Gerhard E. Lenski: Hatalom �s privil�gium – elm�let a t�rsadalmi r�tegz�d�sr�l 

A funkcionalist�k �s a konfliktuselm�let teoretikusai

A t�rsadalmi egyenl�tlens�gr�l alkotott modern elm�letek t�bbs�ge k�zvetlen�l vagy a konzervat�v, vagy a radik�lis hagyom�nyb�l ered. Azokat, amelyek a konzervat�v hagyom�nyb�l erednek, �ltal�ban funkcionalista elm�letk�nt eml�tik, amik a radik�lis hagyom�nyb�l sz�rmaznak, azok a konfliktuselm�letek.

A mostani f� funkcionalista teoretikusok (Talcott Parsons, Kingsley Davis) az egyenl�tlens�g probl�m�j�t a t�rsadalom eg�sz�nek szempontj�b�l k�zel�tik meg �s sz�ks�gesnek tartj�k a j�l m�k�d� t�rsadalomhoz. A funkcionalista �ll�spont l�nyege; a r�tegz�d�s alapvet�en a t�rsadalom sz�ks�gleteib�l alakul ki, nem egy�nek sz�ks�gleteib�l vagy k�v�ns�gaib�l.

Davis szerint sz�ks�glet, hogy a t�rsadalom r�termett tagjai �szt�n�zz�k azon vezet� poz�ci�k bet�lt�s�re, amelyek �tlagon fel�li k�pess�geket k�vetelnek meg. A t�rsadalomnak motiv�lnia kell ezeket az embereket, ha m�r ezekben a poz�ci�kban vannak, hogy elv�gezz�k feladataikat => nagyobb juttat�s kell nekik. Ezen juttat�sok meghat�roz�s�n�l k�t t�nyez� sz�m�t, a t�rsadalom sz�m�ra val� funkcion�lis fontoss�guk �s a r�termett emberek viszonylagos hi�nya. Az egyenl�tlens�g elker�lhetetlen, mert nem lehet minden poz�ci� ugyanolyan fontos �s nem lehet minden ember ugyanannyira szakk�pzett. Ez j�, mert minden egy�n �letk�pess�ge �s j�l�te a t�rsadalom j�l�t�t�l �s �letk�pess�g�t�l f�gg.

Parsons abb�l indul ki, hogy minden t�rsadalomban vannak k�z�s �rt�kek. Az �rt�kek az eg�sz vil�gon hasonl�ak (a t�rsadalom sz�ks�gletei is, amikb�l kiindulnak). A k�l�nbs�g a t�rsadalmak k�z�tt az �rt�kek rangsorol�s�ban van. A r�tegz�d�si rendszer az adott t�rsadalom �rt�krendj�nek megtestes�l�se. Az emberek �s a poz�ci�k �ltali juttat�sok annak alapj�n alakulnak, hogy mennyire felelnek meg tulajdons�gaik, saj�toss�gaik a t�rsadalom k�vetelm�nyeinek. Az emberek sz�ks�g szerint k�l�nb�znek ilyen tekintetben=> az egyenl�tlens�gek elker�lhetetlenek.

A konfliktuselm�let a t�rsadalmi egyenl�tlens�geket a t�rsadalmon bel�l elfoglalt helyzet szerint k�zel�ti meg. El�gtelen k�n�lat eset�n a t�rsadalmi egyenl�tlens�get az �rt�kes javak�rt �s szolg�ltat�sok�rt foly� harc eredm�ny�nek l�tj�k.

