4. A kutatás terve

-         A felderítő vizsgálatokban egy első, hozzávetőleges képet próbálunk kialakítani valamely jelenségről.

-         A leíró kutatás a vizsgált populáció vagy jelenség bizonyos jellemzőinek pontos mérése és leírása.

-         A magyarázó kutatás célja a tanulmányozott jelenség különféle aspektusai közötti kapcsolatok feltárása és bemutatása. A leíró vizsgálatok a „Milyen?”, a magyarázók inkább a „Miért?” kérdésre keresnek választ.

-         Az elemzési egységek azok az emberek vagy dolgok, akik, illetve amelyek jellemzőit a társadalomkutató megfigyeli, leírja, magyarázza. A társadalomtudományi kutatásokban legtöbbször az egyes ember az elemzési egység, de lehet csoport, vagy valamilyen társadalomi produktum is.

-         Bármi is az elemzési egységünk, sokféle fókuszpont kínálkozik a vizsgálat tárgyául: különféle jellemzők, orientációk, cselekvések például.

-         A keresztmetszeti vizsgálatok egy időpontban végzett megfigyelésekre támaszkodnak. Bár ez korlátot jelent, bizonyos esetekben időben zajló folyamatokra is következtetni tudunk.

-         A longitudinális vizsgálatokban több különböző időpontban végzünk megfigyeléseket. Megfigyeléseinket végezhetjük a teljes populációból vett mintákon (trendvizsgálatok), speciális alpopulációkból vett mintákon (kohorszvizsgálatok), vagy megfigyelhetjük minden alkalommal ugyanazokat az embereket (panelvizsgálatok).

-         Az elmélet valamely jelenség különféle aspektusaival kapcsolatos állítások általános és többé-kevésbé átfogó készlete.

-         A hipotézis valamely elméletből levezetett feltételezés a dolgok természetével kapcsolatban. Sok kutatás foglalkozik hipotézisek ellenőrzésével: annak meghatározásával, hogy ami a valóságban történik, megerősíti-e az elméleti alapon megfogalmazott várakozásainkat.

-         A kutatási tervezet előzetes összefoglalása annak, hogy miért kerül sor a kutatásra és hogyan fog zajlani a kutatás. Hasznos segédeszköz a tervezésnél, továbbá néha el is várják.