Briggs: A j�l�ti �llam t�rt�nelmi perspekt�v�ban

(1)   modellek

�jjeli�r �llam (Lassalle kifejez�se), laissez faire kapitalizmus (223. o.), „negat�v �llam” (ami az�rt �gy sosem l�tezett, 229. o.)

J�l�ti �llam (226-227. o.): el�re meghat�rozott m�don, szervezett er�vel (a politika �s az igazgat�s eszk�zeivel) l�p fel annak �rdek�ben, hogy a piaci er�k szerep�t megv�ltoztassa

→ minim�lis j�vedelem garant�l�sa, f�ggetlen�l a piaci teljes�tm�nyt�l

→ a vesz�lyhelyzetek bek�vetkezte kock�zat�nak cs�kkent�se: az er�sebb v�dekez�k�pess�g�nek el�seg�t�se

→ a juttat�sok el�rhet� legmagasabb szintj�nek biztos�t�sa minden �llampolg�r sz�m�ra: minimum helyett optimum

(2) elvek, d�nt�sek

a k�l�nf�le politikai elk�pzel�sek �s k�r�lm�nyek, valamint t�rt�nelmi tapasztalatok szerepe a j�l�ti �llam adott t�rsadalomra jellemz� t�pus�nak l�trehoz�s�ban

A j�l�ti �llam kialak�t�sakor t�bbek k�zt az al�bbi k�rd�sekben kellett d�nteni

→ Egyenl� b�n�sm�d alkalmaz�sa: a polg�ri �s a szoci�lis jogok �sszekapcsol�s�r�l van sz� (v�. speenhamlandi modell)

→ A korm�nyzat szerep�nek tudatos n�vel�se

→ A szoci�lpolitika k�r�be tartoz�nak tekintett juttat�sok list�j�nak b�v�t�se (az eg�szs�g�gy-k�zeg�szs�g�gy p�ld�ja, ld. a szoci�lpolitika pragmatikus megk�zel�t�se)

→ az �ntev�keny piac szab�lyoz�sa

(3)   az angol p�lda �s a t�rt�nelmi-politikai k�r�lm�nyek

Anglia, 1945 ut�n: a j�l�ti �llamot megalapoz� t�rv�nykez�s

K�zvetlen el�zm�nyek: a m�sodik vil�gh�bor� tapasztalatai (a gazdas�g k�zpontos�t�sa), a szocialista elvek konjunkt�r�ja

�ltal�nos tendencia ekkor, hogy gyeng�tik a befizet�sek �s a juttat�sok k�z�tti kapcsolatot a szoci�lis rendszerben, vagyis kiterjesztik �s keresik az univerz�lis ell�t�sok b�v�t�s�nek lehet�s�geit → a t�rsadalom mint eg�sz v�lik a szoci�lpolitika �s a j�l�ti �llam tev�kenys�ge alany�v�

A j�l�ti politika elv�lik a szeg�nypolitika fogalm�t�l, emelked� szint� ell�t�sok, j�csk�n b�v�l az �rintettek k�re (ti. az eg�sz t�rsadalom �rintett� v�lik)

Angol p�lda: k�zoktat�s, �tkeztet�s (ut�bbi eset�ben: �g�retek �s vit�k Magyarorsz�gon 2002 ut�n; mir�l sz�ltak ezek?)

�rvek: olcs�bb adminisztr�ci� + a nemzeti szolidarit�s er�s�t�se + a gazdas�g- �s j�l�ti politika �sszeegyeztethet�s�ge

(4) El�zm�nyek: chartizmus, v�laszt�jogi �s minimumb�r-, valamint a munkak�r�lm�nyek jav�t�s�ra vonatkoz� k�vetel�sek a XIX. sz�zadban (Angli�ban), tov�bb� a piac szab�lyoz�s�t p�rtol� elm�leti munk�k (pl. imm�r �gy v�lt�k: a szeg�nys�g f� oka nem valamif�le �nhiba, hanem a piaci sziszt�ma m�k�d�s�b�l k�vetkezik)

V�laszt�jog, munk�sp�rtok: a munk�sok �rdekeinek becsatorn�z�sa a politikai rendszerbe, a politikai jogok birtokl�sa → sz�mukra is eszk�z, nem pedig ellens�g az �llam

A munk�sp�rti k�vetel�sek kisebb-nagyobb r�szben be�p�lnek a t�bbi p�rt programj�ba is

Reformista vagy marxi szocializmus? Angli�ban az el�bbi v�lt domin�nss�

Az �llamhatalom er�s�t�s�t c�lz� t�rekv�sek, m�gpedig nem paternalista, hanem egalitari�nus alapon

(5) A sz�zadfordul� k�rny�k�n l�trej�v� nyugd�jrendszerek 3 t�pusa

(6) a bismarcki modell

az �llam szerep�nek n�vel�se, de nem egalitari�nus alapon

a c�l a szoci�ldemokrat�k vonzerej�nek cs�kkent�se: Bismarck alternat�v�t k�v�nt �ll�tani a szocialista �s a liber�lis elvekkel szemben („szoci�lis olajcseppek”)

(7) kereszt�nyszoci�lis elvek: szint�n a liberalizmus �s a szocialista elvek riv�lisak�nt

Rerum Novarum (1891)

(Mit jelent a kev�sb� v�laszthat�s�g elve?)