Ramesh Mishra: A jóléti állam a „válság” után vázlat
Tiggris 2004.11.24. 18:17
Lakner Zoltán: a cikk vázlata (ismét levlistás)
Ramesh Mishra: A jóléti állam a „válság” után
volt-e, van-e válság?, a válságról való beszéd is ideológia?, milyen válaszok képzelhetők el?
/1/ A jóléti állam fejlődésének három szakasza:
- 1950-1975
- 1975-1980 (a válság)
- 1980 után (a válság után; a neoliberális-neokonzervatív gazdasági-politikai irány időszaka)
a 3. szakasz fő jellemzői (országonként igen jelentős eltérések lehetnek): nem mondtak le nyíltan a jóléti államról, de a teljes foglalkoztatás céljáról igen, továbbá: a prevenció elvére építő beavatkozások háttérbe szorulása, a szakszervezetek befolyásának visszaszorítása, változó adópolitika, a duális társadalom irányába történő elmozdulás
/2/ Válságértelmezések
- irreverzibilitás-tézis: csak a jóléti államot kizárólag a közkiadások mértékével jellemzi; e megközelítés szerint a neokonzervatívok csak átrendezik a közkiadások szerkezetét
ez a megközelítés nem mérlegeli az egyenlőtlenségek alakulását (ti. növekedését), a szegénység körének bővülését a 3. szakasz során
nem vesz tudomást az ideológiai klíma változásáról sem
hosszú távon nincs biztosíték a jóléti állam fejlődésének visszafordíthatatlanságára
- érettség-tézis: a jóléti állam nem leépül vagy felbomlik, hanem egy ponton túl új értelmezést nyer
Heclo: a jóléti állam fejlődésének szakaszai
- kísérletezés
- konszolidáció
- bővülés
- átértelmezés: ez volna a 3. szakasz, a szabadság, a biztonság és az egyenlőség új keveréke alakul majd ki; megmaradnak a jóléti állam alapvető intézményei, de további bővülés nem várható
csakhogy: mennyiben alkalmazható az „érettség” tézise az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia jóléti rendszerére?
- jóléti pluralizmus: a jólétet biztosító szektorok közötti (újabb) súlypont-áthelyeződés, s ezzel együtt a költségek áthárítása
e felfogás nincs tekintettel az elvi változásokra: lemondás a teljes foglalkoztatásról, a munkanélküliség növekedése, a szegénység növekedése, az alacsony bérű foglalkoztatás elterjedése, a szociális programok visszaszorulása, stb.
valóban átadódnak-e a feladatok egyik szektortól a másiknak? Nem változnak-e meg maguk az alapelvek és így a feladatok is?, az egyes szektorok nem egymás funkcionális ekvivalensei, megmarad-e az igényjogosultság?
/4/ „demokratikus osztályharc” :a jóléti állam többek szerint ennek a terméke
tripartizmus, társadalmi alkuk
pozitív végösszegű játszma
|