/1/ a tanulm�ny c�lja: k�z�s fogalmak l�trehoz�sa a j�l�ti �llam defini�l�s�hoz

/2/ a kiad�sok m�rt�k�nek elemz�se nem elegend�: ez ugyanis a kiad�sok ir�ny�r�l, a szolg�ltat�sok sz�nvonal�r�l, ter�let�r�l, a juttat�sok m�dj�r�l, felt�teleir�l nem mond semmit

/3/ E.-A. tov�bbi empirikus adatok vizsg�lata alapj�n tipiz�l:

• A dekommodifik�ci� fogalma; a j�l�ti �llamok t�pusai a dekommodifik�lt jogok �rv�nyre jut�sa alapj�n → r�szorults�g, �rdem, Beveridge (alanyi jogon, de alacsony sz�nvonal� ell�t�sok), dekommodifik�l� j�l�ti �llam (Marshall)
• A j�l�ti �llamok t�pusai aszerint, hogy mik�ppen viszonyulnak a t�rsadalmi egyenl�tlens�gekhez → t�rsadalmi dualizmus, st�tusf�gg� ell�t�sok, st�tusegyenl�s�g el�mozd�t�sa

/4/ A j�l�ti �llamok t�pusai

1. liber�lis

r�szorults�gi elv → a domin�ns ell�t�si forma a seg�lyez�s vagy nagyon szer�ny sz�nvonal� univerz�lis ell�t�sokat tal�lunk

a kev�sb� v�laszthat�s�g elve

a piaci megold�sok t�mogat�sa (a piaci szolg�ltat�k t�mogat�sa, illetve pl. ad�kedvezm�ny a piacon szerzett j�l�ti ell�t�sok ig�nybe vev�inek)

2. konzervat�v/korporat�v-etatista

se a piac t�mogat�sa, se a dekommodifik�ci� nem igaz�n jellemz�

a l�nyeg: a st�tusk�l�nbs�gek meg�rz�se → a szoci�lis jogok oszt�lyhoz, st�tushoz k�t�se

minim�lis a redisztrib�ci�s hat�s

az egyh�z szerepe, hagyom�nyos csal�d, szubszidiarit�s

3. szoci�ldemokrata

univerzalit�s �s dekommodifik�ci�

az er�s �rdek�rv�nyes�t� k�pess�ggel rendelkez� r�tegekre is kiterjed a szoci�lis ell�t�rendszer: legitimit�s- �s t�mogat�s-n�vel�s

magas sz�nvonal� ell�t�sok → egyenl�s�t�s, magas szinten

�rdek a hozz�j�rul�s �s a rendszerben marad�s

szolg�ltat�sintenz�v ell�t�rendszer

alapja: a teljes foglalkoztat�s, m�sk�l�nben nincs elegend� forr�s

az egy�ni f�ggetlens�g er�s�d�se (pozit�v szabads�g!)

nincsenek tiszta t�pusok, de a domin�ns jellemz�k alapj�n lehets�ges besorol�st v�gezni

/5/ a j�l�ti �llamok l�trej�tte m�g�tt t�rsadalmi �s t�rt�nelmi okok

• oszt�lyszervezetts�g, a jogok�rt val� k�zdelem intenzit�sa
• oszt�lykoal�ci�k
• az ell�t�s, szolidarit�s gyakorlati m�k�d�s�nek hagyom�nyai, int�zm�nyei

/6/ a j�l�ti �llam-elleness�g ott a legkev�sb� jellemz�, ahol pedig a legkiterjedtebb a j�l�ti �llam: nagyobb a politikai t�mogatotts�ga, er�sebb a t�rsadalmi legitimit�sa

jelenleg is nagy �talakul�sok zajlanak: a piacos�t�s �s a hozz�jut�s szigor�t�s�nak k�rd�sei vannak napirenden (pl. Ausztria, N�metorsz�g, Franciaorsz�g, Olaszorsz�g, Sv�dorsz�g, Finnorsz�g)