/1/ a tanulmány célja: közös fogalmak létrehozása a jóléti állam definiálásához
/2/ a kiadások mértékének elemzése nem elegendő: ez ugyanis a kiadások irányáról, a szolgáltatások színvonaláról, területéről, a juttatások módjáról, feltételeiről nem mond semmit
/3/ E.-A. további empirikus adatok vizsgálata alapján tipizál:
- A dekommodifikáció fogalma; a jóléti államok típusai a dekommodifikált jogok érvényre jutása alapján → rászorultság, érdem, Beveridge (alanyi jogon, de alacsony színvonalú ellátások), dekommodifikáló jóléti állam (Marshall)
- A jóléti államok típusai aszerint, hogy miképpen viszonyulnak a társadalmi egyenlőtlenségekhez → társadalmi dualizmus, státusfüggő ellátások, státusegyenlőség előmozdítása
/4/ A jóléti államok típusai
rászorultsági elv → a domináns ellátási forma a segélyezés vagy nagyon szerény színvonalú univerzális ellátásokat találunk
a kevésbé választhatóság elve
a piaci megoldások támogatása (a piaci szolgáltatók támogatása, illetve pl. adókedvezmény a piacon szerzett jóléti ellátások igénybe vevőinek)
- konzervatív/korporatív-etatista
se a piac támogatása, se a dekommodifikáció nem igazán jellemző
a lényeg: a státuskülönbségek megőrzése → a szociális jogok osztályhoz, státushoz kötése
minimális a redisztribúciós hatás
az egyház szerepe, hagyományos család, szubszidiaritás
univerzalitás és dekommodifikáció
az erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező rétegekre is kiterjed a szociális ellátórendszer: legitimitás- és támogatás-növelés
magas színvonalú ellátások → egyenlősítés, magas szinten
érdek a hozzájárulás és a rendszerben maradás
szolgáltatásintenzív ellátórendszer
alapja: a teljes foglalkoztatás, máskülönben nincs elegendő forrás
az egyéni függetlenség erősödése (pozitív szabadság!)
nincsenek tiszta típusok, de a domináns jellemzők alapján lehetséges besorolást végezni
/5/ a jóléti államok létrejötte mögött társadalmi és történelmi okok
- osztályszervezettség, a jogokért való küzdelem intenzitása
- osztálykoalíciók
- az ellátás, szolidaritás gyakorlati működésének hagyományai, intézményei
/6/ a jóléti állam-ellenesség ott a legkevésbé jellemző, ahol pedig a legkiterjedtebb a jóléti állam: nagyobb a politikai támogatottsága, erősebb a társadalmi legitimitása
jelenleg is nagy átalakulások zajlanak: a piacosítás és a hozzájutás szigorításának kérdései vannak napirenden (pl. Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország, Svédország, Finnország)