A foglalkozások jellege: előadás – de nem (csak) az előadó tanár prelegáló monológjain lesz a hangsúly, hanem a hallgatói aktivitás serkentése is kívánatos. Ezt elősegítendő, a hallgatók egyfelől az irodalomjegyzékben található „olvasmányok” közül szabadon válogatva a szorgalmi időszakban szorgalmasan olvashatnak, s olvasmányaikról folyamatosan (azaz havonta legalább kettő) elkészített és az előadó tanárnak személyesen átadott, legalább 3800-4200 karakteres terjedelmű olvasmánykivonatot készítenek, másfelől házi feladatokat is kapnak. Mindezek szorgos, határidőket betartóan pontos és nem utolsó sorban kreatív teljesítése beszámítanak a félévzáró osztályzatba.

Vizsga: A hallgatók a szorgalmi időszakban két alkalommal teszt formájában számolnak be addig elsajátított tudásukból. A dolgozatírás időpontjai előreláthatólag március 30. és május11. A félévzáró osztályzat egyfelől a két teszt alapján (50%), másfelől az olvasmányjegyzékek (20%) és a házi feladatok (30%) alapján megajánlott érdemjegy, amit a hallgatónak jogában van nem elfogadni, ám akkor szóbeli vizsgán kell tudásáról számot adnia.

A foglalkozások ideje: kedd, 10:15-11:45

A foglalkozások helye: É: 1.62

TEMATIKA

1. Egyén, csoport és társadalom. Mi a csoport? Kiscsoport, nagycsoport, társadalom stb. A csoport perszonális és strukturális megközelítése. A csoportszerűség kritériumai. A csoportok megjelenése és sokfélesége. Tudomány- és társadalomtörténeti összefüggések.

Irodalom: Csepeli 1997: 395-410. – Smith és Mackie 2001: 263-267. – Olvasmány: Stone, több kiadás, 34-51. – Cartwright és Zander 1980: 33-62.

2. A kiscsoport-kutatás genetikus szemlélete: a csoportfejlődés kérdései. A csoport kialakulása: kvázi-csoport, funkcionáló csoport, szervezett csoport. A csoportok körülhatárolható fejlődési fázisokon mennek át? Változnak-e csoportok: csoportfolyamatok versus csoportfejlődés. A csoportfejlődés elméletei (Bales, Bion stb.) – A csoport mint "közösség".

Irodalom: Csepeli 1997: 435-440. – Smith és Mackie 2001: 748-751. – Olvasmány: Hare 1997. – Deutsch 1980.

3. Egyén a csoportban – csoporttipológiák. Csoporttipológiai megközelítések: dichotomikus elvekkel dolgozó tipológiák (primer/szekunder csoportok, saját/más(ik) csoport, referencia/tagsági csoport stb.). Leíró csoporttipológiák (sokaság, tömeg, csoport stb.) Csoportjellemzők alapján kidolgozott tipológiák (a csoportok elkötelezettségi foka stb.) Csoportdimenziók: tevékenység, affektivitás, interakció stb.

Irodalom: Csepeli 1997: 455-460. – Smith és Mackie 2001: 335-352. – Olvasmány: Kelley 1980. – Merton 1980: 472-762. – Sherif 1980. – Sumner 1978: 472-762.

4. Interperszonális viszonyok és a csoportstruktúra kérdései. A csoporton belüli interakciók és a kommunikációs háló. A mikrocsoportok néhány alapelve: Moreno és a szociometria. A szociometrikus törvények: a tele jelensége, transzformáció, társadalmi atom, a társadalmi gravitáció törvénye. A szociodinamikus törvény: a szociometriai burzsoázia és proletár stb. Mérei Ferenc és a többszempontú szociometria.

Irodalom: Csepeli 1997: 416-421. – Smith és Mackie 2001: 768-783. – Olvasmány: Hankiss és László 1976. – Hunyady 1998: 85-113. – Mérei 1971 (több kiadás). – Mérei 1989: 112-154 – Moreno és Moreno 1969.

