktrn bell cskkenti a strukturlis knyszert, s tbb lehetsget knl az egyni cselekvsekre.

A mretdifferencil

Az egyes szintek mretnek, s az azokon helyet foglal szemlyek szmnak eltrsei befolysoljk a pozicionlis s a ktshatst.

A kt szls eset: Minden szinten azonos szm szemly foglal helyet, vagy minden szinten klnbz szm szemly van s viszonylagos szmuk a struktrban alulrl felfel haladva cskken.

Az egyenl mret struktrban a heterofilikus interakci lehetsge minden szemly szmra maximlis mrtk, vagyis mindenkinek egyenl lehetsge van kapcsolatba kerlni egy klnbz szinten lv szemllyel, vagyis a sttuselrsre is egyenl lehetsge van mindenkinek( minden szinten egyenl lehetsge van az egyneknek a felfel mozgsra a hierarchin bell)

Az egyes szinteken helyet foglalk szmbeli klnbsgnek nvekedse gtolja a szintek kztti felfel irnyul kapcsolatokat.

A szinteken belli interakcis lehetsgek a szintek kztti mretdifferencil nvekedsvel nnek.

Teht a mretdifferencil negatv sszefggsben ll a ktshatssal.(3.bra 305.old.) De az olyan helyzetben amikor az alacsonyabb szint a viszonylag kisebb mret, ez a vrakozs nem igazoldik be.

A mretdifferencil nvekedsvel n a szinten belli interakcik szma a nagyobb mret s feltehetleg alacsonyabban lv szinten elhelyezkedk kztt. Ezek a szinten belli interakcik erstik a pozicionlis hatst.

Az erforrs-differencil

A hierarchikus struktra harmadik jellemz vonsa az erforrsok differencilt eloszlsa az egyes szintek kztt. A szintdifferencilt gy lerhatjuk az erforrsok eloszlsval, valamint a szinteken helyet foglalk szmval is.

Az erforrs-differencil a minimlistl a nagyig terjedhet. A minimlis azt jelenti, hogy a szintek egyenl tvolsgra vannak az erforrsok tekintetben, a nagy pedig azt, hogy a differencil a struktra aljtl a cscs fel haladva n. Azaz minl magasabban vagyunk a struktrban, annl nagyobb az erforrs-differencil a kt szomszdos szint kztt, ahol a magasabb szint  egy fre szmtva sokkal tbb

erforrssal rendelkezik, mint az alacsonyabb.

         Az egyenl tvolsg struktra nveli a ktshats lehetsgt, heterofilikus ktseket egyforma valsznsggel kezdemnyeznek az egyes szintek.

Az egyenltlen tvolsg struktrkban viszont az alacsonyabb szinteken elhelyezkedknek nehezebb a szintek kztti erforrs tvolsgok lekzdse, fleg a struktra cscsa fel.

Teht az erforrs-differencil negatv sszefggsben ll a ktshatssal. (4.bra, 306.old).

         Az erforrs-differrencil nvekedsvel egyre fontosabb vlik a szrmazsi pozci a sttus-elrs sorn.

Abban a struktrban ahol nagy az erforrs-differencil, nehz a felfel mobilits, amikor mgis vgbemegy az elmozduls a szrmazsi pozcinak, nem pedig a gyenge ktsek felhasznlsnak tulajdonthat. Ha a struktra egyenl tvolsgokkal jellemzett, akkor a pozicionlis hatsnak viszonylag nagynak kell lennie.

A szintek kztti interakcik az egymssal szomszdos szintek kztt a leggyakoribbak, s megritkulnak a kt szint kztt attl fggen, hogy milyen tvol esnek egymstl a struktrban. A mobilitsnak az egymssal szomszdos szintek kztt kell a legvalsznbbnek lennie.

A szintek kztti interakcik attl fggen gtoltak, hogy mekkora a kt szint egy fre jut erforrs- mennyisgei kztti klnbsg: az egymssal szomszdos szintek kztti interakcik az erforrs-differencil nvekedsvel gyrlhetnek, meg is sznhetnek.

 

A struktrban helyet foglal szemlyek s az erforrsok sszessge:

 A „kritikus tmeg” kifejezst egy struktra abszolt npessg- s erforrs-mennyisgeivel kapcsolatos minimlis kvetelmnyek jellsre hasznlja.

 

A struktrval s az egynekkel kapcsolatban levonhat kvetkeztetsek:

Az ideltipikus esetben a pozicionlis hatsnak akkor kell maximlisnak lenni, amikor a struktra 1) minimlis szm szintet, 2) a szintek kztt, a rajtuk helyet foglal szemlyek szmt illeten nagy differencilt s 3) a szintek kztt, az ott tallhat erforrsokat tekintve nagy differencilt tartalmaz.

A ktshatsnak akkor kell maximlisnak lennie, amikor a struktra 1) sok szint, 2) a szintek kztt, a rajtuk helyet foglalk szmt illeten kis differencilt s 3) a szintek kztt, az ott tallhat erforrsokat tekintve kis differencilt mutat.

Strukturlis knyszerek versus trsadalmi erforrsok

Az elmlet azokat a strukturlis feltteleket rja le, amelyek kztt a strukturlis knyszerek s az egyni cselekvsek befolysoljk a trsadalmi mobilitst.

A strukturlis szemllet szerint( Blau, Emerson) a csoportok kztti trsulsok mrtkt az hatrozza meg, hogy egy dimenzi (attribtum) miknt oszlik meg, s vltozk szma miknt tr el egy npessg csoportjai kztt.

