T. H. Marshall: Az állampolgáriság fejlődése a 19. század végéig

1, A feudális rendszerben nem voltak egységes, általános jogok, hanem minden városban, faluban, céhekben, más-más szokásjogok voltak érvényben. Ezáltal a 12. századtól lassan elkezdtek kialakulni az általános, nemzeti, állampolgári jogok. Először a királyi igazságszolgáltatás, később bíróságok (precedensjog), a parlament által.

3. Polgári jogok: 18. századtól; szabadságjogok, személyi-, szólás-, gondolat-, vallás-, gyülekezési- (tüntetés - nyomásgyakorlás), tulajdonjog, érvényes szerződéskötés joga, igazságszolgáltatás

4, Politikai jogok: 19. századtól; választó és választhatóság

5, Politikai jogok, általános szavazójog Magyarországon: 1947 - koalíciós időszak

8. Szociális jogok: 20. századtól; gazdasági jólét, és biztonság egy bizonyos fokához való jog, oktatsáshoz való jog, szociális szolgáltatáshoz való jog

ZH-KÉRDÉS: Hogyan épülnek egymásra a különböző jogok?

- polgári - politikai - szociális: gyülekezés, pénzkeresésé szabadsága - szavazás lehetősége - parlamentben való részvétel (munkáspárt) - szociális jogok megszavazása

Ferge Zsuzsa: A szociálpolitika értelmezése

Szociálpolitika: az állampolgár egyénekre lebontható szükségleteit elégíti ki. Cselekvési mező, történelmileg kialakult intézmények: egészségügy, oktatás, munkaügy, lakáspolitika, társadalombiztosítás. Jelentős állami szerep: újraelosztás. Kezdete: első TB-törvény (1890-es évek, ipari dolgozók számára)

A piac törvényei nincsenek tekintettel a szociálisan rászorulókra.

Pénzügyi, adóügyi jóléti politika, vállalati jóléti politika

Cél: társadalom zavartalan működése, esélyegyenlőség

érdemes - érdemtelen, büntetőjellegű eszközök, dologház - rosszabb bent mint kint, szegénység visszaszorítása

gyerek-, idősellátás, tömeges munkanélküliség kezelése, lakáshiány, járvány, bűnözés

szocpol: a fogyasztó emberrel foglalkozik

társpol: termelőkkel is foglalkozik

Az 50-es években Magyarországon a nyugdíj az állam jótékony adománya, 60-is a munkaadók nem fizettek TB-t.

R. M. Titmuss: A jólét társadalmi elosztása: reflexiók a méltányosság kereséséről

1., A jóléti ellátások/ állami szociálpolitika célja:

- társadalmilag fel-, és elismert szükségleteket elégítsen ki

- egyesek fennmaradásának segítése

- a társadalom szerves egészként maradjon fenn

            különben: elszegényedés - gazdagok és szegények közötti különbség nagyon   nagy - konfliktusok - fenyegeti a hatlamon levőket (funkcionális megközelítés)

2., Ma Magyarországon mik az elismert szükségletek?

Állandóan változik, hogy mi tartozik ide.

            1. lépés: szegénysegélyezés, közegészségügy; ok: a szegények és a járványok             zavarták a társadalmi rendet

            2. lépés: oktatás

            3. lépés: védőnői hálózat, gyerekjólét, egészségügy, betegellátás

            4. lépés: időskorúak ellátása, munkanélküliség kezelése

            5. lépés: nyugdíj, hajléktalanság, lakástámogatás, családtámogatás, (1950-es               évek)

Miért nem tartozik ide a létminimum?

- pénzügyi és politikai alkuk tárgya

- nem tartják megvalósíthatónak

3., Hogyan lehet valakiből rászoruló?

