Jog�llamis�g:

-2 hagyom�nya (angol �s n�met)

-a magyar keveri ezt a kett�t à vissz�ss�g

-jog�llam Rechtsstaat, joguralom Rule of law

-form�lis k�vetelm�nyek: - �llami cselekm�nyek joghoz k�t�tts�ge, csak az �llam cselekm�ny�nek eset�benàa k�zigazgat�s a jog al� vetetten fog m�k�dni 

-jogbiztons�g: minden cselekv� sz�m�that arra, h. m�sok a jog szerint j�rnak el �s a jogok megtart�sa ellen tev�s nem jelent el�nyt

-tartalmi krit�riumok: polg�ri alkotm�nyoss�g elvei

            -a megalkotott jogszab�lyoknak csak j�v�leges lehet a hat�suk, visszamen�leg nem

            -a jogszab�lyok nem �rhatnak el� olyan k�teless�geket, amelyek lehetetlenek

            -a jogszab. megismerhet�v� kell tenni formai �ton, hozz�k nyilv�noss�gra (Magyar K�zl�ny) probl�m�k: nem ingyenes kiadv�nyok, a jogszab�lyoknak bonyolult (k�zember sz�m�ra �rthetetlen) a nyelvezete

            -a szab�lyoknak egy�rtelm�eknek kell lenni�k

            -a szab�lyok ne mondjanak egym�snak ellentà koherencia sz�ks�ges a jogrendszeren bel�l, ami nagy kih�v�s: ellentmond�s eset�n a magasabb jogszab�ly �rv�nyes�l

            -a jogalkalmaz� csak korl�tozott ter�leten rendelkezz�k jogalkot�s alkalmaz�s�val

            -a jogalkot�st csak arra hivatalosan felhatalmazott szem�lyek rendelkezzenek, akiket a n�p v�laszt ki (n�pszuverenit�s)

-jog�llamban garant�lni kell az �llampolg�rok alapvet� jogait

            Konszenzus, hogy mik ezek a jogok: lelkiismereti, sz�l�s, gy�lekez�s, felekezeti…

-v�laszt� �s v�laszthat�s�gi jog

            gazd. szoc. kult. jogok?

-alapvet� jogok kontrollj�nak szab�lyoz�sa

            �llamilag int�zm�nyes�tett hivatalok:

            Alkotm�nyb�r�s�g, Ombudsmani Hivatal alkotm�nyv�d� szervek       

            2. vh-t�l terjedt el ez a forma, a n�met diktat�ra megd�nt�se ut�n

-Jogbiztons�g:

            /ahogy a Magyar alkotm�ny megfogalmazta/

            Megismerhet�ek legyenek a jogszab�lyok

            Nem elegend� �nmag�ban a megismerhet�s�g, hanem elegend� id� kell ahhoz, hogy a jogszab�ly alkalmaz�s�hoz felk�sz�ljenek a szervek is. Id� kell a jogszab�ly �ttanulm�nyoz�s�hoz.

-az alkotm�nyban biztos�tott alapvet� jogok korl�toz�sa. (felt�tlen �rv�nyes�l�st �rdemel minden esetben mindenki eset�ben.)

Alapvet� jog tartalm�t csak t�rv�ny korl�tozhatja, de ezt sem teheti meg �gy, hogy a l�nyeges tartalm�t nem korl�tozhatja, nem v�ltoztathatja meg.

A korl�toz�snak c�lszer�nek kell lennie, teh�t egy m�sik jog �rv�nyes�l�s�t kell vele lehet�v� tenni.

A korl�toz�snak ar�nyosnak kell lennie az el�rni k�v�nt c�llal.

Ahhoz, hogy 2 jog �rv�nyes�lj�n mindkett�t v�loztatni kell valamelyest, de ki nem olthatja az egyik a m�sikat, alapvet� �rtelm�k megmarad.

Alkotm�ny, alkotm�nyoss�g (alk. berendezked�s)

Alkotm�ny Ø => alkotm�nyoss�g  a t�rv�nyek biztos�tj�k

Pl. Nagy-Britannia

Alkotm�ny => alkotm�nyoss�g Ø

Pl. a Magyar N�pk�zt�rsas�g

1949: XX. tv. = alkotm�ny m�dos�t�sok t�rt�ntek 1989-ben, fel�lvizs.