A kibontakoz� szint�zis

A tanulm�ny/k�tet k�zponti t�zise: a konzervat�v �s radik�lis hagyom�nyok, a funkcionalista �s a konfliktuselm�letek egyes�l�se m�r zajlik, nemsok�ra egyetlen integr�lt elm�let lesz. Ez nagyr�szt annak eredm�nye, hogy korszer� tudom�nyos m�dszereket alkalmazunk az egyenl�tlens�g vizsg�lat�ra. Ennek (a szint�zisnek) egyik �tt�r�je Max Weber, t�makezel�s�ben az analitikus megk�zel�t�s domin�lt, munk�j�ban mindkett� t�rt�nelmi hagyom�nyt felhaszn�lta. Ugyanezt mondhatjuk el Vifredo Paretor�l. A szintetiz�l� mozgalom m�sik �tt�r�je Pitirim Sorokin, A t�rsadalmi mobilit�s c�m� m�v�ben mindkett� hagyom�nyb�l mer�tett. A t�rt�nelem sor�n els� �zben n�h�ny tud�s csak dialektikus kifejez�sekben szeml�li a probl�m�t (Stanislaw Ossowski). Pierre van den Berghe (belga) azt szerette volna bemutatni, hogy a Marx-i �s a funkcionalista te�ria a k�t f� megk�zel�t�s, amelyek a t�rsadalom eg�sz�t uralt�k „a val�s�g r�szleges, de egym�st kieg�sz�t� k�peit mutass�k”. Ez a tanulm�ny szint�n mindk�t hagyom�nyb�l mer�tett �s ezeket eg�sz�tette ki �j, mindkett�b�l hi�nyz� elemekkel. E szerint a szint�zis folyamata sor�n �jra meghat�roz�sra ker�l a probl�m�kat �s a fogalmakat; ezek k�tf�lek�ppen fogalmazhat�k �jra. Az els� a kategorikus fogalmak v�ltoz� fogalmakk� t�rt�n� �talak�t�sa, mivel a kategorikus fogalmak t�l szorosak, egyes �ll�t�sok k�z�tt d�ntetni kell. Ezzel szemben a v�ltoz� fogalmak hajl�konyabbak, r� lehet k�rdezni er�ss�g�kre is. A m�sodik technika az �sszetett fogalmak alkot�elemekre bont�s�b�l �ll. A vizsg�l�d�s minden ter�let�n h�rom alapk�rd�sre kell v�laszt adnunk.

1. Milyen jelleg� a sz�ban forg� jelens�g?

2. Mi az oka a megegyez�seknek �s elt�r�seknek?

3. Milyen k�vetkezm�nyekkel j�r l�te vagy m�k�d�se?

(a tanulm�ny f�leg az els� k�t probl�m�val foglalkozik)

Az eredm�nyes elm�let�p�t�s indukt�v �s dedukt�v logik�t egyar�nt k�vet.

Alapvet� k�rd�sek

Minden konzervat�v elfogadta, hogy a l�tez� eloszt�si rendszer alapvet�en igazs�gos; a radik�lisok szerint a rendszer alapvet�en igazs�gtalan.

• A konzervat�vok kev�s bizalommal voltak az ember alapterm�szete ir�nt �s a korl�toz� t�rsadalmi int�zm�nyek sz�ks�gess�g�t hangs�lyozt�k, ezzel szemben a radik�lisok optimista k�pet alkottak az emberi term�szetr�l �s nem b�ztak a korl�toz� int�zm�nyekben.
• A konzervat�vok hagyom�nyosan a t�rsadalmat saj�t sz�ks�gletekkel b�r� rendszernek tekintett�k, amelyet ki kell el�g�teni ahhoz, hogy tagjai sz�ks�gletei is ki legyenek el�g�tve. A radik�lisok �gy szeml�lt�k a t�rsadalmat, amelyben a k�l�nf�le k�zdelmek lezajlanak, ez f�k�nt az�rt jelent�s, mert a saj�toss�gai befoly�solj�k a k�zdelmek kimenetel�t.
• A k�nyszer szerepe az egyenl�tlens�gi rendszerek fenntart�s�ban.
  A radik�lisok a k�nyszert olyan t�nyez�k�nt emelt�k ki, amelyek fenntartott�k a mag�ntulajdont, rabszolgas�got, stb., ez�ltal az egyenl�tlen jogok �s kiv�lts�gok kialakul�s�hoz vezettek. A konzervat�vok szerint a k�nyszer csak kis szerepet j�tszott, az egyenl�tlens�gek konszenzus �s/vagy az emberek k�zti k�l�nbs�gek k�vetkezm�nyek�nt alakultak ki.
• A t�rsadalmi egyenl�tlens�gek szerepe a konfliktusok l�trej�tt�ben.
  A radik�lisok ezt az egyenl�tlens�g egyik f� k�vetkezm�ny�nek l�tt�k, a konzervat�vok minim�lisra cs�kkentett�k szerep�t.
• Eszk�z�k, amelyekkel megszerzik a jogokat �s a kiv�lts�gokat.
  A radik�lisok nagy hangs�lyt fektettek az er�re, a csal�sra �s az �r�kl�sre mint a f� utakra. Ezzel szemben a konzervat�vok elfogadhat�bb m�dszereket hangs�lyoztak, a kem�ny munk�t, a m�sokt�l kapott megb�zat�st, stb.
• A konzervat�vok mindig elker�lhetetlennek tartott�k az egyenl�tlens�get, a radik�lisok (legal�bbis az egalit�rius hagyom�nyokat k�vet�k) �ppen ellenkez� k�pet alkottak – b�r a marxi te�ria eset�n elismerik elker�lhetetlens�g�t a t�rsadalmi fejl�d�s bizonyos szakaszaiban.
• A radik�lisok az �llamot �s a jogot is az elnyom�s eszk�z�nek tartott�k, amelyeket az uralkod� oszt�lyok saj�t �rdek�kben haszn�ltak fel. A konzervat�vok az eg�sz t�rsadalom szerveinek tekintett�k ezeket, amennyiben alapvet�en a k�zj� el�seg�t�se �rdek�ben m�k�dnek.
• A konzervat�vok rendszerint l�nyeg�ben heurisztikus eszk�znek tekintett�k az oszt�ly fogalm�t, amely felh�vja a figyelmet bizonyos k�z�s jellemz�kkel rendelkez� emberek csoportosul�saira. A radik�lisok szerint az oszt�lyok saj�tos t�rsadalmi �rdekkel rendelkez� csoportok, amelyek elker�lhetetlen�l konfliktusokba sodorj�k �ket m�s, ellent�tes �rdek� csoportokkal.