5. Csoportobjektivációk: csoportnormák, konformizmus, kognitív reprezentációk. Az emberi csoportok sui generis többlete: az objektivációk (normák, értékek, a viselkedésszabályozás szimbolikus módjai). A csoportobjektivációs rendszer funkciói (orientáció, kontroll). Alapkísérletek: autokinetikus jelenség vizsgálata, csoportnyomás-kísérletek stb. Konformitás, információs befolyás, normatív befolyás, nyilvános konformitás, megtérés. Konformitás és karakter. Csoporttöbbség és -kisebbség kérdései.

Irodalom: Csepeli 1997: 422-429. – Hewstone és mtsai (szerk.) 1995: 380-399., 403-408. – Smith és Mackie 2001: 483-488, 490-499, 267-300. – Olvasmány: Asch 1980: 210-222. – Bray, Johnson és Chilstrom 1997. – Festinger, Schachter és Back 1980, 250-275. – Nemeth, Swedlung és Kanki 1980, 223-235. – Sherif 1973: 233-250.

6. Feladatmegoldás – csoportigények – csoportdöntés. Feladatmegoldás és döntés csoportban. A csoportfeladat tipológiája: a feladatstruktúra és affektív struktúra. Csoportproduktivitás és típusai: feladatkövetelmény, források, csoportfolyamatok. Csoportmotiváció és a Lewin-iskola. Döntés és csoportdöntés. Csoportdöntés és kockázatvállalási hajlandóság. A csoportgondolkodás.

Irodalom: Csepeli 1997: 411-415, 430-434. – Forgas (Forgács) 1989: 327-328. – Hewstone et al. (szerk.) 1995: 343-379, 399-403. – Smith és Mackie 2001: 502-511, 751-758. – Olvasmány: Blake és Mouton 1980. – Doise és Moscovici 1980. – Festinger 1980. – Moscovici és Paicheler 1980. – Wallach, Kogan és Bem 1997. – Zander 1980.

7. Csoportkonfliktusok: versengés és kooperáció. A konfliktus pszichológiai és szociológiai fogalma. A konfliktus intrapszichikus, interaktív és csoportdinamikai rétegei. A konfliktus motivációközpontú és cselekvésorientált definíciós alternatívái. Konfliktustípusok: anarchikus, kompetitív orientáció, önmegvalósító próféciák stb. Konstruktív és destruktív konfliktus. Frusztráció-agresszió, bünbakképzés. Konfliktuskezelési eljárások.

Irodalom: Csepeli 1997: 349-367. – Hewstone és mtsai (szerk.) 1995: 313-339. – Olvasmány: Lewin 1975: 159-215. – Wall és Nolan 1989.

8. Hatalom és vezetés. Csoportstruktúra és hatalom. A hatalom birtoklásának személyes és intézményes összetevői. Csoporthatalom, konformitás, befolyásolás, ellenállás. Egyenrangúak csoportja – hatalmi hierarchia. Vezetés és hatalom. Vezetési stílusok. A karizmatikus vezetés. Vezetés és csoportfunkciók.

Irodalom: Csepeli 1997: 368-377. – Hewstone és mtsai (szerk.) 1995: 363-372. – Smith és Mackie 2001: 762-768. – Olvasmány: Adelson 1976. – Cartwright és Zander 1980. – Fiedler 1980, Hofstatter 1969. – de Vries 1992.

9. Kultúra, értékek és egyén. A kultúra "elsajátítása". Az alapszemélyiség elmélete, a szociális karakterológia elmélete. Az elsődleges és a másodlagos intézmények. A személyiség kulturális és intézményes háttere: a szervezet, tekintély, formalizáltság, biztonság stb. szerepe. Kultúra és kontroll. Individualizmus és kollektivizmus. Kultúrák és viselkedés: kultúra-közi vizsgálatok.

Irodalom: Csepeli 1997: 233-243. – Olvasmány: Hall 1975. – Kardiner 1971. – Le Vine 1975. – Linton 1974. – Merton 1980. – Riesman 1974. – Róheim 1984. – Serpell 1981. – Triandis 2003. – Yamaguchi 2003.

