Cs�ki Gy�rgy – Orosz �va: Az �llamh�ztart�s reformja: csak az eloszt�s?

Mit jelentenek ezek a sz�vegb�l vett id�zetek?

#1 „A szabad piacok olyan egyenl�tlens�geket sz�lnek, amelyek �sszeegyeztethetetlenek a demokratikus korm�nyz�ssal.”

#2 „… a szoci�lis szf�ra szerepl�inek meg kell tanulniuk a gazdas�g- �s a p�nz�gypolitika szempontrendszer�ben mozogva �s azok kateg�ri�ival kifejezni �rdekeiket, mert ellenkez� esetben elk�pzelhetetlen �rdek�rv�nyes�t�s�k sikeress�ge. A gazdas�gi-p�nz�gyi szf�ra legjelesebb k�pvisel�i sem takar�thatj�k meg azonban a sz�ks�ges intellektu�lis er�fesz�t�seket a szoci�lis szf�ra saj�tos t�rv�nyszer�s�geinek �s f� nemzetk�zi tendenci�inak megismer�s�re �s meg�rt�s�re, en�lk�l nem �rtelmezhet�k az alapvet� nemzetgazdas�gi folyamatok.”

(1)  mi�rt �ppen a szoci�lis kiad�sokat �rinti a takar�koss�g?

Az �llamh�ztart�s kiad�si oldal�nak egy�b nagy t�telei

→ ad�ss�gt�rleszt�s

→ �llamigazgat�si kiad�sok

→ a gazdas�g sz�m�ra ny�jtott direkt vagy indirekt t�mogat�sok (ld. az ad�s- �s bankkonszolid�ci�kat)

(2)  a takar�koss�g az egyetlen megold�si m�d vagy sem?

• Kamatpolitika
• Ezzel �sszef�gg�sben az infl�ci�s politika
• a versenyk�pess�g n�vel�se; ehhez viszont oktat�s, k�pz�s, kutat�s, beruh�z�s, infrastrukt�ra, szervez�s, hat�kony int�zm�nyek kellenek, nem kis r�szben �llami p�nzb�l

Thurow: a n�pess�g als� 50%-�ba val� „befektet�s” fontoss�ga: k�zgazdas�gi �rvek!

(amerikai, jap�n, n�met modell: hogyan �llnak ma?)

(3)  magyarorsz�gi probl�m�k

�         magas j�rul�kok �s ad�k

�         a tehervisel�s �s a kiad�sok szerkezete �tgondolhat� lenne: a versenyk�pess�ghez sz�ks�ges kiad�sok + az eg�szs�g�gy + �s a nyugd�j re�l�rt�k�nek szinten tart�sa mellett kellene a v�llalkoz�sok ad�terheit m�rs�kelni → az �talakul�s terheinek egyenl�bb eloszt�sa

a n�veked�s a f�gg� helyzetek mennyis�g�t cs�kkenten�, mik�zben az eloszthat� forr�sokat is b�v�ten�

Magyarorsz�gon nem az eloszt�s (�s a szoci�lis kiad�sok) m�rt�ke t�lzott, hanem a gazdas�gi teljes�tm�ny kilencvenes �vek eleji cs�kken�se

(4)  defini�lni kell a szoci�lis alrendszerek c�lja: mit �s milyen eszk�z�kkel kellene el�rni?

(5)  Hat�konys�gi �rvek a szoci�lis kiad�sok �llami finansz�roz�sa mellett

Az amerikai �s a brit, vagyis egy mag�n- �s egy k�zfinansz�roz�s �ltal domin�lt eg�szs�g�gyi rendszer �sszevet�se → a k�zfinansz�roz�s alkalmaz�sa mellett az eg�szs�g�gyi kiad�sok alacsonyabbnak bizonyultak (a GDP kisebb h�nyad�t ford�tott�k r�)

A Vil�gbank sem �rta el� az eg�szs�g�gy �llami finansz�roz�s�nak megsz�ntet�s�t

Az �llam kisz�ll�s�val megsz�nne a piacszab�lyoz�s �s az �rak feletti kontroll (megsz�nik a kollekt�v v�s�rl� szerepe)

�rfelhajt� t�nyez�k: adminisztr�ci�s k�lts�gek, rekl�m, �rkartell lehet�s�ge

A t�bbszint� (szegment�lt) ell�t�s kialakul�s�nak lehet�s�ge

A mag�nbiztos�t�s t�mogat�i a cikk szerz�i szerint r�vid t�v� �rdekek alapj�n fogalmazz�k meg v�lem�ny�ket → a struktur�lis hat�sok figyelmen k�v�l hagy�sa

A mag�nbiztos�t�st mint domin�ns sziszt�m�t kritiz�lj�k; kieg�sz�t� biztos�t�sk�nt fontosnak l�tj�k a magasabb j�vedelm� csoportok sz�m�ra

A k�zfinansz�roz�s dominanci�ja mellett a k�n�lati oldalon a mag�nint�zm�nyek t�ls�lya is l�trej�het

K�zfinansz�roz�s: kiad�si korl�t, hozz�f�r�s

A magyar eloszt� rendszereket nem megsz�ntetni, hanem hat�konyabb� alak�tani sz�ks�ges (�s ez egy 1995-�s cikk elv�r�sa!!) → a k�zfinansz�roz�s fenntart�sa mellett a szolg�ltat�sok ny�jt�sa ter�n a nonprofit �s a for-profit szf�ra helyzetbe hoz�sa

Mindez vonatkozik az eg�szs�g�gyre, az oktat�sra, a szoci�lis szolg�ltat�sokra egyar�nt

A fenti ter�letek az emberi t�k�be t�rt�n� beruh�z�st jelentenek

A t�rsadalmi egyenl�tlens�gek n�veked�se cs�kkenti a nemzetk�zi versenyk�pess�get, �gy a n�veked�st �ssa al�

Az integr�lt oktat�s el�nye, hogy az �tlagos teljes�tm�nyt n�veli a felm�r�sek szerint → a szegment�lt ell�t�rendszerek az egyenl�tlens�g n�vel�s�n kereszt�l k�zvetve, de k�zvetlen�l is rontj�k a versenyk�pess�get �s a n�veked�si es�yleket

„neoamerikai” �s „rajnai” modell

Eur�pai Szoci�lis Modell

Zombori: 84-94. o.