2. �bra: A l�tens csoporttudat, a reflex�v csoporttudat �s a kollekt�v tudat saj�tos-s�gai, valamint a hozz�juk kapcsol�d� cselekv�sm�dok

A nagycsoporttudat t�pusa	A st�tusekvivalencia	A csoporthelyzet reflexi�ja, “k�z�ss� t�tele”	A reflexi�k �sszehangol�sa	A tipikus cselekv�sm�dok
	(van +, nincs -)
L�tens csoporttudat	+	–	–	T�megcselekv�s
Reflex�v csoporttudat jelens�g	+	+	–	Csoportspecifikus cselekv�s
Kollekt�v tudat	+	+	+	Kollekt�v cselekv�s

 

A l�tens csoporttudat eset�ben a csoport tagjain�l fenn�ll a st�tusok hasonl�s�ga, de – rendszerint a kontaktusok hi�nya k�vetkezt�ben – a csoporthoz tartoz�k cselekv�seik kialak�t�s�n�l nem veszik figyelembe hasonl� helyzet� t�rsaik viselked�s�t. Helyzet�k azonoss�ga folyt�n reag�l�-saik puszt�n t�megcselekv�sek. Attit�djeik elt�rhetnek ugyan m�s t�rsadalmi r�tegek megnyilv�nul�sait�l, de cselekv�seik egy�ntet�s�g�t er�sen korl�-tozhatja, hogy kialak�t�sukn�l nem veszik tekintetbe st�tusekvivalens t�rsaik hasonl� �rdekir�nyults�g�t �s cselekv�seit. Az izol�lt helyzetfelfog�sok �s a c�lkit�z�sek sz�r�d�sa mellett az is n�veli a viselked�sek amorf jelleg�t, hogy a hasonl�an cselekv�kn�l hi�nyzik a cselekv�seiket meger�s�t� mint�k percepci�ja. A reflex�v csoporttudat akkor keletkezik, ha a csoport tagjai k�z�tt kialakul az interakci�k meghat�rozott s�r�s�ge, tudat�ban vannak helyzet�k hasonl�s�g�nak �s cselekedeteik kialak�t�s�n�l tekintetbe veszik, hogy k�rnyezet�kben a hasonl� st�tushelyzet� t�rsak mik�nt cselekednek. A reflex�v csoporttudat t�pus�n�l megval�sul ugyan a hasonl� helyzet�ek cselekv�s�nek egy r�szleges percepci�ja, de nem j�n l�tre az akci�kat tudatosan �sszehangol� szervez� tev�kenys�g. A st�tusok ekvivalenci�ja �s a helyzetek hasonl�s�g�nak reflexi�ja alapj�n m�gis l�trej�nnek a r�tegspecifi-kusabb cselekv�sm�dok. Az ilyen cselekv�sek azonos kih�v�s eset�n rend-szerint egy�ntet�bbek �s hat�rozottabban elt�rnek a csoporton k�v�liek reag�l�sait�l, amikor csak a reflekt�latlan t�megcselekv�s �rv�nyes�l. V�g�l a kollekt�v tudat megjelen�s�n�l a csoporttagok nemcsak azt �szlelik, hogy “k�z�s cs�nakban utaznak”, hanem azt is, hogy csoportt�rsaik is tiszt�ban vannak helyzet�k hasonl�s�g�val. A helyzetnek �s �rtelmez�s�nek ez a k�lcs�n�sen reflekt�lt azonoss�ga, ha val�ban helyes percepci�kon alapul, komoly es�lyt k�n�l az �sszehangolt egys�ges fell�p�sre, a kollekt�v cseleke-detek megval�s�t�s�ra.

A felv�zolt elt�r�sek k�vetkezt�ben a h�rom tudati forma �szlelhet�s�ge �s stratifik�ci�s imput�ci�ja is k�l�nb�z�.²² Mind e tudati k�pz�dm�nyek, mind e cselekv�st�pusok elt�r� m�rt�kben kapcsol�dhatnak a t�rsadalmi nagycsoportokhoz, �s ez jelent�sen befoly�solhatja a nagycsoportok �ttekint-het�s�g�t. A r�tegek felismerhet�s�g�nek a l�tens csoporttudat gyakran fontos akad�lya. A hozz� tartoz� tudati alakzatok �s cselekv�sm�dok hason-l�s�ga korl�tozott, �s m�g ha el is t�rnek a csoporton k�v�l�ll�k tipikus cselekv�sm�dj�t�l, a csek�ly elt�r�sek �s a jelent�s r�tegen bel�li sz�r�sok k�vetkezt�ben kev�ss� l�that�k, �s csak a rendk�v�l �les szem� vagy szak-avatott megfigyel�k sz�m�ra jelennek meg st�tusszign�lk�nt. Az �sszef�gg�s laza szerkezete eset�n az emberek t�bbs�ge nem k�pes a cselekv�sek jelleg�-b�l a r�teghovatartoz�sra k�vetkeztetni. A cselekv�sek csoportspecifikus vonatkoztat�si kereteinek figyelembev�tele jav�tja a l�that�s�g felt�teleit. A st�tusekvivalens t�rsak cselekedeteinek percepci�ja homogeniz�l�an hat a csoportcselekv�sre �s jav�tja a helyes imput�ci�k val�sz�n�s�g�t. A korrel�-ci�k er�s�d�se k�vetkezt�ben a tipikus cselekv�sek egy�ttal orientat�v st�tusszign�lokk� v�lnak, amelyek kieg�sz�lve a sz�nd�kosan prezent�lt st�tusszimb�lumokkal, nagym�rt�kben k�nny�tik a r�tegek felismerhet�s�-g�t. A kollekt�v tudat speci�lis ism�rve az �tfog�an �rv�nyes�l� egyenl�s�g, az elt�r�sek csek�ly h�nyada. E jellegzetess�g term�szetesen megn�veli a helyes imput�ci�k lehet�s�g�t. A kollekt�v cselekv�sek emellett demonstrat�v hat�sukon kereszt�l is r�ir�ny�tj�k a figyelmet a csoport t�rsul�si k�pess�-geire �s �rdek�rv�nyes�t� erej�re.

