előadó: Németh Renáta, Simon Dávid

A tematika alapvető leíró módszereket tartalmaz. Nem térünk ki a hipotézisvizsgálat tárgykörére (egyrészt azért, mert a Módszertan I kurzus is ad erről használat-orientált bevezetést, míg a Matematikai Statisztika óra teljes matematikai apparátussal adja át ezt a témát). Mindamellett végig hangsúlyozzuk minta és populáció megkülönböztetését. A tematika a normális eloszlás tárgyalásával, az Asszociációs mérőszámok tárgyalásával, illetve a Figyelemfelkeltés és a Kitekintés pontokkal bővült a korábbihoz képest. A normális eloszlás tárgyalásának indoka, hogy véleményünk szerint érdemes már első félévben egy intuitív képet átadni róla. Az asszociációs mérőszámok bevétele pedig a félév logikáját teszi teljessé: minden mérési szinthez hozzákapcsolunk így egy összefüggés-elemzési módszert.

 A felhasznált szakirodalom: a fenti céloknak leginkább megfelelő tűnő, és a külföldi egyetemek Social Statistics képzésében is használt munka: Chava Frankfort-Nachmias: Social Statistics for a Diverse Society, Sage, 1997. A könyv egy példányát a Szociológia Könyvtárban helyeztük el, a téma iránt mélyebben érdeklődők elolvashatják, de a sikeres kollokviumhoz a könyv ismerete nem szükséges, az előadáson elhangzottak teljes egészében lefedik a tananyagot.

 Néhány jó magyarázatot és példát a David Knoke – George W. Bohrnstedt Basic Social Statistics, F. E. Peacock Publichers, 1991., illetve Hubert M. Blalock Jr. Social Statistics, McGraw-Hill, 1987 c. könyvekből vettünk. A hallgatóság problémaérzékenységének fejlesztését szolgálja a kiegészítő irodalom: Huff, Darrell How to Lie with Statistics. New York, WW Norton & Company, 1954. A tematika egyes részeihez segítséget nyújthat a magyar nyelven elérhető irodalmak közül Babbie, E.: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 1995. Az egyes témaköröknél felhasznált további cikkek jegyzékét lásd az órajegyzeteknél.

- 1 - Tematika

Általános követelmények

 A hallgatók vizsgaidőszakban tartott írásbeli kollokvium során szerezhetnek érdemjegyet. A felkészülést a holnapon található minta-feladatsor segíti, ezen kívül a félév végén két előadást a vizsgára történő felkészüléssel, feladatmegoldásokkal töltünk.

Technikai körülmények

 Az órához jegyzetek készülnek, ezek a www.tatk.elte.hu honlapon, a Statisztika tanszék jegyzetei között érhető el, vagy Renáta www.tatk.elte.hu/~nemeth honlapjáról, ill. közvetlenül a statisztika.szoc.elte.hu/tarsstat címen. Ezek nem helyettesítik teljesen az órai részvételt, céljuk inkább az órai jegyzetelés esetleges hibáinak kijavítása (rövid összefoglalón kívül a képleteket, ábrákat, táblázatokat tartalmazzák). Ajánljuk, hogy az előadásra a hallgatók az aznapi jegyzet kinyomtatott példányát hozzák magukkal, így segítve a jegyzetelést.

Tematika óra-bontásban

 1. (Figyelemfelkeltés) Mi a társadalomstatisztika? Miért kell nekünk? A szociológia és a statisztika kapcsolata, jellegzetes tudománytörténeti példák. Példák kortárs hazai és külföldi szociológiai folyóiratok kurrens cikkeiből, a felhasznált módszertanról. A társadalomstatisztika előnye: hipotéziseink matematikai „alátámasztása”. Példák: Interpretációs csapda I: Ökológiai tévkövetkeztetés; Interpretációs csapda II: Együttjárás vagy ok-okozati összefüggés (látszólagos kapcsolat). A társadalomstatisztika korlátai. Kvantitatív és kvalitatív módszerek. Példa a két megközelítés kortárs hazai felhasználására. Hogyan jutunk el az egyszerű táblázatoktól a kutatók bemutatott módszereiig? - A szociológia szakon folyó módszertan-oktatás rövid ismertetése

 2. A statisztika szerepe a szociológiai kutatásban. A kutatás lépései. A kutatási kérdés. A kutatási hipotézis. Adatelemzés és hipotézis-értékelés. Példák: valós cikkek/tanulmányok. Alapfogalmak: változó, függő- és független változó, mérési szint, folytonos/diszkrét változó, populáció, minta, paraméter, statisztika, elemzési egység, leíró statisztika, statisztikai következtetés. Jelölések.

Egy változó elemzése

 3. Rendszerezzük az információt: gyakorisági eloszlások. Gyakorisági eloszlás. Százalékok, százalékos eloszlás. Sor-, oszlop-, cellaszázalék. Marginális eloszlás. Csoportok összevetése. Következtetések. A leíró vizsgálat és (a tematikában nem tárgyalt) hipotézisvizsgálat különbsége. Populáció és minta megkülönböztetése. Gyakorisági eloszlások - mérési szintek. Kumulatív eloszlás. Arányok, hányadok. Kvantilisek.

