Ramesh Mishra: A j�l�ti �llam a „v�ls�g” ut�n

volt-e, van-e v�ls�g?, a v�ls�gr�l val� besz�d is ideol�gia?, milyen v�laszok k�pzelhet�k el?

/1/ A j�l�ti �llam fejl�d�s�nek h�rom szakasza:

1. 1950-1975
2. 1975-1980 (a v�ls�g)
3. 1980 ut�n (a v�ls�g ut�n; a neoliber�lis-neokonzervat�v gazdas�gi-politikai ir�ny id�szaka)

a 3. szakasz f� jellemz�i (orsz�gonk�nt igen jelent�s elt�r�sek lehetnek): nem mondtak le ny�ltan a j�l�ti �llamr�l, de a teljes foglalkoztat�s c�lj�r�l igen, tov�bb�:  a prevenci� elv�re �p�t� beavatkoz�sok h�tt�rbe szorul�sa, a szakszervezetek befoly�s�nak visszaszor�t�sa, v�ltoz� ad�politika, a du�lis t�rsadalom ir�ny�ba t�rt�n� elmozdul�s

/2/ V�ls�g�rtelmez�sek

• irreverzibilit�s-t�zis: csak a j�l�ti �llamot kiz�r�lag a k�zkiad�sok m�rt�k�vel jellemzi; e megk�zel�t�s szerint a neokonzervat�vok csak �trendezik a k�zkiad�sok szerkezet�t

ez a megk�zel�t�s nem m�rlegeli az egyenl�tlens�gek alakul�s�t (ti. n�veked�s�t), a szeg�nys�g k�r�nek b�v�l�s�t a 3. szakasz sor�n

nem vesz tudom�st az ideol�giai kl�ma v�ltoz�s�r�l sem

hossz� t�von nincs biztos�t�k a j�l�ti �llam fejl�d�s�nek visszaford�thatatlans�g�ra

• �retts�g-t�zis: a j�l�ti �llam nem le�p�l vagy felbomlik, hanem egy ponton t�l �j �rtelmez�st nyer

Heclo: a j�l�ti �llam fejl�d�s�nek szakaszai

1. k�s�rletez�s
2. konszolid�ci�
3. b�v�l�s
4. �t�rtelmez�s: ez volna a 3. szakasz, a szabads�g, a biztons�g �s az egyenl�s�g �j kever�ke alakul majd ki; megmaradnak a j�l�ti �llam alapvet� int�zm�nyei, de tov�bbi b�v�l�s nem v�rhat�

csakhogy: mennyiben alkalmazhat� az „�retts�g” t�zise az Egyes�lt �llamok vagy Nagy-Britannia j�l�ti rendszer�re?

• j�l�ti pluralizmus: a j�l�tet biztos�t� szektorok k�z�tti (�jabb) s�lypont-�thelyez�d�s, s ezzel egy�tt a k�lts�gek �th�r�t�sa

e felfog�s nincs tekintettel az elvi v�ltoz�sokra: lemond�s a teljes foglalkoztat�sr�l, a munkan�lk�lis�g n�veked�se, a szeg�nys�g n�veked�se, az alacsony b�r� foglalkoztat�s elterjed�se, a szoci�lis programok visszaszorul�sa, stb.

val�ban �tad�dnak-e a feladatok egyik szektort�l a m�siknak? Nem v�ltoznak-e meg maguk az alapelvek �s �gy a feladatok is?, az egyes szektorok nem egym�s funkcion�lis ekvivalensei, megmarad-e az ig�nyjogosults�g?

/4/ „demokratikus oszt�lyharc” :a j�l�ti �llam t�bbek szerint ennek a term�ke

tripartizmus, t�rsadalmi alkuk

pozit�v v�g�sszeg� j�tszma