II. A kiscsoport-kutat�s genetikus szeml�lete

A csoportfejl�d�s k�rd�sei

1. Mi�rt vannak csoportok?

•      Pszichol�giai antropol�giai v�lasz: az ember „t�rsas l�ny” – ennek szimbolikus (k�zvetett) �sszef�gg�sei is �rv�nyesek, az emberi kapcsolatok struktur�l�d�s�ban, a sz�ks�gletekben �s motiv�ci�kban.

•      T�rsadalomontol�giai v�lasz: az emberi kooper�ci�, a t�rsadalom funkcion�lis tagol�d�sa miatt.

2. Mi�rt vannak csoportok?

•      Szoci�lpszichol�giai magyar�zat: affili�ci�s k�sztet�s – filogenetikusan megalapozott

•      Az �ltal�nos t�rsul�si k�sztet�s szelekt�v jelleg� (l�sd vonzalom)

•      Hogyan m�k�dik ez a szelektivit�s?

•      Pszichol�giai s�k: Rokonszenv-ellenszenv, attraktivit�s

•      Csoportl�lektani k�zvet�t�s: interdependenci�k, struktur�lis t�nyez�k (pl. szerepek) – teh�t vannak-e a csoportba rendez�d�snek „�llom�sai”?

A csoportgenezist meghat�roz� t�nyez�k

•             Az egy�n �lm�nyszerkezet�t tekintve milyen m�don v�lhat a csoport tagj�v�?

•             Adotts�gk�nt m�k�d� csoporttags�g: nem �nk�nt, nem szabadon v�lasztott - csoporttags�g �s csoportidentit�s probl�m�ja

•             �nk�ntes csoporttags�g: motiv�lt, auton�m csoportv�laszt�s

•             K�nyszer� csoporttags�g: int�zm�nyes k�nyszer �ltal meghat�rozott (iskola, katonas�g [most m�r nem] stb.)

Csoportfejl�d�s vs. atomisztikus felfog�s

•      Csoportfejl�d�s: genetikus szeml�let – id� �s t�rt�netis�g

•      A csoport atomisztikus felfog�sa: „tipol�gi�k” – az elk�l�n�lt (elk�l�n�tett) min�s�gek szeml�lete – ezek ink�bb egy kontinuum k�t v�gpontj�n helyezkednek el

A csoportfejl�d�s krit�riumai
 Pszichikus optimum �s t�rsadalmi �rt�k (1)

•      t�rsas integr�ci� fokoz�d�sa egyben fejl�d�s is lenne?

•       ezeket szerkezeti mozzanatok k�pezik le? (szociometria)

•       a „mi-tudat” alakul�sa

•      teljes�tm�nyfejl�d�s

A csoportfejl�d�s krit�riumai
 Pszichikus optimum �s t�rsadalmi �rt�k (2)

•      A teljes�tm�nyfejl�d�s meg�t�l�se: �rt�k- �s norma dimenzi�.

•      Ezt pszichol�giai terminusokban nem lehet le�rni.

•      Az �rt�k- �s normapluralizmus: a csoportfejl�d�st dinamiz�lja – csoportfejl�d�s = szem�lyis�g auton�mi�ja n�vekszik (pl. gy�gyul�s)

•      A csoportot ontol�giai realit�s�ban n�zz�k

•      Vagy csak ter�pi�s c�llal

A csoportfejl�d�s szekvenci�i

•      A csoporttagok er�forr�sainak felhaszn�l�sa mag�nak a csoportnak a fenntart�s�ra �s a csoportc�l �rdek�ben t�rt�nik.

•      A csoport kialakul�s�nak idej�n az er�forr�sokat (1) az els�dleges strukt�r�kra ford�tja, (2) a konfliktusokra (megn�nek a pozit�v megnyilv�nul�sok), (3) a konszolid�ci�ra (az er�forr�sokat a „kimenetre” ford�tj�k)

A csoport �s kapcsolata a t�rsadalommal

•      A csoport/ok id�dimenzi�i: (1) kiscsoportban, (2) nagycsoportban – m�s-m�s metszetben �rv�nyes�l.

