Ramesh Mishra: A jóléti állam a „válság” után

volt-e, van-e válság?, a válságról való beszéd is ideológia?, milyen válaszok képzelhetők el?

/1/ A jóléti állam fejlődésének három szakasza:

1. 1950-1975
2. 1975-1980 (a válság)
3. 1980 után (a válság után; a neoliberális-neokonzervatív gazdasági-politikai irány időszaka)

a 3. szakasz fő jellemzői (országonként igen jelentős eltérések lehetnek): nem mondtak le nyíltan a jóléti államról, de a teljes foglalkoztatás céljáról igen, továbbá:  a prevenció elvére építő beavatkozások háttérbe szorulása, a szakszervezetek befolyásának visszaszorítása, változó adópolitika, a duális társadalom irányába történő elmozdulás

/2/ Válságértelmezések

• irreverzibilitás-tézis: csak a jóléti államot kizárólag a közkiadások mértékével jellemzi; e megközelítés szerint a neokonzervatívok csak átrendezik a közkiadások szerkezetét

ez a megközelítés nem mérlegeli az egyenlőtlenségek alakulását (ti. növekedését), a szegénység körének bővülését a 3. szakasz során

nem vesz tudomást az ideológiai klíma változásáról sem

hosszú távon nincs biztosíték a jóléti állam fejlődésének visszafordíthatatlanságára

• érettség-tézis: a jóléti állam nem leépül vagy felbomlik, hanem egy ponton túl új értelmezést nyer

Heclo: a jóléti állam fejlődésének szakaszai

1. kísérletezés
2. konszolidáció
3. bővülés
4. átértelmezés: ez volna a 3. szakasz, a szabadság, a biztonság és az egyenlőség új keveréke alakul majd ki; megmaradnak a jóléti állam alapvető intézményei, de további bővülés nem várható

csakhogy: mennyiben alkalmazható az „érettség” tézise az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia jóléti rendszerére?

• jóléti pluralizmus: a jólétet biztosító szektorok közötti (újabb) súlypont-áthelyeződés, s ezzel együtt a költségek áthárítása

e felfogás nincs tekintettel az elvi változásokra: lemondás a teljes foglalkoztatásról, a munkanélküliség növekedése, a szegénység növekedése, az alacsony bérű foglalkoztatás elterjedése, a szociális programok visszaszorulása, stb.

valóban átadódnak-e a feladatok egyik szektortól a másiknak? Nem változnak-e meg maguk az alapelvek és így a feladatok is?, az egyes szektorok nem egymás funkcionális ekvivalensei, megmarad-e az igényjogosultság?

/4/ „demokratikus osztályharc” :a jóléti állam többek szerint ennek a terméke

tripartizmus, társadalmi alkuk

pozitív végösszegű játszma