Aligha t�ved�nk, amikor napjainkban a kollekt�v tudat oszt�lyszint� megnyilv�nul�sa kapcs�n “cs�kken� es�lyekr�l”, “sz�tforg�csolts�gr�l” be-sz�l�nk. A kollekt�v tudat kateg�ri�j�hoz sorolhat� jelens�gek ink�bb csak partikul�risan, az oszt�lyokn�l, r�tegekn�l kisebb csoportokban alakulnak ki. A t�rsadalmi nagycsoportok szintj�n ink�bb a reflex�v �s mindenekel�tt a l�tens csoporttudat szindr�m�ival tal�lkozhatunk. A heteregenit�s n�veked�-se �s a fels� oszt�lyok kiv�teles konstrukci�s potenci�lja akad�lyozza ugyan az oszt�ly- vagy a r�tegtudatok kikrist�lyosod�s�t, nincsenek azonban jelen-t�s v�ltoz�sok a t�rsadalmi er�forr�sok sz�ls�s�ges megoszl�s�ban. Ez a furcsa kett�ss�g okozza a j�l l�that� er�forr�s-k�l�nbs�gek �s a rosszul l�t-hat� oszt�lyok �s r�tegek paradoxon�t.

 

 

 

 

Jegyzetek

 

1.     V�. Bolte–Kappe–Neidhardt 1975, 5.

2.     A nem intencion�lt, de az�rt “besz�des” szign�lok �s az intencion�lt szimb�lumok k�l�nbs�geivel kapcsolatban l�sd Aranguren 1967, 30.

3.     A makroszociol�giai �rtelemben haszn�lt csoportok egyik legl�nyegesebb ism�rve, hogy a csoporton bel�li interakci�k sz�ma meghaladja a csoportk�zi interakci�k�t. A bels� �s k�ls� interakci�k r�t�j�nak nagys�ga a csoport t�pusa szempontj�b�l is meg-hat�roz� attrib�tum. E k�rd�sk�rrel kapcsolatban l�sd Blau 1994, 5.

4.     Blau t�rsadalmi param�terekr�l kialak�tott koncepci�j�val kapcsolatban l�sd m�g Blau 1973, illetve Blau–Schwartz 1984.

5.     A param�terek konszolid�ci�ja a korrel�ci�s �sszef�gg�seik nagys�g�t�l f�gg. “Az er�s korrel�ci�k konszolid�lj�k a csoporthat�rokat �s a hierarchikus k�l�nbs�geket. A gyenge korrel�ci�k arra vallanak, hogy a t�rsadalmi differenci�k �tmetszik egy-m�st, ami felt�telezi, hogy akik bizonyos tekintetben k�l�nb�znek, m�s vonatkoz�s-ban hasonl�ak egym�shoz” (Blau 1994, 5).

6.     Webernek a Besitzklasse �s az Erwerbsklasse fogalm�r�l adott r�vid defin�ci�it l�sd Weber 1964, 223. Weber megk�zel�t�s�ben a Besitzklasse �s a Erwerbsklasse kom-bin�lt haszn�lata egyszerre tartalmazza a konfliktuselm�leti �s a funkcionalista meg-k�zel�t�s bizonyos elemeit. Weber ennyiben a k�t iskola k�z�tti k�s�bbi szint�zis-t�rekv�sek egyik korai el�fut�r�nak tekinthet�.

7.     A m�retdifferenci�l, a szintdifferenci�l �s az er�forr�s-differenci�l terminusaival kapcsolatban l�sd Nan Lin 1999, 391–399.

8.     Blau makrostruktur�lis felfog�s�nak egyik fontos t�tele, hogy a csoportok m�retei befoly�solj�k a csoporton bel�li, illetve a csoportok k�z�tti kontaktusok ar�ny�t. A csoportok k�z�tti kontaktusok ar�nya �gy f�gg att�l, hogy mik�nt oszlik meg a popu-l�ci� a csoportok k�z�tt. Egy kis csoport tagj�nak p�ld�ul nagyobb a kontaktus-kialak�t�si es�lye egy nagyobb csoport tagj�val, mint ford�tva (v�. Blau 1994, 9–10).