 4. Grafikus ábrázolások: kördiagram, oszlopdiagram, hisztogram. A gyakorisági poligon. A „stem and leaf plot”. Idősorok. Csoportok összevetését szolgáló ábrák. „Hogyan csalhatunk az ábrákkal”. Statisztikai térkép, térstatisztika.

 5. Centrális tendencia mutatók: módusz, medián, átlag, súlyozott átlag. Összevetésük: kiugró értékekre történő érzékenység, érzékenység az eloszlás szimmetrikus voltára, annak pozitív/negatív ferdeségére. Milyen szempontokat vegyünk figyelembe a mutató megválasztásánál?

 6. A szóródás mérőszámai. Motiváció. Range, interkvartilis range, box plot, szórás, variancia, relatív szórás. Egyéb, speciális mutató: decilis-hányados, GINI index. Milyen szempontokat vegyünk figyelembe a mutató megválasztásánál? Grafikus ábrázolás.

Több változó kapcsolata

 7. Változók közötti kapcsolat I.: a nominális / ordinális eset.. Kereszttáblák. Függő és független változók. Interpretációs csapda III: A függő/független szereposztás felcserélhetősége. Kétdimenziós tábla: gyakoriságok, százalékok, cellaszázalékok, sor- és oszlopmarginális. A kapcsolat megléte, a kapcsolat erőssége. Legalább ordinális szintű változók esetén: a kapcsolat iránya. Kontroll változók bevonása: magasabb dimenziós táblák (másutt: Lazarsfeld-paradigma) Interpretációs csapda IV: A Simpson-paradoxon. Interpretációs csapda V: Trend feltételezése egyetlen időpontra érvényes adatok alapján. A harmadik változónak az oksági kapcsolatban elfoglalt helye szerint: „látszólagos” kapcsolat, „közbejövő” kapcsolat, hatásmódosítás. A kontrollálás korlátai. 8. Változók közötti kapcsolat II.: a nominális / ordinális eset. Asszociációs mérőszámok nominális és ordinális változókra. PRE, lambda, gamma, Somers d. A mérőszámok összehasonlítása, interpretációja. 9. Változók közötti kapcsolat III.: a folytonos eset. Regresszió és korreláció. Kovariancia. (Pearson-) korreláció. Interpretációjuk. Tulajdonságaik. 2 folytonos változó együttes eloszlásának ábrázolása koordinátarendszerben (scatter plot). Lineáris kapcsolat, determinisztikus/sztochasztikus lineáris kapcsolat. Nemlineáris kapcsolat. Meredekség és y tengely-metszéspont (intercept). A legjobban illeszkedő egyenes megtalálása. Az együtthatók meghatározása a kovarianciából, az átlagokból és az X varianciájából. Az együtthatók interpretációja. Az egyenes illeszkedésének mértéke: r2. 10. A normális eloszlás. Motiváció. Tulajdonságai. Transzformáltjai: lognormális eloszlás (pl. jövedelem-eloszlás). A normálist közelítő empirikus eloszlások. A görbe alatti terület. Standardizálás. Transzformáció: normális eloszlásból standard normális eloszlás (standardizálás), és standard normálisból normális (ellenkező irány). A standard normális eloszlástáblázat. A táblázat használata: százalékarányok, percentilisek. A standardizálás. Bináris és folytonos változókra. Interpretáció: adott érték „szélsőséges” voltának megítélése. Alkalmazás: indexkészítés több bináris változóból (pl. tartós fogyasztási cikkek megléte változókból vagyoni index: Tárki). 11. Kitekintés I. Nyers mutatók és származtatott mutatók: példák elterjedt társadalomstatisztikai jelzőszámokra: jövedelmi egyenlőtlenség (pl. decilis-hányados, GINI index) stb. A mutatók összevetése. Motiváció: operacionalizálás, az összevethetőség biztosítása. Példa: a jövedelmi egyenlőtlenség alakulása Magyarországon, nemzetközi összehasonlítással (Tóth István György: Jövedelemeloszlás az 1990-es években. In: Társadalmi Riport 2002, Tárki, 2002.). A témához felhasznált irodalom: Szociológiai Szemle tematikus száma 2001/2., Havasi-Éltető Szociológiai Szemle 2002/4 és Lengyel György (szerk.): Indikátorok és elemzések. Műhelytanulmányok a társadalmi jelzőszámok témaköréből Budapest, 2002, BKÁE (Internetről letölthető). 12. Kitekintés II. A társadalomkutatás adatforrásai (hazai statisztikai kiadványok, online adatbázisok, hazai és külföldi rendszeres társadalomkutatási felmérések kérdőívének/eredményeinek elérhetősége, népszámlálás, külföldi cenzusok, Tárki Adattár, ISSP, General Social Survey, Eurobarometer, European Social Survey (www.europeansocialsurvey.org), Luxemburg Income Survey (www.lisproject.org) stb.; hazai kutatók/kutatócégek honlapja, módszertanuk áttekintése). Az adatforrások elérhetősége, használata. Több adatforrás használata: másodelemzés és metaanalízis. 13. Feladatmegoldások a félév I. felének anyagából – felkészülés a vizsgára. 14. Feladatmegoldások a félév II. felének anyagából – felkészülés a vizsgára. 15. Vizsgaidőszakban: Írásbeli kollokvium