Alkotm�nyoss�g krit�riumai:

1. N�pszuverenit�s elv�nek tiszteletben tart�sa

A hatalom forr�sa a n�p

K�zvetlen à n�pszavaz�s

K�zvetett à n�pk�pviselet (v�laszt�jog akt�v, passz�v)

                                                     ↓

                                             T�nyleges v�laszt�si lehet�s�g, visszat�r� id�k�z�nk�nt tartanak v�laszt�sokat 3-7 �v

�ltal�nos, titkos, egyenl� v�laszt�jog

     2. V�grehajt� felel�ss�ge ( a korm�ny�)

          Politikai felel�ss�gre von�s lehet�s�ge

          A parlament megvonhatja a bizalmat

          v�laszt�sok→ polg�rok megvonhatj�k a bizalmat a korm�nyt�l, nem szavaznak r�

     3. Hatalmi �gak elv�laszt�sa, viszonylagos egyens�lya

              t�rv�nyhoz�

                 v�grehajt�

                 b�r�i igazs�gszolg�ltat�s

4. jog�llamis�g elve

5. Az �llampolg�rok jogegyenl�s�ge

-         h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�s tilalma

-         t�rv�nyi szinten deklar�lt�k Mo.-n, de a szankci�rendszer m�g nincs ki�p�lve

-         nincs hat�s�ga (Es�lyegyenl�s�gi Hat�s�g – b�rs�got szabhat ki), amely a jogalkot�si gyakorlatot v�gezze

-         bizony�t�s k�telezetts�ge a s�relmezett�
1996-t�l a munk�ltat� k�teles bizony�tani k�zjogi jelleg� viszonyokban, hogy nem alkalmazott h�tr�nyos megk�l�nb�ztet�st

       6. Az emberi jogok tiszteletben tart�s�nak elve

           polg�ri, politikai, szoci�lis jogok / ’49-: a dolgoz�k �rdek�nek megfelel�en bizt. sz�l�s,     sajt� �s gy�lekez�si szabads�got

Jogforr�sok hierarchi�ja – a rendszerv�lt�s kulcsmot�vuma

Szocializmus alatt rendeletekkel szab�lyoztak, fel�l�rt�k a t�rv�nyeket.

1981. XI. tv. Jogszab�lyalkot�s a jogforr�si hierarchia szerint az egym�shoz viszony�tott rendszer�t (sorrendj�t) r�gz�tik: alkotm�ny

                                                    t�rv�nyek

                                                   (t�rv�nyrendeletek)

                                                    korm�ny rendeletek

                                                    miniszteri rendeletek

                                                    �nkorm�nyzati rendeletek

Ellentmond�s a magasabb �s alacsonyabb k�z�tt nem engedett, ha m�gis a magasabb jogszab�ly az �rv�nyes.

Az �lethez, emberi m�lt�s�ghoz val� jog

-         �lethez val� jog:

      mikor nem min�s�l �nk�nyesnek az �let elv�tele? Eur�pai emberi jogok bizotts�ga McCann �gy: Gibralt�ron robbant�sos mer�nyletre k�sz�ltek, a brit titkosszolg�lat emberei meg�ll�tott�k �ket, McCann a bal zseb�be ny�lt, szit�v� l�tt�k �t �s a t�rsait.

Jogos �nv�delem, v�gsz�ks�g eset�n (haj�t�r�s, legyeng�lt t�rsat ett�k meg)

A hat�s�gok, hogyan j�rnak el? Ha m�sik emberek �let�ben l�pnek fel, akkor jogos, a legkisebb er�szak alkalmaz�s�val. Mindent meg kell tenni az emberi �let kiolt�s�nak megakad�lyoz�s�ra �s a lakoss�g v�delm�ben kell elj�rni.

McCann �gy: meg�t�lt�k a hat�s�gok jogszer�tlen magatart�s�t, de az �ldozatok hozz�tartoz�it nem k�rt�r�tett�k.

M�sik eset: kurdok lakta ter�leten t�ntet�s, t�r�k hat�s�g a t�megbe l�ve oszlatta sz�t a t�ntet�st → jogszer�tlen elj�r�s, lehetsgesmegold�s lett volna a megel�z�s + m�sik nem �letet kiolt� eszk�z�k haszn�lata

Magyarorsz�g: • ’89-es alkotm�ny a hal�lb�ntet�st tartalmazza → hal�lb�ntet�s az �lethez val� jogot sz�nteti meg, ennek teljes�l�s�t lehetetlen�ti el → hat�lyon k�v�l helyezte az alkotm�nyb�r�s�g a hal�lb�ntet�st