Nan Lin elmlete Bleu elmletnek kidolgozsa s kiterjesztse.   

 

Egyni cselekvs versus trsadalmi erforrsok

A trsadalmi erforrsok kpezik a dnt sszekt lncszemet az egyni rdekek s a struktra kialakulsa kztt. Ahhoz, hogy valaki erforrsokkal rendelkezzen, ktseket kell ltestenie msokkal, kezdetben ezrt, hogy megszerezze ket. Az erforrsok megtartst s vdelmt emocionlis vagy expresszv hatsok motivljk, mg megszerzsket instrumentlis s kognitv indtkok s cselekvsek segtik.

Az ebbl kvetkez horizontlis (homofilikus) s vertiklis (heterofilikus) interakcik s kapcsolatok kpezik a trsadalmi struktra elemi formit.

         A trsadalmi erforrsok ellenrzsnek s kezelsnek eltr kpessge segt elidzni a hierarchikus pozcik kialakulst. A strukturlis paramterekben tapasztalhat vltozatok e kialakulsi folyamat, valamint e folyamat kls struktrkkal s erforrsokkal val interakciinak (evolcis) kvetkezmnyei.

Mobilits s szolidarits: Nhny trsadalompolitikai kvetkezmny.

Egy stabil trsadalmi rendszerben egyenslynak kell lennie mind a homofilikus, mind a heterofilikus csere lehetsgeit tekintve.

Az olyan rendszer, amely nem nyjt elg lehetsget a heterofilikus cserk szmra, cskkenti a mobilitsi lehetsgeket, s megosztott npet eredmnyez, ers szinten belli szolidaritssal. Ez a szolidarits elmozdtja a szint –(osztly)- ntudat s a potencilis osztlyellentt kifejldst.

Az olyan rendszer, amelyik btortja  a nagyobb fok csert, jelents mobilitst s  strukturlis instabilitst eredmnyez, mivel nem rvnyesl a szolidarits a npessg klnbz szintjein s csoportjain bell. Ennek olyan kaotikus trsadalom lehet a kvetkezmnye, ahol az interakcik idlegessge s a csopszolidarits hinya magnak a rendszernek az integritst veszlyezteti.

Ez azt jelenti, hogy a struktrnak jellemzi egymshoz igaztsra kell trekednie.

A szintek kztti differencilds nvekedsnek, a struktrban helyet foglalk, s az ott tallhat erforrsok jraelosztsval kell egytt jrnia, azaz a mretdifferencilt s az erforrs-differencilt sszer arnyban kell tartania az egyes szintek kztt. A jelents mret- s erforrsdifferencil ltalban merev struktrra vall. (1,2 tblzat, 315+316.old.+ rdemes elolvasni hozz a  315 oldal msodik bekezdstl a 316 tetejig )

A tblzatbl levonhat kvetkeztetsek: Az ilyen struktrban a fehr frfi munksok a kkgallrosokbl az als-fehrgallros foglalkozsokba irnyul mobilits sorn szembeslnek a legnagyobb strukturlis knyszerekkel( a fekete ffiak esetben itt mg nagyobb knyszer tapasztalhat). A fehr s klnsen a fekete munksnk esetben a szolgltatsi s az als fehrgallros foglalkozsokbl a fels-fehrgallros foglalkozsokba irnyul mobilits sorn ll fenn a legnagyobb strukturlis knyszer. Az elmlet szerint ahhoz, hogy ilyen mobilits menjen vgbe, ers pozicionlis s viszonylag gyenge ktshats szksges. Az ilyen ers pozicionlis hatst ersti az erforrs-differencil, amely szintn eltr a klnbz szinteken s a klnbz szegmensekben.       

  

 

 
zenfal
Nv:

zenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Fontos linkek
 
Egyb linkek
 

Kedves Csokoládé kedvelõk! Segítségeteket kérném a kérdõívem kitöltéséhez! Témája a CSOKOLÁDÉ MÁRKÁK! Köszön    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, lakások, nyaralók és egyéb épületek homlokzati hõszigetelését!    *****    * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. * Beugrós munkavállalók éjjel-nappal. *    *****    Elindult a Játék határok nélkül rajongói oldal! Ha te is szeretted a '90-es évek népszerû mûsorát, nézz be ide!    *****    Megjelent a Nintendo Switch 2 és a Mario Kart World! Ennek örömére megújítottam a Hungarian Super Mario Fan Club oldalt.    *****    Homlokzati hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    A PlayStation 3 átmeneti fiaskója után a PlayStation 4 ismét sikersztori volt. Ha kíváncsi vagy a történetére, katt ide!    *****    A Bakuten!! az egyik leginkább alulértékelt sportanime. Egyedi, mégis csodálatos alkotásról van szó. Itt olvashatsz róla    *****    A PlayStation 3-ra jelentõsen felborultak az erõviszonyok a konzolpiacon. Ha érdekel a PS3 története, akkor kattints ide    *****    Új mese a Mesetárban! Téged is vár, gyere bátran! Mese, mese, meskete - ha nem hiszed, nézz bele!    *****    Az Anya, ha mûvész - Beszélgetés Hernádi Judittal és lányával, Tarján Zsófival - 2025.05.08-án 18:00 -Corinthia Budapest    *****    &#10024; Egy receptes gyûjtemény, ahol a lélek is helyet kapott &#8211; ismerd meg a &#8222;Megóvlak&#8221; címû írást!    *****    Hímes tojás, nyuszipár, téged vár a Mesetár! Kukkants be hozzánk!    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168    *****    Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!