•      Az izol�ci� hat�sa, a csoportra ir�nyul� „k�ls�” diszkrimin�ci�: feler�s�ti a „bels�” csoportfolyamatokat (pl. szekt�k).

•      A csoport kollekt�v sikerei, kudarcai szint�n csoportfolyamatokat er�s�t� t�nyez�k.

A csoportgenezis szakaszai

•      A csoport el�t�rt�nete

•      Csoportfolyamatoss�g

•      A csoport ut�t�rt�nete

•      Virtu�lis csoportl�t

A csoport el�t�rt�nete

•      Intraperszon�lis v�ltoz�k: �n-k�p, �n�rt�kel�s, ind�t�kok, sz�ks�gletek, affili�ci�s k�sztet�sek

•      Interperszon�lis v�ltoz�k: el�t�rt�netek (csal�d, referenciacsoportok stb.), szem�lyen k�v�li t�nyez�k (t�rsadalmi k�nyszerek)

•      �ltal�ban: a csoport er�forr�sai (feladat – c�l, a csoport fenntart�sa)

Csoportfolyamatok

•      A halmaz-szer� �llapott�l a csoportszer�s�g („k�z�ss�g”) �llapot�ig

•      A csoportc�l l�trehoz egy t�bbdimenzi�s szerkezetet: homogeniz�l�d�s �s differenci�l�d�s (affiktivit�sban, szerepekben, kommunik�ci�s s�m�kban) – a tagok k�z�tt �s a k�lvil�g fel� kialakul� viszonyul�sok tart�s konfigur�ci�ja

•      L�trej�nnek az objektiv�ci�s rendszerek (norm�k, szab�lyok, trad�ci�k stb.) – „mi-tudat”

A csoport ut�t�rt�nete

•      Individu�lisan: identit�s, szocializ�ci�

•      Csoportszinten: szok�sok, norm�k, trad�ci�k

•      T�rgyi szinten: feladatcsoportokban a munka „eredm�nye”

Virtu�lis csoport-l�t

•      Az egykori csoportkapcsolatok megsz�nt�k ut�n is aktualiz�l�dhatnak: pl. protekcionalizmus

Csoportfejl�d�s – interakci�elemz�s (Bales)

Csoportfejl�d�s – interakci�s profil (Bales)

•      Megfigyel�si szempontok: (a) van besz�lget�s – nincs besz�lget�s, (b) dominancia – �nal�vet�s, (c) feladatra ir�nyul�s (konformista) – l�zong� (devi�ns)

•      Kateg�riarendszer: (a) feladatra ir�nyul� viselked�s, (b) t�rsas-�rzelmi viselked�s

•      A csoport interakci�s profilja: egyens�lyi probl�m�k – �sszer� probl�ma megold�si viselked�s

T�pusos interakci�s profilok

•      Az �tmutat�st tartalmaz� aktusok a kezdett�l a csoport�l�s (vita) v�g�ig cs�kkennek – m�g a javaslattal kapcsolatos aktusok sz�ma n�.

•      A v�lem�nyk�r�s �s -kifejez�s aktusai a k�z�ps� szakaszban szaporodnak, a befejez� szakaszban ar�nyuk cs�kken.

•      Az els� szakaszban a tagok inform�ci�kat gy�jtenek.

•      A befejez� szakaszban a pozit�v reakci�k ar�nya gyorsabban n�.

•      Az �sszej�vetelek sorozat�ban el�rehaladva a semlegesebb, feladatorient�lt egyet�rt�sr�l a hangs�ly az emocion�lisabb jelleg� pozit�v reakci�k fel� tol�dik el.

