Max Weber: Rendek �s oszt�lyok

Oszt�lyhelyzet, oszt�lyok

Oszt�lyhelyzetnek nevezz�k azt az es�lyt, hogy az egy�n meghat�rozott m�don �s m�rt�kben rendelkezik javakkal �s k�pes�t�sekkel abb�l a c�lb�l, hogy j�rad�kokhoz vagy j�vedelemhez jusson. Oszt�lyon azoknak az egy�neknek a csoportjait �rtj�k, akik azonos oszt�lyhelyzetben vannak.

a)       Tulajdonos oszt�ly

Oszt�lyhelyzetet a tulajdonbeli k�l�nbs�gek hat�rozz�k meg.

Pozit�ve privilegiz�lt tulajdonosi oszt�ly:

1.  a dr�ga fogyaszt�si javak monopoliz�l�sa a v�s�rl�sn�l

2.  monopolisztikus politika kialak�t�sa az elad�sn�l

3.  t�bbletj�vedelmekb�l sz�rmaz� t�ke megszerz�s�i es�ly�nek monopoliz�l�sa

4.  takar�koss�g �ltal szerezhet� t�ke monopoliz�l�sa

5.  t�rsadalmilag kedvez� lehet�s�gek privil�giuma

Negat�ve privilegiz�lt tulajdonosi oszt�ly:

1.  maguk is tulajdonok

2.  deklassz�ltak

3.  ad�sok

4.  szeg�nyek

K�z�poszt�lyok:

K�l�nb�z�ek lehetnek.

Ez a tagol�d�s nem vezet automatikusan oszt�lyharchoz. Nem felt�tlen�l a k�t v�gpont �ll egym�ssal szemben. (Ellent�tben Marxszal) Nem felt�tlen�l a gazdas�gi rendszer megv�ltoztat�sa a c�lja forradalomnak, hanem a tulajdon �jraeloszt�sa.

b)       Termel� oszt�ly

Oszt�lyhelyzetet a javak vagy szolg�ltat�sok piac�nak kihaszn�l�si es�lyei hat�rozz�k meg.

Pozit�ve privilegiz�lt termel� oszt�ly:

1.  a javak termel�s�re szolg�l� eszk�z�k igazgat�s�nak monopoliz�l�sa

2.  profit-es�lyeik meg�rz�se a politikai �s m�s csoportok befoly�sol�s�val

Negat�ve privilegiz�lt termel� oszt�ly:

1.  K�l�nb�z� k�pzetts�g� munk�sok

K�z�poszt�lyok:

Parasztok, �n�ll� kisiparosok, hivatalnokok, monopolisztikus helyzetben l�v� munk�sok

c)       T�rsadalmi oszt�ly

Oszt�lyhelyzetek egy�ttes�t nevezz�k, melyen bel�l a helyzetv�ltoztat�s k�nnyen eszk�z�lhet�.

T�rsadalmi oszt�lyok:

1.   munk�soszt�ly

2.   kispolg�rs�g

3.   �rtelmis�giek �s vagyontalan specialist�k

4.   tulajdonosok, neveltet�s�k szerint privilegiz�ltak

T�rsadalmasul� oszt�lycselekv�s csak akkor alakulhat ki k�nnyen, ha:

1.  k�zvetlen �rdekellenf�l van

2.  nagysz�m� egy�n hasonl� oszt�lyhelyzetben van

3.  k�nny� �sszej�vetelek

4.  k�nnyen �rthet� c�lok

Rendi helyzet, rendek

                Rendi helyzetnek a t�rsadalmi megbecs�l�s hat�konyan megk�vetelt pozit�v vagy negat�v privil�gium�t tekintj�k.

Ennek alapjai:

1.  �letm�d

2.  form�lis oktat�s t�pusa

3.  sz�let�s vagy a foglalkoz�s preszt�zse

Kifejez�dik:

1.  connubiumban (egym�s k�z�tti h�zasod�s)

2.  commensalit�sban (k�z�s �tkez�s)

3.  profitszerz�s privilegiz�lt es�lyeinek monopolisztikus kisaj�tit�s�ban

4.  trad�ci�k

Vagyoni helyzet nem felt�tlen�l privilegiz�l ill. diszkvalifik�l. Ugyanakkor a rendi helyzet r�szben v. eg�szben meghat�roz egy oszt�lyhelyzetet, akkor is, ha nem azonos vele.

                Rendnek nevezz�k az egy�nek olyan sokas�g�t, akik egy csoporton bel�l hat�konyan bel�l k�vetelnek meg:

1.  k�l�nleges megbecs�l�st

2.  rangbeli helyzet�kh�z kapcsol�d� k�l�nleges monop�liumot

A rendek kialakulhatnak:

1.  k�z�s �letm�d alapj�n

2.  �r�kl�tt karizma

3.  a preszt�zsre ir�nyul� elfogadott k�vetel�s

4.  t�rsadalmi eredet alapj�n

5.  politikai vagy hierokratikus hatalom monopolisztikus kisaj�t�t�sa �tj�n

Legk�zelebb a rendhez a t�rsadalmi oszt�ly, legt�volabb a termel� oszt�ly �ll. A rendek magj�t gyakorta a tulajdonos oszt�ly alkotja. A rendi t�rsadalom g�tolja a piac szabad kialakul�s�t.