10. Identitás és élettörténet. Az „én” és az identitás. Az identitás szintjei: személyes azonosság, helyzeti identitás, strukturális-társadalmi és történeti identitás. Az én-érzés kialakulása. Az életciklus: az identitás epigenezise – Erikson identitáselmélete. Az identitás megkonstruálása: „én-ontológiák"” (dinasztikus, antitetikus, kompenzatív és önfelmentő). Identitás és narratívum. Élettörténet(ek) és társadalmi-politikai összefüggések. Az életút és poszt/modern társadalom. – Virtuális identitás. Az Internet mint identitáslaboratórium.

Irodalom: Csepeli 1997: 516-533. –  Olvasmány: Allport 1980. – Bögre 2003. – Erikson 1991, 2002: 243-271. – Erős 2001a. – Featherstone és Hepworth 1997. – Hankiss Á. 1980. – Kovács és Vajda 2002. – László 1998: 137-145, 1999: 94-116. – Nyíri 1999. – Pataki 2001: 225-405. – Runyan 1998. – Somlai 2002. – Wallace 2002: 59-78.

11. Egyén és történelem – történelmi szociálpszichológiai és pszichohistóriai megközelítés. Szociálpszichológia és történelem. Az idő és az időstrukturálás: a „gyermek, család és halál” történeti és pszichológiai ritmusa. Az egyéni és a kollektív emlékek. Az életkor mint mentalitástörténeti probléma: a hagyományok szerveződése (a megnevezés: keresztnév, családnév, az életkor analógiás kozmológiai jelölése). – A „gyermek” iránti érdeklődés: a gyermekkor, a gyermekszeretet genezise s ennek kapcsolata a „múlt”-tal. Nemzedéki kölcsönhatások: infaticid, megtagadó, ambivalens, repressziós, szocializációs és segítségnyújtó stílus. – A civilizációs folyamatok: elfojtás, önkontroll – az agresszió szabályozása, a hatalom és az állam pszicho- és szociogenezise (N. Elias és M. Foucault koncepciója).

Irodalom: Csepeli 1997: 89-92. – Olvasmány: Ariés 1987. – Assmann 1999. – Botond 1991, 2003. – Elias 1987. – Foucault 1990. – Gergen 1998. – Imhof 1992. – Kohli 1990. – Kon 1987. – Lányi 1988, 1991, 2000: 48-62. – McGuire 1998. – Münsterberg 1998.  – Waite 1998.

12. Egyén és politika. Politikai beállítódások, értékek és ideológiák. Tekintélyelvűség a társadalomban, a tekintélyelvű család, a tekintélyelvű személyiség affektív és kognitív változói. – A dogmatikus gondolkodás: zárt és nyílt nézetrendszerek, a kognitív komplexitás, makro- és mikro-ideológiák. Tekintélyelvűség = dogmatikus személyiség? Kemény-lágy politikai beállítódás és ideológiák viszonya. A machiavellizmus. Én-más beállítottság és politikai viselkedés.

Irodalom: Csepeli 1997: 212-219, 233-243, 378-384. – Olvasmány: Adorno 1980. – Eysenck 1996. – Fábián 1999. – Fromm 1993. – Lányi 2001, 2001a. – Pataki 2000. – Rokeach és Restle 1980. – Rokeach 1984. – Sanford 1973. – Ziller és mtsai 1996.

13. Csoport, tömeg és társadalom. A „sokaság” mint társadalomlélektani kérdés: élettér és agresszió, a nagyvárosi élet élménye (pszichikus túlterhelés, anonimitás stb.), a hasonulás és a különbözés kényszere (a divat mint tömeges mintakövetés) – Tömegerőszak és tömeglelkesedés. Tömeghisztériák és -fantáziák. Előítéletek és sztereotípiák. Többség és kisebbség. Tömeg és erő: a sport(ok) által keltett lelkesedés. A tömeg hatalma (pl. tüntetés). Viselkedés katasztrófahelyzetben. – Tömeg és kommunikáció: szóbeszéd, rémhír, közvélemény és tömegtájékoztatás stb. – A kicsi és/vagy nagyvilág: hálózat(ok), autonómia és mellérendelés.

Irodalom: Csepeli 1997: 157-163, 334-346, 475-515. – Olvasmány: Buchanan 2003. – Cantril 1974. – McPhail 1997. – Pataki 1998. – Reicher 1996. – Staub 1998. – Stoetzel 1974.