�sszess�g�ben a konzervat�vok a t�rsadalom fogalma tekintet�ben �ltal�ban realist�k, az oszt�ly fogalma tekintet�ben nominalist�k voltak. A radik�lisok az ezzel ellent�tes �ll�spontra helyezkedtek �ltal�ban.

Az eloszt�si rendszerek strukt�r�ja

A t�rsadalmi dinamika elemz�seit nem lehet elv�lasztani a t�rsadalmi strukt�ra elemz�seit�l. A tanulm�ny f�k�nt a struktur�lis k�rd�sekkel foglalkozik, ezen bel�l h�rom egys�gt�pussal. Az egy�nekkel, az oszt�lyokkal �s az oszt�lyrendszerekkel. Az egy�nek alkoss�k az alapszintet, az oszt�lyokon bel�li egys�get. Az oszt�lyok pedig az oszt�lyrendszereken bel�li egys�geket alkoss�k. A t�rsadalom t�bb oszt�lyrendszere az eloszt�si rendszeren bel�l alkot egys�get.

Oszt�lyok

Az emberi popul�ci�k k�l�nf�le m�dokon r�tegz�dnek, az alternat�v r�tegz�d�si m�dok mindegyike m�s �s m�s oszt�lyfogalomnak ad alapot.

Oszt�ly: olyan szem�lyek csoportosul�sa egy t�rsadalomban, akik valamely hatalmi kiv�lts�g vagy preszt�zsforma tekintet�ben hasonl� poz�ci�ban �llnak.

A hatalom k�t alapvet� form�ban nyilv�nul meg; er�szakk�nt �s int�zm�nyes�tett hatalomk�nt. Az ut�bbi tov�bb oszthat� poz�ci� hatalm�ra �s a tulajdon hatalm�ra.

Hatalmi oszt�ly: olyan szem�lyek csoportosul�sa egy t�rsadalomba, akik az er�szak vagy az int�zm�nyes�tett hatalom tekintet�ben hasonl� poz�ci�ban �llnak.

A t�bb dimenzi�s elemz�sek a modern ipari t�rsadalmakban t�nnek a legink�bb sz�ks�gszer�nek. Minden hatalmi oszt�ly tagjainak vannak k�z�s �rdekei, ezek a k�z�s �rdekek potenci�lis alapot form�lnak a m�s oszt�lyokkal szembeni ellens�gess�gnek. Egy oszt�ly tagjait olyan dolog k�z�s birtokl�sa, ellen�rz�se vagy hasznos�t�sa egyes�ti, amely befoly�solja, hogy mekkora az es�ly�k k�v�ns�gaik bet�lt�s�re. Egy adott oszt�ly minden tagj�nak hat�rozott �rdeke k�z�s er�forr�saik �rt�k�nek megv�d�se vagy n�vel�se, valamint az ezzel versenyk�pes er�forr�sok �rt�k�nek cs�kkent�se, amelyek m�s oszt�lyok b�zis�t alkoss�k.