Morton Deutsch: A csoport kialakul�sa (1973)

•             Kv�zi-csoport:

1. a tagok k�z�s tulajdons�gai

2. a tagok �nmagukat megk�l�nb�ztetett egys�gk�nt szeml�lik

3. k�z�s c�l �s �rdek

•             Funkcion�l� csoport:

4. interakci�

5. egy�ttes tev�kenys�g a c�l �rdek�ben

•             Szervezett csoport:

6. normarendszer

7. szab�lyok

Bion koncepci�ja (1961)

A csoport tev�kenys�g�nek emocion�lis arculat�t vizsg�lta, s ennek h�rom – csoportgenezisre hat� – „kult�r�ja” van:

•             F�gg�s – a struktur�latlan, ismeretlen kezd� helyzet

•             P�rba �ll�s – kialakulnak a meghittebb emocion�lis kapcsolatok

•             Harc �s menek�l�s – a fenyeget�sek elker�l�se

Tuckman koncepci�ja (1965)

A csoportoknak n�gy fejl�d�si szakaszon kell kereszt�l menni�k, miel�tt v�glegesen megszil�rduln�nak:

•             Alakul�s (forming) – egym�s �s a csoport el�tt �ll� feladatok megismer�se

•             Viharz�s (storming) – az egy�ni k�l�nbs�gek felsz�nre ker�lnek, a st�tuszok�rt �s szerepek�rt foly� verseng�s jellemzi

•             Norm�z�s (norming) – a k�z�s norm�k, attit�d�k �s szerepmeghat�roz�sok kialakul�sa �s elfogad�sa r�v�n a konfliktusok megold�dnak

•             M�k�d�s (performing) – kialakul a szem�lyes kapcsolatok �s a feladatmegoszt�s szil�rd mint�ja

Carl R. Rogers koncepci�ja

•             A csoport preform�l�sa – a csoport m�g a fejekben van

•             Negat�v �rzelemnyilv�n�t�s – els�dleges polariz�ci� (az affekt�v strukt�ra kialakul�sa), a negat�v indulatokat az „indukt�v szem�ly” artikul�lja, a csoportszerkezet teh�t kil�p a fejekb�l

•             Konszolid�ci� – kialakul egy keret, biztons�g, t�mpontok. Az „�n-k�p” v�ltoz�sa: a t�bbiek reakci�j�t t�k�rk�nt haszn�lj�k.

•             Munkaf�zis – a csoporttag hosszabban tud gondolkodni �nmag�r�l, a csoport struktur�lja a tagokat (csoportnyom�s)

•             Egyet�rt�s �s/vagy sz�tboml�s

Csoportazonoss�g �s k�tel�kek
(McGall, 1970)

•             Kelepce-k�tel�kek: abban az esetben sem lehets�ges a csoport elhagy�sa, ha a csoporttag azt akarn�, illetve nagy neh�zs�gek �llnak ezzel szemben

•             K�szen tal�lt k�tel�kek (csal�d, nem, etnikum, nemzet)

•             Elk�telezetts�gen alapul� k�tel�kek (pl. menyasszony)

•             Befektet�sen alapul� k�tel�kek (pl. h�zass�g, szakma)

•             M�gnes-k�tel�kek: vonz� a csoporttags�g

•             Ragaszkod�son alapul� k�tel�kek (a biztons�g v�gy�nak kiel�g�t�se)

•             Hasznot hajt� k�tel�kek (c�lir�nyos ragaszkod�s)

Csoportgenezis: folyamat �s/vagy fejl�d�s?

•      Minden egyes szem�ly olyan, mint az �sszes ember, mint n�h�ny ember, de nem olyan, mint egy m�sik ember.

•      Minden egyes csoport olyan, mint az �sszes csoport; olyan, mint n�h�ny csoport; m�s szempontb�l nem olyan, mint a t�bbi csoport. (L�sd m�g majd a csoporttipol�gi�kat.)

•      Vagyis a csoportok hasonl� m�don v�ltoznak �s fejl�dnek: n�h�ny csoport bizonyos dolgokban nem v�ltozik, �s mindegyik egyedi m�don v�ltozik �s nem v�ltozik.