/1/ a tanulmány célja: közös fogalmak létrehozása a jóléti állam definiálásához

/2/ a kiadások mértékének elemzése nem elegendő: ez ugyanis a kiadások irányáról, a szolgáltatások színvonaláról, területéről, a juttatások módjáról, feltételeiről nem mond semmit

/3/ E.-A. további empirikus adatok vizsgálata alapján tipizál:

• A dekommodifikáció fogalma; a jóléti államok típusai a dekommodifikált jogok érvényre jutása alapján → rászorultság, érdem, Beveridge (alanyi jogon, de alacsony színvonalú ellátások), dekommodifikáló jóléti állam (Marshall)
• A jóléti államok típusai aszerint, hogy miképpen viszonyulnak a társadalmi egyenlőtlenségekhez → társadalmi dualizmus, státusfüggő ellátások, státusegyenlőség előmozdítása

/4/ A jóléti államok típusai

1. liberális

rászorultsági elv → a domináns ellátási forma a segélyezés vagy nagyon szerény színvonalú univerzális ellátásokat találunk

a kevésbé választhatóság elve

a piaci megoldások támogatása (a piaci szolgáltatók támogatása, illetve pl. adókedvezmény a piacon szerzett jóléti ellátások igénybe vevőinek)

2. konzervatív/korporatív-etatista

se a piac támogatása, se a dekommodifikáció nem igazán jellemző

a lényeg: a státuskülönbségek megőrzése → a szociális jogok osztályhoz, státushoz kötése

minimális a redisztribúciós hatás

az egyház szerepe, hagyományos család, szubszidiaritás

3. szociáldemokrata

univerzalitás és dekommodifikáció

az erős érdekérvényesítő képességgel rendelkező rétegekre is kiterjed a szociális ellátórendszer: legitimitás- és támogatás-növelés

magas színvonalú ellátások → egyenlősítés, magas szinten

érdek a hozzájárulás és a rendszerben maradás

szolgáltatásintenzív ellátórendszer

alapja: a teljes foglalkoztatás, máskülönben nincs elegendő forrás

az egyéni függetlenség erősödése (pozitív szabadság!)

nincsenek tiszta típusok, de a domináns jellemzők alapján lehetséges besorolást végezni

/5/ a jóléti államok létrejötte mögött társadalmi és történelmi okok

• osztályszervezettség, a jogokért való küzdelem intenzitása
• osztálykoalíciók
• az ellátás, szolidaritás gyakorlati működésének hagyományai, intézményei

/6/ a jóléti állam-ellenesség ott a legkevésbé jellemző, ahol pedig a legkiterjedtebb a jóléti állam: nagyobb a politikai támogatottsága, erősebb a társadalmi legitimitása

jelenleg is nagy átalakulások zajlanak: a piacosítás és a hozzájutás szigorításának kérdései vannak napirenden (pl. Ausztria, Németország, Franciaország, Olaszország, Svédország, Finnország)