Kasztok, rendek, st�tuscsoportok, elitek

Az oszt�lyokt�l k�l�nb�z� kollekt�v�k k�z�l ennek a n�gynek van a legnagyobb szerepe. A kasztokat az k�l�nb�zteti meg az oszt�lyokt�l, hogy ezekn�l szinte lehetetlen a mobilit�s. A rend a t�rsadalom n�pess�g�nek olyan, jogilag meghat�rozott szegmense, amelynek t�rv�nybe foglalt k�l�n jogai �s k�telezetts�gei vannak. A st�tuscsoportokat Weber ford�t�i vezett�k be az elemz�sbe, f�k�nt faji, etnikai �s vall�si csoportokr�l besz�lhet�nk. A elit nem k�l�nleges oszt�lyfajta, id�nk�nt kevesebbek, id�nk�nt t�bbek, mint egy oszt�lyfajta. B�rmely t�rsadalmi egys�g legmagasabb rangsorbeli szegmense, legyen az egy oszt�ly vagy a t�rsadalom egys�ge, tetsz�s szerinti krit�rium alapj�n csoportos�tva.

Oszt�lyrendszerek

Oszt�lyrendszer (defin�ci�): egyetlen krit�rium �ltal rangsorolt oszt�lyok hierarchi�ja. A hatalom�rt �s kiv�lts�gok�rt folytatott k�zdelem oszt�lyrendszerek �s k�l�nb�z� eloszt�si rendszerek k�z�tti k�zdelemb�l is �ll. (ld. t�bl�zat a 249. oldalon). Az oszt�lyrendszerek relat�v fontoss�ga tudatos t�rekv�sek n�lk�l is megv�ltozhat, a v�ltoz� t�rsadalmi vagy technol�giai felt�telek hat�sa �ltal. Az oszt�lyrendszerek t�bb m�don k�l�nb�znek egym�st�l:

• Fontoss�g �s komplexit�s szempontj�b�l: n�h�nynak sokkal t�bb befoly�sa van abban, hogy mekkora az emberek es�lye c�ljaik el�r�s�re; sokkal komplexebb strukt�r�kat foglal mag�ban a t�bbin�l (pl. az �brabeli foglalkoz�si �s etnikai oszt�lyrendszerek komplexit�sa)
• Kiterjed�s�k �s alakjuk: a kiterjed�s az oszt�lyrendszeren bel�li elt�r�sekre utal. Alakja az esetmegoszl�s rendszer�re utal, azaz, hogy grafikusan �br�zolva mit kapun (pl piramis, ahol a t�bbs�g lent van vagy g�rbe, ahol a t�bbs�g k�z�pen helyezkedik el).
• Bels� mobilit�s m�rt�ke: n�hol k�t�tt (pl. nemi �s faji oszt�lyrendszerekben), n�hol t�g hat�rok k�z�tt lehets�ges a mozg�s.
• Az oszt�lyok k�z�tti ellens�gess�g foka: N�hol a Marx �ltal le�rt oszt�lyharc van, a m�sik v�gpont az ellens�gess�g l�tsz�lagos hi�nya. Ez a mobilit�si lehet�s�gekkel ford�tottan ar�nylik, azaz min�l kisebb a mobilit�s m�rt�ke, ann�l nagyobb az ellens�gess�g �s ford�tva.
• Az int�zm�nyes�t�s foka: n�h�ny rendszerben szil�rd, be�gyazott jogok �s k�teless�gek az oszt�lyoknak, egyetemlegesen elfogadott eszm�n alapulnak, hogy legitim�lj�k az egyenl�tlens�get. Sz�ls�s�ges esetekben a szok�s t�rv�nny� v�lt. A m�sik sz�ls�s�g az, hogy bizonyos oszt�lyrendszerek szinte kiz�r�lag a kiv�lts�gos oszt�ly er�szakos ir�ny�t�s�n alapultak.