Természetes:

- gyerekkor

- késő aggkor

- terhesség

- baleset

- fogyatékosság

Társadalmilag indikált:

- munkanélküliség

- alulfoglalkoztatottság

- kötelező nyugdíj

- késleltett beléptetés

4., Növekedés (iparosodás, piac) következményei:

 - individualizáció

- szelekciós helyzetek száma nő (eszkalálódás)

- egyre hosszabb életűek az emberek

- túlélnek olyan helyzeteket, amelybe régebben belehaltak volna (pl.: születés, háború)

5., Jóléti elosztás kategóriái - ZH KÉRDÉS!:

- a GDP, azaz a megtermelt javak elosztása a társadalomban - kollektív beavatkozás

Szociális jóléti:

- létminimum alatt élők segítése

- segélyezés

- hagyományos szociálpolitikai eszközök: eü., nyugdíj, GYES, GYED

Pénzügyi, adóügyi jóléti:

- adókedvezmények

- adórendszeren keresztül megvalósuló jóléti elosztás (ma nincs Mo-on)

- közhasznú szervezetek, amik társadalmi munkát elégítenek ki, támogatása

- tandíj adókedvezmények

- gyerek után járó adókedvezmény

- negatív jövedelemadó

Foglalkozási jóléti:

- étkeztetés

- kajajegy

- utazás (üdülési csekk)

- ruhapénz

- telefon

- autó

...

 Az emberekhez e három csatornán keresztül jutnak el az újraelosztott javak

Asa Briggs: A jóléti állam történelmi perspektívában

1., Kik azok a Fábiánusok? angol baloldal, munkáspárt elődjei, szociáldemokraták, akik kritikát gyakoroltak, és ha igazuk lesz, a szocializmus fog kilalkulni.

2., Szavazóurna: polgári + politikai jogok = szociális jogok; munkások is szavazhatnak - jóléti fejlődés

17., időskori nyugdíjak: 3 formája lehet

-német - Bismarck: befizetésekkel arányos nyugdíj

- közös felelősség - adókból minden idős egyformán kap

- ...

Ferge Zsuzsa: Variációk a társadalmi integráció témájára

1., Normatív vagy szociális integráció: Azonos helyzeten / hasonlóságon alapuló          csoportszolidaritás - nemzethez tartozás - nyelv, vallás, bűn definiálása -           közösséggel való azonosulás - normák és értékek útján valósul meg.             Durkheim: "mechanikus szolidaritás"

2., Rendszerintegráció: Működnek az alrendszereket, egységeket mechanikusan,         rendszerszerűen működtető intézmények: piac, gazdaság, kommunkiáció,   jogrendszer, közszolgálatok, oktatás, szociális ellátórendszer, politika -             együttműködnek, kapcsolatot tartanak fenn. Du rkheim: "organikus      szolidaritás"

3., Anómia: ...

Diktatúrában: a romboló erőket az egyén nem mások, hanem maga ellen fordítja -       öngyilkosság, disszidálás, pszichés, neurotikus megbetegedések, magasabb            halálozás. Robbanásszerűen nőnek ezek a jelnségek, végül magasabb számban           fordulnak elő, mint a nyugati demokratikus államokban. Nincs lehetőség          ellenszerveződésre. Minden lokális vagy részleges szolidaritás felszámolásra            kerül vagy tilos. A piacgazdaság, közszolgáltatások (rendszerintegráló             mechanizmusok) felbomlanak, a politikai mező hiányzik. A szociális     integráció súlyosan sérül. - dezintegráció - a totális diktatúrák összeomlásra             vannak ítélve, kvázirendszerek, antirendszerk, a mesterséges   erendszerintegrációk nem működőképesek.

Demokráciában: elkezdődik a társadalom öngyógyítása, megtartó kisközösségek,       mozgalmak szerveződnek kezdetben kis hatékonysággal. A rendszerintegráló           mechanizmusok működnek. Pl.: a politikai mező objektiválódó, rugalmas, az             erőviszonyoknak megfelelően alakul át.

4., Dezintegráció: nincs sem rendszerintegráció, sem szociális integráció, így a megszokott, "normális" élet lehetetlenné válik, a társadalmi elosztás     újraelosztó folyamatai megzavarodnak. pl.: háború

Szegregáció: a társadalom különböző csoportjai elkülönülnek