Grandjean: A Davis-Moore-f�le r�tegz�d�selm�let gazdas�gi elemz�se

KIVONAT

A funkcion�lis egyedis�g �s a tehets�g-komplementarit�s helyett a kereslet- �s k�n�latrugalmass�got haszn�lva az a felt�telez�s, hogy a tehets�g �s a k�pz�s nagyobb hat�st gyakorol a jutalmakra, mint a funkcion�lis fontoss�g.

K�N�LAT, KERESLET �S R�TEGZ�D�S

Davis-Moore-f�le elm�let hasonl�t a k�zgazdas�gtan k�n�lat-kereslet keretrendszer�hez. Davis �s Moore a k�rd�sk�rt lesz�k�tette a funkcion�lis fontoss�gra mint els�dleges kereslett�nyez�re, �s a tehets�get �s a k�pz�st mint els�dleges k�n�latbefoly�sol�kat �ll�totta vizsg�l�d�sa k�z�ppontj�ba.

FUNKCION�LIS EGYEDIS�G �S KERESLETRUGALMASS�G

D �s M szerint a funkcion�lis fontoss�gnak f�ggetlen jele, ha egy poz�ci�t m�s poz�ci� nem tud ell�tni, azaz egyedi. Azonban ann�l fontosabb egy poz�ci�, ha min�l jobban hozz�j�rul a t�rsadalom fennmarad�s�hoz. A funkcion�lis egyedis�g indik�tora a funkcion�lis fontoss�gnak.

-        Kereslet-k�n�lat elemz�s:

Keresletrugalmass�g: a kereslet mennyis�g�nek az �rv�ltoz�sokra val� �rz�kenys�g�t jelenti. Az �r emelked�se nagy visszaes�st okoz a kereslet mennyis�g�ben, mivel a fogyaszt�k �t�llnak a helyettes�t�kre. Helyettes�t�k n�lk�l a kereslet rugalmatlan. Amennyiben egy poz�ci� egyedi a kereslet rugalmatlan. A D �s M elm�letben a funkcion�lis fontoss�g a t�nyleges kereslet, az egyedis�g a kereslet rugalmass�gnak (rugalmatlans�gnak). Teh�t az egyedis�g �s a fontoss�g k�l�nb�z�.

A FONTOSS�G �S A K�PZ�S VISZONYLAGOS HAT�SA

                K�n�latrugalmass�g bevezet�s�nek seg�ts�g�vel, el�rejelz�st tehet�nk a tehets�g- �s a k�pz�st�nyez�, valamint a funkcion�lis fontoss�gt�nyez� viszonylagos hat�s�ra.

                Ez a k�vetkeztet�s f�gg a munkaer�-k�n�latt�l, amely rendszerint el�g rugalmas. Ha t�k�letes versenyt felt�telez�nk, akkor a magas jutalmak olyan poz�ci�kba vonzz�k az embereket, ahol kicsi a szem�lyi k�n�lat. Mivel a k�zs�gek tanulhat�k a k�n�latnak hossz� t�von er�sen rugalmasnak kell lennie. Ugyanakkor a kereslet rugalmatlan, hiszen a funkcion�lis fontoss�g ezt felt�telezi. Teh�t a jutalmak meghat�roz�s�ban a k�n�lati t�nyez�knek (tehets�g, k�pz�s) hat�s sokkal nagyobb, mint a keresleti t�nyez�k� (funkcion�lis fontoss�g). 35. oldal �bra + magyar�zat. 1A. �bra szerint meghat�rozott keresleti szint mellett a k�n�lati szint eltol�d�sa csek�ly m�rt�kben hat a jutalmakra. Azaz a funkcion�lis fontoss�g hat�sa a jutalmakra sokkal kisebb, mint a tehets�g �s a k�pz�s hat�sa. Ez kapcsol�dik a r�tegz�d�s konfliktus vs. funkcion�lis vit�hoz is.

ELT�R� ESETEK

                Vannak olyan esetek, amikor bizonyos poz�ci�k bet�lt�i nagyobb jutalmat kapnak, mint ami elv�rhat� lenne. Ilyenek a sportol�k, m�v�szek.