�llampolg�rs�g: egy potenci�lisan p�ratlan er�forr�s

Th. H. Marshall brit szociol�gus nemr�g kifejtette, hogy az �llampolg�rs�g szint�n er�forr�s (mint pl. a tulajdonosi), mivel ez is biztos�t jogokat az egy�neknek, teh�t ez is a hatalom alapja. M�s er�forr�sokt�l elt�r�en ez nem mindig ossza meg a n�pess�get a „van” �s a „nincs” szerint. Egyre ink�bb olyan er�forr�ss� lesz, amivel mindenki egyar�nt rendelkezik. Azok, akik m�s er�forr�ssal nem rendelkeznek �s azok, akik hisznek az �llampolg�rs�g eszm�ny�ben �sszefogtak, hogy harcoljanak az �llampolg�rs�g s�ly�nak n�vel�s��rt, az egyenl�tlens�get gener�l� er�forr�sok rov�s�ra. Ezek �ltal�ban ugyanazok, akik az emberi jogok els�bbs�g�t hirdetik a tulajdoni jogokkal szemben. Ez a t�rekv�s m�r t�bb �vsz�zada jelen van, tekinthetj�k olyan k�s�rletnek, amelyik a sz�ks�gleteket a hatalom fel� szeretn� emelni, mint eloszt�si elv.

Ahogy fejl�dik a technol�gia, �gy v�lik a hatalom fontosabb� a sz�ks�gletekn�l abban a tekintetben, hogy ki mihez jut hozz�.

Eloszt�si rendszerek

Az eloszt�si rendszerekben az egyenl�tlens�g foka a t�rsadalom felesleg�vel egyenes ar�nyban v�ltozik. Min�l t�bb a felesleg, ann�l nagyobb az egyenl�tlens�g. Ez az �ltal�nos alapelv m�dosulhat, ha az egy�ni hatalommal nem rendelkez�k �ssze tudnak fogni �s �gy kollekt�v egyens�lyt tudnak k�pezni a hatalommal rendelkez�kkel szemben.

Az eloszt�si rendszerek m�sik fontos tulajdons�ga a vertik�lis mobilit�s m�rt�ke. Ez egyenes ar�nyban v�ltozik a technol�giai �s t�rsadalmi v�ltoz�ssal.

Az eloszt�si rendszerek harmadik v�ltoz� von�sa az oszt�lyellent�tek foka. Ez ford�tott ar�nyban v�ltozik a felfel� ir�nyul� mobilit�ssal, azaz ez ut�bbi min�l ink�bb lehets�ges, ann�l kevesebb az oszt�lyellent�t.

A st�tusinkonzisztenci�val kapcsolatos reakci�k

Bizonyos fajta hangs�lyozott st�tusinkonzisztenci�k stresszforr�st alkothatnak, olyan egyedi reakci�kat kelthetnek, amelyekre nem k�vetkeztethet�nk csak az egy�n st�tusrendszerekben elfoglalt helyzet�b�l. Az egy�nek, ha kell, saj�t sz�ks�gleteik maxim�lis kiel�g�t�s�re t�rekszenek, ak�r m�sok rov�s�ra is. �ppen ez�rt mag�t mindenki a legfels�bb st�tusba k�pzeli �s elv�rja hogy m�sok is �gy gondolkodjanak r�la, ugyanakkor �rdeke, hogy a t�bbi egy�nt min�l alacsonyabb szintre helyezze. P�lda: fekete orvos �s feh�r munk�s p�ciens. Az orvos �rdeke: a foglalkoz�s sz�m�tson. A munk�s �rdeke: a b�rsz�n sz�m�tson. Az ilyen �lm�nyek eredm�nye, hogy az egy�nek fell�pnek a politikai rendszer �s a fenn�ll� t�rsadalmi rend ellen. Az ilyen fell�p�sre eddig kev�s bizony�t�kot tal�ltak; az inkonzisztens st�tus� szem�lyek sokkal ink�bb t�mogass�k a politikai status quo megv�ltoztat�s�t c�lz� (liber�lis vagy radik�lis) mozgalmakat mint a konzisztens st�tus�ak. P�lda: zsid� keresked�k �s szakemberek szerte a vil�gon.

Vissza �s el�retekint�s

�bra: ld. a 256. oldalon

A k�tet/tanulm�ny elm�lete szerint a technol�giabeli elt�r�sek hat�rozz�k meg legink�bb az eloszt�si rendszerekben meglev� elt�r�sek legfontosabb elemeit. Ezen k�v�l az al�bbi h�rom m�sik elt�r�st kell kiemelni:

·        K�rnyezeti k�l�nbs�gek

·        A katonas�gbeli r�szv�teli ar�ny elt�r�sei

·        Az alkotm�nyoss�g fok�nak elt�r�sei

Ezeken k�v�l persze m�s t�nyez�k is hat�ssal vannak az elt�r�sekre, de ez a h�rom legjelent�sebb.