               • magzati �lethez val� jog

               • eutan�zia

magzatv�delem:1988 minimum tan�csi rendelet enged�lyez abortuszt bizonyos felt�telek teljes�l�se eset�n pl.: b�ncselekm�ny, magzat k�rosod�sa, az anya �let�t vesz�lyeztet� terhess�g, szoci�lis v�ls�g ill. helyzet → megt�madt�k a n�k test�k feletti rendelkez�s�t korl�tozn� ha megtiltan�k az abortuszt ↔ az �lethez val� jogot korl�tozza az abortusz

kulcsk�rd�s: �rtelmezhet� e az alkotm�ny rendelkez�se �gy hogy a magzatnak van �lethez val� joga ( a sz�let�s pillanat�t�l besz�lhet�nk �lethez val� jogr�l a rendelkez�s alapj�n)

velesz�letett –inborn rights

 ez nem a sz�let�s t�ny�re utal, hanem egy jogi k�z�ss�ghez val� tartoz�st jelenti

64/1991 (XII.17) Alk. B�r�s�g nem d�nt�tt. A k�l�nb�z� tudom�ny�gak k�l�nb�z�k�ppen �t�lik meg a magzat �lethez val� jog�t→ ellent�tek→ AB kib�jt a d�nt�s al�l.

→ alkotm�ny ellenesnek min�s�tett�k a miniszter tan�csi rendeletet, de csak a formai jogs�rt�s miatt (nem t�rv�nyben szab.)

→ t�rv�ny alkot�sra utas�tott�k a b�r�kat 1992. �vi 79.-es tv.: magzatv�delmi tv.: azt tartalmazza hogy mikor milyen esetben lehets�ges az abortusz. A miniszter tan�csi rendelettel tartalmilag azonos.

→ megt�madt�k, az AB nem akart �ll�st foglalni.1998 eleje d�rodi botr�ny: kiskor� terhes �desanyja k�rte az abortuszt → α magzatv�d� szervezet k�vetelte az enged�ly tilt�s�t a b�r�s�g az α –nak d�nt�tt

→ az id� sz�ke miatt nem tudtak megyei b�r�s�gon fellebbezni. A miniszter utas�totta a kecskem�ti k�rh�zat, hogy hajtsa v�gre a m�t�tet a b�r�s�gi d�nt�s ellen�re (ez alkotm�nyellenes!)

→ 2. AB hat�rozat: nem �llap�that� meg hogy van e vagy nincs a magzatnak �lethez val� joga. Polg�ri tk.: �lethez val� jog velesz�letett, a magzatnak felt�teles jogk�pess�ge van, v�delemhez val� joga van, de ez nem jelenti azt, hogy semmik�pen sincs lehet�s�g abortuszra.

Eutan�zia:  �sszeegyeztethet� e az �lethez val� joggal → passz�v eutan�zi�t enged�lyezi az eg�szs�g�gyi tv. (s�lyos betegs�g eset�n az �letet csak meghosszabb�t� kezel�sek +tilt�sa)

Akt�v eutan�zia? Az �ngyilkoss�g ne jogellenes → hal�lhoz val� jog, az egy�n �nrendelkez�si jog�val �sszeegyeztethet�.

Pretty �gy: az �lethez val� jogb�l nem lehet k�vetkeztetni a seg�ts�ggel bek�vetkez� hal�lt → az akt�v eutan�zia joga nem vezethet� le az alkotm�nyb�l (Mo. is)

Ha tv.-be iktatj�k az akt�v eutan�zia jog�t az alkotm�nyellenes lesz e? ekkor az �llam k�telezheti az orvosokat az akt�v eutan�zi�ra ↔ orvosi esk�

→ emberi m�lt�s�ghoz val� jog: mag�ban foglalja az �nrendelkez�shez val� jogot.

     Az emberi m�lt�s�g s�relm�t a megal�ztat�s jelenti a t�rsadalmi megbecs�lts�g bizonyos szintje al� cs�kken�s�t jelenti.

     1992 szolg�lati szab�lyzatok szerint fegyveres test�letek tagjai legszem�lyesebb kapcsolatot a parancsnokuk enged�ly�vel l�tes�thetnek→ emberi m�lt�s�ghoz val� jog megs�rt�s�t jelenti, de bejelent�si k�telezetts�g�k lehet

n�vv�laszt�s korl�toz�s�t alkotm�ny ellenesnek tal�lt�k

→ pl. a f�rj felveheti a feles�g csal�di nev�t

    �nazonoss�g kifejez�s�t tiltja

    orvos v�laszt�s korl�toz�sa is alkotm�ny ellenes, az emberi m�lt�s�ghoz val� jogot s�rti.

Szoci�lis ell�t�sok m�rt�k�t az emberi m�lt�s�g figyelembe v�tel�vel kell meg�llap�tani.