Howard Glennerster: A vegyes finansz�roz�s t�pusai

(1) Az �llam szerepe a j�l�tim rendszerben:

• Finansz�roz�
• Szolg�ltat� (ell�t�)
• Tulajdonos
• Szab�lyoz�
• Eloszt� (�jraeloszt�)

Ezek a szerepek nem biztos, hogy egybeesnek, s nem is sz�ks�ges egybeesni�k

Az �llam emellett nem is felt�tlen�l centraliz�lt szerepl�k�nt jelenik meg: helyi �s region�lis szinten is megjelenhetnek �n�ll� szerepl�k

(2) Tov�bbi j�l�ti int�zm�nyek:

• Csal�d, �s m�s szem�lyes viszonyon alapul� k�z�ss�gek
• V�llalatok
• Piac (mag�nbiztos�t�s)
• Nonprofit (mag�nj�t�konys�gi) szervezetek

(3) A j�l�ti pluralizmus elemei:

• �llam
• Piac
• Inform�lis szektor
• �nk�ntes szektor

A t�rt�nelem sor�n v�ltozik a feladatok megoszl�sa k�z�tt�k

Elt�r� logika alapj�n m�k�dnek: a jogok, a k�telezetts�gek, a garanci�k elt�r�ek

1.       t�bl�zat!

Julian Le Grand: A j�l�ti �llam j�v�je

a) A kv�zipiac:

• a finansz�roz� �s a szolg�ltat� k�l�nv�l�sa
• megmarad az �llami (t�rsadalombiztos�t�si) finansz�roz�s, �s az ebb�l finansz�rozott szolg�ltat�sny�jt�s jog��rt versengenek a for-profit �s non-profit szolg�ltat�k
• az �llamnak legfeljebb rezidu�lis szolg�ltat�i szerepk�re marad

a szolg�ltat�sok �tstruktur�l�sa nem vezet felt�tlen�l �s automatikusan k�lts�gcs�kken�shez, de m�g v�laszt�kb�v�l�shez sem

az egyenl�tlens�gi viszonyokra hat�ssal van a piaci szegmens megjelen�se

b) a kv�zipiacok ellen�re is er�s marad a j�l�ti �llam, a k�vetkez� okok miatt

1. demogr�fiai v�ltoz�sok

• �reged� n�pess�g, a „gerontikus” f�gg�s�gi r�ta emelked�se
• a sz�let�ssz�m �tmeneti n�veked�se
• iskol�ztat�si, �tk�pz�si ig�nyek
• az egysz�l�s h�ztart�sok sz�m�nak n�veked�se (j�vedelem-kieg�sz�t�s, szoci�lis szolg�ltat�sok)
• �sszess�g�ben teh�t az ig�nyek v�ltoznak, de nem cs�kkennek

2. a (szerz� �ltal v�rt) gazdas�gi prosperit�s k�vetkezt�ben emelkednek a j�vedelmek → a j�vedelem-rugalmas j�l�ti szolg�ltat�sok ir�nti kereslet n�vekszik

3. a j�l�t �llami finansz�roz�sa elv�nek magas a t�rsadalmi t�mogatotts�ga

4. hat�konys�gi �rvek (ld.: Cs�ki-Orosz-cikk)

5. a „lopakod� privatiz�ci�” el�id�zheti a j�l�ti �llam lebont�s�t (az �llam kivonul�s�t: egyre cs�kken� m�rt�k� finnansz�roz�s), az �llami rendszerekb�l t�rt�n� menek�l�st; de: a menek�l�s el�tt �l�nk t�rsadalmi tiltakoz�s v�rhat� (ld. a 3. pontot), ami politikai kock�zatot jelent a d�nt�shoz�k sz�m�ra

c) a kv�zipiac v�rhat� hat�sai (Le Grand a vesz�lyekre h�vja fel a figyelmet)

1.  a k�lts�gek cs�kkennek: a piaci szerepl�k verseny�ben igyekeznek egym�s al� �g�rni, ezzel t�ve vonz�v� magukat a fogyaszt�k sz�m�ra

2. a k�lts�gek emelked�se

�         sz�ml�z�si k�lts�gek

�         a munkaer�k�lts�gek emelked�se: a piaci verseny magas sz�nvonal� szolg�ltat�st is sz�ks�gess� tesz, amelynek biztos�t�s�ra minden szolg�ltat� a legjobb szakembereket pr�b�lja megszerezni, ehhez pedig magas b�reket kell �g�rnie nekik

�         „a piac dr�ga, de a magas �r minden esetben magas sz�nvonal� szolg�ltat�st jelez” t�pus� hiedelem lehet�v� teszi, hogy az �rakat t�nylegesen megemelj�k

�         az ell�t� int�zm�nyek piacos�t�ssal szembeni ell�t�sait is magasabb juttat�sokkal kell „kiv�s�rolni”

3. n�vekv� ell�t�si, �s ezzel t�rsadalmi egyenl�tlens�gek: a piaci k�r�lm�nyek a fizet�k�pesek ig�nyeire reag�lnak rugalmasan; fenn�ll az a vesz�ly, hogy a hat�konys�gra t�rekv� szolg�ltat�k a dr�ga k�zeg�szs�g�gyi feladatokat nem l�tj�k majd el, azokon sp�rolnak (hacsak nem k�telezik �ket ezek ell�t�s�ra)
4. k�ros szelekci� (a (kv�zi)piacr�l kiszorul� emberek a rosszabb, alulfinansz�rozott „marad�k” �llami szektorban rekednek)