9.     Becknek a t�rsadalmi individualiz�ci�s folyamatr�l �s struktur�lis k�vetkezm�nyeir�l kialakult felfog�s�val kapcsolatban l�sd Beck 1999. (L�sd m�g u� 1996.)

10.   Az els�- �s m�sodk�zb�l szerzett tapasztalatok megk�l�nb�ztet�s�r�l l�sd Gehlen 1957, 49.

11.   Optikai akad�lyok a kollekt�v tudat kialakul�s�nak mindk�t felt�tel�t korl�tozhatj�k. A pluralizmus ignoranci�ja a k�z�s attit�d�k fenn�ll�sa eset�n megakad�lyozhatja a m�sodik felt�telt, a konszenzus �tfog� percepci�j�t. Hasonl� okok, p�ld�ul kommu-nik�ci�s akad�lyok eset�n a k�z�s attit�d�k hi�nya miatt nem alakul ki stabil kol-lekt�v tudat m�g akkor sem, ha a pluralizmus t�ves becsl�se k�vetkezt�ben a csoport tagjai �gy �szlelik, hogy szinte mindenki egy�ntet�en �t�li meg a helyzetet.

12.   A k�rd�sr�l l�sd Olson 1997.

13.   Olson elm�let�vel kapcsolatban l�sd m�g Knoke–Wisely 1994.

14.   A cselekv�st�pusok sokf�les�s�g�r�l, �sszefon�dotts�gukr�l �s a tiszt�n racion�lis cselekv�sek ritkas�g�r�l l�sd Weber 1987, I. k�tet, 53–54.

15.   A k�sz�beloszl�sok �s a kollekt�v cselekv�s �sszef�gg�seir�l l�sd Granovetter 1978.

16.   A szigor� �rtelemben vett c�lracion�lis cselekv�sek eset�n az eml�tett okok miatt kollekt�v cselekv�s nem j�het l�tre. A kollekt�v cselekv�s elm�let�ben a “szelekt�v �szt�nz�k” k�n�lj�k azt a “ment��vet”, amivel magyar�zni lehet, hogy kollekt�v cselekv�sek esetenk�nt m�gis l�trej�nnek. A szelekt�v �szt�nz�s azonban olyan laza fogalom, amibe szinte b�rmi belef�r, ami keresztezi a racion�lis cselekv�s �tj�t; ha a potyautas-effektus nem �rv�nyes�l, mindig fenn�ll a lehet�s�g a szelekt�v �szt�nz�k mobiliz�l� hat�s�ra hivatkozni.

17.   M�r Coleman felh�vta a figyelmet azokra a neh�zs�gekre, amelyeket a racion�lis v�-laszt�s h�veinek a r�szv�tel interpret�ci�ja okoz. Fejteget�sei sor�n arra a k�vetkez-tet�sre jut, hogy egyetlen szavazat hat�sa olyan kicsi a v�laszt�s v�geredm�nye szempontj�b�l, hogy az nem lehet kell� �szt�nz�s arra, hogy a racion�lis v�laszol� puszt�n emiatt venne r�szt a v�laszt�son. (L�sd Coleman 1990, 289.)

18.   A b�ziskommunik�ci� �rtelmez�s�vel kapcsolatban l�sd Geissler 1973. Magam a b�ziskommunik�ci� fogalm�t Geisslern�l n�mileg sz�kebben �rtelmezem (v�. Angelusz 1998).

19.   A heterogenit�s m�rt�k�vel �s m�r�s�vel kapcsolatban l�sd p�ld�ul Blau–Schwartz 1984, 17.

20.   A pluralizmus ignoranci�j�nak k�rd�seir�l l�sd p�ld�ul O’Gorman 1975, illetve Fields–Schuman 1976. Meglep�nek tartom, hogy a pluralizmus ignoranci�j�nak egy-re b�v�l� irodalm�ban nem tal�ltam olyan k�s�rletet, amely a saj�t r�tegtudatnak �s a “m�s” hasonl� st�tus�ak r�tegtudat�nak egybevet�s�vel az oszt�lytudat m�r�s�re pr�b�lt�k volna alkalmazni a pluralizmus ignorancia szeml�let�t �s m�r�si technik�it.

21.   R. Collins interpret�ci�ja szerint Weber stratifik�ci�s felfog�s�ban is �rv�nyes�lt egy olyan elk�pzel�s, hogy a fels�bb oszt�lyok fel�l lefel� haladva cs�kken az oszt�lyok szervezetts�ge �s �gy az oszt�lytudat kialakul�s�nak val�sz�n�s�ge (l�sd Collins 1989).

22.   Az imput�ci� fogalm�t a kognit�v k�pz�dm�nyek �s a t�rsadalmi csoportok tudati �sszekapcsol�d�sa �rtelm�ben haszn�lom. Ez a hozz�rendel�s lehet helyes vagy t�ved�sen alapul�. A fogalom �rtelmez�s�vel kapcsolatban felmer�l� probl�m�kr�l l�sd Child 1970.