John Myles: Hanyatl�s vagy holtpont?

/1/ V�ls�g�rtelmez�sek

1. er�zi�
• „lopakod� neokonzervativizmus”
• a neokonzervat�vok szerint a j�l�ti �llam �nrombol�, karcs�s�tani, felsz�molni sz�ks�ges (fogalmak: stagfl�ci�, Phillips-g�rbe?)
• a baloldali kritika szerint viszont nem a j�l�ti �llam, hanem a t�k�s rendszer van v�ls�gban, az, amit a j�l�ti �llam „megjav�tani” pr�b�lt

Myles: nincs nyilv�nval� �sszef�gg�s a j�l�ti �llam �s a gazdas�gi probl�m�k k�z�tt: a hagyom�nyos gazdas�gpolitikai eszk�z�k (anticklikus gazdas�gpolitika, �llami beavatkoz�s) tov�bbra is haszn�lhat�, a j�l�ti �llam fenntarthat�

a j�l�ti �llam „lerombol�sa” ideol�giai alapon �ll� politika; �rdekharcokr�l van sz� (Mishra ezt oszt�lyharcnak mondan�)

2. �retts�g
• a j�l�ti �llam n�veked�s�nek bels� korl�tai vannak, s ezeket el�rt�k; a szoci�lis kiad�sok nem emelkedhetnek t�bb� a gazdas�g n�veked�s�n�l gyorsabban
• �tcsoportos�t�s, nagyobb hat�konys�g, racionaliz�l�s sz�ks�ges
• azonban: melyik j�l�ti �llam nevezhet� „�rettnek”? (k�l�nb�z� szinten „�rtek meg” ?)
• nem csak a kiad�sok szintje a l�nyeges, hanem az is, ki ellen�rzi �s val�s�tja meg ezeket: az �llam vagy a mag�nszektor → ui. m�s k�vetkezm�nyekre vezet
3. holtpont – �j paradigm�ra van sz�ks�g

a munkaer�piac �s a j�l�ti �llam �sszeegyeztet�se elengedhetetlen; eddigi mint�k:

• szoci�lis seg�lyez� j�l�ti �llam (a XIX. sz�zad v�g�t�l)
• szoci�lis biztons�got ny�jt� j�l�ti �llam (a II. vil�gh�bor� ut�n): univerz�lis ell�t�sok, b�rhelyettes�t�s (az �letsz�nvonal folyamatos fenntart�s�nak biztos�t�sa), magas foglalkoztat�s, t�megtermel�s, emelked� re�lb�rek: az �tlagb�r t�volod�sa a l�tminimumt�l �s a seg�lyez�si szintt�l (a j�l�ti csapda lek�zd�se), magas szint� szoci�lis juttat�sok, t�megfogyaszt�s

/2/ Megold�si lehet�s�gek

�j kih�v�sok: a rugalmass�g k�vetelm�nye (t�bb szinten is), valamint a szolg�ltat�i szektor (p�nz�gyi szektor!) b�v�l�se

Sok f�gg a szolg�ltat� szektor milyens�g�t�l: kvalifik�lt, j�l fizetett munkaer�t ig�nyel, vagy rosszul fizetett, alacsony b�r� munk�k, illetve a fenti poz�ci�k ar�nya a munkaer�piacon

a (neo)konzervat�v megold�s: a munkav�llal�kat v�d� jogszab�lyok le�p�t�se

• a munkaer�piac magj�nak periferiz�l�sa, a perif�ria moderniz�l�sa: az alacsony b�r� munk�k k�r�nek tov�bbi kiterjeszt�se, a mag munkaer�piaci v�delmi rendszer�nek le�p�t�se (teh�t a munkav�llal�kat v�d� sziszt�m�k gyeng�t�se), garant�lt �ves j�vedelem biztos�t�sa (l�tfenntart�si szint); Myles: ez a „lusta t�k�sek” t�mogat�sa, akik innov�ci� n�lk�l az alacsony b�rekkel k�v�nj�k n�velni a hat�konys�got

Myles: a j�l�ti �llam �ltal megteremtett biztons�got �s egyenl�s�get �ssze kell egyeztetni a gazdas�gi innov�ci� lehet�s�g�vel → a kett� ne legyen, ne lehessen egym�s g�tja, ink�bb egym�st er�s�ts�k

• a perif�ria megsz�ntet�se, a mag univerz�liss� t�tele sz�ks�ges, ld.: szoci�lis biztons�got ny�jt� j�l�ti �llam

Sv�dorsz�g: szolidarisztikus b�rstrat�gia (Rehn-Meidner-modell) → szoci�lis �s versenyk�pess�gi c�lok; az alacsony b�reket fizet� c�gek kiszorulnak a piacr�l, a b�rsk�la fel�lr�l nyomott, �gy a vezet� c�gekn�l fizetett b�rek sem emelkedhetnek egy ponton t�l, amit�l a versenyk�pess�g�k javul; a magas �tlagb�r miatt az innov�ci� teremti meg a magas termel�kenys�g lehet�s�g�t