A t�rsadalmakat a technol�giai fejletts�g alapj�n kell oszt�lyozni, ezt kell felhaszn�lni az adatk�zl�si sorrend meghat�roz�s�ra. A k�tetben haszn�lt oszt�lyoz�si rendszer Goldschmidt oszt�lyi rendszer�b�l ered (�jabb �bra a 258. oldalon). L�that�, hogy Goldschmidt hat alapvet� t�rsadalomt�pust azonos�t. Min�l magasabban �ll az egyik t�pus, technol�giailag ann�l fejlettebb. A nyilak a val�sz�n� evol�ci�s sorrendet jel�lik.

A k�t rendszer k�zti k�l�nbs�gek a 258. �s a 259. oldali �br�k �sszehasonl�t�s�b�l j�l l�that�k:

• Goldschmidt nom�d �s letelep�lt gy�jt�get� t�rsadalmait a k�tetben egy t�pusk�nt kezelik, mert a k�l�nbs�gek f�leg k�rnyezetiek, nem technol�giaiak.
• Goldschmidt f�ldm�vel� kateg�ri�j�t a k�tetben kett�osztott�k, egyszer�re �s fejlettre.
• A goldschmidt-i tipol�gi�t ki kellett eg�sz�teni; a hal�sz� t�rsadalmak a letelep�lt vad�sz�-gy�jt�get� rovatba ker�ltek, a haj�z�k az agr�r�llami t�rsadalmak rubrik�ba.
• A k�tet oszt�lyoz�si rendszere teret ad hibrid t�pusoknak, amelyek a technol�giaiak komplex kever�keit alkoss�k. Ezek �gy j�nnek l�tre, hogy a fejlett t�rsadalmakb�l technol�gia �ramlik a kev�sb� fejlettekbe. P�lda: India mai t�rsadalma.

A t�rsadalom �ltal�nos technol�gia-hat�konys�g�nak m�rt�ke = brutt� t�rsadalmi term�k �rt�ke a nemzetk�zi piacokon / termel�sre ford�tott emberi energia. Ezt neh�z operacionaliz�lni => a t�rsadalmakat alapvet� �nfenntart�si technik�ik alapj�n oszt�lyozzuk. H�tr�ny: �tfed�seket hoz l�tre az egym�shoz k�zeli t�rsadalomt�pusok k�z�tt (emiatt vannak hull�mos vonalak a 4-es �br�n).

A konzervativizmus �s a radikalizmus fel�lvizsg�lata

Lenski ezek ismertet�s�vel ind�tott, ld. teh�t ott, a jegyzet elej�n.

• Az emberi term�szetre vonatkoz�lag konzervat�v ir�nyba hajlik, hangs�lyozva az er�s �n�rdeket.
• A t�rsadalom term�szet�re vonatkoz�an radik�lis, ugyanis az emberi t�rsadalmakat t�k�letlen rendszernek tartja.
• Ami a k�nyszer szerep�t illeti az egyenl�tlens�g fenntart�s�ban, konzervat�v a kev�s vagy semmilyen felesleggel nem rendelkez� t�rsadalmakn�l; a k�nyszer radik�lis elem�t hangs�lyozza a jelent�s felesleggel rendelkez� t�rsadalmakn�l.
• Az egyenl�tlens�g konfliktusgener�l� hat�s�t illet�en er�sen radik�lis ir�nyba hajlik.
• A jogok �s kiv�lts�gok megszerz�s�t illet�en mindkett�t elfogadja, ugyanakkor megjegyzi, ezek k�l�n-k�l�n t�l egyszer� k�pet adnak.
• Az egyenl�tlens�g elker�lhetetlens�g�t illet�en a szint�zis er�teljesen a konzervat�v ir�nyba hajlik. Hozz� kell tenni, hogy b�r az egyenl�tlens�g elker�lhetetlen, ezek foka t�rsadalomt�pust�l f�gg.
• Az �llam �s a jog term�szet�t illet�en a k�t hagyom�nyt keveri a szint�zis, de egyikkel sem azonos�thassuk.
• Az oszt�lyfogalom tekintet�ben a szint�zis lehet�s�get ad arra, hogy ezt tapasztalati k�rd�sk�nt szeml�lj�k, felt�ve, hogy a konzervat�v n�zet helyes, ha nincs ellenkez� min�s�t�s.