7. A mintav�tel logik�ja

-         A minta az alapsokas�g egy olyan r�szhalmaza, amelyet megfigyel�nk, hogy ennek alapj�n a teljes sokas�g tulajdons�gaira k�vetkeztethess�nk.

-         A sz�zad kor�bbi r�sz�ben haszn�lt mintav�teli m�dszerek gyakran vezettek t�ves k�vetkeztet�sekhez, a jelenlegi elj�r�sok sokkal pontosabbak �s megb�zhat�bbak.

-         Egy minta min�s�g�nek legf�bb ism�rve az, hogy mennyire reprezentat�v – hogy mennyire egyeznek meg a tulajdons�gai annak a teljes sokas�gnak a tulajdons�gaival, amelyb�l vett�k.
A val�sz�n�s�gi mintav�tel kiv�l� m�dszer arra, hogy el�g j� mint�kat v�laszthassunk.

-         M�g a leggondosabb mintav�teli elj�r�ssal sem kapunk szinte sohasem az eredeti sokas�got t�k�letesen reprezent�l� mint�t. Bizonyos m�rt�k� mintav�teli hiba mindig marad.

-         A val�sz�n�s�gi mintav�teli elj�r�sok lehet�v� teszik, hogy megbecs�lj�k, mekkora mintav�teli hiba v�rhat� egy adott mint�n�l.

-         A val�sz�n�s�gi mintav�tel alapelve, hogy az alapsokas�g minden elem�nek ismert, nem-nulla es�ly�nek kell lennie a mint�ba ker�l�sre.

-         EPSEM vagy EKV mint�nak nevezz�k azt, amelyben a sokas�g minden egyed�nek egyforma es�lye van a mint�ba ker�l�sre.

-         A mintav�teli keret a popul�ci� tagjainak list�ja vagy kv�zilist�ja. Ezt a forr�st haszn�ljuk a minta kiv�laszt�s�n�l. A minta reprezentativit�sa k�zvetlen�l f�gg att�l, hogy mennyire tartalmazza a mintav�teli keret a reprezent�lni k�v�nt popul�ci� �sszes tagj�t.

-         Az egyszer� v�letlen mintav�tel a val�sz�n�s�gi mintav�tel logikailag legalapvet�bb elj�r�sa, a gyakorlatban ritk�n haszn�lj�k.

-         Szisztematikus mintav�tel sor�n a mintav�teli keret minden k-adik tagj�t v�lasztjuk be a mint�ba. Ez a m�dszer kev�s kiv�tellel, funkcion�lisan egyen�rt�k� az egyszer� v�letlen mintav�tellel, de praktikusabb ann�l.

-         A r�tegz�s az az elj�r�s, amikor a sokas�g tagjait a mintav�tel el�tt viszonylag homog�n csoportokra (r�tegekre) osztjuk. Az elj�r�s cs�kkenti a mintav�teli hiba m�rt�k�t, teh�t jav�tja a minta reprezentativit�s�t.

-         A t�bbl�pcs�s csoportos mintav�tel bonyolultabb mintav�teli elj�r�s: olyankor haszn�ljuk, amikor az alapsokas�g tagjair�l nem l�tezik teljesk�r� lista. Kiindul�sk�ppen mint�t vesz�nk a tagok csoportjai k�z�l. Azut�n a kiv�lasztott csoportok tagjair�l list�t k�sz�t�nk – ehhez sokszor helysz�nen v�gzett megfigyel�s sz�ks�ges. V�g�l pedig mint�t vesz�nk az egyes kiv�lasztott csoportok  tagjainak list�ib�l, �gy jutunk a tagok v�gleges mint�j�hoz.

-         Az elemsz�mmal ar�nyos val�sz�n�s�g� (PPS, EAV) mintav�tel a t�bbl�pcs�s csoportos mintav�tel egyik speci�lis, hat�kony m�dszere.

-         Ha ez sokas�g elemeinek k�l�nb�z� es�ly�k van a mint�ba ker�l�sre, akkor az egyes megfigyel�seket s�lyozni kell ahhoz, hogy a teljes sokas�g reprezentat�v k�p�hez jussunk. Az egyes mintaelemekhez l�nyeg�ben az illet� elem mint�ba ker�l�si val�sz�n�s�g�nek reciprok�t kell s�lyk�nt hozz�rendelni.

-         A szak�rt�i mintav�tel nem val�sz�n�s�gi mintav�teli m�dszer, melyn�l a kutat� saj�t meg�t�l�se alapj�n v�logatja �ssze a minta elemeit. Meg�t�l�sen alapul� mintav�telnek is nevezik.

-         A kv�t�s mintav�tel szint�n nem val�sz�n�s�gi mintav�teli m�dszer. Elk�sz�tj�k el�sz�r a teljes alapsokas�g jellemz�inek r�szletes le�r�s�t (a kv�ta-m�trixot), majd �gy v�logatjuk �ssze a minta elemeit, hogy a k�l�nf�le kombin�ci�kb�l kell� sz�mban (a val�s�gosnak megfelel� ar�nyban) ker�ljenek elemek a mint�ba. A kv�t�s minta reprezentativit�sa nagym�rt�kben m�lik azon, hogy mennyire helyt�ll�an t�kr�zi a sokas�g t�nyleges jellemz�it a kv�ta-m�trix.

-         A nem val�sz�n�s�gi mintav�teli m�dszerek a val�sz�n�s�gi mintav�teli m�dszerekn�l kev�sb� megb�zhat�nak tekintend�k. Alkalmaz�suk viszont gyakran egyszer�bb �s olcs�bb.