                Transzferkereset: az az �sszeg amit keresni kell, hogy ne v�ltson �t m�sik munk�ra.

                Gazdas�gi j�rad�k: Ezen �sszeg fel�li r�sz.

A k�n�latrugalmass�g szerint, min�l rugalmasabb a k�n�lat, ann�l nagyobb a gazdas�gi j�rad�k. 38. oldal �bra + magyar�zat. Mivel a k�n�lat rugalmatlan, a fizet�st kis m�rt�kben befoly�solja a munka �szt�nz�s�hez  sz�ks�ges �sszeg.

TEHETS�G-KOMPLEMENTARIT�S �S K�N�LATRUGALMASS�G

Stinchcombe szerint: Egy poz�ci� fontoss�ga abban t�kr�z�dik, hogy a poz�ci�bet�lt� tehets�ge mennyire a termel�s komplementer t�nyez�je, szemben a puszt�n addit�v t�nyez�vel. Egy sz�n�sz k�tszeres�re n�velheti a bev�telt kit�n� j�t�k�val, m�g egy nagyszer� fest�t szobafest�k k�z� t�ve csak seg�ti a munk�t, a tehets�ge nem kamatozik. Itt a komplementarit�s k�t �sszetev�b�l �ll: 1. a poz�ci�bet�lt� teljes�tm�ny�nek hat�sa a c�lel�r�sre. 2. az egy�nek felcser�lhet�s�ge. Az els� maga a funkcion�lis fontoss�g, teh�t csak a felcser�lhet�s�ggel foglalkozhatunk. Ez nem tehet� meg mint l�ttuk, hiszen a tehets�get nem lehet lecser�lni.

FUNKCION�LIS FONTOSS�G �S T�NYLEGES KERESLET

                D �s M szerint a keresletet a funkcion�lis fontoss�g hat�rozza meg. Azonban az el�bbi p�ld�k (m�v�szet, sport, szt�rok)megmutatt�k az ellenkez�j�t. Amennyiben k�l�nb�z� t�rsadalmakat vizsg�lunk ,azt tapasztaljuk, hogy m�s-m�s poz�ci� biztos�t magas st�tuszt. Teh�t a kultur�lis �rt�kek fontosabbak �s ezek f�ggetlenek a funkcion�lis fontoss�gt�l. Hasonl� a k�zgazdas�gtan „�rt�kparadoxon” elm�let�hez (v�z olcs� <==> gy�m�nt dr�ga). D �s M �gy fogalmazott, hogy a funkcion�lis fontoss�g a jutalmak sz�ks�ges, de nem el�gs�ges oka. D �s M elm�lete a t�rsadalom eg�sz�nek fennmarad�sa szempontj�b�l vizsg�lja a funkcion�lis fontoss�got, ezzel szemben Friedman �gy fogalmaz, hogy a marg�n minden egyform�n sz�ks�ges vagy egyform�n sz�ks�gtelen.

K�VETKEZTET�SEK

                A kereslet-k�n�lat s�ma r�mutat, hogy a poz�ci�jutalmak meghat�roz�s�ban a tehets�gen, a k�pz�sen, �s a funkcion�lis fontoss�gon k�v�l m�s t�nyez�ket is figyelembe kell venni.

Ezenk�v�l:

1.        Sem a funkcion�lis egyedis�g, sem a tehets�g-komplementarit�s nem lehet a differenci�lis fontoss�g operacionaliz�l�s�nak megfelel� eszk�ze.

2.        D �s M elm�lete arra enged k�vetkeztetni, hogy a funkcion�lis fontoss�gnak a jutalmakra gyakorolt hat�sa sokkal kisebb, mint a tehets�g� �s a k�pz�s�.

3.        Nincs funkcion�lis fontoss�ga olyan poz�ci�knak, melyek rugalmatlan k�n�lati g�rb�j�nek a keresleti t�nyez�k jutalmakra gyakorolt viszonylagos hat�s�t kellene hangs�lyoznia.

Teh�t a funkcion�lis fontoss�g fogalm�ra vonatkoz� fenntart�sok megmaradtak.