D. Stoesz – J. Midgley: A radikális jobboldal és a jóléti állam

I. Szóhasználat, a cikk alapállása

mit jelent a „radikális jobboldal” kifejezés?

A cikk lényege: hogyan viszonyul az ún. radikális jobboldal a jóléti államhoz?

Egymásnak feszülő ideológiákról van szó a cikkben

„a jóléti állam eszméjének normatív jellege” : mit jelent ez? Miért akadályozza a normativitás a „formális, standardizált definíció megalkotását”?

II. a jóléti állam

az „önelégültség” problémája – ld. Titmuss: „ a jóléti állam nem valósította meg a szociális igazságosság és egyenlőség kívánt fokát”, továbbá az olvasott Titmuss-cikk 4 feltevése, amelyeket cáfol

mi volna az „intézményesített jóléti állam” eme „kívánt foka”?

• Kiterjedt állami beavatkozás a szociális és gazdasági ügyekbe
• A gazdaság kulcspozícióinak államosítása
• A magánvállalkozások jelentős szabályozása
• Keynesiánus keresletszabályozás
• Tervezés közvetlen utasításokkal
• A teljes foglalkoztatás elérést célzó politika
• A jövedelem, a vagyon és a hatalom céltudatos (pozitív) redisztribúciója
• Univerzális, állami finanszírozású szociális ellátások kiterjedt rendszerének fenntartása

Mit jelentenek, mi a különbség?

• „programadó” (a status quo fenntartása) és „redisztributív” jóléti állam
• „reziduális” és „intézményesült” jóléti állam

a „jóléti pluralizmus” és a „vegyes jóléti gazdaság” fogalma

a szélsőséges individualizmus és a szélsőséges kollektivizmus egyaránt elkerülhető és elkerülendő – a szerzők megállapítása azonban az, hogy a fentiek elkerülése helyett doktriner irányzatok erősödtek meg

(a baloldali radikálisok álláspontja a jóléti állammal kapcsolatosan)

III. a radikális jobboldal

A radikális jobboldal jólétiállam-kritikájának elemei:

• felelősség és egyéb hagyományos értékek
• hatékonyság
• szabadság
• prosperitás

a közösségi választás elmélete:

• érdekcsoportok, elszigetelt elitek döntenek (kérdés: a laissez-faire szisztémában nincsenek érdekcsoportok?)
• a jóléti programok diszfunkcionális működése újabb problémákhoz és költségekhez vezet

a radikális jobboldal által javasolt alternatív jóléti intézmények, az állam helyettesítésére

• család (hagyományos nukleáris család)
• önkéntes szektor (benne az egyházak különleges szerepe)
• piac
• állam (jóléti politika helyett adópolitika)